Dunántúli Napló, 1977. október (34. évfolyam, 270-300. szám)
1977-10-01 / 270. szám
Dunántúli napló ARkoHolizmusfeöxlelcedes A z alkoholizmus mind súlyosabb társadalmi problémává válik nálunk. Egyre nő a szeszfogyasztás, akár magát a szeszt, akár az érte kiadott pénzt nézzük. Ennek nyomán emelkedik az alkoholisták, s mögöttük a növekvő bűnözés, a veszélyeztetett gyermekek, az alkoholos befolyásoltságból eredő balesetek. Ezek a megállapítások szerepelnek abban a jelentésben, aminek alapján tegnap az alkoholizmus elleni küzdelem eredményeiről és a feladatokról tárgyalt a Pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága. A helyzet Pécsett sem megnyugtató, s amit a jelentés is javasolhat: fokozottabb társadalmi odafigyelés . .. Van azonban egy óvatos mondat a jelentés végén: a tanács kezdeményezze az üdítőitalok árának felülvizsgálatát az illetékes szakminisztériumoknál. Ti. a sokat ajánlott üdítőitalok bármelyike is drágább a legolcsóbb sörnél. A téma fölött kibontakozott vitában idézünk: Szoyka Pál a józan társadalmi magatartásra való nevelést helyezi az esetleg ellenőrzést kiváltó alkoholellenes propaganda elé. Dr. Sebők Imre az ún. indirekt alkoholpropagandát kárhoztatta, mondván: alig van film tévében, moziban italozás nélkül, s emiatt az alkoholizmushovatovább „kulturált” magatartásformává válik. Dr. Ambrus Lászlóné szerint a vonatokról kellene száműzni a szeszesitalokat. Kaluczky László városi rendőrkapitány pécsi rendőri statisztikai adatokkal támasztotta alá az alkoholizmus elleni küzdelem fontosságát. Egyebek között elmondta: nincs nap, hogy ne kellene botrányos ittasság miatt intézkedni a városban. Dr. Németh Lajos mint megfontolandót vetette fel: az italboltok dolgozóinak a szeszeladással kapcsolatos anyagi érdekeltségét meg kellene szüntetni. Petőházi Szilveszter azt tette szóvá, hogy nálunk teljesen hiányoznak a csekély alkoholtartalmú italok. Dr. Jáng Lajos megyei főorvoshelyettes arra mutatott rá, hogy Baranyában ma még megoldatlan az alkoholizmus gyógyintézeti kezelésoldala. Ezt követően a város forgalomtechnikai koncepciótervezetéről tárgyalt a végrehajtó bizottság. A tervezetben foglaltak ismertetésére lapunkban visszatérünk, magát a véglegesített koncepciót, amely a város új forgalmi rendjét is tartalmazza, a decemberi tanácsülés elé terjesztik elfogadásra, folyamatos bevezetésére pedig a jövő év közepéig kerül sor. A vitában a végrehajtó bizottság tagjai egy sor olyan mai közlekedési jelenségre hívták fel a figyelmet, amelyek a megváltozott forgalmi viszonyokból adódnak, s amelyek arra figyelmeztetnek: valóban itt az ideje a rendcsinálásnak. Dr. Sebők Imre szerint számos eset bizonyítja, hogy a terelőút kijelölésével nem lehet befejezettnek tekinteni a forgalomterelést, különösen ha a terelésnél a nehéz járművek olyan utakra kényszerülnek, amelyek nem azok hordozására készültek. Petőházi Szilveszter nagyobb rendőri segítséget kért a forgalmas pontokon csúcsidőben, és arra hívta fel a forgalomtechnikai szakemberek figyelmét, hogy az egyes utakon található táblaerdő nem alkalmas arra, hogy a megengedett sebesség mellett a járművezetők megfelelőképpen reagáljanak rájuk. Kaluczky László bejelentette: intézkedtek a közbiztonsági rendőröknek az alapvető közlekedési karjelzésekre való kiképzésére, s ezáltal megszűnik az a sokszor kifogásolt állapot, hogy a szolgálatos rendőr nem avatkozik be a forgalom irányításába a kritikus pillanatokban. Dr. Németh Lajos a legutóbb alkotott tanácsrendeletre utalva a közutakon folyó munkák határidejének szigorú megállapítását és még szigorúbb betartatását jelentette be. Tóth F. Béla megyei építési és közlekedési osztályvezető a városi hatóság figyelmét arra hívta fel: ne adjon ki közúton folyó munkára addig engedélyt, amíg meg nem győződött róla, hogy a kivitelező minden feltétellel rendelkezik. A végrehajtó bizottság a vita után a koncepciótervezetet elfogadta, majd egyéb időszerű kérdésekről tárgyalt. H. I. Jövő év közepéig új forgalmi rend elést tartott a Pécsi Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága Délszláv nemzetiségű gyermekek vetélkedője Mohácson Percekig azt hihette az ember, hogy túl a déli határon, egy jól sikerült gyermekfesztiválon vesz részt. Pedig csak Mohácson, a Kossuth filmszínházban gyűlt össze egy sereg gyermek, hogy részt vegyen a Magyar Televízió Pécsi Körzeti Stúdiója által rendezett délszláv vetélkedőn. Már kedden lezajlottak a kamerapróbák, sőt néhány felvételre is sor került, a mozi előtti festői szépségű parkban, ahol a Mohácsi-szigeti Vada táncegyüttes és a pécsi délszláv táncosok adtak ízelítőt a nemzetiségi ének- és tánckultúrából. Szerdán került sor az igazi nagy vetélkedőre, amelynek során a Drávamenti, a Pécs és Mohács környéki délszláv anyanyelvű gyermekek versengtek, hogy ki tud többet a délszláv népek öltözködéséről, kultúrájáról, történetéről, néphagyományairól, a magyarsággal való történeti kapcsolatairól. Ugyancsak a helyes válaszok feltétele volt a mohácsi állandó délszláv kiállítás anyagának ismerete, hovatartozása, használati területének felismerése. A versenyzők nemcsak tárgyi tudásról adtak számot, hanem fel kellett ismerniük lakóterületük népi játékait, dalait, népviseletét. A Magyar Televízió történetében első alkalommal a Pécsi Körzeti Stúdió felvételén vetélkednek a nemzetiségi fiatalok anyanyelvükön. A magyarul tudó hallgatók részére — esetenként — egy szinkrontolmács, Begovácz Róza gondoskodott az érthetőségről. A műsorvezető-szerkesztő, Füzes János sikeresen oldotta fel a verseny izgalmait és már ismert, illetve eddig fel nem fedett nemzetiségi hagyományokra irányította a figyelmet. A szép, szinte feledésbe merülő hagyományos dallamokat idézte fel Bárácz György dudán, és Kosity György, aki egy pörgettyűs játékkal hozta lázba még a felnőtteket is. Végül is az izgalmas verseny során a dráva-menti gyermekek szerezték meg az első helyet, másodikak a pécsi, harmadikak pedig a mohácsi fiatalok lettek. A versenyről egyébként felvételről mindenki tudomást és hasznos ismereteket szerezhet december 11-én 11 óra 45 perckor a Magyar Televízió 1-es csatornáján sugárzott műsorából. A vezetőoperatőr Bárány György, a gyártásvezető Bozsó Ferenc, a műszaki vezető Székelyhídi Attila, a rendező Béres János volt. ’ Néphagyomány, történelem, kultúra Ötszáz vezető propagandista tanácskozása A most induló KISZ politikai képzési év legfontosabb feladatairól, ezen belül a Nagy Októberi Szocialista Forradalomról és világtörténeti jelentőségéről, a nemzetközi ifjúsági mozgalmak helyzetéről és a XI.VIT-ről, valamint a politikai képzés módszereiről kétnapos tanácskozás kezdődött tegnap Pécsett a megye közel ötszáz vezető propagandistájának részvételével. Tegnap az Ifjúsági Házban az egyetemista, főiskolás, középiskolás és szakmunkásképzős propagandisták tanácskoztak, a mai napon a dolgozói KISZ-alapszervezetek vezető propagandistái az MSZMP Oktatási Igazgatóságán vitatják meg a képzési évvel kapcsolatos teendőiket. 1977. október 1., szombat Változatos program Kubai küldöttség tartózkodik Baranyában Tegnap háromnapos látogatásra megyénkbe érkezett a Kubai Ifjúsági Munkahadsereg 15 tagú küldöttsége Manuel Tito Herrera ezredes vezetésével. Pécsett, a megyei KISZ Bizottságon Piti Zoltán mb. első titkár fogadta és tájékoztatta a kubai delegációt a megye ifjúsági mozgalmának helyzetéről és a feladatairól. A fogadáson részt vett Kutnyánszky Géza, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának munkatársa és Rákos János, a Pécs városi KISZ Bizottság titkára. Kubai vendégeink háromnapos programjában Pécs idegenforgalmi nevezetességeinek megtekintése, látogatás a siklósi II. sz. Általános Iskolába, a siklósi vár, a kerámia biennálé, valamint a villányi alkotótelep felkeresése szerepel. Ellátogatnak Harkányba, Orfűre, Abaligetre. Siklóson találkoznak a határőrség tisztjeivel és katonáival, Pécsett, a Fegyveres Erők Klubjában ifjúgárdistákkal és munkásőrökkel, és megtekintik a MÉV munkásőr zászlóaljának kiképzési bázisát. A háromnapos program befejezésével hétfőn reggel utaznak el a megyéből kubai vendégeink. :§§Í|ÍÍÉÍÍ|§Í^ Légrády Sándor bélyegtervező művész „A Magyar Népköztársaság címere: kétoldalt búzakoszorúval egybefogott, világoskék mezőben álló, ívelt oldalú, piros-fehér-zöld színű pajzs. A búzakoszorút balról piros-fehér-zöld, jobbról vörös színű szalag fonja át. A pajzs fölött középen elhelyezett ötágú vörös csillag aranyszínű sugarakat bocsát a mezőre". A Magyar Népköztársaság Alkotmányának 74. §-át idéztük. Abban, hogy ez a paragrafus így szól, nagy, mondhatnánk meghatározó szerepe volt Légrády Sándornak. Pontosan húsz esztendeje ő tervezte meg a Magyar Népköztársaság új címerét. — A címer megtervezése életem legemlékezetesebb és legszebb feladata volt. Bár bélyegtervező vagyok, mégis tudták rólam, hogy foglalkozom a heraldika tudományával, azaz valamelyest jártasságra tettem szert a címertan területén. 1957. első napjait írtuk, amikor a Parlamentbe hivattak. Az Elnöki Tanács vezetői fogadtak és közölték velem a feladatot: három héten belül meg kell alkotni a Magyar Népköztársaság új címerét. A Parlament múzeumában fellelhető sok-sok vázlat tanúskodik arról, milyen hallatlanul nehéz, összetett munka volt a címer megtervezése. A 71 esztendős Légrády Sándorral a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulájában beszélgetünk. A legjelesebb magyar bélyegtervezők egyike most is munkában van. Negyvenöt esztendős bélyegtervezői jubileuma alkalmából mutatkozik be az érdeklődő pécsieknek. A pénteken nyílt kiállításon 474 magyar bélyeg születését kísérhetjük figyelemmel. Vázlatok, próbanyomatok, blokkok jelzik a termékeny évtizedek munkáját. Az első Légrády-bélyegek 1932-ben születtek. Az ő nevéhez fűződik a Híres magyar I. személyiségek sorozat — ezzel debütált — és még ugyanabban az esztendőben ő tervezte a legelső mélynyomásos magyar postabélyeget, a Szent Erzsébet-sorozatot. Az 5 alkotása a legdrágább címletű magyar bélyeg is... — 1949-ben meglehetősen nehéz gazdasági helyzetben volt az ország. Az újjáépítéshez minden anyagi és emberi erőre szükség volt. Ekkor került szóba — az én javaslatomra —, hogy a posta is járuljon hozzá a Lánchíd építési költségeihez. Azt javasoltam, hogy ennek a blokknak legyen 20 forint a névértéke. Nagy ellenállásba ütközött ez a javaslat, de az akkori miniszternek tetszett olyannyira, hogy a 20 forintos névértékből 50 lett és rekordgyorsasággal megjelenhetett a Lánchíd-blokk — 15 200 példányban. Ki lehet számolni, hogy ez több százezer forint bevételt jelentett. A blokk a katalógus szerint ma 2500 forintot ér. Büszke vagyok erre a bélyegemre, akárcsak arra, hogy a felszabadulás után én tervezhettem az új Magyarország első bélyegét is, amely Bajcsy Zsilinszky Endrét ábrázolta. A tervezés mellett sok energiába került a romokban heverő Állami Nyomda megrongálódott gépeinek javítása. Itt készültek az első bélyegek. Mit csinál a bélyegtervező, ha már nyugdíjas? — Természetesen bélyeget tervez. Most jelent meg Sopron város 700 éves jubileuma alkalmából 1 forint névértékű szelvényes bélyegem. A napokban pedig elfogadták a léghajó története című bélyegsorozatom terveit is. November első napjaiban már ezt is kereshetik a filatelisták. A búcsúzáskor ajándékot kaptam. Történelmi relikviát. Az új címer első próbanyomatainak egyikét. Erdős Ákos Légrády Sándor „invitáló” plakátja a maga tervezte címerekkel Portrébélyegek 1932-ből Holland vendégek Pécsett Magyar kiállítások Hollandiában Amint már hírül adtuk, a magyar—holland csereegyezmény keretében jövőre magyar képzőművészeti vándorkiállítást rendeznek öt holland városban. A napokban Pécsett járt az utrechti múzeum igazgatója, dr. Wauter Kotte és Koos van Duinen, a hertogenboschi múzeum igazgatója és megtekintették a konstruktivista kiállítást, ugyanis Hollandiában a „Konstruktivista törekvések Magyarországon” című összeállítást mutatják majd be. Most válogatták ki a tárlat anyagát, mely a 20-as évektől egészen napjainkig megismerteti a magyar képzőművészetnek ezt az ágát. Felsorolni sem lehet, hány művész munkájával találkozik a holland közönség, néhány nevet csak ízelítőül említünk meg: Kassák Lajos, Uitz Béla, Beöthy István, Martyn Ferenc, Barcsay Jenő, Schadl János, Lantos Ferenc, Halász Károly. A festmények mellett néhány szoborkompozíciót is küldenek Hollandiába Csiky Tibor, Gulyás Gyula, Paizs László alkotásaiból. A tervek szerint a magyar kiállítás először Hertogenboschban tekinthető meg 1978. március 15-én, s innen vándorol tovább Utrechbe, Schiedamba, Enschedebe és Amersfoortba. Várbarátkör alakul Nagyvázsonyban A Hazafias Népfront Nagyvázsony községi Bizottsága elhatározta a Kinizsi Várbarát Kör létrehozását. Céljuk kettős: tagjai egyrészt a művelődéspolitikai feladatok megvalósításában való részvételre, másrészt Nagyvázsony és a községi közös tanács igazgatási területének fejlesztésében való aktív közreműködésre kívánják buzdítani. A várbaráti kör feladatának tekinti — többek között — a területhez kapcsolódó haladó hagyományok ápolását és kutatását, a múzeumok és kiállítóhelyek munkájának támogatását és széles körű ismertetését. Megszervezik a néprajzi és népművészeti emlékek gyűjtését és feldolgozását, segítséget nyújtanak majd a régészeti értékek felderítésében és a leletmentésben is.