Dunántúli Napló, 1950. január (7. évfolyam, 1-26. szám)
1950-01-22 / 19. szám
UNÁNTÚLI ÚTI ÉVFOLYAM, 19. SZÁM v'. • ARA 50 FILLÉR Csn En-tá! flTtán, » Kínai Népköztár«t»*ág kaiajuk minisztere Moszkvába érkezett Február 3-án nyílik meg Pécsett az újító kiállítás Mai számunkhoz falinaptárt mellékelünk VASÁRNAP, 1950 JANUÁR 22 Kövessük még Inkái»!» Lenin és Sztálin példáját, tömörülj innk méginkább a mi szag Párteitk zászlaja alá! Révai József elvtárs beszéde az Operaházban tartott Lenin-díszünnepségen A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségeit a Magyar-Szovjet Társaság Lenin halálának 26. fordulója alkalmából szombaton este az Állami Operaházban ünnepséget rendezett. Néhány perccel 7 óra után kezdődött meg az ünnepség. Elült a nézőtér zaja, a szétváló függöny mögött az elnöki emelvényen Lenin és Sztálin legnagyobb tanítványa, Rákosi Mátyás elvtárs mellett népünk vezetői foglaltak helyet: Szakosíts Árpád elvtárs vezetésével az elnöki tanács tagjai, Dobi István vezetésével a kormány tagjai, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának és Központi Vezetőségének tagjai. A szovjet részről ott volt Szmirnov elvtárs, nagykövetségi tanácsos, ügyvivő. A közönség percekig tartó lelkes tapssal, felállva üdvözölte Rákosi Mátyás elvtársat. A hosszantartó taps után Rusznyák István elvtárs, a Magyar-Szovjet Társaság elnöke üdvözölte a megjelenteket, majd felkérte Révai József elvtársat, a Magyar Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagját, mondja el ünnepi beszédét. Új korszak az emberiség törénelmében — Tisztelt ünneplő közönség. Kedves Eivársaami — Lenin halálának 26. évfordulójáról emlékezünk meg ma. A huszadik század legnagyobb lángelméjének, Leninnek halála évfordulójáról nem gyászolva emlékezünk hanem ugyanabban a szellemben, amelyben nemrégiben Sztálin születésnapját ünnepeltük. — Lenin munkássága mindössze kbt és fél évtizedre terjedt. De ez a két és fél évtized, — amelyből másfél évtized az előkésztésnek, az orosz Bolsevik Párt megszervezésének időszaka volt és csak hét esztendő 1917— 1924-ig — a megvalósításnak, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének, a szovjet állam megalapításának és megszilárdításának időszaka — magváltoztatta nemcsak Oroszország, hanem a világ arculatát. Lenin műve és neve vezértársának, öröksége végrehajtójának, Sztálinnak művével és nevével együtt új korszakot jelöl az emi—• Mi, magyar dolgozók a levert parasztforradalom, az elbukott szabadságharcok, a vérbefojtott proletárforradalom után — mi tanúskodhatunk a sztálini szavak igazsága mellett De amellett jó, hogy 1917 októberével a helyzet megváltozott, 1919 augusztusában vérbefojtották a magyar proletárforradalmat. De Horthy 25 esztendős uralma mégis gyökeresen más volt mint az 1818 bevzése után fél évszázadra berendezkedett magyar reakció. A magyar munkásosztályban éberen tartotta a forradalmi szellemet az a tudat, hogy Lenin műve és hiába próbálták megtörni a magyar munkásosztály gerincét, hiába próbálták elszigetelni a tömegektől és megsemmisíteni a földalatti kommunista pártot, ez a pártélt küzdött és ébren tartotta a magyar munkásosztály-beliség történelmében. Ez az új korszak a kapitalista világ hanyatlásának, a proletárforradalom korszaka, a régi világ pusztulásának, az új világ születésének korszaka, a leninizmus győzelmének korszaka. — Lenin már 1912-ben előre látta és megjósolta a kínai forradalom menetét és győzelmét, akivel együtt Sztálin dolgozta ki metropolisok munkásosztálya és a gyarmatok népe közötti imperialistái-tisnes szövetség haditartét — A világtörténelmi fordulato: hadd jellemezzem Sztálin szavaival. ..Századok során számtalanszor kísérelték meg a dolgozók, hogy az elnyoraókat nyakukról lerázzák és helyzetük urává legyenek. De mindannnyiszor kénytelenen voltak leverve és megszégyenítve visszavonulni. A rabság láncai érintetlenek maradtak, vagy a régi láncokat ép oly súlyos és megalázó láncokkal váltották fel."— 1917 óta a kommunizmus valóban kísértetté vált az imperialiták számára, de ez egy hatalmas állam képében jelentkezett, amely ellenállhatatlan vonzóerőt gyakorolt a világ minden elnyomottjára és erőt sugárzó támaszává lett. A szovjet állam, Lenin és Sztálin nagy műve, az első világháború Vértengeréből született, de a béke jegyében. Leninnek első szava békaajánlat volt a hadakozó imperialistáknak. Lenin & Sztálin számtalanszor hangoztatták, hogy a két rendszer együttes fennállása nem jelent szükségképpen háborút. A szocióban a reváns szellemét 1919 vérbefojtásáért. Pártunk ezt annak köszönhette, hogy vigyázó szemét Moszkvára vetette. Vértanúinknak az adott erőt, hogy tudták: Áll mind a szikla, erőben és hatalomban gyarapodva Lenin és Sztálin műve, a Szovjetunió. A bebörtönzött kommunistákban az tartong a lelket, Rákosi elvtársunknak a fegyházban és Horthy bíróságai előtt az adott rettenhetetlen kitartást és hajthatatlan bátorságot, hogy tudta: Lenin öröksége méltó kezekben van, van Moszkva, van Szovjetunió és van Sztálin. — Lenin művével, a szovjet állam megteremtésével a világ hipernalistái megtanulták, hogy a forradalmi marxizmusnak azt a tételét, amely szerint a világot nem csak magyarázni kell, hanem meg kell változtatni, halálos komolyan kell venni. lista rendszer kész arra, hogy békében éljen a kapitalista országokkal. Tudja, hogy egyedül példája és eszméi békés munkája és építő tettei alapján fölénybe jut a békés világ szemében A hanyatló imperialista rendszer urai a Szovjetunió elleni háborúban keresik a menekvést saját kibogozhatatlan ellentmondásaikból. 1917 óta az imperialista államok egymással versengve és egymással acsarkodva is a szocializmus országát tekintik főellenségüknek. A második világháború is azért tört A második világháború két fő eredménye: 1. hogy 1947 után újabb országok egész sora, a népi demokráciák szakították át az imperialista rendszer láncát és léptek rá a szocialista fejlődés útjára, 2. hogy Hitler örökébe az amerikai imperializmus lépett Bármily élesek is az imperialista ellentétek, az imperialista államok külpolitikájának uralkodó irányzata a dühös szovjetellenesség, az egységfrontra törekvés, a Szovjetunió, a népi demokráciák, a szabadság erői ellen szerte a világon. A kommunizmus kísérlete száz évvel ezelőtt a szent szövetséget rémítette. 1917 után porosz tábornokok, Churchill és Clemenceau teremtették meg a Szovjetunió elleni háborús intervenció antikommunista szent szövetségét, 1933- ban Hitler lépett Churchill és Clemenceau örökébe, ma az amerikai imperialisták folytatják azt Ennek jegyében lőnek Modená-ban az olasz munkásokra, árulják el országuk érdekeit az Amerika előli hajbókoló angol és francia kormányok, ennek a jegyében készek a nyugat európai kormányok népeikből ágyú tölteléket csinálni Amerika számára állítják talpra a német fasizmust ölelkeznek a hóhér Francoval, a görög monarcho-fasisztákkal, a jugoszláv nép nyakára telepedett árulókkal, s támogatnak mindent, ami reakciós, középkori, a felszabadulásukért küzdő népek ellen. Az új háború az imperialisták számára öngyilkosság lenne — 1917 után az intervenciós háború csúfos kudarccal végződött A két világháború között csődöt mondott a Szovjetunió körülzárásának politikája, Hitler ráuszítása a Szovjetunióra, szovjet nép világraszóló győzelmével végződött. — Várjon azt hiszik, hogy a háborús uszításra és provokációkra a Szovjetunió és a népi demokráciák részéről más választ kapnak, mint a szilárd helytállásnak, a népi tömegek összezárkózásának, véderőnk fokozásának, államunk erősítésének az imperialista ötödik hadoszlop még erélyesebb felszámolásának válaszát. Megvédjük a békét, úgy, mint Lenin, aki 1917-ben békeajánlatot tett valamennyi hadviselő országnak, de az intervencionisták ellen fegyverbe szólította a szovjet népet Úgy, mint Sztálin, aki mindent elkövetett a második világháború kitörésének megakadályozására, Hitlerellenes békekoalíció megteremtésére, de a német fasiszták gaz támadására fegyverbe szólította a szovjet nép apraját, nagyját és győzelemre vezette a Vörös Hadsereget. A szocializmus és a demokrácia erőinek gyarapodására az imperialisták háborúja nem válasz, hanem öngyilkosság lenne; ezt bizonyítja 1917, a második világháború, a nagy kínai ép győzelme, az olasz és francia dolgozó tömegek hatalmas békemozgalmai, Lenin és Sztálin táborának erősödése, Kínától és Vietnamtól Olaszországig és Franciaországig. — Mi, magyar dolgozók is ebbe a táborba tartozunk, a demokrácia, a szocializmus, a béke táborába. — A nyugati imperialista bértollnokok és rádió uszítók gúnyoltak és rágalmaztak bennünket azért a meleg. A mi barátságiunk és szövetségesünk a Szovjetunióval, nem egy akármilyen „külföldi" országgal való barátság és szövetség, hanem egy szocialista országgal, mint Sztálin mondja: „Egy nemzetközi állammal", amely támogat bennünket, példával, anyagi és erkölcsi segítséggel, saját gazdag tapasztalataival. Dolgozó népünk szívébe zárja Lenini és Sztálini éppúgy, mint saját történelmének nagyjait. Azért, mert az ő nevükhöz fűződik a magyar nép nemzeti és szociális felszabadítása. Elkéstünk a parasztfelszabadítással, elkéstünk a nemzeti felszabadítással és ezt a százados elkésést csak a szocialista Szovjetunió felszabadító tette és szakadatlan támogatása révén, annak az átalakulásnak a segítségével hoztuk be, amely nálunk 1945-ben németellenes és fasisztaellenes nemzeti mozgalomként kezdődött és a magyarségért és lelkesedésért, amellyel dolgozó népünk a minap Sztálin elvtárs 70. születésnapját ünnepelte. Nem is érthetik, meg azt, hogy a felszabadult magyar dolgozók számára a Szovjetunió vezetői, Lenin és Sztálin, épp oly drágák, mint magának a szovjet népnek, hogy a mi vezetőink és tanítóink is, épp azért, mert tetteik és tanításaik beletartoznak immár a magyar nép történelmébe, munkásosztály által vezetett szocialista átalakulássá szélesedet és fejlődött . Az évszázados elmaradottságat valóban csak mi számoljuk fel magyar kommunisták, Lenin és Sztálin tanítványai, Lenin és Sztálin tanításain művelődött a mi Pártunk, amely új viszonyok közti a szocializmus építése közben megvalósítja mindazt, amiért a magyar nép legjobbjai hiába pazarolták el erőiket Csak Lenin és Sztálin megértésére és szeretetére nevelve tudja népünk igazán megérteni saját multját is. Ha Rákosi Mátyás, Pártunk, a munkásosztály, a magyar dolgozó nép élén folytatni tudta és be tudja tetőzni Kossuth és Táncsics munkáját akkor azért tudta, mert nemcsak a magyar történelemből tanult, nemcsak a magyar munkásmozgalom iskolájába járt, hanem Lenin és Sztálin iskolájába is. Lenin halálának évfordulóján időszerű legalább előzetes számadást csinálni arról a munkáról, amelyet a felszabadulásunk óta eltelt fél évtized alatt elvégeztünk. — Első, hogy népi demokráciánk virul, erősödik. Ez sem magától értetődik. Kivezettük az országot a háborúból. Helyreállítottuk a rombadőlt magyar államiságot. Kivívtuk nemzeti függetlenségünket. A pusztító inflációnak véget vetettünk. Jó pénzt teremtettünk. A parasztság kezére adtuk a nagybirtokot. Helyreállítottuk elpusztult gazdaságunkat Ipari termelésünk negyven százalékkal túlhaladta már a háború előtti ipari termelés színvonalát. Népünk életszínvonala 40 százalékkal magasabb immár a háborúelőtti életszínvonalnál. És elértük mindezt szakadatlan harcban népi demokráciánk belső és külső ellenségeivel Lelepleztük és ártalmatlanná tettük a népi demokrácia ellen összeesküvő imperialist ügynökségek egész sorát Megvalósítottuk munkásosztályunk vezető szerepét, államunkat a dolgozó nép köztársaságává fejlesztettük, népdemokráciánk a dolgozó parasztsággal szövetséges munkásosztály diktatúrájának funkcióit tölti be. Gyáriparunk a nép államának kezére jutott. A mezőgazdaságban is megindítottuk a szocialista fejlődést A dolgozó nép soraiból tízezreket vontunk be a gazdaság és állam vezető állásaiba. Megtörtük a volt uralkodó osztályok műveltségi monopóliumát. Megindítottuk az új, szocialista kultúrát teremtő, a dolgozóknak adást és műveltséget adó kultúrforradalmat. Győztesen befejeztük hároméves és megteremtettük ötéves tervünket És mit értünk el Lenin 25. és 26. halálévfordulója között eltelt egy esztendő alatt? Győztesen befejeztük hároméves tervünket. 1949-ben az ipari termelésnek felemelt tervét 113 százalékra teljesítettük. Megtört a jég a falun: a szocialista társasgazdálkodás nem mumus többé, termelőszövetkezeti csoportjaink kezén 360.000 hold föld van, állami gazdaságaink kezén 400.000 hold. A szocialista szektor a mezőgazdaságban elérte mezőgazdasági területünk nyolc százalékát. A termelőszövetkezeti csoportokban 70.000 dolgozó paraszt építi a szocialista mezőgazdaságot. Megkezdődött és diadalmasan fejlődik a magyar sztahanovista újítók mozgalma. 1949-ben 700.000 ipari dolgozóból több mint 300.030 vett részt egyéni munkaversenyben. A magyar munkátosztályban Lenin műve tartotta ébren a forradalmi szellemet A szocialista rendszer kész arra, hogy békében éljen a kapitalista országokkal ki, mert a nyugati imperialista államok az utolsó pillanatig sem akartak összefogni a Szovjetunióval a német fasizmus ellen, hanem a német fasizmussal igyekeztek összefogni a Szovjetunió ellen. De a szovjetelemesség a második világháborúban az angolszász táborban egy pillanatra sem szünetelt, ezért húzódott el 14 második világháború hat esztendeig és került egész országoknak és országrészeknek, városok tucatjainak és százainak, gyárak és otthonok ezreinek pusztulásába Az imperialisták nem akarnak tanulni, a második világháborúból. Gyűlöletük és elvafóceságtk nagyobb, mint valaha. Keleteurópa népeinek nem tudják megbocsátani, hogy kivívták mindenfajta imperializmustól való függetlenségiüket és győzelmesen megvívták a harcot a dolgozó osztályok társadalmi felszabadításáért is. Hiller örökébe az amerikai imperializmus lépett !Dolgozó népünk elvébe zárja Lenint és Sztálint, mint saját léptértelmének nagyjait Népi demokráciánk virul, erősödik