Dunántúli Napló, 1962. szeptember (19. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

2 NAPLÓ Sikert arattak a szigetvári kisbútorok Tizenegy éves a Szigetvári Faipari KTSZ, de létezéséről eddig kevesen tudtak. Első ko­­molyabb munkája a Szigetvári Cipőgyár kultúrotthonának be­rendezése volt. Később háló­kat, kombinált beren­d­ezés­eket, egyedi bútordarabokat, könyv­szekrényeket készítették meg­rendelésre. Most kisbútor-gyártásra szeret­nének berendezkedni, mert a szövetkezet tárolóhelye nem alkalmas nehéz, nagy bú­tordarabok, egész szobaberen­dezések raktározására. A Nagy Lajos Gimnázium­ban nemrégiben rendezett kis­ipari szövetkezeti termékbemu­tató kiállításon sokan, felfi­gyeltek a Szigetvári Faipari szövetkezet bútoraira. Alig akadt látogató, aki ne érdek­lődött volna a TV-szekrények, a sarokra állítható bárszek­rény, a zsúr- és olvasókocsi iránt. Azóta sok megrendelést kapott a ktsz, elsősorban az 1500 forintos bárszekrényre, mely TV és rádió elhelyezésé­­re is alkalmas. ? Mint sok más érdeklődőt, minket is a kíváncsiság vitt ki a kisz szigetvári üzemébe száz kérdés közül is a legfontosab­bal: mikor kezdik meg a be­mutatott bútorok sorozatgyár­tását. Pintér János,műszaki ve­zető válasza eléggé bizonytala­nul hangzott: a TV-szekrényekből soro­zatgyártásunk van, ha még több megrendelés érkezik a bárszekrényre és a Bútorérté­kesítő is érdeklődik, ősszel ta­lán megkezdhetjük ebből is a gyártást. ’ Egyedi "' megrendelésre nem készítenek ezekből a búto­rokból? : ‘ ' ■ ■ — Nekünk kifizetődőbb a sorozatgyártás. Azért, ha össze­jön egy csomó •* megrendelés, természetesen eleget teszünk a kívánságoknak ... A Faipari KTSZ egyedi meg­rendelést nem szívesen fogad, javítással szinte nem is foglal­kozik. Hogy miért, megmagya­rázza az a deficit, amelybe a szövetkezetet Pál Győző, az előző műszaki vezető és az ak­kori főkönyvelő sodorta. A Szigetvári Faipari KTSZ veze­tőinek és tagjainak megfeszí­tett munkájára lesz szükség ahhoz, hogy a közel 150 ezer forintos­­félévi ráfizetés után az év végére rendbehozzák a szö­vetkezet szénáját Talán ez a fő oka annak, hogy a ktsz-ben nagyüzemi termelésre szeret­nének berendezkedni, és­­a szolgáltatások­, egyedi megren­delések teljesítése helyett a jobban fizető sorozat­­gyártást választják. — A termelés most már jól megy— állítja­ a jelenlegi fő­könyvelő. .— Az, anyagellátás jó, gépházunk termelése egy hónappal­ megelőzi a műhe­lyeket. A­­ műhelyekben nem kell soha nyersanyagra várni — Jobb a gépkihasználás iss — szól közben a műszaki veze­tő. — Polírozógépünket három műszakban használjuk, köz­ben próbálunk megszabadulni hasznavehetetlen gépeinktől. Új bérezési formát vezettünk be. Amíg korábban teljesítmé­nyüktől, függetlenül­­, kapták meg fizetésüket az emberek, most mindenki végzett munká­ja arányában kapja munkabé­rét. Ez a bérezési forma ösz­tönzőbb és a termelés jobb ala­kulásában­­érezzük is hatását. AZ új vezetőség szigorúan, jól gazdálkodik, jövőjükről mégis keveset tudnak. .. Arról van szó ugyanis, hogy­­egyesülünk a Pécsi Fa­ipari­­ KTSZ-szel, s nem tisztá­zott­­még, mit­­csinálunk azután. Az egyesülés mind népgazda­sági, mind szövetkezeti szem­pontból hasznos volna a két szövetkezet számára. A Pécsi Faipari KTSZ-ben nagyteljesítményű famegmun­káló gépekkel dolgoznak, ám kapacitásuk­ kihasználása nem megfelelő. Ezekkel a gépekkel elvégezhetnék az egyesített szö­vetkezet minden gépi munká­ját, s így valóban mód nyíl­nék arra, hogy “korszerű kis­bútorokat gyártsanak, s jóval többet adjanak ezekből a ke­reskedelemnek, mint amennyi­re a két különálló szövetkezet egyenként és együttvéve képes. Az egyesülés a lakosság szá­mára is előnyöket hozna: Szi­getváron megoldódnék végre a faipari javítás, szolgáltatás és teljesíthetnék az egyedi megrendelők kívánságait is. A KISZÖV szorgalmazza a két szövetkezet­ egyesülését, most már csak a két „kisz” vezetőinek és tagjainak köze­ledésére van szükség. És arra, hogy ne elsősorban pillanatnyi egyéni érdekeiket tekintsék, hanem ezeiken felül­emelkedve határoz vártak saját jövőjükről, szövetkezeteik további­­sorsá­ról. Csakis így reménykedhe­tünk abban,­ hogy rövidesen üzletbe kerülnek a termékbe­mutatón oly nagy sikert ara­tott­­kisbútorok, melyek soro­zatgyártására mostani, körül­ményei között, meglévő erőivel a Szigetvári Faipari KTSZ nem­ képes.­ ­ Harsány­ Márta I I Negyven év a katedrán Megható ünnepség zajlott le tegnap a Pécsi Zrínyi Mik­lós Közgazdasági Technikum­ban. Máttyus László igazga­tót búcsúztatták 40 évi peda­gógusmunkája után. A mun­kában megőszült tanárt aján­dékokkal halmozták el mun­katársai, tanítványai és meg­köszönték az ifjúságért ki­fejtett sok évi munkáját. "Máttyás elvtárs tanári pá­lyafutását 1922-ben a Leőwey Klára Gimnáziumban kezdte, majd két év múlva a jelenle­gi Közgazdasági Technikum elődjébe került, ahol 1944 óta az iskola igazgatójaként dol­gozik. 1953-ban megkapta a „Közoktatásügy kiváló dol­gozója” címet, két év múlva a „Szocialista munkáért” ér­deméremmel jutalmazták, majd tegnapelőtt a belkeres­kedelmi miniszter a „Belke­reskedelem kiváló dolgozója" címmel tüntette ki. Máttyus László elvtárs nyugdíjba vonul, de nem sza­kad el egészen iskolájától Történelem órát tart délelőt­tönként a tanulóknak és részt vesz a levelezők oktatásában is. Sok évi fáradságos és ered­ményes munkája után kelle­mes, gondtalan pihenést kí­vánunk Máttyás elvtársnak. Galléros pávián és túzok érkezett az állatkertbe Vasárnap délelőtt ingyenes bábelőadás, tor­taevő verseny a vidámparkban A csütörtökről péntekre vir­radó éjszakán­ több új lakóval gyarapodott az állatkert állo­mánya. A Budapesti Állatkert­ből egy galléros pávián és egy vadmacskakölyök, a fegyver­nek! Vörös Csillag Tsz-ből pe­dig egy túzok, egy kígyász­­ölyv, két kékvércse és két üre­gi nyúl érkezett. Az állatkert valamennyi­­ új lakója­­ alkal­mazkodott már az új körülmé­nyekhez, és kitűnő egészség­nek örvend. A Vikinek becézett pávián mindössze két éves, a pesti gyermekek kedvence volt. A fiatal majom már Pécsett is tanúbizonyságot tett játékos kedvéről. A vidámparkban a bányász­napon mozgóárusok működ­nek. A mohácsi példa nyo­mán polietilén tasakokba tá­rolt ü­dítő italokat is fognak árusítani, a MÉK jégbehűtött, dinnyével áll a vásárlóközön­ség rendelkezésére. A városi művelődési ház va­sárnap délelőtt ingyenes báb­előadást rendez a vidámpark­ban. Az Élelmiszerkiskereske­delmi­­ Vállalat, a Pécsi Idegen­forgalmi Hivatal és a Mecseki Kultúrpark krémes- és torta­evőversenyt, kakaószívó-ver­­senyt és szellemi fejtörőt ren­dez a gyermekek számára. Délelőtt fél 10-től délután 18 óráig céllövőversenyt, a kugli­pályán pedig tekeversenyt ren­deznek, melynek első helye­zettjei órát kapnak ajándék­ba. (2.) A bukaresti utcán tett sé­táink során egy hosszú­­sora lettünk figyelmesek. Megle­pődtünk, hiszen mindaddig fo­tón állással semmily­en bolt előt­t sem találkoztunk. Érdeklődve törtünk utat, hogy megtaláljuk­­ a sorban állás okát. Több láda is volt lerakva a földre a sor­­ elején, melyből az árus élő rá­­­­kokat vett ki és a­dott el. Hiá­­­­ba, az ínyencek Bukarestben is sorbaállnak egy kis cseme­géért A másik meglepetés az ut­cai lottó volt. A város több pont járt kis asztalkákon le­plombált sorsjegyeket árultak. Ezek egy részével 6, 25, 50 vagy 100 leit lehetett nyerni, amit a helyszínen kifizettek. A Viktória áruház előcsarno­kában hosszú ideig elnézeget­tem az embereket, amint egy­másután vásárolták a 3 lejbe kerülő sorsjegyeket. Volt egy idős bácsi, aki az egyik sors­jegyével 6 leit nyert. Kért érte újabb két sorsjegyet és ezek egyikével ismét nyert 6 lett. Az újabb két sorsjeggyel azon­ban már nem volt szerencséje. Bukarestben sok utcai víz­csap van annak ellenére, hogy vizük igen meleg és a szomjú­ságot nem oltja. A csapból visszafolyó víz oldalt lecsurog. A karcsú oszlop alján a vas­csőből kis tálkát képeztek ki, majd ebből a tálkából folyik ,el végülis a víz a kanálisba. E tálkából oltják viszont szom­júságukat a bukaresti négylá­búak­. Az esték a román főváros­ban igen kellemesek. A szökő­kutak többsége kivilágítva vonzza maga köré a kánikulá­ban eltikkadt sétálókat. A vö­rös, sárga, kék színben pompá­zó szökőkutat a királyi palota szomszédságában­­ mi is meg­csodáltuk. Annál is inkább mivel ez volt a legközelebb­i szállodánkhoz, a Viktóriához és útba esett a „Duna” kert­ Vendéglő felé, ahol egy kelle­mes estét töltöttünk el. " Bukarestből a nemzetközi gyorsvonat négy óra alatt te­szi meg az u­tat Románia leg­nagyobb tengerparti városá­hoz Constantához. A modern állomásépület és környékének új házai itt is az építkezésekre hívták fel először a figyel­münket. Constantának két arca van. Az egyik az állomás környé­kén épülő új városnegyed, a Maxim Gorkij tér környékén, emelkedő modern házak,­­ a másik pedig a kicsiny, barát­ságos régi házak és utcák, a gazdagon kavargó emberára­datot magához csalogató, ré­gies házsorok. Végigjártuk az üzleteket, melyek sorában egy­mást váltogatták a modern áruházak és önkiszolgáló bol­tok, a régiségkereskedések és ajándékboltok, a bocskorárus és az emléktárgyakat árusító kézműves. Constantában több időnk ju­tott arra is, hogy megszemlél­jük, mit lehet találni az üzle­tekben. Egyöntetűen megálla­pítottuk, hogy az üzletek áru­ellátása igen jó. ,,Átszámító a kulcsunk” alapján megpróbál­­­tuk összehasonlítani az árakat a mieinkkel és arra a megál­lapításra jutottunk, hogy nincs lényeges különbség az áruk f­ő tömegét tekintve. A román ipar az elmúlt 17 év során sokat fejlődött, amit az is bizonyít, hogy ma már jó minőségű cipőket, szövetet, rá­diókat és televíziót is gyárt. Igen sok nylon- és műanyag­­cikket találtunk. A női nylott­­harisnya például olcsóbb, mint nálunk. Ott-tartózkodásunk idején szállították le igen je­lentős összeggel az órák árát. Sok­féle olcsó műanyag ház­tartási cikket és bőrkesztyűt láttunk. Az üzletekben a fűszer-, a hús-, a felvágott- és konzerv­áruk nagy választékát láttuk. A piacon sok a zöldség és a gyümölcs, habár a szőlő és a dinnye kivételével minőségük nem érte el a miénket. Ol­csóbb náluk az ital, a kávé, a tea, a csokoládé és a kakaó, valamint a bors. A többi élel­miszercikk ára hasonló, vagy egy kicsit magasabb, mint ná­lunk. Jártunk a kikötőben is. Részt vettünk egy tengeri ha­józáson, egy kedves kis gőzö­sön. A tengerbe nyúló mólón még megtalálható a régi vilá­gítótorony, de a parton már magasodik az új. Új épületek emelkednek a kikötőben is. A forgalom igen nagy, több olasz, török, szovjet hajót is láttunk ki- és berakodni. A hajóról igen kedves lát­ványt nyújtott a város, aho­gyan távoli látképében keve­redtek egymással a régi és új épületek, a fehér kaszinó, a templomok kupolái és a par­ton fürdőzők, napozók sokasá­ga. A zöld fák, a tenger kék­sége fogták egységes keretbe azt a képet, melyet emlékünk­ben megőriztünk erről a ten­gerparti városról. (Folytatjuk) Romániában jártunk... SÉTA KÖZBEN LÁTTUK Mitzki Ervin A Constanta­ tengerpart egyik részének létképe a móléról. 1962. SZEPTEMBER L 1 Lottósorsolás Komlón A lottó 35. játékhetének hú­zásán tegnap délelőtt zsűf­isig megtelt a komlói szabadtéri szín­pad nézőtere. A ragyogó időben rendezett húzáson nagyszabású műsort és ruhabemutatót is ren­deztek, ahol a Pécsi Állami Áru­ház harmincöt legsikerültebb őszi modelljének, Záray Márta, Vámosi János dalainak, a kitűnő Balassa tánczenekarnak és a szellemes konferansziénak tapsolhatott a kö­zönség. A sorsoláson a 25, 46, 52, 57 és 7­5-ös számokat húzták. A nágynyeremény sorsoláson a 31. já­tékhét szelvényei vesznek majd részt. A képen Farkas Ferenc kom­lói lakatos jól megforgatja a ke­­reket a húzás előtt. A sorsolás egyik fénypontja volt egy négytalálatos nyere­mény kifizetése. Kovács József komlói vájár a 33. játékhéten négy­találatos szelvényével 58 ezer fo­rintot nyert, amit a felesége vett át a műsor végén. Képünkön a szerencsés nyertes felesége és leg­kisebb fia a kifizetés előtt. Erb János felvétele­i KÉTSZÁZHATVANÖT szolgálati emlékérmet osz­tanak ki a Komlói Szénbá­nyászati Trösztnél a bányász nap alkalmából. A törzsgár­­dajelvényt azok kapják, akik 1952 óta megszakítás nélkül dolgoznak a komlói bánya­üzemeknél. — A 12. AKÖV komlói te­lepének szerelői terven felül vállalták 13 ZIL­­tehergép­kocsi felújítását a kongresz­­szusi munkaverseny kereté­ben. Vállalásukat már telje­sítették. — A KESZTYŰGYÁRI óvoda 26 nagyszobás növen­déke búcsúzott el péntek dél­után 5 órakor pajtásaitól. A kisgyerekek füzettartó táskát kaptak ceruzával és egy kis ajándékot. A VIDÉKEN is bővül a péksütemények választéka. A Mohácsi Sütőipari Vállalat finom vajas sütemények, mákkal, dióval, lekvárral töl­tött tészták, kalácsok készí­tését kezdte meg a közel­múltban. itiitmiii­iiinnniimiiimiii is 14.

Next