Dunántúl, 1943. augusztus (33. évfolyam, 172-196. szám)
1943-08-01 / 172. szám
Ám erőgyűjtés és a pihenés ideje a nyár, Apróbbnagyobb örömei itt kellemeteskednek valamnenyiünk számára, A kánikulái napsütésben gyógyulnak, enyhülnek a betegségek, A fürdők kellemes vízében felüdül a test, A gyümölcsfák csak úgy ontják termésüket, Száz lehetőség nyiik a nyaralásra. Itt a, vadvirágos Mecsek, Amott a Balaton, a folyók mente, a csodásan szép magyar hegyvidékek, fenyvesek, hívogatva várnak mindenkit. Programot készíthetünk, tervet tervre halmozhatunk. A vonat, a hajó, az autóbuszok elvisznek mindenüvé. A közellátás rendjében mindenütt megtaláljuk a szükséges élelmicikkeket. A tisztviselő, kereskedő, iparos és munkás éppen úgy élhet a szabadság jogával, mint máskor és élvezheti az erőgyűjtés és pihenés napjait. A Gondviselő Isten gazdag ajándéka az ilyen nyár a magyar nemzet számára Mert ki gondol arra, vájjon hány földdarabja van még a világnak, miért ez a boldog magyar sziget, ahol ilyen szép, nyugodt, csendes mederbenfolyhat az élet? Ki gondol arra, van-e a földön olyan nemzet, amely oly zavartalanul tud örülni a boldog nyárnak, mint a magyar? Ha van is, nagyon kevés. A nyári örömök során vájjon eszünkbe jut-e, hogy másutt a háború irtózatos aratása folyik? Békés otthonok omolnak porba, munkahelyek pusztulnak sorra, a bombák egész családokat irtanak ki Hiába süt ott a nap, hiába kacag a napsugár és hívogatnak a tavak, folyók, patakok, hegyek és völgyek. Ott megdermedt az élet. Mert minden nap új félelem, rettegés, új pusztulás, új gyász, új vér és könnytenger. A háború fúriái száguldanak végig mindenen, amit emberi kéz alkotott az ember szolgálatára, kényelmére. Hová is mehetne a háború forgószelében haláltáncot járó ember, amikor mindenütt a pusztulás, a gyász és a siralom várja. Ott, ahol a háború dúl, mi marad a nyárból a gyötrődő ember számára? Gondolunk-e mindezekre, amikor itthon a boldog magyar nyárban mindettől megvéd minket e jóságos Isten áldó két keze? Igen, szüntelen gondolnunk kell minderre, hogy rádöbbenjünk, ezért a szép magyar nyárért nagyon sokkal tartozunk az Istennek és a hazának, amelynek örök küldetése védelmében így teríti fölénk áldó szent palástját. Ha rádöbbennénk arra, hogy a roppant világégésben talán mi vagyunk a föld megirígylésreméltóbb népe, mert biztonságben élhetjük békés életünket és nyugodtan építgethetjük a jövőnket, akkor sok mindent másként tennénk. Eltűnne egy csapásra a fekete piac, senkit nem űzne, hajtana a nyerészkedési vágy és egymással vetélkedve vállalnánk magunkra áldozatokat minden weifies célért. Megbecsülnénk és szeretnénk egymást, kis dolgokatnem fújnánk fel nagyra, nem idegeskednénk, nem panaszkodnánk olyan dolgokért, amelyek szóra sem érdemesek. Csupa áldozat' UMps" )«,„ne a?. életünk, minden ■' arai, f egybehordanánk, hogy minden magyarnak egyformán meglegyen az öröme. Rá kell, hogy döbbenjünk hibáinkra és vétkeinkre és arra, miért áld és véd minket mégis a jó Isten. Csak úgy lehet, hogy a Gondviselésnek tervei vannak a magyar nemzettel, mert, ha vétkeinket tekintené, alig élhetnénk ilyen biztonságos, nyugodt, szép napokat. Az Isten jóságával azonban nem élhetünk vissza. Ennyi izgalmat meg kell hálálnunk. Ez a hála nyilvánuljon meg abban, hogy mindenben zokszó nélkül alávetjük magunkat azoknak a rendelkezéseknek, intézkedéseknek, amelyeket sorsunk felelős irányítói írnak elő számunkra és fornódjunk össze egymás megbecsülésé- ben és szeretetében. Gondoljunk arra, hiába gyűjtjük a vagyont, hiába vagyunk gőgösek, önzők, gyűlölködők, mert jöhet a pusztulás és rombadől körülöttünk minden és mi magunk is egymás mellé kerülhetünk a romok alá. Élvezzük hát a boldog, szép nyarat, de jusson eszünkbe,hogy mindezt ki is kell érdemelnünk. I KXKHÍ, évfolyam 17?- ssáfflL- Á19 3© Hué? , Pécs, 1943 auguszttzs 1. Vasárnap ELŐFIZETÉSI Á RAKHÁZHOZ SZÁLLÍTVA VAGY POSTÁN EGY HÓRA 4.30 PENGŐ EGYES SZÁM ÁRA 16 FILLÉR, 12 OLDALAS 30 fillér. Kéziratot NEM ADUNK VISSZA SZERKESZTŐSÉG PERCZEL-UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM:- 29-49 KIADÓHIVATAL PERCZEL UTCA 2. SZÁM TELEFONSZÁM: 29-50 HIRDETÉS DÍJSZABÁS SZERINT Rendkívüli sürgés-forgás észlelhető a Vatikánban Cáfolják a béketüntetések hírét — Korlátozták a lapok oldalszámát - Militarizálják a vasutat, postát és rádiót Tovább tart az átállítás Itáliában Clasto lemondott szentszéki nagyköveti megbízatásáról Ró«*, júl. 31. — Gróf Galesaro Ciaso, patikám nagykövet, benyújtott? lemondását A király a lemondást elfogadta A Vatikán város kancelláriájában a Szentszéknél az credítáli és a Vatikán legmagasabb köreiben rendkívül sürgés-forgás és? lelhető. Nem kerülhető el as e benyomás, hogy a Szent Péter bazilika árnyékában élénk tevékenység folyik, amely a helyzet fejleményeivel függ össze, még ha nem is veszik figyelembe a különböző ellenőrizhetetlen híreszteléseket Változások az újjáalakuló olasz állami életben Róma» fél 31. — Hivatalos olasz helyről megcáfolják a külföldi rádiókban terjesztett azt a hírt, amely vkszerínt Olaszország több városé ’ban tüntetések folytak volna le, amelyeken békét követeltek. Az olasz hivatalos lapban megjelent rendeletek az olasz vasutak, posta, távíró, távbeszélő és rádió személyzetét militarizálják, ezenkívül valamennyi fasiszta tartományi párttitkárt, helyettes párttitkárt és gyári megbízottat katonai szolgálatra h írvi a Lho Legközelebb királyi rendelet jelenik meg, amely jóváhagyja a Badoglio kormánynak a fasciók és testületek kamarájának eltörlésére .(onatkozó rendelkezését Az olasz lapok ezentúl heteként négyszer két oldalon és kétszer négy oldalon jelenhetnek meg. A ponsi olasz fasciót az olasz kormány képviselőjének jelenlétében feloszlatták. Hasonlóképpen feloszlatták a franciaországi több városban lévő fasciókat is. Berni hír szerint, illetékes svájci helyen kijelentették, hogy a külföldi híresztelésekkel ellentétben a német-olasz vasúti forgalomban semm féle fennakadás nem volt. Az olosz ifjúsági szervezetek élére di Benedetto tábornokot nevezték ki kormánybiztosi minőségben, Ferreri Emilio tengernagyot nevezték ki a haditengerészeti minisztérium főtitkárává. A jelenlegi háborúban 15 hónapig az egyesített haditengerészeti erők vezérkari főnöke volt. Újabban a főhadiszálláson volt beosztva. P.Olaszország nem mond le szabadságáról és becsületéről Róma, júl, 31. A félhivatalos Stefani-ügynökség pénteken este újabb közleményben szögezte le, hogy az olasz nép sem ma, sem máskor nem hajlandó lemondani szabadságáról és becsületéről. A közlemény részletesen válaszol az utóbbi napokban megjelent angolszász lapkommentárokra, s főleg a New York Times egyik cikkét idézi, amely azt írta, hogy az angolszászok hadműveleti területté akarják kifejleszteni Olaszországot Németországgal szemben. A Stefani a következő választ adja: — Ilyen hangon csak azzal lehet beszélni, aki felajánlotta a kapitulációt, de nem Olaszországgal. Ez a hang azt bizonyítja, hogy Angliában és az Egyesült Államokban még nem értették meg kellőképpen, mi történik Olaszországban és nem vetettek számot azzal, hogy az olasz népet július 25-ike óta átható szellem és akarat minden eddiginél nagyobb mértékben el van tökélve a haza becsületének és szabadságának megvédelmezéséreZürichPTul 31. — A Neue Zürcher Zeitung Istanbuli tudósítója azt írja, hogy Guariglia, új olasz külügyminiszter természetszerűleg nem kezdhetett Törökországgal semmiféle tárgyalást Rómába való utazása és az új kormánnyal való tárgyalása előtt. Törökország egyébként hajlandó, felajánlani közvetítő szolgálatát, amennyiben mindkét fél erre felkérné. Guariglia külügyminiszter a beszélgetések során és a sajtónál adott nyilatkozataiban hangoztatta, hogy tevékenysége a jelenlegi helyzet valóságaira támaszkodik. A Bud. Ért. londoni jelentése szerint Londonban hangoztatják, hogy a szövetségesek nem hajlandók olyan megegyezéses békére, amely őket megfosztaná a teljes győzelemtől. . Az iksz nemzet mi megpróbáltatások éráit éli Rómából közlik. Az Il Piccolo ,,Az óra parancsa” címmel a következőket írja: Minden oldalról türelmetlenül várják a visszatérést valamennyi szabadsághoz. Néhány nap alatt leomlott a volt uralom több felépítménye. Felesleges tehát, hogy olyan ajtó előtt tolongjanak, amely a háborús viszály végén tágasabbra nyílik. Akkor következik majd be a teljes szabadság alapja, a választások, a pártok szervezkedése, a sajtószabadság és az alkotmányhoz való teljes visszatérés. Ma azonban a nemzet a megpróbáltatások óráit éli és hogy ebből győztesen kikerül-e, az elengedhetetlen feltétele az annyira óhajtott szabadságnak. Ha majd Olaszország leküzdi ezt a nagy megpróbáltatást, amiben biztosak vagyunk, akkor olyan korszakot nyithat meg a történelemben, amely minden téren a haladást hozza magával