Dunántúli Napló, 1969. november (26. évfolyam, 254-279. szám)

1969-11-01 / 254. szám

A halál lottója W­ashington. Az amerikai képviselőház csütörtökön 382 szavazattal 13 ellenében jóváhagyta Nixon elnök tervét, amely­nek értelmében a jövőben a katonakötelesek közül sorshúzással döntik el, a behívandók személyét. A „halálkerékbe” az év nap­jait tartalmazó szelvényeket helyeznék és azokat hívják be katonának, akiknek szü­­letésnaja egyezik a kihúzott szelvénnyel. A sorsolásokat havonta rendeznék. Mansfild szenátor, a sze­nátus demokratapárti cso­portjának vezetője azonban kijelentette, hogy nem tart­ja célszerűnek a javaslat­nak még ez évben történő szenátusi elfogadását. Ezért Nixon nyilatkozatot adott ki, amelyben sajnálkozását fejezi ki Mansfeld és más demokratapárti szenátorok állásfoglalása fölött. Nyilat­kozatában az elnök megál­lapította: „Világos, hogy ez nem olyan kérdés, amelyet­­ nemtörődöm módra csak úgy el lehet vetni, vagy politikai futballként lehet kezelni.. 4 VARSÓ: A Balti-tengeren és a lengyel tengeparton egy hete viharok tombolnak. A szél sebes­ség© gyakran eléri az óránkénti áz kilométert. A hajójáratok és kikötői rakodómunkák szüne­tnek. Csütörtökön a Bydgoszczi Koszalini vajdaság felett jég­eső vonult végig, majd pedig ha­vazott. Először esett he Varsó­+■ NAIROBI: A Kenyai Né­pi Unió vezetőjét, Oginga Quinga volt alelnököt börtön­be szállították, miután előző­leg a Viktória-tó partján fek­vő­ Kiszmuban csak háziőri­­zetben volt. A kormány csü­törtökön tiltotta be az ország egyetlen ellenzéki pártját, a Népi Uniót, azzal az indoko­lással,­ hogy vezetői állítólag leveleztek idegen országok képviselőivel és ezek a levelek „felforgató tartalmúak” vol­tak. Oginga Odinga helyette­sét, Mihulát ismeretlen helyre szállították rövid ideig tartó háziőrizetéből. ♦ szOHR: Szofiában közös közleményt adtak ki a Libanoni Kommunista Párt küldöttségének bulgáriai látogatásáról. A párt főtitkára Nicolas Savi vezette de­legáció megbeszéléseket folyta­tott a Bolgár Kommunista Párt küldöttségével, amelynek élén Todor Zsivkov első titkár állt. ...is DJAKARTA: Jáván, Szu- Jitátrán is a kis Szunda-szi­­geteken az elmúlt hónapokban többmillió kókuszpálma esett a növénypestis áldozatául. A hatóságok számos vidéken ki­hirdették a szükségállapotot, bezárták az iskolákat és a ba­zárokat, a lakosságot pedig a növénypestis elleni küzdelem­re szólították fel. * HELSINKI: a finn parla­ment csütörtökön bizalmat szava­zott a k­ormánynál,­ azzal az in­terpellációval kapcsolatban, ame­lyet a centrumpárt terjesztett a parlament elé az államgazdaság kérdéséről, a mezőgazdaság hely­zetéről, valamint más problémák­ról. 16 képviselő szavazott bizal­mat, 30- an ellene szavaztak, ö1 képviselő pedig nem vett részt a szavazáson. * ALJMA-ATA: AlmnR-AtA- jban, Kazahsztán fővárosiban félrezárta­ kapuit a K­étkiroim^ pe* Alá gyár H iratfás technika­ és Finommechanikai Külke­reskedelmi Vállalat kiállítása, amelyet tíz nap alatt mintegy 50 000 látogató tekintett meg. 4 SZÓFIA: Érdekes mgyar vo­natkozású dokumentumokat talált Bulgáriában Káposztás István, az Országos levéltár tudományos munkatársa, Sumenben, amely Kossuth Lajos első tartósabb emigrációs állomáshelye volt, a s ezért a magyarok tisztelete eb­ben a városban azóta is igen erős, a kutató megtalálta a száz­kádunk harmincas éveiben itt működött „Magyar—Bolgár Tárr­saság” többezer oldalt kitevő egész iratanyagát: vezetőségi ülér­sek Jegyzőkön­y­v­eit, magyarul és bolgárul — sőt eszperantóul írt levelezését, különböző kimu­tatásokat stb. ♦ VARSÓ: A lengyel nép-, gazda­ság áramhiányának fe- j küzdésére meggyorsítják az ' aroműépitkezéseket, így jövő­­re az eredetileg tervezett ha- 1 táridő előtt 4 vizierőmű, ösz­­szesen 600 megawatt kapaci- ' tású, gépegységét adják át rend­i­­fél­eté­sértek. 4 BELGRÁD: A belgrádi tele-­­ Vízió csütörtök esti Látóhatár cí­mű riportműsorában több mint­­ félórás beszámolót közölt a ma­­­­gyar gazdasági reformról. A ma- i­gyarok­ reformjukról című össze­­áll­ásban többek között interjút­­ közöltek Nyers Rezsővel, az­­ MSZMP Politikai Bizottságának tagjával, a KB titkárával, A ma­ , gyár gazdasági é­let számos veze-­­ tőjével, riportokat készítettek­­ munkásokkal, bemutattak több­­ gyárat, fémfelvételeket közöltek a­­ magyar főváros hétköznapjairól. 1­4- BELGRÁD: Jugoszlávia és Lengyelország kormányának képviselői Belgrádban aláír­ták a két ország 1970-re szóló árucsereforgalmi jegyzőkönyvi megállapodását. Várható, hogy a két ország idei árucserefor­galmának értéke mintegy 20 százalékkal lesz magasabb az 1967. évinél. 4 VARSÓ: Tarnobrzeg kö­zelében, Machowban átadták rendeltetésének az új kénsav­­gyár évi 100 000 tonna kapa­citású első részlegét. unb­an.T'Oi'i Ta.6-13 'S-O 1969. novembe­r. Titkos terv a vietnami háború kiszélesítésére S­a­­­gon­ Egy amerikai szóvívó köz­lése szerint az amerikaiak és Dél-Vietnamban harcoló szö­vetségeseik csapatainak pa­rancsnokai pénteken reggel aláírásukkal látták el azt a katonai titkos­ tervet, amely az 1970. során indítandó had­műveletekre vonatkozik. Az idei hadműveletek titkos ter­vét már 1968 szeptemberében aláírták. A REUTER saigoni tudósí­tója Úgy értesült, hogy első­sorban a vidék „pacifikálá­sára” helyeznek nagyobb hangsúlyt és minél nagyobb dél-vietnami területet akar­­­­nak ismét a saigoni kormány ellenőrzése alá vonni. A földrengés után kenyeret osztanak a Banja Luka-i földrengés hajléktalanná vált áldozatainak Sztrájk Milánóban Milánóban összecsapott a rendőrség a magas lakbérek és a megélhetési költségek növekedése miatt sztrájkoló tömeg. — A rendőrség a Moncecatini—Edison Társaság székháza előtt könnygázt használt a tüntetők ellen A libanoni nép számíthat a szovjet nép barátságára Libanoni politikai tanácskozás a szovjet nagykövettel Rasid Karami volt libano­ni miniszterelnök cáfolta azo­kat az egyiptomi sajtó­jelen­téseket, hogy Kairóba láto­gat. Karami a libanoni Tri­­poliban tartózkodik, ahol a Szovjetunió beiruta nagyköve­te is felkereste. Erről a­­talál­kozóról a kairói Al Gumhuri­­ja a következőket írja: „A libanoni politikus a szovjet nagykövettel a kül­földi beavatkozás lehetőségé­ről folytatott eszmecserét, te­kintettel arra, hogy az ameri­kai 6. flotta egységei a liba­noni partok közelében tartóz­kodnak. Karami az eszmecse­re során kijelentette, hogy a libanoni nép kategorikusan el­utasít minden esetleges ameri­kai kísérletet­­ a helyzet I­­zák­­mázására és a beavatkozásra. A válság arab válság és csak arabok közreműködésével old­ható meg — mondotta Kgra­­m­ii. A szovjet nagykövet egyetértett azzal, hogy a vál­ságot maguknak az arabok­nak kell megoldaniuk. A szovjet kormány — m­int mondotta — távol kíván tar­tani Libanontól mindenfajta külső beavatkozást. A libano­ni nép számíthat a szovjet nép barátságára, — hangoz­tatta. Arafat, a PFSZ vezetője újabb táviratot intézett az arab államfőkhöz és utalt a libanoni helyzet drámai fej­leményeire. Kérte az elnökö­ket és uralkodókat lépjenek fel a Palesztinai forradalom ellen szőtt összeesküvéssel szemben. A távirat hangsú­lyozza, hogy a libanoni had­sereg tovább támadja azokat a falvakat, amelyekben a Pa­lesztinai ellenállók tartózkod­nak. A legutóbbi véres össze­tűzések a legsúlyosabbak vol­­t­­ak az incidensek kezdete, ok­­­­tóbusz 17-e óta. Bejrút: Pénteken Kairóból Bejrútba érkezett Szalem Mahdi Am­man iraki miniszterelnökhe­­lyettes és belü­gyminiszter, hogy a libanoni hatóságok és a palesztínai ellenálló szerve­zetek között kirobbant válság rendezéséről tanácskozzék. A miniszterelnökhelyettes Kairóban találkozott a Palesz­tinai felszabadítási szerveze­tek képviselőivel, valamint Émile Rusztani­val, a libano­ni hadsereg főparancsnoká­val. A Reuter szerint Nasszer elnök pénteken délután fo­gadta a libanoni hadsereg fő­­parancsnokát, hogy a kirob­bant válság megoldásáról ta­nácskozzék Vele. Hírügynökségek közben ar­ról számolnak be, hogy pén­teken délelőtt újabb összetű­zések robbantak ki libanoni csapatok és arab gerillák kö­zött. Egy Bejrútban kiadott közlemény azt állítja, hogy Masza Hasszán közelében a palesztínai partizánok megtá­madtak egy rendőrkapitány­ságot. A libanoni csapatok közbeavatkoztak, és tüzet nyi­tottak a gerillákra. Mint a TASZSZ közli, az összecsapás­nak számos halálos és sebe­sült áldozata van. 4 ASHABAD : Rövidesen megkezdődik a Len­in-csatorna építésének negyedik szakasza. A csatorna elkészülte után 1400 kilométer hosszúságban szeli át a Karakum-sivatagot. Vize a Kaspi-tengerbe ömlik majd­ 4 ROMA: Pénteken ország­szerte bezártak az olasz bankok. A banktisztviselők 24 órás országos sztrájkot hirdettek, követelve új kollektív szerződés megkötését. Algéria ünnepe Nemzeti ünnepe van ma Algériának, kettős ünnepe. Az ország lakossága most emlékezik meg a demokrati­kus és népi köztársaság ki­kiáltásáról, de arról az ese­ményről is, amely ezt az ál­lamalapítást lehetővé tette. Ma tizenöt esztendeje, no­vember 1-én, hogy kirobbant az algériai nép nemzeti fel­szabadul háborúja, amely súlyos véráldozatok árán,­de világra szóló hősiességgel és kitartással vereséget mért a francia gyarmatosítókra és kivívta az egykori „tenge­rentúli megye" önálló álla­miságát. A felszabadító harcban Al­géria nemcsak egymillió fiát és leányát veszítette el a nyolc évig tartó küzdelem­ben; a gyarmatosító légiók nyomát mindenütt lerombolt falvak jelezték■ Nemcsak fá­jó sebeket kellett tehát be­gyógyítani, hanem építeni és újrakezdeni is kellett az egy­kor Francia Algéria hajdani urainak távozása után. Algéria népének és veze­tőinek jutott erejük arra is, hogy társadalmilag is újat kezdjenek. Ezt jelzik az al­gériai forradalom olyan ál­lomásai, mint a francia föld­birtokok kisajátítása, az ál­lamosítás, a mezőgazdaság fejlesztése, az iparfejlesztés, és a gyarmati sorból felsza­badult lakosság emberhez méltó életének biztosítását szolgáló megannyi szociális és kulturális intézkedés. Az új Algéria ma megbe­csült tagja a nemzetek nagy családjának. A szocialista or­szágok népe mélységesen együttérzett annak idején a hős algériai nép nagyszerű szabadság kü­zdelmével, s az algériai függetlenség óta ro­konszervvel figyeli, cselekvő szolidaritással segíti ország­építő munkáját. Hisszük, hogy e kapcsolatok fejlődése hozzájárul ahhoz, hogy az algériai nép még eredménye­sebben munkálkodhassál, azoknak a vívmányoknak a megszilárdításán és tovább­fejlesztésén, amelyeket a ma tizenöt esztendeje kezdődött felszabadító háborújának eredményeként vívott rá magának. Nagy nemzeti ünnepén sze­retettel köszöntjük az Algé­riai Demokratikus és Népi Köztársaságot. Tisztelgünk a hősök emléke előtt, akik éle­tüket adták az algériai sza­badságért. Köszöntjük az új országot építő dolgozókat, s bízunk abban, hogy — mint eddig is — a jövőben is meg fogjuk találni­­azokat a moz­zanatokat, amelyek alapján eredményesen fejlődhet to­vább együttműködésünk a nemzetközi politika porond­ján is, valamennyiünk javá­ra. I . a jjn Sialcil jstvon D HVNGARICUS Vendégségben' „Lakva ismerjük meg egy-­­­mást” — szoktuk mondogatni. Aki tehát egy népről reális képet akar nyerni, az ne szál­lodában, hanem családoknál lakjon. Sok előnye van a szál­lodának, sokkal függetlenebb az ember, viszont a szállodai ellátás a világ bármely részén ugyanaz, és arról következtet­­­ ni, hogy miként él a nép *— nem lehet. Házigazdáim orvost kértek, így kerültem hozzájuk. Mindjárt az elején hozzá kell tennem, hogy semmilyen ér­dek nem vezette őket. Laby zenei életében nem játszanak szerepet és Magyarországra sincs szándékuk jönni, tehát a­ viszontszolgáltatás gondolata meg sem fordult bennük. Meg­kérdeztem, hogy akkor miért kértek egy vendéget és miért vállalták a­­nak egyheti ellá­tását, hisz ha figyelmen kív­ül hagyjuk az anyagi tényezőket, akkor is egy szállóvendég elég nagy teher. A válasz roppant egyszerű és természetes volt. Hallották, hogy nehézségek adódtak a vendégek elhelyezé­sénél, úgy gondolták köteles­ségük ez­en segíteni. Egy kicsit „kibeszélem” őket, hisz az ő életformájuk, gon­dolkodásuk ,jellemző a finn családokra. Három gyerekük van, ami átlagnak számít. Mind a három gyerek megle­hetősen függetlenül él, amit három külön szoba biztosít számukra. A szobákat saját íz­lésüknek megfelelően rendezik be. A falakra nekik tetsző ké­pek, újságki­vágások kerülnek, legyenek azok ízlésesek, vagy a leesések — a szülők nem szólnak bele. A 16 éves fiú­­ állandóan csizmában jár (pe­dig ez az ottani járdákat és egyéb útviszonyokat figyelem­­be véve, teljesen szükségtelen)­­ és pipázik. Hatkor kel fel, saa­ját maga készíti el a reggeli­jét, elolvassa az újságokat és úgy megy iskolába. Hazajöve­­telükkor a gyerekek bekiabál­nak a kandalló mellett kötöge­­tő édesanyjuknak, hogy „hej, hej”, aki visszakiált, hogy „hej, hej” s ezzel az üdvözlés el is van intézve. A gyerme­kek anélkül, hogy bejönnének látótávolságra, rögtön a szobá­ikba vonulnak. Különösebben érzelmes búcsú vagy a nálunk annyira szokásos intimebb kö­szöntések nincsenek. A legfia­talabb kislány egyszer huza­mosabb időt töltött svájci szü­letésű nagynénje társaságában, s amikor hazajött, majdnem panaszképp sopánkodott, hogy borzasztó ez a néni, olyan mint egy puszi-masina. Pedig szegény tánti bizonyára nem esett túlzásokba, csak a szo­kásos közép-európai mennyisé­get puszilta le unokahúgán, viszont 9 gyereknek még ez is sok és szokatlan volt. Tartóz­kodók, mértéktartók egymással szemben. Apát és fiút egyszer volt alkalmam meghitt beszél­getés közben találni. Gondol­tam bizt­os valami mély értel­mű dologról van szó, olyan kom­oly­an válaszolg­attak egy­másnak. Később kiderült, hogy ez a beszélgetés egy atyai dör­gedelem volt, melyet az idézett elő, hogy fia fogadásból ki­ugrott az iskola első emeleti ablakából. A hangsúly itt nem azon volt, hogy baja is tör­ténhetett volna, hanem az, hogy egy 118 éves fiatalember­hez nem méltó ilyen komoly­talan tett. Így festett, teh­át ná­­luk a „nagyon megszidták”, „nagyon fel volt háborodva”. Eszembe jutott, hogy Olaszor­szágban két férfi üvöltözött és hadonászott egymással szem­ben, és én azt hittem, hogy mindjárt egymás torkának es­nek, amikor kiderült, hogy ba­rátok és csupán csak beszél­getnek. Függetlenül a tökéletesen működő központi fűtéstől, majdnem minden lakásban kandalló is van, amit estén­ként begyújtanak. A villanyt lecsavarják, csa­k a nyírfaha­sáb lángja világít. Házigazdám sörét iszogatva, háziasszonyom pedig kötögetve szép halkan és ritkán egy-egy szót szólnak egymáshoz. Megtárgy­alják a­ napi eseményeket, elmélked­nek a világ sorain. Ez az egy óra, másfél óra beszélgetés a tűznél sohasem marad el, még akkor sem, ha a férj munká­jából éjszaka tér haza. Nincs okom feltételezni, hogy a ked­vemért változtatták meg meg­szokott életmódjukat, azért, hogy nekem bemutassanak egy minta családi életet. Sőt, sem­milyen vonatkozásban nem za­vartatták magukat, úgy, hogy hamarosan eltűnt az a kényel­metlen érzésem, hogy bármi­ben megbolygatom életüket. Hogy a finn családok többsé­génél ilyen a család élete, azt jogom van feltételezni. A szá­raz­ statisztikai adatok szerint a válások számának aránya háromszor kevesebb mint ná­lunk. Házigazdáimmal német nyel­ven beszéltünk. Tapintatukra jellemző, hogy jelenlétemben soha egymással finnül nem beszélgettek, hanem csak né­metül, nehogy kellemetlen ér­zésem támadjon hogy netalán rólam mondanak valamit. Bi­zony megakadt volna a reg­­gelinél a falat a torkomon, ha megszólalnak finnül, mert meg lettem volna győződve arról, hogy ilyesfélét mondanak : „Odanézz már fél üveg mus­tárt szétkent”, vagy „Ha ea így megy tovább, feleszi az egész háztartásunkat”. Szeren­csébe azonban is még a gyerer­keikhez ia németül szóltak, pedig azok csak most tanult­nak. Így tehát zavartalanul él­tem, ettem, ittam. Voltam vendégségben más családnál ia, beszélgettem má­sokkal is. Összegezve benyo­másaimat, a finnek nyugodt, kiegyensúlyozott emberek, mentesek minden érzelmi tűk kapástól A harag, veszeke­dés, Hangos szó nem kenye­rük. Zárkózottak, plean közlé­kenyek, egymás személyét és szokásait tiszteletben tartják. Jó szívűek, segítőkészek és bennünket, magyarokat szeret­­nek. (Következik: A szauna.) 4

Next