Új Dunántúl, 1946. július (3. évfolyam, 145-170. szám)

1946-07-14 / 156. szám

MOZI' Y«*u«»Mlfa. JMM U U. A pollo —i—i vTuraonyi una sxnpiCK». A B O R J4»or Pál. Kéri Panni, Kazaabagri Pataki Faranc. var kmozi LafbCaimanabb, rámák bwimilha Vadnyugat bosszúja (A négy ékmna) v R A M I A U *mn HUManki A »«zongok a börtinben (A wíl árnyai idaérraak) VHianna Romance, René« Saint-Cyr *•**•» urán, jfln 14-17. Apollo Asszonyok a börtönben V A R K M O Z 1 A B O R U R A N I A Vadnyugat boszuja QLadárok Apollo, Uránia vasárnap r«2«ri bMkflno» 7, 7 «n.am.p ? 1, p«raa«it»o* kndvané Mában ox a«mi alMan a kariban. 1, 8 «. • Dolgozni tanulnak a feketézők a Ganz-hajógyárban Öntudatos légyetemmel fogadták az új nmunkatársakat. Mendrvilben a fiatal hadnagy, elől-hátul rendőrök fegyközöttük vonul be pénteken reggel fél 8-kor a Ganz-hajgyár udvarára egy csapat jóltáplált, elegáns úr és hölgy, hátázó, feltűnő fényűzéssel élő kereskedő, üzér, aranyat-rejtet 22 internált. Soraikban itt van Hegyesi ruhagyáros, Klintektiles, Fábián guminagykereskedő és Gerő fűszeres. , Csütörtökön összhinalmi érte nyaralni, amikor ő egész nap az Rsetet hívott össze az Üzemizottság a bánásmód megvitatá- Ez«- A határozat: „... mdntanélküli Nem megalázni, rátörni, hanem dolgozni akarja megtartani őket!' i-t«áro*ne kitelne egyik-másik kondícióban lévő testes úrból ^műhelyek ajtajába sereglők«,|y°6' 80vány, inas dolgozók akik bántó szó nélkül, j^verségesen, a Ganz-vasasok «^^Dvevéhez méltó öntudatos fej el emmel fogadják új „munkásaikat*. Egy-egy elejtett szó, inkább játékos, mint kel 'l.Egyet betanutnaik majd ide kályhához. Valami jó kövéret! Van ám szép kalapácsunk! - buzdítja őket a fémöntődéből az olvasztó. Jö'ott ők is megtanulják, mi a mia! ’— bólint rá nagyot koolyan az éves, tarfejű Polenni Tamás kácsi, aki 42 eszáll az olvasztókemence országért fáradozik- Felelősségre von és szidja a demokráciát a súlyos sérelemért, hogy most dolgoznia kell. Kiinda textiles előbb nem vall be semmit, aztán nagynehezen 300 gram aranyat. — Azért, hogy a feleségemnek van öt karkötője, mindjárt ide kell hozni az embert? Biztos, hogy a nagyságos asszonynak is van karkötője! — kiáltja dühösen az arcomba. Nem, Klinda úr, tévedett! Közülünk, munkabérből élők közül egyiknek sincs ma aranykarkötője, sem egy, sem öt! Selyeming, antilopcipő Tökgyalulás utánihüvös kézzel Rendesen bánjanak velük! Ezekkel a szavakkal kísérte !- csoportvezető Frank Alizt Szaplonczay ífja helyett így hát tököt gyalul munkások Ebédjéhez a két “^‘asszony •, ki’fchér Rezső, Zeiger Jenő, Esolf György és dr. Bánlaki — mivel idősebbek és álol?e betegek — könnyű be- Mnl '• kaptak; lapátolás ,a va!i ‘ Szinte élvezetes munka te.!1 üvegén a lágy, száraz Du- 8 fokban állni; le is vetik tol H°Jhket hozzá, mintha strandjanak. j^i0ffsem elégedettek: zúgolódkeseregnek az infláción közre hízott ingyenélők. irettészetes, mindnyájan Ki-* . °k’ ugyebár ... jómodorú ljllagbeli hölgyek és urak ... *Kiint *Szal’ ,kiderül egy és más, a régi vasöntvényeik átra- I). közben elbeszélgetnek. Kövenyesi László ruhagyáros... W 'lz° életmód ... Hegyiés retes°” fel van Sz'bad az ő gyermekének háborodva... feségének és balatonlellén Gerő István élelmiszer-, Fábián László guminagykereskedőt, Csire Antal autókereskedőt teljességgel semmiért hozták be, — ez világos. Még valami papírt is mutogatnak, hogy annál nyilvánvalóbb legyen. Nem tudják, hogy már értesültem Fábián két újonnan vásárolt siófoki villájáról, Gerő másfél kiló aranyáról és a többi félretett apróságról. Honsáry József bányaigazgató elegáns, szép ember. Selyemingét, antilopcipőjét akármelyik filmszínész megirigyelhetné, vajszínű disznóbőr akatatáskáját egy szakmunkás egyévi keresetéből nem tudná megvenni, ő azonban — saját bevallása szerint — nemcsak, hogy ártatlan hanem egyenesen újjáépítő, a demokrá- .. , ., ,cia és a munkásság jótevője... "Ieles törekvései. Ezek érresek lük; ezt tudják a munkások is. Nem pazarolják csevegésre a drága időt. Egy bizonyos: itt, a Ganz-munkások emberséges, türelmes, de kemény és elszánt körében akarva-nem akarva meg kell tanulniok az eddig munkátlanul dőzsölőknek is, hogyan kell dolgozni. Azonos munkahelyen azonos juttatást kell, hogy kapjanak természetesen, mint a munkások. Tehát például az ebéd pénteken egytál: tökfőzelék az üzemi konyháról... A rendőrség és a Ganz-vasasok ügyelnek arra, hogy a drága ínyencfalatokkal megrakott élelmiszerkosarak ne kerüljenek a gyárkapun belül. Vagy ha mégis, úgy csakis a napközi otthon raktárába Tudósok és munkások a magyar-szovjet barátságról .Ha két ország kultúráját akarjuk egybekapcsolni, a két nép lelkét hozzuk egymáshoz közel“ Az elmúlt héten zajlott le Budapesten a Szovjet—Magyar Művelődési Társaság első országos kongresszusa, amiélyen úgy szovjet, mint magyar részről a két ország szellemi elitjének képviselői vettek részt A napisajtó nagyrészt beszámolt a kongresszus lefolyásáról és ismertette az ott elhangzott beszédeket. Most rövid összefoglalásban ismertetjük azokat a beszédeket, amelyek a napisajtóban egyáltalán nem, vagy csak egészen hézagosan láttak napvilágot, holott az elhangzottaknak már az is különleges súlyt kölcsönöz, hogy a két nemzet legkiválóbb tudományos reprezentánsainak szájából hangzottak el. De, hogy a felmerült kérdésben menynyire egyezik a munkásság és a haladó szellemű, világosan látó értelmiség álláspontja, annak illusztrálására a tudósok megnyilatkozásai mellett ismertetjük Kossa István elvtársnak, a Szakszervezeti Tanács főtitkárának beszédét is. SZENT-GYÖRGYI ALBERT PROFESSZOR díszelnök, megnyitó szavaiban a következőket mondotta: »A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első Országos Kongreszszusát megnyitom, üdvözlöm elsősorban Tildy Zoltán urat, a magyar köztársaság elnökét, aki körünkben, mint a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságnak választmányi tagja is jelen van, üdvözlöm meleg szeretettel a szovjet kultúrának körünkben megjelent képviselőit, üdvözlöm a megjelentek közül elsősorban azokat, akik messze földről fáradságot és időt nem sajnálva, ide eljöttek, hogy a mi nagy történelmi munkánkban részt vegyenek. A kultúra tulajdonképpen a népek lelke. Ha két ország kultúráját akarjuk egybekapcsolni, a két nép lelkét hozzuk egymáshoz közel. Ez a legszebb történelmi hivatása a mi munkánknak, amely nagyon nehéz. Húsz év hazugságait kell, hogy áttörjük. A háború által okozott sebek még nem gyógyultak be teljesen, de munkánk részben könnyű is lesz és örömmel teli, mert az orosz nép nemcsak igen nagy és hősies nemzet, de, mint ahogy saját tapasztalataim alapján állíthatom, a világ egyik legjobb indulatú népe. Nem ismeri a bosszúállást és szeret élni és élni hagyni. Ehhez az orosz néphez akarjuk mi közelíteni a mi népünket a kultúra széles ösvényein kérésztől. Ehhez kívánok sok sikert!” PARIN PROSSZOR a szovjetdelegáció vezetője, világhírű orvostudós többek között ezeket mondta: Magyarországi tartózkodásunk ideje alatt az elégtétel érzésével győződtünk meg arról, hogy a magyar nép széles rétegei és Magyarország haladó értelmisége őszintén törekszik arra, hogy minél szorosabb kulturális kapcsolatok fejlődjenek ki Magyarország és a Szovjetunió között. Az itteni nyomásaink mindennél szebben bizonyítják, mennyire idegen volt a magyar néptől az a tény, hogy a fasiszta rendszer teljesen elzárta előle a Szovjetuniót és a szovjet kultúrát. Ittartózkodásunk ideje alatt őszinte örömmel tapasztaltuk, hogy a fasizmusnak nem sikerült elpusztítania a magyar kultúréletet. Megismerkedtünk a magyar nép kitűnő tudósaival, íróival, művészeivel, akik most az öszönte hazafiak lelkesedésével minden erejüket latba vetik, hogy újjáteremtsék a fiatal demokratikus Magyarország zavartalanul békés kultúréletét. Ezek az emberek legfőbb biztosítékai annak, hogy Magyarország élete minden területen újjá fog születni, hogy a magyar kultúra akadálytalanul fog fejlődni és felvirágozni. A szovjet nép megérti és méltányolja a magyar értelmiség legjobbjainak ezt a nev és gondolatok jelentik azt az alapot, amelyre országaink kulturális kapcsolatainak és barátságának épülnie kell. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság ezen a területen nagy és eredményes munkát végez. Engedjék meg, hogy a Társaság további munkájához erőt, lelkesedést és teljes sikert kívánjak és legyen szabad biztosítanom a kongresszuson megjelenteket, hogy a szovjet értelmiség a legnagyobb örömmel vesz részt abban a munkában, hogy az országaink közötti kulturális kapcsolatok minél jobban elmélyüljenek. bár az emberi elme képes volt arra, hogy elektromos hullámokkal behálózza a földet, összekösse egymással az embereket, sőt képes volt arra, hogy kijusson a világűrbe és azt meghódítsa, úgy látszik, hogy az emberi elme nem képes arra, hogy ezeket a felfedezéseket jóra használja. Prometheus füzét az ember arra használja, hogy egymás ellen hadakozzék. Mindezeket a nagy felfedezéseket azért nem képes az ember a maga javára fordítani, mert hiányzik az a kultúraterjesztési eszköz, amely kimondja, hogy a tudományok szabadsága alkalmas arra, hogy azokat előbbre vigye és hiányzik az az elv, amely kimondja, hogy az ember a maga javára kell, hogy használja ezeket a nagy felfedezéseket. A Magyar—Szovjet Művelődési Társaság egyik azok közül a Társaságok közül, amelyik zászlójára éppen ezt az elvet írta: Fejleszteni a kultúrát, a műveltséget és elérni azt, hogy az emberek mint jó emberek, egymás mellett meg tudjanak élni. KOSSA ISTVÁN ELVTÁRS a szervezett magyar munkásság állásfoglalását így tolmácsolta: „Egy és negyedmillió szervezett magyar munkás szívélyes üdvözletét tolmácsolom a Magyar—Szovjet Művelődési Társaság első kongresszusán. A magyar szervezett munkásság 25 éve vágyakozva tekintett Kelet felé. Figyelte a a szovjet népek hősies harcát, a szabadságukért folytatott harcot, figyelte a szocialista haza építő munkáját. A magyar szervezett munkásság legjobbjai az elmúlt 25 év alatt is vállalták ezt az áldozatot csak azért, hogy megismerhessék mindazt, ami a Szovjetunióban végbement. És maa magyar szervezett munkásság nemcsak felszabadítóját köszönti a Szovjetunióban, de köszönti tanítóját és mesterét is, akit követni akar. És a szervezett munkásság mellett az egész magyar nép megismeri majd ezt az országot, ugyanakkor népeink között soha el nem szakítható örök barátság szövődik, amelyet megteremteni és találkozásaink során szerzett be megerősíteni a Magyar—Szovjet * i- _,_j ii i. Művelődési Társaság feladata. Éljen a szovjet-magyar barátsági BAY ZOLTÁN PROFESSZOR, A PÉCSI CSOPORT DELEGÁTUSAINAK FELSZÓLALÁSA A kongresszuson a M. Sz. M. T. csoportjának delegátusai közül ketten is felszólaltak. Dr. Boros István elvtárs beszédéből az alantiakat emeljük ki: „Mi ebben a kongresszusban olyan nagyjelentőségű megnyilvánulást látunk, mint annak idején a középkori kereszténység térfoglalásakor az első keresztény papoknak a pogány magyarokkal való találkozása volt, vagy újabban a nemzet dolgozóinak az ország megmentése érdekében történt első demokratikus összejövetele,” mondotta beszédében Boros István. „Arról van szó, hogy a századnak való kötelességeket leróva tulajdonképpen az örökkévalóságnak építünk.” Szigeti Pál, a pécsi Magyar—Szovjet Művelődési Társaság főtitkára zárta a vidéki delegátusok felszólalóinak sorát. „Engedjék meg, hogy az üdvözlő beszédek után beszéljünk arról, hogy mit tett, hogyan működött a vidéki M. Sz. M. T. Amikor a németek három oldalról támadták Pécset, kiürítési plakátok helyett egy hirdetményt láttunk a falakon, amely Gorkij drámáját az Éjjeli menedékhelyet hirdette. Az orosz címe is jelezve volt a drámának: „A mélységből''. Valóban a mélységből tört fel ez a város, ahová évtizedes rabsága döntötte. A pécsi csoport azóta is egyike a Társaság legaktívabban a természettudományos kutatótudósok nevében beszélt. „Nagyon termékeny volt az em- , , , béri elme az utóbbi években. Fel-i , 0 300 csopotbainak. Most öröm lululluuma fedezte az atomenergia, amely na- jindl jelentem be, hogy megalakul' UJ Oullil* HTI#Lagyobb felfedezés volt, mint ami' a Társaság ifjúsági tagozata is.” I ' — NAGYVILÁG Bukarestből jelentik: Jon Christon román meghltalmazott miniszter vezetése alatt román gazdasági bizottság utazott Párisba. A rormán lapok szerint ez a küldöttség a román álláspontot képviseli majd a béketárgyalásokon a gazdasági rész tekintetében. A brüsszeli nemzetközi rádióértekezleten résztvett magyar küldöttség tagjai Ortutay Gyula, a Magyar Központi Híradó Rt. elnökének vezetésével csütörtökön este hazaérkeztek. Az értekezleten a küldöttség igen fontos és eredményes megbeszélést folytatott a magyar hírszolgálat és rádiózás nemzetközi kapcsolatainak kiszélesítése ügyében. * Bukarestből jelentik: A román minisztertanács csütörtökön elfogadta a választási törvényjavaslatot. Az előkészítő munkálatok során figyelembe vették az ellenzéki pártok indítványát is. A magyar államrendőrség mohácsi határrendészeti kapitánysága. Sz.: 140/1946. Toborozási hirdetmény. A magyar államrendőrség mohácsi határrendészeti kapitánysága 1946. évi július hó 20-án, szombaton reggel 9 órai kezdettel a magyar államrendőrség baranyavármegyei főkapitánysága épületében Pécs, Dutánszky Nándor utca 3. sz. alatt a határrendészeti kapitányság, valamint a határrendészeti őrsök rendőrőrszemélyzetének állományába mutatkozó hiány pótlására toborzást tart. Toborzásra kerülhet az a magyar állampolgár férfi, aki 18. életévét betöltötte, demokratikus szempontból teljesen megbízható, élet, vagyon és szemérem elleni bűntett vagy vétség miatt nem ítélték el. Aki a rendőrőrszemélyzet állományába felvételét óhajtja, a Belügyminiszter Úrhöz címzett ezirányú sajátkezűleg írt kérvényét a toborzáson való megjelenése alkalmával hozza magával és ott adja be. A kérvény bélyegköteles (10 ezer adópengő), ha azonban a pályázó kérvényéhez szegénységi bizonyítványt mellékel, akkor bélyegmentes. A kérvényhez a következő okmányokat kell csatolni: 1. születési bizonyítványt. 2. 60 napnál nem régibb erkölcsi bizonyítványt, amely igazolja, hogy élet-, vagyon- és szemérem elleni bűncselekmény miatt nem volt elítélve s politikailag megbízható. 3. Legmagasabb iskolai végzettségét tanúsító iskolai bizonyítványt. 1. Nemzeti Bizottság ajánlását. 5. Sajátkezűleg írt önéletrajzot, melyben következő kérdésekre kell feltétlenül válaszolni: Név, állampolgárság, születési év, hó, nap, tanult mestersége, jelenlegi beosztása, melyik pártnak volt azelőtt tagja, volt-e szakszervezet tagja, demokratikus felfogását melyik párt tudja igazlani, teljesített-e katonai szolgálatot, milyen minőségben, utolsó rendfokozata, teljesített-e karhatalmi szolgálatot (rendőrség, csendőrség, munkaszolgálatos keretben) volt-e büntetve, mikor és miért, milyen kitüntetésben részesült, le van-e igazolva, ha volt 1944 március 19 óta (részletesen). Ha a születési bizonyítvány, erkölcsi bizonyítvány és iskolai bizonyítvány a toborzás napjáig nem volna beszerezhető, a hiányló okmány a toborzáson megadott határidőig a magyar államrendőrség mohácsi határrendészeti kapitánysága címére postán is beküldhető. A toborzásra jelentkező a toborzás helyén és idején pontosan és tiszta testtel jelenjenek meg, mert orvosi vizsgálatra is kerülnek. Akik a toborzáson rendőri szolgálatra alkalmasnak találtatnak, azoknak a szolgálatra való lehívása rövid időn belül megtörténik. Mohács, 1946. évi július hó 11. A határrendészeti kapitányság vez.: Soós Mihály mng. főhadnagy.