Dunántúli Napló, 1974. október (31. évfolyam, 269-299. szám)
1974-10-01 / 269. szám
1 Közlemény a Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttségének a Szovjetunióban tett látogatásáról (Folytatás az I. oldalról) sítését. Aláhúzták a marxista- leninista elmélet időszerű kérdéseinek kidolgozását szolgáló közös tevékenység, a burzsoá ideológia elleni harc fokozásának fontosságát. A felek kiemelték: eredményesen fejlődik a magyar— szovjet együttműködés a külpolitika és a nemzetközi kapcsolatok területén. Nagyra értékelték az e területen összegyűlt tapasztalataikat, és állást foglaltak amellett, hogy az MSZMP Központi Bizottsága és az SZKP Központi Bizottsága, valamint a két ország külügyminisztériuma szélesítse még tovább a külpolitikai konzultációkat és munkatalálkozókat. A felek aláhúzták, hogy a két nép egységének töretlen fejlődésében meghatározó szerepe van az MSZMP és az SZKP közötti nézetazonosságnak és testvéri együttműködésnek. Ez lehetővé teszi, hogy a kölcsönös érdekeknek megfelelően mind teljesebb mértékben felhasználják a szocializmust és a kommunizmus építése során szerzett tapasztalatokat, egyeztessék a két országnak a nemzetközi síkon kifejtett erőfeszítéseit, s minőségileg magasabb szintre emeljék a magyar— szovjet barátságot. A felek nagy jelentőséget tulajdonítanak az ENSZ-közgyűlés 29. ülésszakán beterjesztett „egyezmény a természeti környezetre és az éghajlatra ható, a nemzetközi biztonságot, az emberek jólétét és egészségét károsító katonai és más célú intézkedések eltiltásáról" elnevezésű szovjet javaslatnak. Úgy vélik, hogy a fentieknek megfelelő megállapodás megkötése a világ minden országának és népének érdekét szolgálná. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió síkraszáll a nemzetközi enyhülés övezeteinek további kiszélesítése mellett. Abból indulnak ki, hogy ez megfelel minden nép érdekeinek és törekvéseinek. Ezzel kapcsolatosban hangsúlyoznák, hogy az ázsiai biztonsági és együttműködési rendszer létrehozásának eszméje konstruktív jellegű. E rendszert valamennyi ázsiai állam kollektív erőfeszítéseivel lehetne kialakítani, az erőszak alkalmazásáról való lemondás, a szuverenitás és a határok sérthetetlenségének kölcsönös tiszteletben tartása, az egymás belügyeibe való be nem avatatkozás elvei alapján. Ez jelentős mértékben kiszélesítené a gazdasági és kulturális együttműködés lehetőségeit. A tárgyalás résztvevői megvitatták a közel-keleti helyzetet, és megállapították, hogy a Sinai-félszigeten és a Golanfennsíkon végrehajtott csapatszétválasztást csupán első lépésnek tekintik a közel-keleti konfliktus általános rendezése felé. A felek ismét megerősítik azt az elvi álláspontjukat, hogy tartós és igazságos béke ebben a térségben kizárólag az izraeli csapatoknak az 1967-ben elfoglalt összes arab területekről való kivonása, és a Palesztinai arab nép törvényes jogainak biztosítása alapján lehetséges. A felek síkraszállnak a genfi közel-keleti békekonferencia munkájának ,mielőbbi felújítása mellett, a palesztinai arab nép képviselőinek teljes jogú részvételével. E konferencia keretében kell megvizsgálni és megoldani a közel-keleti rendezés valamennyi kérdését. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió újból megerősítik, változatlanul támogatják a vietnami nép igazságos harcát, s a Vietnami Demokratikus Köztársaság kormánya és a Dél- Vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya erőfeszítéseit az 1973. január 27-i párizsi egyezmény előírásainak következetes és maradéktalan teljesítésére. Határozottan elítélik a saigoni rendszernek az imperialista körök támogatásával az egyezmény szabotálásá- ra irányuló politikáját, és kijelentik, hogy csakis a Párizsban elért megállapodások pontos és maradéktalan teljesítése biztosíthatja a szilárd és igazságos békét Vietnamban. A tárgyaló felek kifejezik, elégedettek a laoszi politikai rendezés ügyében elért haladással, és készek arra, hogy elősegítsék a független és semleges laoszi állam fejlődését. Síkraszállnak a kambodzsai kérdésnek a kambodzsai rép . nemzeti érdekeivel összhangban , történő mielőbbi megoldása mellett. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió továbbra is támogatja a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság konstruktív javaslatait Korea békés, demokratikus egyesítésére, valamint azt a követelését, hogy Dél- Koreából vonják ki a külföldi csapatokat.................. Erősíteni a szocialista országok egységét A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió megerősítette szilárd eltökéltségét, hogy továbbra is fáradhatatlanul törekszik a szocialista országok egységének erősítésére, sokoldalú együttműködésük kiszélesítésére és tökéletesítésére, nemzetközi tevékenységük összehangolására. Ez a nemzetközi politikai légkör javításának, az enyhülési folyamat megszilárdításának egyik legfontosabb tényezője. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozták a Varsói Szerződés Szervezetének, a baráti országok politikai együttműködése kollektív szervének jelentős, hatékony szerepét a béke és a biztonság erősítésében. A felek kölcsönösen tájékoztatták egymást az MSZMP-nek és az SZKP-nak más testvérpártok képviselőivel az utóbbi időben lezajlott találkozóiról és tárgyalásairól. Megelégedéssel állapították meg, hogy az imperializmus elleni harcnak a kommunista és munkáspártok 1969. évi nemzetközi tanácskozásán megjelölt irányvonala alapján nagy eredmények születtek: számos országban — annak ellenére, hogy a reakció és az imperializmus makacs ellenállást tanúsított, és megpróbált ellentámadásba átmenni — megerősödött a demokratikus és haladó erők helyzete. Internacionalista kötelezettségéből kiindulva az MSZMP és az SZKP a jövőben is minden módon elő fogja segíteni a kommunista és munkáspártok egységének és összeforrottágának további erősítését, a marxizmus—leninizmus elvei alapján. Mindkét párt határozottan síkraszáll az antikommunizmus, a nacionalizmus és a sovinizmus, a jobboldali és „baloldali" opportunizmus minden megnyilvánulása elleni megalkuvás nélküli harc folytatása mellett. Az MSZMP és az SZKP nagy jelentőséget tulajdonít a kommunista és munkáspártok regionálisan és világméretekben végzett közös munkájának. A két párt megerősíti készségét, hogy elősegíti az erre iányuló lépések megvalósítását Az alapvető nemzetközi problémákról folytatott eszmecsere során egyetértettek abban, hogy a jelenlegi nemzetközi helyzetet a feszültség enyhülése irányába végbemenő mélyreható változások jellemzik. A nemzetközi kapcsolatok gyakorlatában elfogadottá válik a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Mindez kifejeződik az európai h helyzet javulásában, a szovjet hitlerikai kapcsolatok jelentős normalizálódásában, a szocialista és a tőkés országok közötti konstruktív párbeszéd kibontakozásában, valamint több más fontos eseményben és jelenségben. Az európai földrész helyzetének megvitatásakor a felek kiemelték, hogy a szocialista országok egyeztetett, aktív külpolitikai tevékenysége döntően elősegíti — a békés egymás mellett élés elvei alapján — az európai enyhülési folyamat elmélyülését, a különböző társadalmi rendszerű európai államok együttműködésének kiszélesítését. Aláhúzták azoknak a nemzetközi szerződéseknek és egyezményeknek a jelentőségét — és következetes végrehajtásuk szükségességét —, amelyek megalapozták az európai enyhülést és békét lehetővé tevő jelentős fordulatot Európa váljon a béke kontinensévé. A felek kijelentették, lehetséges és szükséges, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet jelentős történelmi mérföldkő legyen azon az úton, amelynek végén Európa a tartós béke és a kölcsönösen előnyös együttműködés kontinensévé válik. Fontos szakaszt jelenthet ez a világméretű enyhülési folyamat megszilárdításában és visszafordíthatatlanná tételében is. Kiemelték annak jelentőségét, hogy az európai biztonsági és együttműködési értekezlet második, genfi szakaszán több fontos kérdésben megegyezés született. Úgy vélik, hogy konstruktív megközelítéssel lehetőség van gyors, kölcsönösen elfogadható megállapodásra valamennyi eddig nem egyeztetett kérdésben. A felek úgy vélik, a tartós európai béke és biztonság megteremtése azt kívánja, hogy az össz-európai értekezlet a legközelebbi időben fejeződjék be, és zárószakaszára a legmagasabb szinten kerüljön sor. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió arra törekszik, hogy az európai politikai enyhülést egészítsék ki a katonai enyhülést célzó intézkedések. E tekintetben megerősítették a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testület® 1974 áprilsában Varsóban megtartott ülésén kifejtett álláspontjukat. Annak az elvnek az elismerése,hogy a tárgyalásokon részt vevő egyik fél biztonsága sem károsodhat — figyelembe véve az összes európai állam biztonságát —, teljes mértékben lehetővé teszi, hogy a fegyveres erők és fegyverzetek csökkentéséről konstruktív megállapodás szülessék. A közép-európai fegyveres erők és fegyverzet csökkentéséről folyó tárgyalások sikere lényeges eleme lenne a katonai enyhülésnek, és kedvező feltételeket teremtene ahhoz, hogy a jövőben ugyanilyen tárgyalásokra kerüljön sor Európa más körzeteiről. A véleménycsere soráig meggyőződésüket fejezték ki, hogy hatékony intézkedéseket kell tenni a fegyverkezési hajsza megszüntetésére, s az általános és teljes leszerelés megvalósítására, ami — megfelelő nemzetközi ellenőrzés mellett — felölelné mind a nukleáris, mind pedig a hagyományos fegyverfajtákat. Ennek elérésére időszerűnek és hasznosnak látszik, hogy gyakorlati lépéseket tegyenek az összes nukleáris hatalom részvételével megtartandó leszerelési világértekezlet öszszehívására. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1974. október 1. Távirat Moszkva A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége a következő táviratot küldte a szovjet vezetőknek: L. I. Brezsnyev elvtársnak, az SZKP KB főtitkárának, N. V. Podgornij elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének, A. N. Koszigin elvtársnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, Moszkva " Kedves elvtársak ! Elhagyva a testvéri Szovjetunió földjét, ismételten kifejezzük őszinte köszönetünket önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának és Minisztertanácsának, az egész szovjet népnek azért a szívélyes fogadtatásért, és forró vendégszeretetért, amelyben látogatásunk alatt részesítettek bennünket. Mély meggyőződésünk, hogy tárgyalásaink eredményesen szolgálták népeink érdekeit, és közös nagy ügyünket, s hozzájárulnak országaink gyümölcsöző együttműködésének és népeink testvéri barátságának további elmélyüléséhez. Kívánunk önöknek, a Szovjetunió Kommunista Pártjának, a testvéri szovjet népnek további nagy sikereket, a 24. kongreszszus határozatainak végrehajtásában, a kommunista társadalom építésében, a közös ügyünk győzelméért, a béke megőrzéséért folytatott harcban. 1974. szeptember 30. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG PÁRT- ÉS KORMÁNYKÜLDÖTTSÉGE Szolidaritásban a népek igazságos harcával A tárgyaló felek kifejezték szolidaritásukat Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népeinek igazságos harcával az imperializmus, a gyarmatosítás és a neokolonializmus ellen, a nemzeti felszabadulásukért, a politikai függetlenség megszilárdításáért, a gazdasági önállóság kivívásáért, a társadalmi haladásért. Kifejezik a nemzeti felszabadítási mozgalom sikerei fölötti mélységes megelégedésüket, és üdvözlik Bissau-Guinea és Mozambik függetlenségének megszilárdulását. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió következetesen fellép az apartheid politikája, a faji megkülönböztetés minden formája ellen, s azért, hogy haladéktalanul váltsák valóra a gyarmati országok és népek függetlenségének megadásáról szóló ENSZ-nyilatkozatot. A felek pozitívan értékelik az el nem kötelezett országok politikájának antiimperialista irányzatát, és hozzájárulásukat a nemzetközi enyhüléshez, a háború és az agresszió ellen vívott küzdelemhez, a népek békéjéért és a nemzeti függetlenségért folyó harchoz.A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan elítélik a chilei fasiszta katonai államcsínyt, a nemzeti hazafias erők elleni terrort és megtorlást. Teljes támogatásukról biztosítják a chilei nép harcát a fasiszta katonai junta ellen. Követelik, hogy vessenek véget az emberi jogok durva megsértésének, a chilei hazafiak üldözésének, s Chile hazafias erőinek támogatására hívnak fel minden államot és a világ közvéleményét. A felek üdvözlikk a fasiszta diktatúra megdöntését és a demokratikus átalakulás megkezdődött folyamatát Portugáliában. Sikereket kívánnak a haladó erőknek, amelyek arra törekszenek, hogy erőfeszítéseiket egyesítve, közös frontba tömörülve harcoljanak a reakció mesterkedései ellen, a demokratikus rendszer megteremtéséért és fejlesztéséért az országban. A felek megelégedéssel szólnak a Görögországban végbement demokratikus változásokról, a politikai pártok, köztük a kommunista párt tevékenységének legalizálásáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió határozottan és következetesen síkraszáll a Ciprusi Köztársaság függetlensége, szuverenitása és területi épsége megvédéséért A véleménycsere során hangsúlyozták, hogy a nemzetközi fejlődés jelenlegi szakaszát egyrészt — a szocialista közösség országai az összes haladó erők következetes, célratörő tevékenységének eredményeképpen — az enyhülés folyamata jellemzi. Másrészről, tovább tevékenykednek a reakciós erők, amelyek a hidegháborús időket akarják visszahozni. Az enyhülés ellenfelei megkísérlik megzavarni a különböző társadalmi rendszerű államok viszonyának normalizálását, szítják az antikommunizmust, ideológiai aknamunkát folytatnak a szocialista országok ellen. Mindez megköveteli, hogy a szocialista államok különleges figyelmet fordítsanak a nemzetközi helyzet problémáira, arra a határozott küzdelemre, amely a nemzetközi enyhülés terén elért eredmények megszilárdításáért és továbbfejlesztéséért folyik a reakciós erőkkel szemben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió külpolitikájában a jövőben is következetesen ezt az irányvonalat követi. A magyar és a szovjet fél teljes megelégedését fejezte ki a tárgyalások menetével és eredményeivel kapcsolatban. Meggyőződésük, hogy a párt- és kormányküldöttség látogatása újabb jelentős hozzájárulás a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja, a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunióközötti sokoldalú testvéri együttműködés további fejlesztéséhez. A magyar küldöttség szovjet párt- és kormányküldöttséget hívott meg magyarországi látogatásra. Szovjet részről a meghívást köszönettel elfogadták. Moszkva, 1974. szeptember 30. Hazaérkeztek a küldöttség tagjai (Folytatás az 1. oldalról) A Moszkvából a Vnukovói kormányrepülőtérre vezető utat a szovjet vendéglátók magyar és szovjet zászlókkal díszítették fel. A Lenin sugárút egész hosszában transzparensek, szalagi feliratok éltették a két párt és népeink örök és megbonthatatlan barátságát, összefüggő sors falat alkotva több tízezer moszkvai zászlókat lobogtatva, éljenezve búcsúztatta a vendégeket. A Vnukovói repülőtéren a delegációt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, M. Szuszlov, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, V. Grisin, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, a Moszkvai Városi Párbizottság első titkára, valamint a szovjet párt és kormány számos vezető személyisége búcsúztatta. A búcsúztatáson megjelent Rapai Gyula, hazánk moszkvai rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, aki a magyar tárgyaló küldöttség tagja volt. A repülőtér betonján díszszárzad sorakozott fel. A szovjet fegyveres erők három haderőnemének — a szárazföldi csapatoknak, a légierőnek, és a haditengerészetnek — képviseletében. A díszegység parancsnoka jelentést tett Kádár Jánosnak, majd felcsendült a két ország állami himnuszait. A himnusz elhangzása után Kádár János és Leonyid Brezsnyev ellépett a díszszázad arcvonala előtt. Ezután a magyar delegáció tagjai barátságosan búcsút vettek a magyar párt- és kormányküldöttség búcsúztatására megjelent moszkvaiaktól. Kádár János és Leonyid Brezsnyev megszemlélte az előttük díszmenetben elvonuló díszszázadot. A búcsú megható pillanatai következtek. Kádár János és a delegáció többi tagja kibúcsúzott a szovjet tárgyaló küldöttség tagjaitól. Kézfogással, baráti öleléssel. Magyar idő szerint délután három órakor a kormányrepülőgép a levegőbe emelkedett.* Kádár János, az MSZMP KB első titkára és felesége szeptember 30-án megkezdte rendes évi szabadságát, amelynek egy részét a Szovjetunióban tölti. Üdvözlő távirat a Kínai Népköztársaság nemzeti ünnepe alkalmából Csou En-laj elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének Peking A kínai nép nemzeti ünnepén, a Kínai Népköztársaság megalakulásának 25. évfordulója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya, a magyar nép és a magam nevében üdvözletemet és jókívánságaimat küldöm önnek, a Kínai Népköztársaság Államtanácsának és a kínai népnek. Kívánom, hogy országaink kapcsolatai a béke és a haladás érdekében tovább szélesedjenek. Budapest, 1974. szeptember 30. Fock Jenő, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Costa Gomes Portugália új köztársasági elnöke Lisszabon (MTI) Simó Endre, az MTI kiküldött tudósítója jelenti. A portugál Államtanács és a nemzet megmentésének juntája hétfőn délután Costa Gomes tábornokot, a fegyveres erők eddigi vezérkari főnökét, az Államtanács és a junta tagját nevezte ki Portugália új köztársasági elnökévé. Costa Gomes tábornok azok közé a katonatisztek közé tartozik, akik magukévá tették a fasizmust megdöntő fegyveres erők mozgalmának (MFA) társadalmi-politikai programját. Az utóbbi időkben olyan személyiségnek ismerték, aki a politikai életben lemondótt Spinola elnök képviselte konzervatív jobboldal és a Goncalves vezette haladó katonai szárny között helyezkedett el. 1