Dunántúli Napló, 1970. október (27. évfolyam, 230-256. szám)

1970-10-01 / 230. szám

2 Megkezdődött a csapatok kivonulása Afflíuanból A kairói tárgyalásokon lét­rejött megegyezés alapján létrehozott tűzszüneti ellen­őrző bizottság, amelyben öt arab állam képviselteti ma­gát, szerdán megkezdte a határozat gyakorlati végre­hajtását a jordániai főváros­ban, Egyiptom, Szudán, Tuné­zia, Szaúd-Arábia és Kuvait katonatisztjei csoportokra oszolva felkeresték a Palesz­tinai gerillák megerősített állásait Ammanban és — mint a hírügynökségek meg­jegyzik — „rábeszélték” a gerillákat, hogy száll­nak teherautókra és vonuljanak a város külső kerületeibe, majd onnan tovább vidékre. A hírügynökségi jelentések szerint a gerillák egy része „később visszaszivárgott a belvárosba”. A jordániai hadsereg veze­tői ígéretet tettek arra, hogy a kormánycsapatok egységei is elhagyják a belvárost. Ki­vonulásuk határideje csütör­tök reggel hét óra. A damaszkuszi rádió Bej­rútban lehallgatott adása szerint a jordániai hadsereg szerdán délben megtámadta a Palesztinai ellenállók észak­­jordániai állásait. A közle­mény hangoztatja, hogy a támadás a kairói egyezmény súlyos megsértését jelenti. Ma temetik Vasszer elnököt Gyászoló százezerek vir­­­l rasztottak a szerdára virra­­­­dó éjszaka is a Kubbeh köz- 9 társasági palota előtt, ahol Gamal Abdel Nasszernek, az Egyesült­ Arab Köztársaság !­ elhunyt elnökének holttestét is fel­ravatalozták Kairó négymillió lakosa és ki a fővárosba özönlő ezrek is nem tudnak is megbékülni az­­­­­zal a gondolattal, hogy az­­ elnök nem él többé. Minden­­f felé gyászkeretes arcképeit­­ hordozzák körbe, s időnként­­, a hangszórók az elhunyt egy­­­­kor elmondott híres beszé­­d­­deinek részleteit sugározzák. Kairóban megkezdődtek a csütörtöki nagyszabású teme-­­­­és előkészületei. Nasszer el­nököt katonai díszpompával helyezik örök nyugalomra. A­­­­ temetésre az ország vezetőin i­s és számos külföldi vezető po­litikuson kívül mintegy öt­­­millió embert várnak. Teljes a gyász a legtöbb arab fővárosban, Bejrútban folytatódott a puskaropogás­tól hangos gyászolás. A liba­noni fővárost elárasztották Nasszer fekete keretes port­réi, nem jelentek meg az új­ságok­, bezártak a kormány­hivatalok és nem dolgoznak a telefonkezelők sem. A bol­tok többnyire szintén zárva tartanak. Damaszkuszban mintegy 50 ezre­i vonultak fel néma gyászmenetben, hatalmas fe­kete zászlók és Nasszer-ké­­pek alatt. Nasszer holttestét csütör­tökön reggel, közép-európai idő szerint reggel nyolc óra­kor helikopteren szállítják a Kairó közepén fekvő Gezira sziget egyik félreeső helyére, oda, ahol az elnök és har­costársai, az egykori „szabad tisztek” Faruk király korrupt és imperialista-barát rend­szere megdöntésének tervét kidolgozták. Gezirán az elnök holttestét tartalmazó koporsót ágyú­talpra helyezik, s egy 12 ki­lométer hosszúságú útvona­lon szállítják át a végső nyughelyre, a Nasszerről el­nevezett újonnan épült me­csetbe. Gamal Abdel Nasz­­szert, a mecset márványpad­lója alatt lévő sírhelyen he­lyezik örök nyugalomra. Koszigin szovjet miniszter­­elnök Kairóba érkezése után sajtónyilatkozatot adott. A szovjet kormányfő nagyra értékelte Nasszer életművét, az elhunyt elnököt fegyver­társnak nevezte az imperia­lizmus ellen vívott közös harcban A szovjet miniszterelnök kifejezésre juttatta a szovjet nép Nasszer elnök elhunyta miatt érzett mélységes fáj­dalmát és utólag leszögezte, hogy a Szovjetunió „együtt menetel az egyiptomi néppel a kölcsönös barátság, a po­litikai és gazdasági együtt­működés, valamint az impe­rializmus ellen vívott közös harc útján”.* Megérkezett az EAK fő­városába a Losonczi Pál ve­zette magyar küldöttség. A Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának elnöke és kísérete részt vesz Nasszer elnök csütörtöki temetésén. A MECSET, AMELYBEN NASSZER ELNÖK SÍRTA LESZ. Az elhunyt Nasszer elnök otthona közelében áll az Al Fateh mecset, amelyben majd eltemetik az elnököt.­­ A mecsetet ezentúl Gamal Abdel Nasszer mecsetnek hívják majd Szadat és Koszigin találkozó Alekszej Koszigin szovjet miniszterelnök szerdán rész­vétlátogatást tett Anvar Sza­­datnál, az EAK ideiglenes el­nökénél. Találkozójuk a Kubbeh köztársasági palotában öt­ven percig tartott. ♦ MOSZKVA: Szerdán Moszkvában a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnök­sége ratifikálta a szovjet— román barátsági, együttmű­ködési és kölcsönös segítség­­nyújtási szerződést, amelyet július 7-én írtak alá Buka­restben. ♦ HONG KONG: Hong Kongban bíróság elé állítot­ták az amerikai David Dodg­­sont, mert a BOAC brit légi­­társaság keleti központjának igazgatóját megfenyegette, hogy a légitársaság két gépét elpusztítja a levegőben, ha a társaság nem fizet neki száz­ezer dollárt. Dodgsont zsaro­lás vádjával őrizetbe vették. ♦ BONN: Hans Leussink, a nyugatnémet közoktatás­­és tudományos kutatási ügyek minisztere 12 napos szovjet­unióbeli látogatásáról kedd este visszaérkezett Bonnba.. A repülőtéren újságíróknak kijelentette, hogy a szovjet— nyugatnémet szerződés ked­vezően befolyásolta a szov­jet hivatalos személyekkel Moszkvában folytatott meg­beszéléseit. ♦ PRÁGA: A Német Kom­munista Párt (DKP) küldött­sége, a párt elnökének Kurt Bachmann-nak a vezetésével kedden Prágába érkezett, hogy a CSKP Központi Bi­zottságának meghívására lá­togatást tegyen Csehszlová­kiában. •1 ATHÉN: Egy athéni ka­tonai bíróság helyt adott az Ethnosz nemrégiben betiltott athéni lap öt munkatársa fellebbezésének. Az öt újság­írót idén áprilisban „nemzet­­ellenes propaganda” vádjával tizenhárom hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetésekkel sújtották. Most a fellebbezés folytán egyiküket felmentet­ték a vád alól, a másik né­gyet tizenhárom hónaptól húsz hónapig terjedő börtön­re ítélték.­­ + SZÓFIA: Szerdán este visszaérkezett Szófiába tíz­­­napos észak-európai körútjá­ról Todor Zsivkov bolgár miniszterelnök és felesége.­­ Zsivkov a kormány több tag­­­­jának kíséretében Norvégiá-­­ ban és Izlandban, majd pe­­­­dig Dániá­ban tett hivatalos­­ látogatást. A hivatalos tár­­­­gyalások fő témája mindhár­r­rom helyen a kétoldalú kap­csolatok továbbfejlesztésének lehetősége volt. , A látogatás mindhárom országban sikere­sen végződött Nemzetközi politikai szempontból az tette jelentőssé, hogy a bolgár kor­mányfői körút elősegíti az európai biztonság problém­ái­­nak megoldásához szükséges feltételek kialakulását konti­nensünkön. ♦ WILMS­LOW: Dr. Hans Kronberger, a vezető brit atomtudósok egyike öngyil­kos lett, kedden holtan talál­ták wilmslowi otthonában. Az osztrák származású tudós 1939-ben a nácik elől mene­kült Angliába és 1944 óta részt vett az angol atom­ku­tatásban. + GUADALAJARA: A mexikói Guadalajara egyete­mén a diákok két csoportja között fegyveres összetűzés robbant ki, amelynek követ­keztében három ember meg­halt és nyolcan megsebe­sültek. A zavargás miatt a helyi tartományi kormányzó elrendelte az összes guadala­­jarai középiskola és az egye­tem bezárását meghatározat­lan időre. •­ NEW YORK: Scheel nyugatnémet külügyminisz­ter­ kedden U Thant főtit­kárral találkozott. Mint egy ENSZ-szóvivő közölte, eszme­cseréjükön a gazdasági fej­lődés kérdései és az európai problémák kerültek szóba, a közel-keleti helyzettel nem foglalkoztak. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Nagyhatalmi nagykövet tanácskozás Nyugat-Berlin helyzetéről Szerdán délelőtt Nyugat- Berlinben összeültek a négy nagyhatalom képviselői, hogy­­ folytassák a város helyzetéről­­ szóló megbeszéléseket. A he­tedik ilyen jellegű találkozó­ra a korábbiakhoz hasonlóan az egykori szövetséges ellen­őrző bizottság épületében ke­rült sor A Szovjetuniót Pjotr Abraszimov berlini nagykö­vet, az Egyesült Államokat Kenneth Bush, Angliát Sir Roger Jackling, Franciaorszá­got Jean Sauvagnargues bon­ni nagykövetek képviselik. A szerdai ülésen Jackling angol nagykövet elnökölt. A Nyugat-Berlin helyzeté­ről tárgyaló nagykövetek, szó­vivője szerdán este meglepe­tésszerűen bejelentette, hogy a négy diplomata úgy dön­tött, előbbre hozza a követ­kező találkozó időpontját és már október 9-én folytatja a tanácskozást, a szerdai meg­beszélésről kiadott előzetes közleményben kitűzött októ­ber 30-i időpont helyett. ♦ MONTEVIDEO: Urugu­ayi Tupamaros-gerillák ked­den felgyújtották egy arisz­­■tokrata klub épületét Monte­­videoban. A benzinnel leön­tött falak alá helyezett idő­zített bomba idő előtt rob­bant, a gerillák közül ketten életüket vesztették. Véglegesen lezárult a túszok ügye Szerdán végérvényesen le­zárult a túsz­ügy. Délelőtt Ciprusra, majd Athénba ér­kezett a Palesztinai népi fel­­szabadítási front utolsó hat foglya, s ezzel egyidejűleg a brit, a nyugatnémet és a svájci kormány döntést ho­zott az általuk fogva tartott gerillák szabadonbocsátásá­­ról. Az erről szóló megálla­podást szerdán délelőtt je­lentette be a bonni külügy­minisztérium szóvivője. Svájci források szerint a berni kormány intézkedett elsőként: meg nem erősített értesülések szerint a Zürich­ben elítélt három Paleszti­nai ellenálló elhagyta Svájc területét. A londoni külügy­minisztérium szerint Leila Khaled és hat társa „amint csak lehetségessé válik” el­hagyja Nagy-Britanniát. 1910 október 1. Üdvözlő táviratok a Kínai Népköztársaság megalakulásának évfordulója alkalmából CSOU EN-LAJ ELVTÁRSNAK, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének, Peking A Kínai Népköztársaság megalakulásának 21. évforduló­ja alkalmából a Magyar Népköztársaság Forradalmi Mun­kás-Paraszt Kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, önön ke­resztül a Kínai Népköztársaság Államtanácsának, a testvéri kínai népnek. Sok sikert kívánok a szocializmus építésében, hazájuk felvirágoztatásában. Kívánom, hogy a népeink és országaink közötti kapcso­latok erősödjenek és fejlődjenek a proletár nemzetisöztség alapján, a közös ellenség, az imperializmus ellen vívott harc érdekében, a szocializmus, a haladás és a béke javára. FOCK JENŐ, a Magyar Népk­öztérsaság Forradalmi Munkás-Paraszt Kormányának elnöke Az évforduló alkalmával Péter János k­ül­ügy­miniszter táviratban üdvözölte a Kínai Népköztársaság Külügyminisz­tériumának vezetőit. Táviratot küldött kínai partnerének a Magyar Vöröskereszt és a Magyar—Kínai Baráti Társaság. Tíz éve független Nigéria Afrika legnagyobb állama — Nigéria — ma ünnepli függet­lensége kikiáltásának évforduló­ját. Tíz év telt el azóta, hogy a lagosi stadionban felszökött a magasba a nigériai nemzeti zászló: az ország történelmében új fejezet kezdődött. Nigéria 1960-ban függetlenné vált. Külsőleg minden szép volt. Parlament, fehérparókás bírók, tetszetős alkotmány ... És angol tanácsadók minden miniszté­riumban, minden valamirevaló intézményben.­­ — Stabilitás, demokrácia, fel­virágzás! — visszhangozta a lon­doni sajtó, reklámozva a jó be­fektetési lehetőségeket. Ám egyszercsak bekövetkezett a fordulat. A nigériai hadsereg fegyvert fogott az angolokat ki­szolgáló vezetők ellen, és elűzte őket. Amint Anglia megérezte, hogy kicsúszik a kezéből a gyep­lő — rezidensein keresztül — a törzsi ellentétek felszításához fo­lyamodott, amelynek eredménye­képpen létrejött a szakadár „Biafrai Köztársaság”. A gazdasági és szociális fejlő­dés megtorpant, megbomlott a nemzeti egység. Véres és hosz­­szantartó polgárháború kezdődött. Az imperialista hatalmak min­dent megtettek, hogy neokolo­­nialista céljaik érdekében elhúz­zák a konfliktust. Az egység ügye azonban végül is győzött, s ma sikerekkel ün­nepli a 10. függetlenségi évfor­dulót a nigériai nép. Csökkent az országban a törzsek közötti ellentét. Ismét megnőtt az ország tekintélye Afrika népei előtt, s Nigéria kiveszi részét a fejgyű­lölet ellen, a lefegyverzésért, a feszültség csökkentéséért folyta­tott harcokban. A Szovjetunió­val és a szocialista országokkal széleskörű gazdasági, kulturális és politikai kapcsolatot épít ki. S bár a külföldi monopóliumok még jelentős pozíciókkal rendel­keznek, a nigériai kormány lé­pésről lépésre halad előre a to­vábbi politikai és gazdasági füg­getlenség megteremtésének út­ján. A népi Kína ünnepe Huszonegy évvel ezelőtt, 1949. október 1-én történelmi fordulat következett be a kínai nép éle­tében: véglegesen győzött a for­radalom, a c­sangkajsekisták és az amerikaiak menekülni voltak kénytelenek a szárazföldi terü­letekről. Létrejött a Kínai Nép­­köztársaság. Kontinensnyi terület szakadt ki ezzel az imperializmus gyarmati rendszeréből, sokszáz milliós nép előtt nyílt meg a le­hetőség az új társadalmi rend­szer, a szocializmus felépítésére. Ezért méltán állapítható meg, hogy a kínai népi forradalom győzelme a nagy októberi szo­cialista forradalom után az egyik legnagyobb jelentőségű világtör­ténelmi esemény volt. A kínai népi forradalom győzelme meg­ingatta az imperialista világ­­rendszert és nem kis mértékben járult hozzá annak idején Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei­­nek forradalmi harcához, az egész gyarmati rendszer alap­jainak megrendítéséhez. A forradalom győzelme utáni években a kínai vezetés helye­sen mérte fel, hogy a szocialista közösség politikai és gazdasági segítsége nélkül újra és túlve­­szélybe került volna a nép győ­zelme. e segítség hiányában ál­landóan az ország felett lebe­gett volna a neo-kolonialista,­­ burzsoá restauráció veszélye. A­­ Kínai Népköztársaság és a többi szocialista ország együttműködé­se az egész nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom fejlő­désének javára és hasznára volt. Annál sajnálatosabb, hogy ké­sőbb törés állt be eb­ben az együttműködésben. A magunk részéről — együtt a szocialista közösség többi országával­­*■ soha nem adtuk fel a reményt, hogy a kínai nép megőrzi forradalmi hagyományait, hűséges marad a marxizmus—leninizmus eszméi­hez, és semmi sem tántoríthatja el a szocialista társadalom fel­építésére való törekvésétől. Min­dig is azon munkálkodtunk, hogy kapcsolatainkban azt erősítsük, aho összeköti népeinket, ami hasznára van az egyetemes béke ügyének, ami erősíti az anti­­imperialista küzdelmet, s ami egyszer majd feloldja azt a fe­szültséget, amely nem a mi ma­gatartásunkban beállt változás miatt következett be. Ezért min­den lehető módon törekedtünk a nézeteltérések tisztázására és a megromlott viszony javítására, államközi kapcsolataink fenntart­­ására és fejlesztésére. Jószándé­­kaink bizonyításaként szorgal­maztuk diplomáciai kapcsola­tok normalizálását, a gazdasági egyezmények megújítását és rendszeres végrehajtását, továbbá más lehetséges módokat keres­tünk és keresünk a jövőben is a népi Kínával való együttműkö­désre. Elégedettségünkkel talál­kozik, hogy az államközi kap­csolatok fejlesztésének útjában kínai részről is ma már mind kevesebb az akadály. Az évfordulón szívből kíván­juk, hogy a testvéri kínai nép sikeresen folytassa szocialista építő munkáját, és jöjjön el is­mét az idő, amikor a szocialista közösség többi népével egy csa­ládban, ingadozás és kitérők nél­kül halad nagy társadalmi cél­jaink beteljesülése felé. ♦ BERLIN: John Collan, Nagy-Britannia Kommunista Pártjának főtitkára kedden az NSZEP Központi Bizott­ságának meghívására az NSZK-ba érkezett. Nixon Belgrádba érkezett Feszültségek az olasz kormánykoalícióban az amerikai elnök látogatása kapcsán Nixon amerikai elnök, fe­lesége és kísérete — többek között Rogers külügyminisz­ter és Kissinger, az elnök nemzetbiztonsági tanácsadója — szerdán délután röviddel fél négy óra után, nem egé­szen két napig tartó hivata­los látogatásra Jugoszláviába érkezett. A fogadtatáson je­len volt többek közt Tito el­nök és felesége. A fogadtatáson jelen vol­tak a Belgrádban működő külföldi diplomáciai képvise­letek vezetői, közöttük Tóth Elek magyar nagykövet is. Belgrád utcáin — a szo­cialista szövetség (népfront) városi választmányának fel­hívására — sokan gyűltek össze az amerikai elnök ér­kezésekor. A repülőtérről Nixon belgrádi rezidenciájá­ig, s onnan a főváros mel­lett fekvő Avala-hegyig ve­zető útvonalon rendkívül erőteljes biztonsági intézke­déseket alkalmaztak. Nixon Belgrádba történt elutazása előtt, szerdán dél­előtt ellátogatott a Nápoly közelében lévő Bagnoliba, a NATO dél-európai főhadi­szállására, ahol beszédet mondott a NATO katonai parancsnokoknak és a me­diterrán­ medence országai­ban akkreditált amerikai nagyköveteknek. Ziegler, az amerikai elnök szóvivője a megbeszélésekről elmondotta, hogy Nixon sze­rint „a Földközi-tenger tér­ségének stabilitása, valamint a közel-keleti béke helyre­­állítása” megköveteli, hogy az USA és a Szovjetunió „tartózkodjanak a Földközi­tenger térségének saját cél­jaikra való felhasználásától”. A szóvivő szerint Nixon megígérte: 1971 közepéig Európából nem vonnak ki amerikai csapatokat. Az amerikai elnök olasz­­országi látogatása körül tá­madt ellentétek továbbra is feszültséget okoznak az olasz kormánykoalícióban. Az Egy­séges Szocialista Párt (szo­ciáldemokraták) és az Olasz Szocialista Párt jobbszárnya hevesen bírálta Manca szo­cialista képviselőt, aki né­hány nappal ezelőtt egy, a Nixon látogatása ellen szer­vezett római nagygyűlésen felszólalt az amerikai impe­rializmus ellen. Bertoldi, az Olasz Szocialista Párt főtit­kár-helyettese védelmébe vette Mancát. Az Olasz Minisztertanács kedd esti ülésén de Martino szocialista miniszterelnök­helyettes és Mariotti szocia­lista miniszter követelte a kormány külpolitikájának „ál­talános felülvizsgálását”. 4

Next