Dunántúli Napló, 1968. május (25. évfolyam, 101-126. szám)
1968-05-29 / 124. szám
1958. május 29. Gazda® O fürthozam Az aszály sújtotta Baranyában a szőlő az egyedüli kultúrnövény, amelynek a jelenlegi időjárás nem ártott, sőt a 17 ezer holdnyi hegyvidék szőlőtermelő területén az évtized leggazdagabb fürthozama mutatkozik. A Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet pécsi kísérleti telepének munkatársai reprezentatív fürtszámlálást tartottak és ennek során ezer szőlőtőkét vizsgáltak meg. Megállapították, hogy nem ritka a termőhajtásonkénti három-négy fürt, s ez kétszerese a „normának”. Nagyobbak is a fürtök: sok fürtön háromszáz virágbimbót számláltak. A szőlőtőkék zöme kiheverte a kora tavaszi fagykárokat. A hajtások jórésze máris eléri a 120—130 centiméter hosszúságot, és igen dús a tőkék levélzete is. A nagy meleg következtében szokatlanul korán megkezdődött a virágzás. Még sehol sem észleltek peronoszpóra fertőzést, de már másodszor permeteznek. A szakemberek véleménye szerint ilyen ígéretes tavasz utoljára 1958-ban volt ezen a borvidéken. DutiQntmi napló Növekvő hozamok, emelkedő jövedelmek Huszonhat helyett tíz — Fogy a gyenge tsz-ek száma Százharmincnégy vagon búzát, 104 vagon kukoricát, 51 vagon árpát, több ezer hektoliter tejet vesztett 1967-ben a népgazdaság csupán a sásdi járásban, azért mert a Hegyhát 9 ún. gyenge tsz-ének hozamai nem érték el a járási átlagot. Hasonló adatokat tudna közölni a siklósi, szigetvári és pécsi járás is. A háztájival összefogva Az ilyesminek persze „zsebre menő” következménye van, hiszen, aki gyenge tsz-ben dolgozik, annak kevesebb az évi jövedelme. Következésképp sem az egyénnek, sem pedig a népgazdaságnak nem jó, hogy ilyen tsz-ek vannak még nálunk. Ezért a Megyei Pártbizottság még két évvel ezelőtt felmérte, hogy melyik az a 26 tsz, amely ebbe a kategóriába sorolható, s részletes intézkedési tervet dolgozott ki a helyzet gyökeres megváltoztatása végett. A Megyei Tanács, illetve a Sásdi Járási Tanács vb. a közelmúltban tárgyalta s több más járási tanács vb a közeljövőben akarja tárgyalni, hol tartanak az intézkedési terv végrehajtásával. Az összegezésekből biztató kép bontakozik ki. A tsz-ek megkezdték a 20 százalékosnál meredekebb lejtőjű — tehát rendkívül nehezen művelhető, s az eróziótól alig megvédhető — területek erdősítését, s már 941 hektár erdősítésre kértek engedélyt. Különösen Tormás, Mecseknádasd, Kishajmás határában erdősítenek. Az elmúlt két évben mintegy 2000 holdon végeztek mélylazítást. Ez a hegyvidéki részeken védelmet nyújt az erózió ellen is. További 900 holdon volt talajjavítás. A városokhoz illetve üdülőterületekhez közel fekvő meredek lejtésű tsz-földeket felparcellázzák. Komlón például 38 katasztrális holdnyi olyan meredek területet mértek ki 200— 300 négyszögöles parcellákban, amelyet nagyüzemi úton csak kevésbé lehetett volna hasznosítani. A munkásoknak viszont nagy örömet okoztak a kis földecskék. Ami az üdülő övezetet illeti, Orfű községben 28, Abaligeten 8 holdat parcelláztak fel. Orfűn további 100, Mecsekrákoson 250, Mecsekszakállon 209, Tekercsen pedig 26 holdat parcelláznak fel, illetve adnak át üdülőtelepi célokra. Az ún. hegyvidéki program egyik sarkalatos pontja az volt, hogy ki kell használni a háztáji gazdaságok üres vagy félig üres istállóit, lehetőséget kell teremteni az ottani töredék munkaerő foglalkoztatására, következésképp meg kell szervezni a tsz-háztáji szarvasmarhatartási kooperációkat. Ez év március végéig 51 tehéntartási, 315 marhahizlalási, 37 úszőnevelési és 362 sertéshizlalási szerződést kötöttek a szövetkezetek a háztáji gazdaságokkal. E számokban a síkvidéki gazdaságok is bentfoglaltatnak. Milliók vízrendezésre Amíg a hegyvidéken a meredek lejtők, az erózió és hasonlók, a síkvidéken, különösen a Dráva mentén, a belvízkárok okoztak és okoznak nagy gondokat. E helyeken csak akkor lehet előre lépni, ha lecsapolják a pangó vizeket. A kormány hat tsz-t — Királyegyháza, Hóból, Kétújfalu, Teklafalu, Okorág, Magyartelek — kiemelt szövetkezetként kezel, ami annyit jelent, hogy e helyeken államköltségen végeznek el minden belvízrendezési munkát. Nyolc és félmillió forintot kap ez a hat tsz erre a célra ebben az évben. Jelenleg a tervezési munkák folynak, a második félév elején megkezdődik a tényleges belvízrendezés is. Mindemellett a megye 4 vízgazdálkodási társulata is végez vízrendezési munkákat, összesen mintegy 13 millió forint értékben. Rendszeres előlegfizetés önmagában azonban még ez sem elég. Hiába javulnak a gazdálkodási körülmények, a sík- illetve hegyvidéki tsz-ek csak akkor tudnak kikerülni jelenlegi helyzetükből, ha a vezetés is fejlődik. Ehhez pedig több tapasztalt szakemberre van szükség. Hogy ezt ténylegesen elérhessük, a 26 ún. gyenge tsz-be 23 egyetemet és főiskolát végzett gyakornokot helyeztek ki, 22 társadalmi ösztöndíjkeretet biztosítottak, s további 8 fiatal szakembernek adtak letelepedési segélyt. Evvel magyarázható, hogy kedvezően alakul a szakember-sűrűség. Amíg 1965-ben 2381 hold szántó jutott a gyenge tsz-ekben egy mezőgazdasági mérnökre, ma már csak 1814 hold. Mivel a gyenge tsz-ek akár a belvízkárok, akár a sovány hegyi földek miatt még így sem tudnak olyan terméseredményeket elérni, mint például azok, amelyek a mohácsi járásban gazdálkodnak, az állam pénzbeli segítséget is ad számukra. Ennek összege ebben az évben 19 millió forint. A sokféle intézkedés összegezett hatásának tulajdonítható, hogy az ún. gyenge tszek termelése évről évre, s az arányt tekintve gyorsabban növekszik, mint a megyei átlag. S bár még észrevehetőek a különbségek, mégis mind több ilyen szövetkezet közelíti meg illetve éri el a közepes színvonalat. Elsősorban ennek tulajdonítható, hogy ma már csak 10 ún. gyenge tsz van 3 megyében, a korábbi 26-tal szemben. Jellemző a javuló viszonyokra, hogy ma már az ún. gyenge tsz-ek is rendszeresen előleget fizetnek a tagságnak, tehát e tsz-ek tagjai is egyre inkább megtalálják a számításukat. M. L. Lengyel gyártmányú aszfaltkeverő telepet helyezett üzembe a Baranya megyei tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat, a Nagyárpádi úti telepen. Az aszfaltkeverő két hónapos működése alatt 910 tonna mintegy 9000 négyzetméternek megfelelő hengerelt aszfaltot gyártott. Fotó: Erb János Kijelölték a felüljáró helyét Elkészült a tanulmányterv Értekezlet a Megyei Pártbizottságon Mennyi ideig zárja le az utat a Siklósi úti sorompó? Mennyi jármű várakozik? Mennyi anyagi kiesés egyetlen nap alatt? Néhány adat erre vonatkozóan — az AKÖV 1966. december 14-én reggel 5 és este 20 óra között megtartott felmérése alapján. 900 percből 373 percen át zárt a sorompó. A 900 perc alatt 110 kerékpár, 77 lovasfogat, 84 motorkerékpár, 491 személyautó, 239 autóbusz, 632 teherautó, 3711 gyalogos vonult át, illetve várakozott. A várakozást az AKÖV járműveinek állásidejére vonatkoztatva — a vállalatnak napi 14 800 forint jövedelemkiesést okoz. Ez a tény is indokolja a felüljáró megépítését, amely ugyat a régebbi terv már, de a Megyei Pártbizottságon tegnap délelőtt megtartott megbeszélés arra enged következtetni, hogy az elképzelésből valóság lesz. A tárgyaláson — amelyet Szikszai Tibor, a Megyei Pártbizottság ipari osztályának vezetője nyitott meg — részt vett a Városi Tanács képviseletében dr. Németh Lajos elnökhelyettes, továbbá a felüljáró létesítésében érdekelt több vállalat, intézmény képviselője és az UVATERV mérnöke. Ugyanis az intézet előreláthatóan még a nyár folyamán elkészíti az objektum tanulmánytervét. A megbeszélésen részletekbe nem bocsátkoztak, csupán afölött döntöttek, hogy a felüljáró helyét — a három alternatíva közül — pontosan meghatározzák. Egyik elképzelés volt: a Bajcsy-Zsilinszky úton megépíteni a felüljárót, a másik a Bajcsy-Zsilinszky és a Rózsa Ferenc utca között, a harmadik — és ez a végleges: a Rózsa Ferenc utca végén. A felüljáró alatt húzódna a vasútvonal, attól északra a Vasút utca, amelyet meghosszabbítanák és úgynevezett féltrombita-húrokban kanyarodna föl a hídra, a vasúttól délre pedig a majd épülő kelet-nyugat irányú ipari út, amely az előbbinek mintegy tükörképeként, szintén felkanyarodna a hídra. Ahhoz, hogy az UVATERV befejezze a tanulmánytervet, szükség van a városrendezési elgondolások egyeztetésére, továbbá a közművek által szolgáltatott adatok összeállítására. Ebben is megegyeztek a helyi szervekkel. A felüljáró létesítéséhez az első lépést tehát megtették. Költségekről, határidőről — természetesen — még szó nem is eshetett. Tragédiák az országutakon (VI.) Felelősséggel közlekedjünk Dr. Kamarás István tanácsvezető bíró rendszeresen közlekedési ügyeket tárgyal. Ha egyoldalú is kissé az az ábra, amelyet a büntetőbírói pulpitusról nap nap után lát, de tele van drámai tanulságokkal, itt szüntelen és pontosan jeleznek a társadalmi veszély jelzőlámpái, és dr. Kamarás István véleménye e kérdésekben annál is inkább érdekes, mivel körülbelül egy éve, hasonlóan közlekedési témájú riportsorozatban bírói részről ugyancsak ő mondta el a tapasztalatait . Tavaly szinte aggasztónak ítélte a mezőgazdasági gépjárműpark műszaki állapotát, általában a mezőgazdasági jellegű gépjárműveknek a közlekedésben tapasztalt, szinte „anarchikus” részvételét. Változott-e valamit azóta a helyzet? — A múlt év őszétől megkezdték a mezőgazdasági gépek műszaki felülvizsgálatát is. A gépjárművek általános vizsgáztatásának ez csak egy része, de már rendkívül aktuális volt, hiszen ezek a gépek óhatatlanul részt vesznek a közlekedésben, műszaki állapotuk viszont kimondottan rossz volt Azoknál a baleseteknél, ahol mezőgazdasági gép is szerepet játszott, szinte kivétel nélkül arra lehet következtetni, hogy vagy az elektromos-, vagy pedig a fékberendezéssel műszaki problémák voltak. — Csökkent-e a mezőgazdaságban a közlekedési balesetek száma? — A gépszemle hatása itt a bíróságon még nem érződik. Talán a rendőrség már le tudja mérni. Én ebben a kérdésben teljes biztonsággal nem nyilatkozhatok. A közelmúltban ide nem került ilyen jellegű ügy. — És általában? Csökkentek vagy szaporodtak a közlekedési balesetek? — Hozzávetőlegesen stagnál. Pillanatnyilag kevés a közlekedési jellegű büntetőügy. — A pillanatnyi helyzet a téli időszak tükre a bírósági gyakorlatban? — Nem kizárólag, hiszen például márciusi ügyeket is tárgyalunk. Ez részben a joggyakorlatban most meghonosodó új differenciálással magyarázható, amely szerint a közlekedési kihágások, kisebb balesetek lehetséges részét, például az úgynevezett sérülést nem okozó összekoccanásokat, már előzőleg a szabálysértési vonalra terelik. — A közlekedés közvéleménye — ha célszerű ezt a kifejezést használni — a pécsi járásbíróság közlekedési baleseteket tárgyaló bíróit általában a szigorú bírók között tartja számon. Egyetért ezzel a véleménnyel? — A szigorúság relatív. Akik esetleg azt állítják, hogy túl szigorúak vagyunk, rendszerint „szenvedő alanyok”, vagyis azok, akik kénytelenek elviselni a büntetést, ők egy oldalról nézik az ítéletet, és van köztük, aki a legcsekélyebb büntetést is súlyosnak érzi. Viszont jelentős azoknak a száma, akik a tárgyaláson tudomásul veszik az ítéletet, még akkor is, ha szabadságvesztésről van szó. Például általános gyakorlat, hogy amelyik baleset körülményeiről meg lehet állapítani a sérült személy jelentős hibáját is, ott a legsúlyosabb ítélet rendszerint a felfüggesztett szabadságvesztés. Szólni kell még, ha már a „szigorúságról” beszélünk, a mellékbüntetésekről, például a gépjárművezetéstől való eltiltásról. Kétségtelen, hogy egy ilyen jellegű mellékbüntetés érzékenyen érinti azokat, akik élnek-halnak a motorozásért, autózásért, vagy akik négy-öt kilométerre járnak dolgozni, és például motorral közlekednek. De ezek az emberek nem látják a mérleg másik oldalát, ahol egy haláleset van, egy maradandó sérülés, vagy egy hosszantartó gyógyulás. Az elhunytak hozzátartozói, vagy a megrokkantak legtöbbször ugyanis enyhének tartják a büntetést Tehát így néz ki ez a „szigorúság”. Mi mindig különbséget szoktunk tenni az országút „kalandorai”, a gyorshajtók, a vagánykodók, az ittas „virtuózok” karamboljai, és a fáradt gépkocsivezető kisebb elvétése között. Az előbbivel szemben nem árt, ha valóban „szigorúnak” tartanak bennünket, de az utóbbiakkal szemben érvényesülnie kell az emberségnek, a humánumnak. Szaknyelven ezt úgy hívjuk, hogy a felelősségrevonás során érvényesül a differenciáltság. — A közlekedési balesetek elbírálását irányelvek szabályozzák. Mit foglalnak ezek magukban? * — A gyakorlati kialakulás most van folyamatban. Eszerint az eddigieknél is hatékonyabban kell megvizsgálni az előidéző okokat, köztük például az útviszonyokat, az útjelzés körülményeit, a balesetben szereplő gépjárművek műszaki állapotát stb. Vagyis az összes okokat alaposan fel kell deríteni. Tavaly többek között arról is beszélgettünk, hogy indokolt esetben bátrabban, példamutató jelleggel kellene alkalmazni a jogosítvány időleges bevonását. — Ezzel egyetértek. Valóban így van. De még egy, másirányú tapasztalatunkra is felhívnám a figyelmét. A gyalogosokra gondolok, akik számára a közlekedési szabályok nagyon komoly jogi védelmet adnak. Nem védheti meg azonban a jog sem őket saját szórakozottságuktól, könnyelműségüktől, amely pedig rokkantsággal, vagy még súlyosabb eredménnyel is járhat. — Tehát az együttes fegyelmezettség a legnagyobb visszatartó erő? -rz igen. Csupán megfelelő körültekintéssel, nevezzük így: tudatossággal komoly mértékben csökkenthetnék a gépkocsivezetők és a gyalogosok a közlekedési balesetek magas számát. Thiery Árpád k Közút vagy udvar? !egy FÜSZÉRT és egy műszaki raktár húzódik meg Siklóson, a Felszabadulás u. 24-es sz. ház udvarán. Túlzás lenne azt állítani, hogy e ténynek különösebben örül az udvarban lakó négy család, de már megszokták az időnként beálló, le- és felrakodó teherautókat, lakók és raktárosok békésen élnek egymás mellett. Körülbelül egy évvel ezelőtt azonban piacot létesítettek a hosszanti fekvésű ház mögött, s azóta tényleg nincs nyugalma e ház lakóinak. Jól értesült körök szerint egy teherautó sofőrje jöt rá arra, hogy ha nem a rendes úton, hanem a ház udvarán keresztül közelíti meg a piacot, ezzel száz, de lehet, hogy kétszáz métert is megtakarít... Ma már Siklós egész gépkocsivezető társadalma, de a motorkerékpárosok és a lovaskocsi hajtók is közútnak tekintik a szóban forgó udvart, előszeretettel hajtanak át rajta akkor is, ha nem a piacra, csak abba az irányba tartanak. A sebességüket nem, vagy alig csökkentő gépjárművek óriási port kavarnak, veszélyeztetik az udvaron játszani próbáló gyermekek testi épségét, a kora hajnali, sőt, gyakran az éjszakai órákban megjelenő, a piacra árut szállító lovaskocsik zaja legjobb álmukból veri fel a négy család tagjait. A nagy útépítések idején bizony gyakran előfordult, hogy egy-egy házat, mivel a létesítendő út vonalába esett, le kellett bontani, más lakásba költöztetve a lakókat. A Felszabadulás utcai ház esetében megtenné egy, az átmenő forgalmat tiltó tábla is. (Kéri) Bányászati tanácskozás Mélybányászati napokat rendez az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület pécsi csoportja május 30., 31. és június 1-én a Ságvári Endre Művelődési Otthonban. Május 30-án, csütörtökön délelőtt 11.30 órakor tartja meg ünnepélyes megnyitóját, a Mecseki Ércbányászati Vállalat főmérnöke, Mátrai Árpád, utána Stancz Viktor, dr. Martos Ferenc, Horváth Kálmán és Drsenovszky Béla tart előadást. Másnap, május 31-én, pénteken reggel 9 órakor Radó Aladár, a „Mélybányák szellőztetésének tervezési kérdéseit” ismerteti, majd ezt követően Búzás László, dr. Tarján Iván, Jobb József, Vankó Richárd és Hegedűs Béla előadásával folytatódik a szakmai találkozó.