Dunántúli Napló, 1973. május (30. évfolyam, 109-138. szám)

1973-05-29 / 136. szám

1973. május 29. DUNÁNTÚLI NAPLÓ rr alatt az új növényvédő állomás A berendezés egy része már megérkezett ♦ Költözködés 1974 áprilisában Korszerűtlen, szűk szederkényi otthonát rég kinőtte már a Ba­ranya megyei Növényvédő Állo­más. Elhelyezésük tulajdonkép­pen már 10 évvel ezelőtt is el­avult volt, noha az akkori nö­vényvédő gépparkot végül az udvaron is el lehetett helyezni. Abban az időben Baranya megye termelőszövetkezetei még ellátatlanok voltak, alig négy­öt tíz rendelkezett saját nö­vényvédő géppel. Ma a terme­lőszövetkezetek saját gépparkja megközelíti az ötszáz darabot, s ez mellett több ezer hektáron veszik igénybe a repülőgépes növényvédő állomás szolgálta­tásait. Szederkény csaknem tel­jesen felszámolta permetező- és porozógépparkját. Mindössze öt gépet hagytak meg kísérleti cé­lokra, és a közérdekű, főként a városokban adódó védeke­zési munkák elvégzésére. Pécs nyugati részében épül az új, korszerű növényvédő állomás a MEZŐBER bonyolí­tásában és a Sásdi Építő TÓ- VÁL kivitelezésében, amely ge­nerálkivitelező. A beruházást 1969-ben kezdték meg, a kivi­telezési munkákat a következő évben. Sajnos az alapozási munkánál váratlanul előállt problémák miatt sok volt a ké­sedelem. Ebben az évben azon­ban meggyorsult a kivitelezési munka. A lépcsőzetesen kialakí­tott egy, két, illetve háromszin­tes épület már tető alatt van, s a generálkivitelező most már csak a belső szerelési munkákat végezteti az alvállalkozókkal. Az új állomás átadási határ­ideje 1974 április, s ha a mun­kák ilyen ütemben folytatód­nak, a határidőt tartani tud­ják, s a jövő év májusában Szederkényből Pécsre költözhet végre a növényvédő állomás. Milyen is lesz az új, közel húszmillió forintos beruházás­sal készült objektum, s milyen munkát fog végezni? — merül fel a kérdés. Nos, a tervek sze­rint a kényesebb igényeket is kielégíti majd. Jól felszerelt ké­miai és biológiai laboratóriu­mokkal látják el, a labor­be­rendezések egy része már meg­érkezett. A szermaradványok vizsgálatához például két gáz­­kromatográfot kap az állomás, melyek darabonként mintegy há­rommillió forintba kerülnek. Az emberi — vagy állati — fo­gyasztásra kerülő növények vegyszermaradványait jelenleg is vizsgálják Szederkényben, ám igen mostoha körülmények között és koránt sem kellő mér-­­­tékben. A Pécsi Állami Gaz-­­­daságban például a minap ser-­­­kentő szerekkel permetezték­­ meg a barackfákat. A növény­védő állomás felügyelője azon­nal a helyszínre sietett, és azt a kémiai laboratóriumban meg­vizsgálták. Ezt a vizsgálatot a MÉM megbízásából végzik kí­sérleti jelleggel, de az állomás szakemberei — a KÖJÁL képvi­selőjével — rendszeresen láto­gatják a pécsi és a vidéki pia­cokat, s az ott árusított növé­nyekről mintát véve megvizsgál­ják a fogyasztásra kerülő zöld­­ség­félék szermaradványait is. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mennyiségű vegyszert találnak, az árusítást leállítják. A szermaradvány vizsgálat természetesen, ha nagyon fon­tos is, csak egy része a növény­védő állomáson folyó munká­nak. E példából is kitűnik azon­ban, hogy milyen fontos és közérdekű feladatot lát el az állomás, s valamennyiünk érde­ke, hogy ezt a munkát minél hatékonyabban végezhesse. A labor munkáján kívül hatósági szaktanácsadási és zárszolgá­lati — ez utóbbi az országha­táron bejövő és kimenő termé­kek növényegészségügyi ellen­őrző vizsgálatait jelenti — fel­adatokat is ellát az állomás. Nem tudjuk örömünket véka alá rejteni, hogy a tíz évvel ez­előtt elhatározott beruházás végre „tető alá került". A há­rom katasztrális holdat kitevő­­ telken kilenc szolgálati lakást is­­ felépítettek, ezek hamarabb­­ készülnek el, mint a főépület, é­s átadásukra már ez év szep­temberében sor kerül.­­ Ha megszólaltatjuk a számokat... Nyolcszázezer forintos sikkasztás Több milliós károkozás, bosszúból A nem mindennapos történetnek talán azt a címet is adhat­­hatnánk, hogy­ A tehéngondozó bosszúja. Az egyik állami gazda­ság tehenésze — vélt sérelme miatt — bosszút esküdött. Külön­böző beavatkozásokkal tőgygyulladást idézett elő 400 tehénnél. A rendőrségi vizsgálat a tettes személyét kiderítette. De azt is meg kellett állapítani, hogy valójában mekkora az okozott kár? A tej­hozam lényegesen lecsökkent,­­ a teheneket ki kellett selejtezni és újakat vásárolni. A budapesti Igazságügyi Könyvszakértői Iro­dát kérték fel a kár összegének megállapítására. A könyvszakér­tőnek hónapokig tartó munkája — istállókönyvek, tenyésztési napló és még egy sor dokumentum átvizsgálása — nyomán kikere­kedett az összeg: négymillió forint! A bíróság — különösen nagy kárt okozó szándékos rongálás bűntettéért 7 évi szabadságvesz­tésre ítélte a bosszúálló tehenészt. Bizonyító megállapítások — Valószínű, hogy a megál­lapított és bizonyított kár alatta maradt a ténylegesen okozott kárösszegnek, de az igazság­ügyi könyvszakértő csak a bizo­nyító erővel bíró dokumentu­mokra építheti megállapításait, ez szolgálhat alapul a bíróság­nak a jogerős ítélet meghozata­lához — mondja dr. Farkas Ferenc, a budapesti Igazság­ügyi Könyvszakértői Iroda veze­tője. Budapesten és a megyei bíró­ságoknál is dolgoznak igazság­ügyi könyvszakértők. Az 1965- ben alapított és az Igazságügyi Minisztérium felügyelete alatt dolgozó Könyvszakértői Irodá­nak 18 „profi" könyvszakértője van. Az Iroda a bíróságtól, rendőrségtől, az ügyészségtől vállal megbízásokat. A könyv­­szakértők egyetemi végzettsé­gűek, 4 éves szakmai tanfolya­mot végeztek és több éves gya­korlattal rendelkeznek. Az Iro­da keretén belül ipari, vendég­­látóipari, kereskedelmi, mező­­gazdasági és egy úgynevezett „vegyes" szakértői csoport dol­gozik. —­á­a megszólaltatjuk a szá­mokat, sok érdekes tényről beszélnek — mondja az Iroda vezetője. — De ehhez a „meg­szólaltatáshoz" nem egyszer hosszú hónapok munkája szük­séges. Nem kis feladatot kellett megoldanunk például a Fortuna Cipőipari Ktsz-nél történtek vizs­gálatánál sem. Egy Pálffy An­dor nevezetű személy azzal ke­csegtette a ktsz-t, hogy nagy pénz van a műanyagrészlegben, bízzák rá, majd ő „kihozza" be­lőle a maximumot. Ami igaz, az igaz, ki is hozta, 1­1 év alatt 800 ezer forintot sikkasztott. Ezt hitelt érdemlően megállapítot­tuk és felfedtük a módszereit is. Csak­ anyaggal, bérjegyzékkel, kifizetéssel. Tehette, mert „egy­személyi” megbízott volt. Nem is nagyon ellenőrizték, mert a műanyagrészleg nyereséges volt, tehát hozott o ktsz konyhá­jára. De ebben a konyhában Pálffy még szebbre sütötte a maga pecsenyéjét. Szakvélemény mázsányi papírból A könyvszakértői szakmában nincsenek látványos gépek, mű­szerek, de van nem egyszer mázsányi papír, bizonylat, — ezekből kell végülis összeállí­tani a szakvéleményt. Aprólékos, gondos és pontos munkát igé­nyel.­­ Az Iroda vezetője egy perfo­rált cédulát, inkasszót tesz elém.­­ A perforálásból kiolvasom a be­tűket és a számokat: MNB 90 13-32. — És most ezt a másikat is nézze meg — mondja — és egy újabb cédulát tesz elém. Én ebből is az előbbi betűket és számokat olvasom. — Kétségtelenül ügyes hami­sítvány — folytatja dr. Farkas Ferenc. A XV. kerületi Béke Termelőszövetkezet pénzügyi előadója hamisította. A hamisít­ványon tűvel perforált, így lyug­­gatta ki az MNB betűket és a számokat. Ennek felfedése különösebb problémát nem oko­zott, annál jobban annak meg­állapítása, milyen módszerekkel tetézte ezt és mennyi pénzt utaltatott ki magának? Több mint félmilliót! Amikor bírói tárgyalásra került az ügy, a bíró felkérte az igazságügyi könyv­­szakértőt szakvéleményének elő­terjesztésére. „Van-e a vádlott­nak észrevétele?" — fordult a bíró a pénzügyi előadóhoz. „Pontosan úgy van, ahogy a szakértő mondja" — válaszolta a vádlott mindannyiszor, ahány­szor a bíró kérdése elhangzott. Valóban, nem is mondhatott mást, mert a szakértő állításait írásban dokumentálja. Hét és fél évre ítélték. A gyanú igazolódott Teherautóval közel 3 mázsa cédulát, könyvet, különböző do­kumentumokat hoztak vidékről. A feladat: megállapítani, hogy a termelőszövetkezet budapesti zöldség-gyümölcs árudájában rendben mennek-e a dolgok. Gyanús volt, hogy nem. A gya­nú igazolódott: a téesz-áruda vezetője — a vizsgálat „csak"­ leltárhiány miatt kezdődött — közel 600 ezer forintot tett zseb­re csalással, sikkasztással. — Legtöbbször akkor fordul­nak hozzánk, amikor már „ég a száz" — mondja dr. Farkas Ferenc. — De örömmel mond­hatom, van arra is példa, hogy „előzetes” szakvéleményünket igénylik. Az egyik termelőszövet­kezet kérte legutóbb: vizsgáljuk meg egyik segédüzemágát könyvszakértői szempontból, re­nbben mennek-e a dolgok. A k­érésnek eleget tettünk és meg­állapítottuk: lényegében rend van. De felhívtuk figyelmüket né­hány szabálytalanságra, ame­lyek ugyan még nem okoztak kárt, de esetleg lehetőséget ad­nak. A termelőszövetkezet dicsé­retére legyen mondva az is: rö­vid időn belül megszüntették ezeket a „lehetőségeket”. Az Irodában dolgozó legtöbb szakértő eredetileg gazdasági igazgató, vagy főkönyvelő volt, tehát rendelkezik azokkal a ta­pasztalatokkal, amelyek szüksé­gesek vizsgálataihoz, történt-e szabálytalanság? Polgári peres ügyekben pedig megállapítják azt az összeget, amely a per tárgyát képezi. — Találmányokból, újítások­ból származó perekhez is szak­­véleményt adunk — ha erre kérnek bennünket. Segítség a „nem profiknak". A Könyvszakértői Iroda nem­csak vizsgálatokkal, hanem ok­tatással is foglalkozik. Előadá­sok tartásával és különféle brosúrákkal segíti a „nem profi”,­­ tehát nem főfoglalkozású, úgynevezett „külső" szakértőket. A múlt évben kiadták a könyv­szakértők kézikönyvét. Megkérdeztem: miben látja a Könyvszakértői Iroda vezetője — évente közel 400 ügyben adnak szakvéleményt — a szabályta­lanságok legfőbb okát és mire hívná fel a figyelmet? ! — Számos visszaélés eredője:­­ nem megfelelő, nem szakszerű , és nem rendszeres az ellenőr­­­­zés. Ebből már következik a fel­adat is. A másik: üzemek, válla­latok, de legfőképpen termelő­­szövetkezetek „belevágnak" a­z úgynevezett melléküzemági tevé­kenységbe is. Ez helyes, de csak­­ akkor, ha a melléküzemágat hozzáértő emberek vezetik! Kü­lönben előbb-utóbb igénybe kell venni a könyvszakértők munká- [ jót is ... Garay Ferenc 3 Június 1-én kezdődik a termelés Bőrruházati üzem Pécsbányán A Kesztyűgyár ötödik üzeme A bőrruhák már tavaly bemutatkoztak. A má­jus 1-i ünnepi felvonuláson. Csodálkozva néztük a mu­tatós kollekció darabjait. Sötétkék rojtos gyermek­mellény, kantáros kisnad­­rág, elölgombos cikcakk­­szoknya, sakktábla-kockás színes bőrmellénnyel, kö­tényruha, leheletvékony ha­sított bőrből, piros, csau, vagy négerbarna színben, fekete, karcsúsított nappa férfizakók . .. A tavaly először bemutatott darabok a Kesztyűgyár új kísér­letének kezdetét jelentették. Az ötlettel gyártásuk profilját sze­retnék bővíteni: a hagyományos, a világ szinte minden táján is-­­ mert pécsi kesztyűk készítése­­ mellett a divatot is szeretnék­­ követni. Mert a bőr — sokszor­­ leírtuk — ismét reneszánszát éli, ki tudja hányadszor már. Hazánkban és külföldön mind nagyobb az érdeklődés a puha, kellemes viseletű, bőrből készült felsőruhák iránt. Ezért hozták létre a vállalat kísérleti üzemét 1971 októberében — itt mint­egy 30 nő kis szériákban készí­tette a bőrből készült ruhada­rabokat. A helyiség azonban nagyon kicsi volt, s a megren­delők egyre sokasodtak. Hogy a további igényeket ki tudják elé­gíteni, bővítésre volt szükség. Ezért született meg a gyár új részlege: a bőrruházati üzem. Június 1. Ekkor kezd üzemel­ni az új üzemrész. Céljára Pécs­­bányatelepen a Széchenyi-ak­­nai volt pártházat alakították át, mintegy másfélmillió forintos költséggel. A parkszerű környe­zetben elhelyezett épületben tá­gas csarnokokat alakítottak k­i, de a dolgozók kényelmét szol­gálják a modern szociális he­lyiségek, a női, férfiöltözők és zuhanyozók is. Az étkeztetésről az üzemhez csatlakozó étterem­ben a szénbánya gondoskodik. A gyár új üzemrészét a leg­modernebb NDK-gyártmányú bőrruha-varrógépekkel szerelték fel. A tervek szerint az idén mintegy 15 000, jövőre pedig 20—25 000 ruhát, szoknyát, nad­rágot és kabátot készítenek majd itt. A termelési érték már ebben az évben eléri a húsz­millió forintot, de 1975-re már 40—45 milliós nagyságrenddel számolnak. A június 1-i kezdés­kor 160—180 fős létszámmal in­dulnak, de az elkövetkezendők­ben tovább bővítik az üzemet, a végleges létszám 350 fő lesz. A gyár vezetői az üzem létreho­zásával a pécsbányatelepi bá­­nyászasszonyok elhelyezkedési gondjain is könnyíteni szerettek volna. Várják tehát a női jelent­kezőket szabó, varró és vasaló munkakörbe. Persze férfiak el­helyezkedésére is van lehetőség­­ az üzemben. S hogy miből készülnek az itt­­ előállított termékek? Természe- t tesen bőrből. Kétféle anyaggal dolgoznak: sertésvelúrral és bá­­­­ránynappóval. Előző a Pécsi­­ Bőrgyár speciális készítménye, de a termelés nagy részét szin­tén hazai alapanyagokkal szer­e retnék megoldani. Bischof László, a vállalat fő­mérnöke elmondta, hogy az új bőrruházati termékek iránt igen nagy az érdeklődés külföldön. Egyre több mintakollekciót állí­tanak össze, melyet azután a TANIMPEX Külkereskedelmi Vál­lalaton keresztül mutatnak be a külföldi vevőknek. Csak né­hány a legutóbbi napok szállí­tásaiból: az Amerikai Egyesült Államokba 500, Kanadába pe­dig 100 darab sertésvelúi férfi­zakót szállítottak, de már ismer­tek termékeik Angliában is: legutóbb éppen egy 200 dara­bos kollekciót indítottak útnak kísérleti üzemükből. De folynak a tárgyalások Dániával s más európai országokkal is. Az új üzemben természetesen ennél sokkal többet tudnak termelni. A szenzáció minden valószí­nűség szerint a mosható boring lesz. A különlegesen puha anya­gú divatcikkből már Angliába is rendeltek. S hogy ezt itthon is lehet-e kapni — hasonlóan a gyár többi szép termékéhez —, az elsősorban a Divatáru Nagy­kereskedelmi és a Női és Leány­­karuházati Nagykereskedelmi Vállalatokon múlik. A hazai el­látásra ugyanis velük kötött szerződést a vállalat. E tekintet­ben azonban a pécsiek előny­ben vannak: a Kesztyűgyár bőr­ruházati termékeit a Kossuth ut­cai Budapest ajándékboltban lehet megtekinteni és természe­tesen megvásárolni. R. G. Jugoszláv delegáció a MÁV pécsi igazgatóságán Vasárnap jugoszláv vasutas szakszervezeti delegáció érke­zett háromnapos hivatalos tár­gyalásra Baranyába. A jugosz­láv delegáció tagjai Milojko Milutinovics, a Jugoszláv össz- Szövetségi Vasutas- és Közle­kedési Szakszervezeti Tanács elnöke, Horvát Franjo, a Hor­­vát Szövetségi Köztársaság Vas­utas- és Közlekedési Szakszer­vezeti Tanács titkára, valamint Milics Radomir, osztályvezető. A magyar tárgyalófelet Szabó Antal, a SZOT Elnökségének tagja, a Vasutas Szakszervezet főtitkára, Szentannai Józsefné, a Vasutas Szakszervezet KV. tagja, Kincze József, a Vasutas Szakszervezet Elnökségének tag­ja, a pécsi TB titkára és Pé­teri Attiláné, a Vasutas Szak­­szervezet nemzetközi felelőse képviseli. A három napos látogatás ke­­retében — hétfőn — a MÁV Igaz­gatóság tanácstermében Pécsett hivatalos tárgyaláson vettek részt, majd a délutáni órákban bemutatkozó látogatáson fo­gadta a delegációt Szabó Tibor, a MÁV Pécsi Igazgatóságának vezetője. Ezután a vendégek megtekintették a város neveze­tességeit. Kedden Siklóssal és Péccsel ismerkednek a delegá­ció tagjai és a délutáni órák­ban utaznak vissza. AZ AUTÓ sok örömet, de gondot is okoz. A zsúfolt utakon, az időjárás változékonysága miatt baj, bár gondos vezetés ellenére is előfordulhat. Im­­m­ár­ éníTl minden autósnak L/1öVW nélkülözhetetlen. A biztosítás • fedezi az autótulajdonost leginkább érintő törési (baleseti) károkat • érvényes tűz, villámcsapás, robbanás, lopás, rablás, üvegtörési és egyéb rongálásból eredő károkra • balesetbiztosítást is nyújt az autó vezetőjének és utasainak • fedezi az árvíz, az utak hibái miatt bekövetkezet károkat A biztosítás anyagi biztonság Eszék város vezetői Pécsett Háromnapos látogatásra teg­nap Pécsre érkezett Jovo Petro­­vics, az Eszéki Városi Tanács elnöke, Ivica Fekete, a városi tanács helyettes elnöke és Jovo Marketics, a városi tanács tit­kára. A vendégeket Wieder Bé­la, a Pécs Városi Tanács elnöke fogadta és tájékoztatta őket a megye gazdasági és kulturális helyzetéről. A küldöttség ezután megtekintette a pécsi raktárbá­zist és az­ abalic­eti, orfűi üdülő­telepet. Ma a Kesztyűgyárba, a Porcelángyárba, az újmecsekal­­jai rendelőintézetbe, a Pollock Mihály Műszaki Főiskolára és a tévétoronyba látogat a jugosz­láv küldöttség.

Next