Dunántúli Napló, 1978. április (35. évfolyam, 90-118. szám)
1978-04-01 / 90. szám
2 Műhelyek kínálkoznak kisiparosoknak KIOSZ választmányi értekezlet A lakossági szolgáltatás fejlesztése a legfontosabb feladat. Ennek jegyében tartotta a KIOSZ Baranya megyei választmányi értekezletét pénteken Pécsett. Tavaly óta nem csökkent az iparosok száma, a főfoglalkozásúak aránya mérséklődött, míg a munkaviszony és nyugdíj mellett iparengedélyt kiváltók száma emelkedett. Szükség van több építőiparosra, bádogosra, épületburkolóra, számítanak a besegítő családtagokra. Továbbra is gondot okoz az anyag- és alkatrészellátás, a kisgépek beszerzése, a jelenlegi hitelfeltételek sem mérsékelik ezt a problémát. A szolgáltatásnak az apró falvakban kellene javulnia. A helybeli tanácsok készségesek, csak iparosok nem jelentkeznek. Homorúdon egy kitűnően felszerelt fodrászüzletet adnának bérbe egy olyan kisiparosnak, aki legalább hetente kétszer kinyitna. Kölkeden is hasonlóak a lehetőségek. Hoboson és Egyházaskozárban is létesítenének műhelyt vagy szolgáltatóházat. Baranya megyében 29 településen 14 szakmában 140 kisiparos tart rendszeres ügyeletet, szombaton, vasárnap és ünnepnapokon is, a lakosság azonban erről még nincs kellően tájékoztatva. A választmányi értekezleten részt vett Fischer Pál, a KIOSZ országos elnökhelyettese. — Cs. — Kötelező földmintavétel Jövőre kötelezővé teszik a mezőgazdasági nagyüzemeknek a földek vegyelemzéséhez szükséges mintavételezést — jelentette be Nagy Bálint, a MÉM főosztályvezetője pénteken a talajerő-gazdálkodás, illetve a növényvédelem időszerű kérdéseit ismertető sajtótájékoztatón. A mintavételre már kiképezték a mezőgazdászokat, és épülnek azok a laboratóriumok, ahol a beküldött mintákat elemzik majd. Valamennyi nagyüzemi tábla kódszámot kap, sőt egy-egy táblán belül négy-öt állandó mintavételi helyet is kijelölnek, hogy pontos mérési eredményekhez jussanak a helyes műtrágyázáshoz, az optimális tápanyagellátáshoz. A kódszámmal jelölt táblákról begyűjtött adatok központi számítógépes nyilvántartásba kerülnek, ily módon országos összesítésre is lehetőség lesz. A gazdaságoknak jövőre már úgynevezett táblatörzskönyvet is vezetniök kell, ebben tartják nyilván a területre vonatkozó valamennyi agronómiai adatot. Az új módszer segíti majd a termelőket a célnak legjobban megfelelő műtrágyázási módszer megválasztásában. Dunántúli napló MTESZ-nap Környezetvédelem Figyelmeztető példák a felelőtlenségről Dr. Földvári János, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettese nyitotta meg tegnap az MTESZ-napot, amelynek fókuszában Rakonczay Zoltánnak, a Környezet- és Természetvédelmi Hivatal elnökhelyettesének előadása állt. Könnyű megállapítani, hogy mi az, amit védenünk kell. Földet, levegőt, vizet, tájat, csöndet, ésatöbbi... De sokkal nehezebb azt megmondani, hogy mitől kell ezeket megvédeni. Ez bonyolult. Szemét, hulladék, füst, korom, meleg. . . Az igazság valahol ott van, hogy minden ellen védekezni kell, ha túl sok van belőle. Rendkívül meghökkentő és érdekes adatokat közölt Rakonczay Zoltán előadása. Ki gondolná, hogy hektáronként hatvan mázsa (!) föld kerül a cukorrépával együtt a cukorgyárakba? Ez a termőföld aztán elszáll a levegőbe, s végül utolsó része valamelyik városi lakásban a porszívó zacskójában fejezi be a pályafutását. Beszélt az előadó a parlagon heverő földekről, nem megfelelően hasznosított területekről, és egy figyelemre méltó kifejezést is alkalmazott: a gén-eróziót. Fajok és fajták sokasága tűnik el a flórában és a faunában — hová lett a Bánkúti búza? A mangalica? Igaz, hogy ezek helyett vannak gazdaságosabban termeszthető, tenyészthető fajták ... De egyre szűkül a kör, mind kevesebb fajta lesz, mígnem meglelik az egyetlen, leggazdaságosabb fajtát, akkor csak az lesz. Igen találóan hasonlította ezt a jelenséget ahhoz, hogy ez éppolyan, mintha a színskálából egyre-másra tűnnének el a színek, végül maradna a kék és piros. Dr. Kassai Miklós, a MÁFI Dél-dunántúli Területi Kirendeltségének osztályvezetője Pécs környezetvédelméről tartott vetítettképes előadást. Ennek is az lehetne a címe, hogy Vallomás Pécsről, bár ez a vallomás kevésbé lírai, és kevésbé derűlátó. Arról szólt, hogyan foglalja el a terjeszkedő város a szőlőkultúrát, és már az erdőt is kezdi visszaszorítani. Hogyan telepítsünk ipart, mit jelent a felelőtlenség, az oda nem figyelés — erre láttunk intő, figyelmeztető példákat a színes diafilmeken. Délelőtt még egy előadást tartottak, dr. Ivancsics József, az ipari mezőgazdaság környezetre gyakorolt hatásáról, délután pedig Török László a gazdálkodás hatékonyságáról tartott vitaindítót. A vitát dr. Kisvári András vezette. Középiskolások honvédelmi foglalkozása Megtartotta március havi foglalkozását a Középiskolai Honvédelmi Nevelési Központ. Pécs középiskoláinak, szakmunkásképző intézeteinek diákjai pénteken délután a Bajcsy-Zsilinszky Endre laktanyában tettek látogatást. A 250 fiatal a tábori tüzérség szerepéről hallott ismertetést, majd megnézték a Tüzérségi csapatok hadműveletei című filmet. A 14—18 éves fiúk és lányok ezután a laktanyaudvaron a tüzérségi fegyvereket nézték meg, katonákkal és tisztekkel beszélgettek a katonai szolgálatról, a harcászatról. A fiatalok megtekintették a körletet, a kultúrtermet és a csapatmúzeumot. Gerzson Pál kiállítása Baranyai származású művész kiállítását nyitotta meg tegnap délután a Színház téri galériában Fürtös Ilona iparművész. A Gerzson Pál képeit bemutató kiállításon megjelent Bocz József, a megyei vb tagja, a Baranya megyei Pártbizottság titkára és Szentiványi József, a Pécs városi Pártbizottság titkára. Fürtös Ilona megnyitó szavaiban volt mesterét köszöntötte, hiszen Gerzson Pál két évtizedet dolgozott művészpedagógusként az iparművészeti és a képzőművészeti főiskolán. Hirdről származott, 1953-ban fejezte be a Képzőművészeti Főiskolát, a Fiatal Képzőművészek Stúdióját vezette az ötvenes években. 1960-ban Hincz Gyula ajánlatára lett az Iparművészeti Főiskola tanára. Munkácsydíjas. Képeit szinte az egész világon ismerik, volt kiállítása az európai országokon kívül Indiában, Iránban, Szaúd-Arábiában is. A baranyai táj szín- és formavilágát eleveníti meg képeiben, festői látásmódja is itt nyert első ihletést, ma is innen táplálkozik. Alkotói világától távol állnak a merev, szigorú konstrukciók, őszinte színharmóniái erről a mediterrán jellegű tájról származtathatók, s a természettel való azonosulásból — mondotta megnyitó szavaiban Fürtös Ilona. Népfront-beszélgetések Az oktatáspolitika gyakorlatáról Művelt felnőtteket nevelni Szülőkkel, nevelőkkel való közös beszélgetéssorozatot indított a Hazafias Népfront Baranya megyei Bizottsága, illetve az elnöksége mellett működő szülői munkaközösségek megyei tanácsa. Az oktatáspolitikai intézkedések gyakorlati megvalósítása, többek között a középiskolai tanulás tartalmának már ismert módosulása számos olyan kérdést fogalmaztatott meg a szülőkkel, melyeknek megválaszolásával nem várt a népfront a változás napjáig, hanem előzetesen tájékoztatja a szülőket. Ezért rendezte meg tegnap délután Pécsett, a városi tanács épületében a szülők-nevelők III. megyei parlamentjét. Az értekezlet nagyszámú résztvevőit - köztük Zelenka Jánosnét, a HNF Országos Tanácsának munkatársát, Halas Ilonát, a HNF Baranya megyei Bizottságának titkárhelyettesét, dr. Erhardt Imre gimnáziumi igazgatót, az SZMK megyei tanácsának vezetője köszöntötte. A szülők előzetesen megfogalmazott kérdéseire dr. Welker Ottó, az Oktatási Minisztérium főtanácsosa előadássá kerekített feleletekben válaszolt. Többek között elmondta, hogy a középiskolák jelenlegi rendszerén belül a tartalmi munkát korszerűsítik. E változás célja a nevelés, a kultúra átszármaztatása, és a társadalom munkaerőigényeinek jobb kielégítése. Fontos, hogy minden felnőtt dolgozóvá váló diák hasznos legyen a nagy közösségek számára, önmagát pedig az elképzeléseinek, terveinek megfelelően tudja megvalósítani. E két tényező harmonikus egysége egyben azt is jelenti, hogy elégedett emberekké válhatnak. Az oktatáspolitikai intézkedések megvalósításának nagy jelentőségű részterületéről, a középfokú szakképzés fejlesztéséről és feladatairól dr. Bárdi László, a megyei tanács művelődésügyi osztályának csoportvezetője tartott előadást. A HNF megyei Bizottsága és az SZMK megyei tanácsa a tegnapi parlament mintájára a megye többi városában s a járások nagyobb településein, valamint az iskolákban is megszervezi a találkozókat, ahol a szülők tájékoztatást kapnak az oktatáspolitikai intézkedések részleteiről. ELISMERÉS AZ ÚTTÖRŐHÁZÉRT Tegnap Komlón, az új úttörőházban találkoztak a tanács vezetői - Morber János tanácselnök és Nagy Ferenc tanácselnök-helyettes - az új létesítmény tervezőivel, Csaba Gyula és Weiler Árpád építészekkel, s átadták nekik a városi tanács elismerő oklevelét. A baráti találkozón jelen volt Kovács Antal, a BARANYATERV igazgatója és Szőke Gyula főmérnök, valamint Wilhelm Ferenc, a Baranya megyei Tanács építési osztályának helyettes vezetője. Küldöttgyűlés az ipari szövetkezeteknél A közelmúltban tartották a megye ipari szövetkezeteiben a mérlegzáró közgyűléseket. Tegnap pedig a KISZÖV székházában az elmúlt évi gazdasági és mozgalmi eredményeket összegezték az Ipari Szövetkezetek Baranya megyei Szövetségének küldöttközgyűlésén. Haász József KISZÖV-elnök köszöntötte a nyolcezer fős szövetkezeti ipar képviseletében megjelent negyven küldöttet, és az elnökség tagjait, köztük Czégény Józsefet, a megyei vb tagját, a Baranya megyei Pártbizottság titkárát, dr. Földvári Jánost, a Baranya megyei Tanács általános elnökhelyettesét és Maletics Miklóst, a Pécs városi Ipariés Szolgáltató Szövetkezetek Pártbizottságának titkárát. Hét napirendi pontot terjesztett írásban a KISZÖV elnöksége a küldöttközgyűlés elé megvitatásra. Elfogadásra került a Pécsi Cipőipari Szövetkezet tagságának a kérelme is. Eszerint a jövőben a területi érdekképviseletet ennél a szövetkezetnél is a KISZÖV látja el. Az elnökség tájékoztatást adott többek között a megye szövetkezeti iparának 1977. évi termelési, gazdasági eredményeiről, valamint a választott szervek munkáiról. Az elnökség előterjesztéséből megállapítható, hogy alapvetően jó irányban haladt az elmúlt évben is a megye szövetkezeti ipara. Ezt erősítette meg hozzászólásában Czégény József is. Elismerést érdemel, hogy a gazdasági eredmények növekedése mellett arányosan növekedett az ipari szövetkezetekben dolgozók egyéni jövedelme. Az átlagos bérszínvonal hét százalékkal növekedett. Termelési eredményeit 1977-ben hét százalékkal növelte a szövetkezeti ipar, és így közel 1,3 milliárd forint értékben termeltek árut, építettek lakást és végeztek különböző szolgáltatásokat. A tervet és a bázist is jóval túlhaladva közel százmillió forint értékben végezte egyik alapvető tevékenységét a lakossági szolgáltatást a megye szövetkezeti ipara. Csökkent viszont az exportteljesítés és az átadott lakások száma. Az ezzel kapcsolatos ez évi feladatok meghatározásával, és az elnöki zárszóval ért véget a küldöttgyűlés. Bővült a szolgáltatás, csökkent az exportteljesítés Kitüntetések Hazánk felszabadulásának 33. évfordulója alkalmából az Elnöki Tanács dr. Borsos Józsefnek, a Magyar Rádió Pécsi Stúdiója vezetőjének, Hajnal Lajosnénak, a Magyar Távirati Iroda pécsi megyei szerkesztősége vezetőjének a Munka Érdemrend ezüst fokozatát adományozta. A kitüntetést tegnap a Parlamentben adták át. Pénteken a MÉM-ben dr. Romány Pál mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter a korszerű új eljárások kidolgozásában, illetve alkalmazásában elért eredményekért az Újhelyi Imre emlékérmet — többi között Huszi Mihálynak, a szakbabardi tsz főmezőgazdászának, a Fasching Antal emlékérmet Csörke Dénesnek, a Pécsi Geodéziai és Térképészeti Vállalat osztályvezetőjének adta át. 1978. április 1., szombat Végső búcsú Ortutay Gyulától Családtagjai, barátai, munkatársai, a magyar tudományos élet képviselői kísérték utolsó útjára pénteken Ortutay Gyula akadémikust, országgyűlési képviselőt, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának tagját, a HNF Országos Tanácsának alelnökét, a TIT elnökét, az MTA néprajzi kutatócsoportjának igazgatóját. A Mező Imre úti temető díszravatalozójában a gyászdrapériával bevont, koszorúkkal övezett ravatalnál párt- és állami életünk, a Magyar Tudományos Akadémia vezetői, tudományos életünk jeles képviselői álltak díszőrséget. Több diplomáciai képviselet vezetője is lerótta kegyeletét. Az Elnöki Tanács, az országgyűlés és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében Bognár József akadémikus búcsúzott az elhunyttól. — Ortutay Gyula indulásától fogva meggyőződéses híve, képviselője, majd gyakorlati megvalósítója korunk azon nagy politikai áramlatának, amelyet szövetségi politikának szoktak nevezni. A szövetségi politikát stratégiai és nem taktikai kérdésnek tekintette. Hangsúlyozta, hogy a szocialista társadalom modelljének kialakítása során a szövetségesek érdekeire messzemenő figyelmet kell fordítani. Vallotta: a reformokat nemcsak a nép nevében és érdekében, hanem annak aktív közreműködésével kell megvalósítani. Az elmúlt években nagy örömmel és elégtétellel látta, hogy milyen jelentős sikereket ért el a magyar társadalom a nemzeti egység politikája alapján — mondotta búcsúztatójában. Emlékeztetett arra is, hogy Ortutay Gyula politikusként, állam- és kormányférfiként is maradandót alkotott. Történelmi jelentőségű érdeme volt az általános iskola reformjában, amelyre a magyar köznevelés és közművelődés többi összetevőit is bizton lehetett építeni. Ugyanakkor a tudománynak, a néprajznak is avatott mestere volt. Kiemelkedő képességét bizonyítja, hogy a néprajzot, ezt a legnemzetibb tudományt nacionalizmus, befelé fordulás és népieskedés nélkül tudta művelni és ezzel a példával hazánkban iskolát teremtett. A magyarban és a népiben nemcsak a sajátosat látta, hanem az emberit és az európait is. A Magyar Tudományos Akadémia nevében Márta Ferenc akadémikus, az MTA főtitkára mondott búcsúbeszédet. Ortutay Gyula távozása fájdalmas vesztesége az egyetemes tudományosságnak, a magyar tudományos életnek, akadémiánknak. Életművének egésze, alkotásai is messzemutató tanulságok hordozói. Személyében történelmi sorsfordulónk időszakának egyik kiemelkedő tudósától, politikusától, pedagógusától búcsúzunk — mondotta többek között. A barátok, a családtagok, az egykori munkatársak nevében Baráti Dezső irodalomtudós idézte Ortutay Gyula emlékét. Ortutay Gyulát a sírkert tudós-parcellájában helyezték örök nyugalomra. Ünnepség a Liszt-teremben KISZ KB-zászló az 500-as intézetnek A Liszt Ferenc hangversenyteremben tartotta felszabadulási ünnepségét az 500. számú Zrínyi Miklós Ipari Szakmunkásképző Intézet. Itt adták át a tanulóknak a KISZ KB Kiváló KISZ-szervezet zászlaját, melyet kimagasló munkájáért nyert el az intézet. Az ünnepélyes zászlóátadás után a Szakmunkásképző és a Művészeti Szakközépiskola együttes műsorára került sor. A Szakmunkásképző Intézet 120 tagú vegyeskarát a Művészeti Szakközépiskola harminc tagú zenekara kísérte, vezényelt Pécsi Géza, az intézet tanára. A két középiskola közös műsorán Bárdos Lajos Somogyi kanászok c. szerzeménye szerepelt, melyet a szerzőennek az énekkarnak ajánlott. Műsoruk másik dala egyúttal ősbemutató is volt: Juhász Frigyes: A mi zászlónk c. ifjúsági dalát énekelték el, ezt a művet Juhász Frigyes erre az alkalomra komponálta.