Dunántúli Napló, 1983. július (40. évfolyam, 180-210. szám)

1983-07-01 / 180. szám

2 A török miniszterelnök csütörtöki programja (Folytatás az 1. oldalról) Losonczi Pál, az Elnöki Ta­nács elnöke csütörtökön az Or­szágházban hivatalában fogad­ta Bülend Ulusut. A szívélyes légkörű találkozón részt vett Nagy János külügyi államtitkár, Ercament Yavuzalp külügyi ál­lamtitkár, Fóti Iván és Osman Basman.* Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csü­törtökön délután a KB székhá­­zában fogadta Bülend Ulusut, a Török Köztársaság miniszter­­elnökét, aki hivatalos látoga­táson tartózkodik hazánkban. A szívélyes légkörű találko­zón véleménycserét folytattak a nemzetközi élet időszerű kérdé­seiről, különös tekintettel az eu­rópai biztonság és együttműkö­dés problémáira. Megelégedés­sel állapították meg, hogy or­szágaik együttműködése ered­ményesen fejlődik és megerősí­tették készségüket a kölcsönö­sen előnyös kapcsolatok továb­bi elmélyítésére. A találkozón jelen volt Lázár György, a Minisztertanács el­nöke, Ercament Yavuzalp, vala­mint Fóti Iván és Osman Bas­man.­­ "­ Csütörtökön kétoldalú meg­beszélésekre került sor a Bü­lend Ulusu kíséretében levő sze­mélyiségek és magyar partne­reik között. Váncsa Jenő mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter Sa­­bahattin Ozbek­i élelmezési-, mező- és erdőgazdasági minisz­terrel találkozott. A megbeszé­lés során áttekintették a nö­vénytermesztésiben, állattenyész­tésben és az erdőgazdálkodás­ban adódó együttműködési le­hetőségeket. Megállapították, hogy lehetőség kínálkozik közös fellépésire a harmadik piacon. A nap folyamán a török mi­niszter felkereste a Gyümölcs­ös Dísznövénytermesztési Fej­lesztő Vállalatot, a Magyar Tu­dományos Akadémia Martonvá­­sári Gabonatermesztési Kutató Intézetét, és a gyúrói Egyetértés Termelőszövetkezetet. Bajnok Zsolt államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke Candemir Onhan török minisz­terelnökségi tájékoztatási állam­titkárral tárgyalt a két hivatal és a tájékoztatási intézmények munkájáról, az együttműködés lehetőségeiről. Megállapították, hogy adottak a lehetőségek a kapcsolatok továbbfejlesztésé­re, különösen a két ország tele­víziói és újságírói között. Este Bülend Ulusu és felesé­ge Lázár György és felesége társaságában megtekintette a KISZ Központi Művészegyüttes Tánckara és Rajkó zenekara folklór műsorát az együttes székiházában. Az előadáson je­­len volt a török miniszterelnök kíséretének és a magyar tár­gyalócsoportnak több tagja. A moszkvai találkozó visszhangja A francia külügyminisztérium szóvivője csütörtökön kijelentet­­te: az európai szocialista or­szágok moszkvai nyilatkozata egyrészt a nemzetközi helyzetet értékeli, másrészt több javasla­­tot terjeszt elő. A nemzetközi helyzet értéke­lésével kapcsolatban a szóvivő arra hivatkozott, hogy Francia­­ország álláspontja ezekben a kérdésekben közismert. Ami a nyilatkozat javaslatait illeti, ezek fejtegette, lényegileg nem kü­lönböznek a már korábban elő­­terjesztett javaslatoktól, s azok­­kal kapcsolatban Franciaország már állást foglalt, így a nuk­leáris fegyverzet befagyasztásá­val kapcsolatban a francia ál­láspont az, hogy jelenleg nincs egyenlőség e téren, s így e ja­vaslat elfogadása­­,csak„ az egyenlőtlenséget fagyasztaná be”. Tokió behatóan tanulmá­nyozza a VSZSZ moszkvai ta­nácskozásán elfogadott közös nyilatkozatot — hangoztatta csütörtökön a japán külügymi­nisztérium szóvivője. Hozzáfűz­­te: a külügyminisztérium jelen­­legi megállapítása szerint a do­­kumentum minden vonatkozás­ban megerősítette a Szovjet­unió és a többi szocialista or­szág eddigi politikáját, s ily módon a korábbi békeoffenzí­­va folytatásaként is felfogható. A találkozó egyrészt a williams­burgi csúcstalálkozón elhang­zottakra adott választ, másrészt a részvevők Helmut Kohl moszk­­vai látogatása előtt jelezni kí­vánták: politikájuk változatlan. A Trybuna Ludu, a LEMP központi lapja csütörtöki kom­mentárjában a többi között rá­mutat: a szocialista országok újólag megerősítették az év eleji prágai nyilatkozatban fog­laltak időszerűségét. Ismét ta­núságot tettek arról, hogy leg­főbb törekvésük az egész vilá­got fenyegető esetleges nuk­leáris katasztrófa elhárítása, az erőegyensúlynak a lehető leg­alacsonyabb szinten való biz­tosítása. A Zolnierz Wolnosci, a lengyel hadsereg lapja sze­rint a moszkvai nyilatkozat sú­lyát nemcsak az adja meg, hogy a találkozón képviselt ál­lamok figyelmen kívül nem hagyható erőt jelentenek, ha­nem — legalább ilyen mérték­­ben — az is, hogy a dokumen­tumban foglaltak a világ vala­­mennyi népének, országának elsődleges érdekeit érintik. A hét szocialista ország a NATO nyugat-európai rakéta­telepítési terveivel szemben a telepítést megakadályozó meg­állapodás szükségességét hang­súlyozta — emelték ki csütör­tökön a tokiói lapok a moszk­vai tanácskozással foglalkozó első kommentárjaikban. Összeköltözés! • Nagyméretű, belvárosi lakást ajánlunk egy kétszobás -s­ egy másfél szobás lakás ellenében. Szétköltözés! • Háromszoba-összkomfortos + kétszoba-összkomfortos, kertvárosi, tanácsi bérlakást ajánlunk kisebb kertes családi házért. ÜGYINTÉZÉS: PÉCS, TÍMÁR U. 2. VIKOZ IRODA, HÉTFŐN, SZERDÁN 8—16 ÓRÁIG. Féláron a „Gólyából”! 50 százalékos árengedménnyel vásárolhat a Gólya boltban: • háromrészes román bébigarnitúrát 108 Ft-ért, • kétrészes román gyermekgarnitúrát 151 Ft-ért, • kétrészes román gyermekgarnitúrát 147­­Ft-ért. AMÍG A KÉSZLET TART! MOST VÁSÁROLJON! — MOST ÉRDEMES! Várjuk Önt is a Színház téri Gólya boltba! Dunántúli stgplo KÖZLEMÉNY a KGST vb 106. üléséről Június 28—30-a között Moszkvában megtartotta 106. ülését a­ Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának végrehaj­tó bizottsága. Az ülésen a tagállamok ál­landó KGST-képviselői, minisz­terelnök-helyettesek vettek részt: bolgár részről Andrej Lu­­kanov, csehszlovák részről Ru­dolf Rohlicek, kubai részről Joel Domenech, lengyel részről Zbigniew Modej, magyar rész­ről Marjai József, mongol rész­ről Mjatavin Peldzse, az NDK részéről Gerhard Weiss, román részről Joan Totu, szovjet részről Nyikolaj Talizin, vietnami rész­ről pedig Tran Quynh. A KGST és a jugoszláv kor­mány között létrejött megálla­podással összhangban a végre­­ható bizottság munkájában részt vett Mito Pejovszki, a szö­vetségi végrehajtó tanács (kor­mány) tagja, Jugoszlávia KGST melletti állandó képviselője. Az ülésen részt vett Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Gerhard Weiss, az NDK állan­dó KGST-képviselője elnökölt. A végrehajtó bizottság átte­kintette, hogyan szélesedik a KGST-tagországok együttműkö­dése a fűtő-, energetikai és nyersanyagok ésszerű hasznosí­tásában, valamint a lakosság élelmiszer-ellátásának javításá­ban. Határozatot hozott arról, hogy az együttműködésnek ezekről a területeiről készült írásos anyagokat a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsá­nak ülésszaka elé terjesztik. A KGST-nek a tanács XXXVI. ülésszaka óta eltelt időszakban végzett munkájáról szóló be­számoló előkészítésével kapcso­latban a végrehajtó bizottság ülése megállapította, hogy a tagállamok a kommunista és munkáspártok által megszabott jelenlegi ötéves tervfeladatok teljesítése során tovább növel­ték nemzeti jövedelmüket, ipari és mezőgazdasági termelésü­ket. A végrehajtó bizottság jóvá­hagyta azoknak az együttműkö­dési témáknak a jegyzékét, amelyek sokoldalú alapon­­ tör­ténő kidolgozására a következő ötéves népgazdasági tervek koordinációja idején kerül sor. A tagállamok és a KGST szer­vei arra összpontosítják figyel­müket, hogy együttműködjenek a legfontosabb gazdasági és tudományos-műszaki kérdések megoldásában, többek között a fűtő- és nyersanyag termelő ágazatok, az elektroenergetika, a vas- és színesfémkohászat, a gépgyártás, az elektronikai és vegyiipar, a szállítás fejleszté­sében. Az ülésen megvizsgálták, ho­gyan halad az 1982-ben aláírt, az ipari robotok kifejlesztésé­ben, valamint szakosított és kooperációs gyártásuk megszer­vezésében folytatott sokoldalú együttműködésről szóló általá­nos egyezmény végrehajtása. Megállapították, hogy a KGST tagországaiban folyik a robotok népgazdasági alkalmazására vonatkozó programok végrehaj­tása. A KGST keretein belül meghatározták a robottechnika fejlesztésének egyeztetett kon­cepcióját és folyik az ipari ro­botok szerkezetének egységesí­tése. A végrehajtó bizottság meghatározta azokat a felada­tokat, amelyek teljesítésével to­vábbra is biztosítható az álta­lános egyezmény végrehajtása. A végrehajtó bizottság ülé­sén áttekintette az együttműkö­dés más kérdéseit is, s ezekről megfelelő határozatokat hozott. A végrehajtó bizottság ülését a barátság és a kölcsönös elv­társi megértés szellemében tar­totta meg. Marjai József, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-képviselője csü­törtökön hazaérkezett Moszkvá­ból. Az első munkanap a Szaljut 7-en Az űrállomás készleteinek számobvételével, az űr­hajóju­kon magukkal vitt műszerek, tudományos eszközök elhelyezé­sével töltötte első teljes mun­kanapját a Szaljut­ 7 űrállo­máson Vlagyimir Ljahov és Alek­­szandr Alekszandrov. Az űrha­jósokat a földi irányítás szerdán reggel 10 óraikor ébresztette, s este 11 volt, amiikor ismét nyugovóra léphettek. Ljahov és Alekszandrov első napjai a kutatásokra való fel­készüléssel telnek el. Egyik legsürgetőbb feladatuk, hogy a Földről magukkal vitt felszere­lést áthordják az űrállomásba, s űrhajójukat, a Szojuz T–9-et felkészítsék egy esetleges gyors távozásra. A szovjet űrhajózás történetében ugyan még egy­szer sem fordult elő, hogy a kozmonautáknak a tervezett időpont előtt hirtelen el kellett volna hagyniuk az űrállomást, de az űrhajósok minden út al­kalmával, előre nem látható körülményekkel számolva vég­rehajtják ezt az óvintézkedést. A két űrhajós most esik át a súlytalansághoz való alkal­mazkodás legnehezebb, kezdeti szakaszán. Ha ezen sikerrel túl­jutottak, akkor kinyitják a Szal­jut—7 és a Kozmosz—1443 kö­zötti, ma még zárva tartott aj­tót, s a nagyméretű űrlabora­tóriumban megkezdődik az igazi tudományos munka. - * - 1983. július 1., péntek A moszkvai repülőellenőrzési központban percről percre nyomon követik a Szaljutsz űrállomáson tartózkodó két szovjet űrhajós, Ljahov és Alekszandrov munkáját. Szovjet —amerikai tárgyalások Csütörtökön teljes ülést tar­­tottak az európai nukleáris fegyverzet korlátozásáról folyó szovjet—amerikai tárgyalásokon részt vevő küdöttségek. • * BELGRÁD: A JKSZ KB El­nökségének csütörtökön Belg­­rádban megtartott ülésén a szerb nemzetiségű Dragoszlav Markovicsot választották meg az elnökség elnökének egyéves megbízatási időre. Az elnökség elismerését és köszönetét fe­jezte ki Mitja Ribicsicsnek, aki a szervezeti szabályzat előírá­sainak megfelelően szintén egy évig töltötte be az elnöki tiszt­séget. A JKSZ KB elnökségének csütörtöki ülésén további napi­rendi pontként a Központi Bi­zottság pénteki ülésének elő­készítése szerepelt. * WASHINGTON: A világ­­élelmezési tanács miniszteri ta­nácsülésének általános vitájá­ban felszólalt Somogyi Ferenc, hazánk állandó ENSZ-képvise­­lőjének helyettese. Megállapít­t­va, hogy az élelmezés kérdése változatlanul­ egyike az embe­riség előtt álló nagy megol­datlan feladatoknak, kiemelte: a világ élelmezési helyzete szo­ros összefüggésben van a nem­zetközi politikai helyzettel, a béke és a biztonság kérdései­vel. Rámutatott, hogy az elhú­zódó nemzetközi gazdasági vál­ság, az agrártermékek csökkenő exportbevételei és a protekcio­nista eszközök széles körű al­kalmazása egyaránt lassítják az élelmezési problémák megol­dását, az éhezés felszámolá­sát. + ÚJ-DELHI: Scultz ameri­kai külügyminiszter csütörtökön megkezdte tárgyalásait az in­diai vezetőkkel: találkozott In­dira Gandhi miniszterelnökkel, Naraszimha Rao külügyminisz­terrel, látogatást tett Zail Szingh államfőnél. A tárgya­lásokon a nemzetközi élet kér­désein kívül a két ország nuk­leáris technológiai együttműkö­dése, elsősorban a tarapuri atomerőmű számára szállítandó alkatrészek problémája is na­pirenden szerepelt. Mint isme­retes, ebben a kérdésben bi­zonyos nézeteltérések vannak a két kormány között. India ha­tározottan követeli, hogy Wa­shington szállítson alkatrésze­ket a reaktor számára, de az Egyesült Államokban törvény tiltja az amerikai nukleáris üzemanyagok és berendezések szállítását olyan országokba, amelyek - mint India - nem írták alá az 1968. évi ún. atom­­sorompó-szerződést. Csütörtö­kön kompromisszumos megol­dásra jutottak a jelek. Schultz ígéretet tett arra, hogy az Egye­sült Államok leszállítja az al­katrészeket abban az esetben, ha azokat India nem tudja máshonnan beszerezni. Fogadás Theodore Jean Arcand, Ka­nada budapesti nagykövete, ha­zája nemzeti ünnepe alkalmá­ból csütörtökön fogadást adott a rezidenciáján. Részt vett a fo­­gadáson Schultheisz Emil egész­ségügyi miniszter, Csikós-Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag, és Árhivatal elnöke és Házi Vencel külügyminiszter­­helyettes, valamint politikai, gazdasági,­­kulturális és társa­dalmi életünk számos más ve­zető személyisége. Ott volt a budapesti diplomáciai képvise­letek több vezetője és tagja is. B­ekövetkezhet-e egyáltalán olyan helyzet, hogy a nukleáris háború ,­,vélet­lenül” robban ki a világ vala­mely térségében, válsággócá­ban? A meghökkentőnek tűnő kérdés feltevése korántsem in­dokolatlan. Elméletileg és gya­korlatilag ugyanis nem lehet ki­zárni ilyen eshetőséget, sőt a katasztrófaveszély annál való­színűbb, minél inkább megnyí­lik az út a nukleáris fegyverek birtoklásához és elterjedéséhez. Az emberiség egyetemes ér­deke diktálta, hogy elejét ve­gyék ennek a folyamatnak és bezárják az „atomklub” ajta­ját. A „klubba” bizonyos időel­tolódással belépett hatalmak a következők: a Szovjetunió, az Egyesült Államok, Nagy-Britan­­nia, Franciaország és a Kínai Népköztársaság. Az ötökön kí­vül azonban számos ország — egyebek között az NSZK, Kana­da, Svédország, Japán, India, a Dél-afrikai Köztársaság, Pa­kisztán, Izrael és még vagy két tucatnyi állam — műszaki-tech­nikai bázisának fejlettségénél fogva képes lenne az atomfegy­ver önálló előállítására. Ez a fejlődési tendencia már az 50- es évek végén, a 60-as évek elején előrelátható volt, szüksé­gessé vált tehát megtenni a megfelelő korlátozó ellenintéz­kedéseket. A Szovjetunió kez­deményezésére — mintegy első lépésként — húsz esztendővel ezelőtt, 1963. augusztus 5-én az Egyesült Államok és Nagy-Bri­­tannia képviselőinek részvételé­vel Moszkvában aláírták az atomcsend-egyezményt, amely betiltotta a légkörben, a víz alatt és a világűrben az atom­fegyver-kísérleteket. A szerző­déshez eddig több mint 100 ál­lam csatlakozott. Franciaország és Kína viszont mindmáig sem írta alá. A szovjet kormány abból a meggondolásból kiindulva, hogy hatékony nemzetközi garanciák­kal megakadályozzák az „atom­klub" nemkívánatos kiszélesü­­lését, a tömegpusztító eszközök gyártási titkaihoz való hozzáfér­hetőséget, tovább folytatta erő­feszítéseit. Ennek eredményeként — több évig tartó tárgyalások és előkészítő munka után — az ENSZ-közgyűlés 22. ülésszaka 1968. június 12-én jóváhagyta az atomsorompó-szerződés vég­leges szövegét. Az erről szóló, nemzetközi érvényű dokumentu­mot tizenöt esztendővel ezelőtt, 1968. július 1-én egyidejűleg ír­ták alá Moszkvában, Washing­tonban és Londonban. A ha­tályba lépés feltétele az volt, hogy a három nagyhatalmon kívül még további 40 aláíró ál­lam törvényhozásai is ratifikálják a szerződést. Ennek megtörténte után az atomstop 1970. március 5-étől emelkedett törvényerőre. Megjegyzendő, Franciaország és Kína megint csak távol tar­totta magát ettől a kötelezett­ségvállalástól, holott 1983-ig több mint 110 állam csatlako­zott az egyezményhez. A szerződés értelmében az atomhatalma­k szigorúan tartják magukat ahhoz a vállalásuk­hoz, hogy sem közvetlenül, sem közvetve nem adnak át más or­szágoknak atomfegyvereket, nem nyújtanak nekik segítséget ilyen eszközök előállításához vagy megszerzéséhez. Az atom­fegyverrel nem rendelkező or­szágok pedig arra kötelezik magukat, hogy nem gyártanak és máshonnan sem szereznek be ilyen eszközöket, továbbá nem kérnek és nem fogadnak el külföldi támogatást saját nukleáris potenciáljuk megte­remtéséhez. Az atomstop ezzel szemben nem tiltja az aláíró fe­leknek a nukleáris energia bé­kés célú felhasználását és a­z ezzel kapcsolatos kutatásokat. A most tizenöt éves atom­­sorompó-egyezménynek a mai feszült nemzetközi helyzetben, amikor a nukleáris háború fe­nyegetése megnövekedett, kü­lönös időszerűséget kölcsönöz az emberiség életben maradá­sáért, a nukleáris katasztrófa elhárításáért vívott világméretű küzdelem. Serfőző László alezredes Sorompó a háború útjában

Next