Dunántúli Napló, 1976. október (33. évfolyam, 271-301. szám)

1976-10-01 / 271. szám

2 Kádár János látogatása a Magyar Nemzeti Galériában Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titká­ra, Aczél Györgynek, a Politi­kai Bizottság tagjának, a Mi­nisztertanács elnökhelyettesé­nek társaságában csütörtökön délelőtt ellátogatott a Magyar Nemzeti Galériába és megte­kintette a Pátzay Pál szobrász­­művész 80. születésnapja al­kalmából rendezett életmű-ki­állítást. Találkozott és szívélye­sen elbeszélgetett a művésszel és feleségével, gratulált a gaz­dag életműhöz, amelyet a ki­állítás tükröz és jókívánságait fejezte ki a jubiláló mesternek. A találkozón részt vett Po­gány O. Gábor, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatója. Jobb propagandát a dohányzás ellen! Ülést tartott a Vöröskereszt megyei vezetősége Rendhagyó módon kezdődött tegnap Pécsett a Magyar Vö­röskereszt Baranya megyei ve­zetőségének ülése: dr. Kóbor József, megyei vezetőségi elnök a békemozgalomban végzett eredményes munkája elismeré­seként emléklapot adott át dr. Femes Gyuláné vezetőségi tagnak. A vezetőségi értekezleten részt vett dr. Horváth Imre, a Magyar Vöröskereszt osztály­­vezetője és Balázs Józsefné, a Vöröskereszt megyei vezetősé­gének titkára. Az ifjúsági vö­röskeresztes szervezetek tevé­kenységét és az új iskolai év feladatait Rittner Hajnalka me. megyei ifjúsági felelős értékel­te. Az átfogó, tavalyi évhez és az országos adatokhoz is viszonyító, tartalmas beszámo­ló részletesen elemezte az ál­talános és középiskolák vörös­keresztes tevékenységét a tisz­tasági mozgalomtól a véradá­sig. Mint elmondta, Baranya me­gye a szervezettséget és a te­vékenység hatásfokát illetően is általában meghaladja az országos mutatókban tükröző­dő általános képet, ám akad­nak olyan területek ahol a részfeladatok megoldásával le­het és kell tovább lépni. A be­számoló által felvetett gon­dokhoz csatlakoztak azok a fel­szólalók, akik többek között ezt kérdezték: mennyire jó az, hogy a tanulók dohányozhatnak a középiskolákban? Nemcsak a csikkektől eldugult csaplefo­lyók miatt, hanem a gyerekek szervezetének egészséges fejlő­dése érdekében van nagy szük­ség a dohányzás elleni jobb propagandára ! Az ifjúsági vöröskeresztes mozgalom egészét egyetlen adat is példásan jellemzi: a pécsi középiskolák véradói ad­ják a pécsiek által adott vér­mennyiség tíz százalékát! A vezetőségi ülés második napirendi pontjaként az egész­ségügyi intézmények vöröske­resztes szervezettségét és a vö­röskeresztes munka értékelését vitatták meg a vezetőség tag­jai, megállapodva, hogy a jö­vőben az egyes intézmények komplex vizsgálatánál a vö­röskeresztes munkát is figye­lemmel kísérik. A vezetőségi ülés befejezé­seként dr. Kóbor József számolt be az országos elnökség kö­zelmúltban megtartott ülésének munkájáról és határozatairól. Dunántmi napja fi­leriegen öt én munkája Jelentősen javult a társadalmi tulajdon védelme A társadalmi tulajdon vé­delme egyszerre egyéni és kö­zösségi feladat. Ez a gondolat kapott hangsúlyt a Mecseki Szénbányák Vállalat párt, tár­sadalmi, gazdasági vezetősé­ge által rendezett társadalmi tulajdon védelmi tanácskozá­son, öt év vagyonvédelmi helyze­tének mérlegét vonták meg, megjelölve a további tenniva­lókat. A tanácskozásom részt vett dr. Schwarcz József, a Mecseki Szénbányák Vállalat pártbizottságának titkára, Ga­­ramvölgyi János, a vállalat igazgatója, dr. Árgyelán János, a Baranya megyei Rendőr-fő­kapitányság vezető helyettese és Keszler Ferenc, a Szénbá­nyák szakszervezeti bizottságá­nak titkára, a vállalat üzemve­zetői, üzemi párttitkárai, veze­tő könyvelői, az üzemrendészet, az üzemrendészeti társadal­mi aktívák képviselői, a jogügyi, belső ellenőrzé­si osztályvezetők és a munkás­őr zászlóalj tagjai. A Mecseki Szénbányák Vállalatnak nem­csak hivatásos üzemrendészei vannak: 470 fős társadalmi ak­tívagárda tevékenykedik a kö­zös tulajdon védelméért. Tevékenységük eredménye a számokban is híven tükröző­dik. Szerényi György, a válla­lat rendészeti vezetője elmond­ta, 1971-ben 53 esetben kö­vettek el a vállalatnál a tár­sadalmi tulajdon sérelmére bűncselekményt 423 136 forint kárral. Ezt követően, a sokré­tű, megelőző intézkedések ha­tására csökkent a káresetek száma és az okozott kár ösz­­szege. 1975-ben mindössze 12 eset fordult elő 51 500 forint értékben. Dr. Árgyelán János r. alez­redes az esetek, az okozott kár csökkenésének örvendetes ten­denciájára hívta fel a figyel­met, megállapítva, hogy a tár­sadalmi aktívák, rendészek jól dolgoznak. A Baranya megyei Rendőr-főkapitányság illetékes osztálya és a vállalat rendé­­szei közösen tevékenykednek a bűnesetek megelőzésében. Hangsúlyozta, hogy a társa­dalmi tulajdon fokozott vé­delmével népgazdaságunk gya­rapításán dolgozunk, s ez a feladat szervesen összefügg a takarékossággal, munkaszerve­zéssel és a termelékenység fo­kozásával. Ezt a gondolatot folytatta dr. Schwarcz József is feladat­ként megjelölve a társadalmi tulajdon megóvását, rendelte­tésszerű használatát és tudatos gyarapítását. Garamvölgyi Já­nos igazgató pedig megígérte, hogy a tanácskozáson elhang­zott javaslatokat üzemenként is megvizsgálják és a hasznosít­­hatókat megvalósítják. A központi tanácskozás pél­dájára az üzemek az utolsó negyedévben rendeznek ha­sonló tanácskozást, hogy meg­vitassák, mit lehet még tenni az ilyen jellegű bűnesetek megelőzésére. Az aktívaülés befejezéseként Garamvölgyi János igazgató 37 társadalmi aktívát és 5 rendészt eredményes munkájuk elismeréseként pénzjutalomban részesített. T. É. Tanácskozás a Mecseki Szénbányáknál Kitü­ntetések a fegyveres erők napja alkalmából A fegyveres erők napja al­kalmából Czinege Lajos vezér­­ezredes, honvédelmi miniszter a katonai igazgatás terén több éven át végzett kiemelkedő munkája elismeréseként a „Ha­za Szolgálatáért Érdemérem” ezüst fokozatát adományozta dr. Molnár Istvánnak, a Bara­nya megyei Tanács igazgatási osztályvezetőjének. Az érdem­érem bronz fokozatával tüntet­te ki dr. Ásvány Lajost, Pécs megyei város Tanácsa igaz­gatási osztályvezetőjét. Hon­védelmi érdemérmet kapott eredményes munkássága elis­meréseként dr. Fehér Béla és dr. Sándor László sorozó orvo­sok. A kitüntetéseket a honvé­delmi miniszter nevében Oláh István altábornagy, a néphad­sereg vezérkari főnöke, minisz­terhelyettes adta át szerdán, Budapesten. A fegyveres erők napjának alkalmából vették át kitünte­téseiket Budapesten Lukács Antal, a Cserkúti MEZŐGÉP igazgatója és dr. Bulla József, a vállalat osztályvezető helyet­tese. A honvédelmi miniszter által adományozott „Honvédel­mi érdemérem" kitüntetést, me­lyet a polgári védelem terüle­tén végzett kiemelkedő munká­juk elismeréseként kaptak, a tröszt vezérigazgatója nyújtot­ta át. Tigris is lesz a Mecseki Állatkertben Jelentősen bővült idén a Me­cseki Állatkert állatállománya. Az állatkert saját szaporulata szerencsésen alakult: többek között őstulok, fekete bivaly, éneklő dingó, ausztráliai din­go, muflon és három barna medve született az elmúlt hó­napokban. Az állatkert dolgo­zói egy szép dámszarvas cse­metének örültek a legjobban: tíz évet vártak a megérkezésé­re. A Mecseki Állatkert szeren­csés állatcserék révén számos új állattal gyarapodott ebben az évben. Különlegességnek számít a két „óriás”: a szala­gos Varánus (óriásgyík) és a Boa óriáskígyó. Az utóbbi még igencsak lövésben van, ha nem történik semmi baj, Pécsett fog felcseperedni, úgy négy-öt méter hosszúra. A két zebu is új szerzemény, az egyiket a csehszlovák Safari cirkusz cse­rélte el fekete bivalyért, a má­sik Veszprémből érkezett. Ugyancsak Veszprémből ér­kezett múlt pénteken a leg­újabb állatszállítmány, öt ma­jom : egy rhesus, egy jáva-ma­­kákó pár, egy medve-makákó, és egy barna dzselada. Igaz, hogy ezek közül egyik sem ro­kona a hírneves Böbének (ugyanis nem emberszabásúak), de szinte mind ritkaságnak szá­mítanak. A rhesus a leggyako­ribb és legismertebb majomfaj­­ta, az orvostudomány sokat kö­szönhet neki (az RH-faktor fel­fedezésénél rhesust használtak kísérleti állatnak). A jáva-ma­­kákó Indiában és Jáva szige­tén honos. A medve-makákó és a barna dzselada rendkívül ritka fajták, Magyarország vi­déki állatkertjei közül csak a pécsiben láthatóak. A medve­­makákó Kelet-Tibetben és Kí­nában gyakori, a barna dzse­­ladának Etiópia a hazája. Az ősz folyamán további új lakókkal gyarapodik a Mecseki Állatkert. Lipcséből például két érdekes, ritka emlős érkezik: egy tarajos sül (nem elírás, valóban sül) és egy nőstény muntyák szarvas, a világ leg­kisebb szarvasfajtája, melynek kifejlett példánya sem nagyobb egy pulikutyánál. A poznani állatkert csereállatként egy fe­hér dámszarvast, egy törpelo­vat, és egy körülbelül kétezer dollárt érő hím szibériai tigrist küld Pécsre. A poznani tigris különlegessége, hogy állatkert­ben született, pedig ez a macs­kafajta roppant igényes a pár­­választás során, ezért fogság­ban nehezen szaporítható. A Mecseki Állatkertben remélik, hogy a „mi tigrisünk” enged majd valamicskét az „elveiből” és igényeiből, ha a budapesti állatkertből sikerül párt keríte­ni számára. Dunai Imre Vendégünk volt Jó napot kívánok. Engem Laci bácsinak hívnak, és én barátja vagyok kinek...? — Móka Mikinek zúgták kórusban a gyerkőcök szerdán délután a József Attila művelődési ház­ban. Elragadtatásukat aligha tudnám kellően ecsetelni, ezért egyenesen Móka Mikihez, azaz Levente Péterhez fordulok, akit idestova huszonöt éve ismerek — egy osztályba jártunk vala­ha, amikor annyi idősek vol­tunk, mint a nézőtéri srácok. Ő akkor a 2. osztály „komo­lyabb rétegének" oszlopos kép­viselője volt, s most mintha ki- Levente Péter zárólag a gyerekek mulatta­­tása érdekelné. A minap a Fő­városi Operettszínházba tévedő érdeklődésem azonban meg­hökkentő felismeréshez jutta­tott: Levente atmoszférateremtő karakteres színészegyéniség. Bevallhatom, a hírneves társu­lat előadásából ma már csak az ő felvillanásait őrzi emlé­kezetem. — Mi mást is kérdezhetnék tőle most a Móka Miki zseb­színháza című előadás előtti néhány percnyi beszélgetés ke­retében, mint azt, hogy nem érzi-e kissé szűknek Móka Miki gúnyáját? — Ha az ország legkisebb falujában is megkérdezem a srácokat: — Tudjátok-e Móka Miki igazi nevét? Kórusban ki­áltják: Levente Péter. A szak­mában azonban, jóllehet azt mindenki tudja, hogy Móka Miki kicsoda, de hogy Levente Péter ki, azt már nem ... Még­sem érzem skatulyában ma­gam, öt éve tudatosan azon dolgozom, hogy kiderüljön: Levente Péter nem „bábszí­nész”, nem „prózai színész", nem „táncos komikus”, nem „pantomimművész" még ke­vésbé „óvóbácsi”, hanem olyan ember, akinek akkora szeren­cséje volt, hogy elég fiatalon kiderült róla, milyen talentu­mokat kapott a sorstól ... Eze­ket autodidakta módon kezd­tem fejleszteni, hasonlóképpen ahhoz a kertészhez, aki tíz évig csak nyesi, permetezi, sze­mezgeti növényeit és az első virág talán csak tíz év múlva jelenik meg a fáján, a gyü­mölcs azonban még akkor sem biztos. Mégsem hagyja abba a munkát. Mi az ami a ker­tészben mégiscsak tartja a lel­ket? Nem a felnőtt közönség­gel és általában a felnőtt em­berekkel való kapcsolat... Ha­nem a gyermekek. Velük közö­sen olyan alkotói légkört ala­kítunk ki, hogy abban az első percek után eltűnik a színház, és a közönség és a színpad közötti különbség, s helyébe az alkotók és a műélvezők kö­zössége lép. Levente Péter 1961-ben ke­rült az Állami Bábszínházhoz, 1970-ben pedig a Fővárosi Operettszínházhoz. Erőteljes, markáns egyénisége kétségte­len több figyelmet érdemelne — elsősorban a szakma részé­ről. A közönség, mint azt ma­gam is tapasztaltam, szereti, a gyerekek pedig egyenesen bo­londulnak érte, különben alig­ha visítoznának afölötti örö­mükben, hogy találkozhatnak vele, s aligha zárulna ez a ta­lálkozás vastapssal. Bebesi K. 1976. október 1., péntek Küszöbön a termelőszövetkezeti kongresszus T­sz-gondokról , munkásoknál Tájékoztató a pécsi TESZÖV-nél fontosabb belpolitikai esemé­nyének a termelőszövetkezetek közelgő III. kongreszusát, mely­nek sikeres előkészítése me­gyénkben is túlnő a szövetke­zeti kereteken. A most zajló közgyűléseken megfogalmazott célok, törekvések nem tekint­hetők tsz-belügynek, hanem alapvetően érintik a társada­lom legszélesebb rétegeit. Pár­tunk szövetségi politikája pa­­rancsolóan írja elő, hogy a szövetkezeti mozgalom előtt ál­ló feladatok teljes összhang­ban legyenek a munkásosztály céljaival, érdekeivel. Ezért fon­tos, hogy a szövetkezeti pa­rasztság helyzetéről, a szövet­kezeti mozgalmat feszítő prob­lémákról, a most megfogalma­zásra kerülő rövid- és közép­távú feladatokról minél széle­sebb körű tájékoztatást kap­jon Pécs város és a megye ipari munkássága a bányák­ban, gyárakban, ipari üzemek­ben dolgozó munkások tízezrei, akiknek életszínvonala nem kis mértékben múlik azon, hogy a termelőszövetkezetek milyen sikeresen teljesítik ötéves ter­vüket. Ezért lehet örömmel üdvözöl­ni a Baranya megyei Termelő­­szövetkezetek Szövetségének tegnapi tanácskozását, melyet Pécsett a szövetség székházá­ban tartottak meg a megyében megjelenő lapok, ipari üzemi lapok és üzemi híradók szer­kesztői, munkatársai részére. A tsz-szövetségek megalakulása óta ez volt az első eset, hogy a bányák, gyárak és ipari üzemek lapjainak képviselői ta­nácskoztak a pécsi termelőszö­vetkezeti székházban, kérdése­ket tettek fel s kaptak részle­tes választ a mezőgazdasági szövetkezetek gondjairól, prob­lémáiról. Papp Zoltán, a Ba­ranya megyei Tsz Szövetség el­nöke és Bíró Sándor, a szövet­ség titkára tájékoztatta a részt­vevőket a termelőszövetkezetek ötödik ötéves tervéről, a terv­ben kitűzött feladatokról, a kongresszusi előkészületekről. Beszámoltak az eddig lezajlott 19 termelőszövetkezeti közgyű­lés tapasztalatairól s kérték a lapok munkatársait, hogy to­vábbítsák a hallottakat. A teg­napi sikeres első találkozó folytatásaként a jövőben rend­szeresítik ezeket a tájékoztató­kat, de a vitafórum színhelyéül nem a szövetség székházát, hanem egy termelőszövetkeze­tet választanak majd. Ané A felszabadulás óta 150 ezerről 50 ezerre csökkent Ba­ranya megye dolgozó paraszt­sága. Az elmúlt öt évben a gépesítés előretörésével újabb 8—10 százalékkal csökkent a szövetkezeti tagság. A 67 ter­melőszövetkezetben — 18 ezer fő a nyugdíjas — ma 25 ezer aktív termelőszövetkezeti tag dolgozik. Ha számában jelen­tősen is, de az anyagi javak termelésében nem csökkent a szövetkezeti parasztság szerepe s mint szövetséges osztálynak, a hatalom gyakorlásában be­töltött szerepe is csorbítatlan. Ezért tekintjük az év egyik leg­ Nyeremény­betétkönyvek sorsolása Az Országos Takarékpénztár 1976. szeptember 30-án Jászki­séren ren­dezte meg a nyereménybetétkönyvek 1976. harmadik negyedévi, 101-ik sorsolását. Mindazok az 1976. szep­tember 29-ig váltott és a sorsolás napján forgalomban lévő nyeremény­­betétkönyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (számvég­­ződése) megegyezik az alább fel­sorolt számokkal, az 1976 harmadik negyedévi átlagbetétüknek a számok mellett feltüntetett százalékát nyer­ték. számvégződés nyeremény A nyereményösszegeket a betét­könyvet kiállító fiók vagy postahi­vatal 1976. október 15-től fizeti ki.

Next