Dunántúli Napló, 1976. május (33. évfolyam, 120-149. szám)
1976-05-01 / 120. szám
i Május 1-i köszöntő Timmer József, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Kormánya és a Szakszervezetek Országos Tanácsa nevében a rádióban és a televízióban köszöntötte az ország valamennyi dolgozóját, egész lakosságát, majd áttekintve május elseje történelmi hagyományait, többek között megállapította : — Idei ünnepünknek különös jelentőséget ad mind nemzeti, mind pedig nemzetközi vonatkozásban a közelmúlt néhány kiemelkedő fontosságú eseménye. A magyar munkásosztály, a magyar nép vezető ereje, egységének kovácsolója, a Magyar Szocialista Munkáspárt tavaly tartott XI. kongresszusa nemcsak utat mutatott, nemcsak mérleget készített, hanem azt is megállapíthatta, hogy munkásosztályunk, népünk történelmi hivatásának teljesítése közben — olyan sikereket ért el a szocialista társadalom építésében, amelyek megbízható alapot adnak hosszútávú terveink valóraváltásához, a fejlett szocializmus felépítéséhez. — Hazánkban a munkáshatalom kiteljesedésének körülményei között minden osztály és réteg, de az egyes ember is, az alkotó munka jegyében, a munka értelmének tudatában bontakoztatja ki képességeit. Élhet olyan lehetőségekkel, amelyek történelme során korábban még soha nem álltak rendelkezésére, és ezen az úton, a dolgozó osztályok szövetségének erejéből táplálkozva, formálódik egységessé szocialista társadalmunk. Olyanná, amelyet a közös célok ismerete és a megvalósítás szándékának közössége avat igazán megbonthatatlanná. Valamennyien tudjuk, hogy a jobb, az eredményesebb munkával, ötéves tervünk, nemzeti programunk teljesítésével a mind teljesebb, gazdagabb életet, a közös és a személyes célok egymást kiegészítő megvalósítását szolgáljuk. Személyes vágyaink megvalósulása egyben azt is jelenti, hogy hazánkban szebben, jobban, kulturáltabban élünk és munkánk arra irányul, hogy ezt a szebb életét holnapra még teljesebbé, még gazdagabbá tegyük. Mindnyájan tudjuk, hogy céljainkat csak békében, olyan körülmények között érhetjük el, amelyek biztosítják a nyugodt munka feltételeit. Az elmúlt években kedvező változások tanúi lehettünk a nemzetközi életben. A békés egymás mellett élés lenini elvei mindinkább tért hódítanak a nemzetközi kapcsolatokban és az enyhülés folyamata egyre inkább visszafordíthatatlanná válik. Azt a békeprogramot, amelyet a szovjet kommunisták XXIV. kongresszusán hirdettek meg, a közelmúltban a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXV. kongresszusa megerősítette és tovább fejlesztette. • A békeszerető emberek milliói megelégedéssel vehették tudomásul, hogy a világ első szocialista állama, a Szovjetunió külpolitikája legfontosabb feladatának mindig is, most is a béke megőrzését, a nemzeközi kapcsolatokban az enyhülés és az együttműködés elmélyítését tekinti. Ennek a tevékenységnek pedig megfelelő alapot ad a kommunista építés programja. Világszerte ez a háttér adott erőt, távlatot a haladás híveinek küzdelmükhöz. Az a tény, hogy az enyhülésnek vannak ellenzői, ellenségei is, a nemzetközi munkás szolidaritás felelősségére és felbecsülhetetlen értékű erejére, jelentőségére irányítja figyelmünket, különösen most, május elsején. A világ haladó erői, a felszabadulásukért küzdő népek az imperializmus, az újgyarmatosítás és a faji üldözés, valamint a fasizmus minden formája ellen elszánt küzdelmet folytató milliók számíthatnak a magyar és a nemzetközi munkásosztály cselekvő szoldarítására. PunQntmt naplö Ünnepi hangulat Lvonban Sajtótájékoztató Baranyáról a kiállítás alkalmából Dr. Nagy József válaszolt az újságíróknak, Horváth Lajos megnyitotta Martyn Ferenc kiállítását Munkatársunk telefonjelentése: Pénteken délelőtt a lvovi sajtókombinátban több mint száz újságíró, rádió- és televízióriporter jött el dr. Nagy József sajtótájékoztatójára. Jeremcsn Dimitrij, a Lvovi területi Pártbizottság ideológiai titkára megnyitója után a lvovi orosz és ukrán nyelvű napilapok, üzemi újságok, a csernovográdi városi lap munkatársai Baranya iparáról, mezőgazdaságáról, kulturális életéről, Lvov-Kertvárosról, a magyar szakmunkásképzésről, a tömegtájékoztatásról, a megyében folyó ideológiai nevelőmunkáról, a két megye testvérkapcsolatáról, a XI. pártkongresszus határozatainak megyei megvalósításáról kértek tájékoztatót. Dr. Nagy József több mint egy órán keresztül válaszolt a kérdésekre. Elmondotta, hogy a XI. kongresszus azért is volt különösen nagy jelentőségű, mert nemcsak az elmúlt öt év gondjairól, eredményeiről,adott számot, hanem elfogadta pártunk programnyilatkozatát is. Utoljára 1948-ban készült ilyen. Ez a programnyilatkozat a fejlett szocialista társadalom építését irányozza elő hazánkban az ezredfordulóig. Baranya megyében a kongresszus határozatait nem adaptáljuk egyszerűen a helyi feladatokra, hanem a megye gazdasági, politikai viszonyainak megfelelően kapcsoljuk össze. Ezt követően Lvov-Kertvárosról beszélt dr. Nagy József, majd Baranya iparszerkezetéről szólva elmondotta, hogy ipari munkásaink 40 százaléka bányász. A mezőgazdaság eredményeinek ismertetése során kiemelte: kukoricából hektáronként 45 mázsás átlagtermést értünk el és a gépesítettség foka közel 90 százalékos. A két megye testvérkapcsolatáról szólva dr. Nagy József elmondotta, hogy ez kedvezően széles körű, és mindinkább munkakapcsolatokat jelent. V. F. Dobrik elvtárs legutóbbi baranyai látogatása alkalmával például baranyai közvetítéssel a lvovi baromfikombinát számára előnyös szerződést kötött a Bábolnai Mezőgazdasági Kombináttal. Csütörtökön megállapodás jött létre, hogy a magyar konzervek ízét, receptjét tanulmányozni, a közeljövőben lvovi küldöttség érkezik Szigetvárra. Ezt követően Váci László, a Magyar Népköztársaság kijevi főkonzulja köszönte meg azt a tájékoztatást, amelyet a lvovi területi sajtó munkatársai Baranya eredményeiről kaptak. A küldöttség délelőtt megkoszorúzta a Lenin-szobrot, majd a szovjet hősök temetőjében helyezték el a kegyelet virágait. Itt a hős hírszerző, Kuznyecov sírjánál rövid beszélgetésben elevenítették fel a II. világháború lvovi harcait. Ezúton a lvovi katonai főiskolán tettek látogatást, majd délután dr. Nagy József interjút adott a lvovi televízió stúdiójában. Ezzel egyidőben került sor Martyn Ferenc kiállításának megnyitására a városi Galériában. Wencheslan, a Lvov városi Tanács titkára köszöntötte a magyar vezetőket, majd Horváth Lajos, a Baranya megyei Tanács elnöke mondott megnyitó beszédet. — Nem lenne teljes a kép, amelyet megyénkről, Baranyáról bemutatunk, ha nem szólnánk róla a művészet nyelvén is. A kiállítás, amelynek ünnepélyes megnyitására gyűltünk most egybe, e tekintetben kettős feladatnak felel meg. Egyrészt bemutatja Baranya tájait, Pécs városrészleteit, olyan szemmel, ahogy azt a mai valóságban, randervnapos forgatagában az alkotóművész látja. Másrészt megismerteti önöket és Lvov város művészetkedvelőit Pécs és egyben az ország egyik legjelesebb alkotóművészével, Martyn Ferenccel. Magáról a művészről rajzok is vallanak. Beszédének befejező részében Horváth Lajos elmondotta, hogy az elmúlt két évben foglalkozott a város Pécs és a megye jellegzetes részleteinek megrajzolásával. Pécs városról a felszabadulásunk 30. évfordulójára is miniatűr könyvecskét jelentettünk meg, Pécs a költészetben címmel. A kis könyvecskébe Martyn Ferenc készített rajzokat. Kiállításunk ezeket is bemutatja. A két sorozat harmonikusan illeszkedik egységbe, először itt mutatjuk be mindkettőt a testvéri Lvov közönségének. Az esti órákban a baranyai kiállításról telefonálok, a bejáratnál hosszú sorokban állnak az emberek, hogy bejussanak. L J. SZOT-díjasok Május 1-e alkalmából SZOT- díjat kapott Asperján György író, Balázs József író, Bódy Irén textiltervező iparművész, Csongrády Kornél karnagy, Feledy Gyula grafikusművész, dr. Grétsy László nyelvész, Hermann István kritikus, esztéta, irodalomtörténész, Jákó Pál színművész és rendező, Kamarás István, a Könyvtudományi és Módszertani Központ osztályvezetője, Kishegyi Árpád operaénekes, László Lajos, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiójának helyettes vezetője, Magyar József filmrendező és operatőr, Magyar Józsefné, az újpesti Munkástovábbképző Intézet igazgatója, Molnár Andrásné, a dunaújvárosi Munkásművelődési Központ igazgatója, Sebő Ferenc és Halmos Béla zenészek (megosztva), Sipos Tamás, a Magyar Televízió vezető dramaturgja, Sütő Irén színművésznő és Zsombolyai János operatőr. A megye egyik legkorszerűbb iskolája Tízéves a komlói Steinmetz szakközépiskola Emberszeretet, precizitás, emberekkel való bánni tudás. Ezeket a tulajdonságokat igyekszik az iskola — a jó egészségügyi dolgozó legfontosabb tulajdonságaként kifejleszteni tanulóinkban — mondja Varga László, a komlói Steinmetz Miklós Egészségügyi és Közgazdasági Szakközépiskola igazgatója. S hogy a középszintű egészségügyi dolgozók képzése, felkészítése nem akármilyen feltételeket igényel, arról szinte már az iskolába belépésünkkor is meggyőződhetünk. Körülpislantva a modern épületben, igaznak bizonyul a Baranya megyei Tanács iskolai csoportjánál kapott rövid tájékoztatás, amely szerint a komlói „Steinmetz" a megye egyik legkorszerűbb iskolája. Hatalmas, tágas, csupa üveg folyosók, kabinetrendszer, jól felszerelt gyakorló kórterem, csecsemőgondozó és bölcsődei gyakorlószoba, tízezer kötetes könyvtár — mindez csak az első benyomások rögzítéseként kerül az újságíró noteszébe. A KISZ-klub hangulatos, tágas helyiségében éppen honvédelmi foglalkozást tartanak a negyedikeseknek, dr. Cotbár Ferencné tanárnő vezetésével. Körülpillantva feltűnik, hogy a térképek fölé hajolok a lányok. Néhányan átjönnek a kórterembe és bemutatják az ottani felszereléseiket. Az ügyviteli, számviteli gépek szintén önálló előadóteremben kaptak helyet. A modern villanyírógépek láttán arra gondolok, vajon az idősebb gépírónők közül hányan dolgoztak, fognak dolgozni ilyen gépeken? Az iskoládon azon a napom, amikor ott jártunk, éppen nevelési értekezletet tartottak A tanulók önművelődése, nevelése és a könyvtár szerepe címmel. Megtudtuk, hogy a tízezer kötetes könyvtárat félig függetlenített könyvtáros kezeli. Tágas olvasóterem, a magyar- és a világirodalom remekei mellett gazdag szakirodalom áll a gyerekek rendelkezésére. Most elsősorban a szakmai anyagot igyekeznek gyarapítani. Az iskola tanulóinak aligha van szükségük arra, hogy más könyvtárba is beiratkozzanak. 1978 őszétől már tizenhat osztályos lesz a szakközépiskola, gimnáziumi osztályuk nincs. A nevelési célok így a szakmára való felkészítés feladata köré csoportosulnak. Az itt végzők zöme ugyanis közvetlenül az iskola elvégzése után elhelyezkedik, munkát vállal. Akadnak továbbtanulók is. A közgazdasági tagozaton például 80-90 negyedikes végez évente. Húszan jelentkeznek felsőoktatási intézményekbe, s közülük a többéves tapasztalatok szerint tízet vesznek fel. Az igazgatót előre megbeszélt időben kerestük fel, mégiscsak villámtájékoztatásra volt ideje. Röviden elmondta, hogy az egészségügyi tagozat legsúlyosabb gondja az, hogy tanulóik számára kevés a gyakorlóhely. A tanulók ugyanis egészségügyi intézményekbe kihelyezve dolgoznak, ápolónők, asszisztensek mellett. A szakmai felkészülést így szakmai szakkörökkel igyekeznek segíteni. Emellett több olyan irodalmi, művészeti szakkör működik az iskolában, amelyek a tanulók művelődését szolgálják. Énekkaruk például — négy évvel ezelőtt helikoni aranyérmes együttes volt. A 420 tanulót számláló intézményben 200 fős KISZ-szervezet működik — a közelmúltban „vertikális" szerkezetűvé szervezték át az alapszervezeteket.• A tízéves, modern oktatási intézmény az igazgató szerkesztésében jubileumi évkönyvet jelentetett meg. Az aranyplakettes meghívó a május 3- án délelőtt 9 órakor megrendezendő ünnepségre invitál. Az évkönyv tájékoztat arról, hogy mi minden történt itt az elmúlt tíz év alatt, hány neves tudóssal, íróval-költővel létesített kapcsolatot az iskola. Váci Mihály, Várnai Zseni, Sellye János leveleiből, naplóbejegyzéseiből idézhetett a Névadók tollából című cikk írója. Az I. B. levelet kapott Szent-Györgyi Alberttől, akit névadójaként választott. ..legfőbb reményemet a fiatalságba vetem, amely friss, rugalmas, alkalmazkodóképes és a társadalom legfőbb része, mert ez a jövő" — írta az akkori tizenötéveseknek Szent-Györgyi professzor. Fekete György pedig feldolgozta az iskola történetét Iskolánk 10 éve című írásának végkövetkeztetéseit így összegzi: „A tíz éve alatt iskolánk kialakította egyéni arculatát, gyökeret vert a város és a megye életében. Volt tanítványaink dolgoznak már az egészségügy és a gazdasági élet sok területén. Munkájuk, helytállásuk lesz nevelésünk, oktatásunk bizonyítványa." S mivel ez így igaz, a tízéves jubileumon aligha kívánhatunk szebbet, minthogy ez a bizonyítvány kitűnő legyen. Bebesi K. Az iskola klubja. 1976. május 1„ »rombat Rádióriporterként kezdte „A humánus magatartást próbálom feltárni“ Beszélgetés László Lajos SZOT-díjas íróval egyáltalán nem jelenti a puhányságot. — A riporter kíváncsiságát átvitte az irodalomba. Szándéka szerint mit kutat ilyen kiváncsian?— A mai embert, a mai kort. A humánus magatartást próbálom feltárni. Ez az alapvető tényező az életben: embernek lenni. A busók földjében is ezt kutattam, az anyagi jólét és a tudati elmaradottság ellentmondásában. Az Uránbányászokban is — úgy érzem — néhány sebzett lelkű, de tisztességre hajló ember belső világát sikerült kissé feltárnom. Ezzel a magyar munkásosztály utóbbi két évtizedének is egyfajta belső keresztmetszetét akartam kibontani. Ugyanez a humánumkeresés ösztönzött az Esték a klubban című kötetre. Hiszen a szabadidőben nem élő, csak elkallódó ember a munkájával is csak kallódik. — Végül is a különböző keresztmetszetek kibontása után hogyan hisz az emberben? — Feltétlenül hiszek az emberi jó szóban. Nem találkoztam még senkivel, akit nyílt, tiszta szándékú, emberséges szóval nem lehetett feltárni, megnyitni. — Sokáig volt mezőgazdasági riporter, s nyilván tud hasonlítani. Melyik embernek fontosabb a jó j, falun, vagy városban? — Inkább városban. Hiszen ott dolgoznak általában egyszerre nagy tömegben, s ez az elidegenedésre is jobban hajlamosít, meg a súrlódásra is. De van itt egy tévedés is: nemcsak az a baj, hogyha érzéketlenül elmegyünk egymás mellett, hanem az is, hogyha túl sokat beszélünk értelmetlenül, lélektelenül. Ez még talán veszélyesebb a közömbösségnél. Valóban jó iskola volt a rádióriporterség, az élethez is, az irodalomhoz is. — Két új kötete van a nyomdában, az Infarctus cordis című riporterkötet és egy regény: a Judit. Utóbbi miről szól? — Egy munkáslányról, akinek pályáját köti, hogy szüleiről gondoskodnia kell. De ezt az önzetlenségét nem hiszik el neki, gyanakszanak rá. Sorsából kiviláglik a huszadik századi kortünet: mindig a ki nem mondott dolgok a fontosabbak. Szerencsére ez ellen is van orvosság. Földessy Dénes Szekszárdról jött, csendes keménységgel. Mikrofonjával huszonhárom halk esztendő alatt hozzánőtt a dél-dunántúli tájhoz és figyelte az embert. László Lajos, a pécsi rádió stúdió vezetőhelyettese, öt könyv, egy tv-film, egy dráma szerzője, a SZOT-díjas író. — Igen, Szekszárdon születtem és ha a táj formálja az embert, akkor engem a vidék formált. Magammal hoztam onnét az őszinteséget, a szolid szókimondást Ez azonban Honismereti adatgyűjtés Sásdon A sásdi nagyközség honismereti szakkörének 15 tagja vesz részt a község krónikaadatainak gyűjtésében, a község eseményeinek följegyzésében, és a községi krónika írásában. A krónika-írás eredményessége érdekében széles körű adatgyűjtést végeznek: a művelődési rendezvények értékelése, meghívók gyűjtése, időjárás mérése és feljegyzése mind szélesebb aktíva-hálózat közreműködését kívánja. A községi krónikát a nagyközség tanácsa jóváhagyta. A piros borítású, szép külalakú, és gazdag tartalmú községkrónikát a Honismereti szakkör a határidő előtt megküldte a Megyei Levéltárnak. Panoráma-busz ajándékba Május elseje tiszteletére nyitott, városnéző panoráma-buszt gyártott társadalmi munkában a Volán 12. Vállalat pécsi alkatrészfelújító üzemének 11 szocialista brigádja. A 35 személy befogadására alkalmas buszt Murai Lajos üzemvezető tegnap délután adta át Fűzi Árpád igazgatónak, aki az autóbuszt a szállítási és utazási irodának ajándékozta. A Pécsre látogató turistákat a jövőben már ezzel viszik városnéző utakra.