Dunántúli Napló, 1984. február (41. évfolyam, 31-59. szám)
1984-02-17 / 47. szám
e Technika „Újat! Másképp!" — Olcsóbb szennyvíztisztító. A Zsolnay Porcelángyár műszaki szakemberei azon fáradoznak, hogy a szürletvizet a szűrőprésüzemben miként lehetne visszakeringtetni, tehát ismét felhasználni. Ha a kísérlet sikerül, akkor a jövendőbeli tisztítótelep pár millióval olcsóbba kerül. — Importkiváltás közösen. Dömös Tibor és Károly, Marig Ferenc, Takács Ferenc pécsikisiparosok csőelzáró szerkezetet fejlesztettek kiközösen. Az újdonsággal importot lehet megtakarítani. — Új szolgáltatás. A Szentlőrinci Költségvetési Üzem 3. számú segédüzemében a fémalkatrészek a korrózió ellen sav- és sugálló műanyagbevonatot kapnak. Az új eljárás importpótló tevékenységnek számít, mert alkalmazásával nélkülözhető a kadmiumozás és a krómozás. — Kézi helyett gépi művelet. A Baranya megyei Sütőipari Vállalat néhány vidéki üzemében intenzív dagasztógépet szerel fel. Várhatóan jobblesz a tésztaszerkezet, javul a minőség és a dagasztásban kevesebb fizikai munkára lesz szükség. — Jobb a mozdonykazán. A Baranya megyei Zöldért Vállalat a mohácsi tartósítóüzemben még idén mozdonykazánt állít be, hogy energiatakarékosan biztosítsa a termelési és a fűtési gőzenergiát. Nem számít az áramzavar. Biró Dénes pécsi központi fűtésszerelő automatikus kisellenállású úszógolyós szelepet 'fejlesztett 'ki a kombinált fűtési rendszerekhez, elsősorban a családi házakba. Ha nincs áram, akkor az újdonság gravitációs üzemre állítja át a fűtési rendszert. — A nagyobb teljesítmény érdekében a pécsváradi agrokémiai központ műszaki dolgozói Molnár Géza irányításával átalakították az osztrák Mut cégtől vásárolt szalagsort. — Szigorúbb mestervizsga-követelmények. Baranya megyében nemrég alakult meg a kisiparos gázszerelők mestervizsga-bizottsága Zsiborás Miklós elnökletével. Egyik fontos követelmény, hogy kézzel is tudjanak csövet méretre hajlítani az iparosok abban az esetben, ha nincs csőhajlító berendezés. — Kémiai szemléltető eszközöket készít házilagosan egy pécsi kisiparos, Eiter István. Az atom- és a molekuláris szerkezeteket kitűnően érzékeltető újdonságai iránt Tolna megyei iskolák is érdeklődnek. — A Spönex Hidason. Az osztrák Spönex cég, amely porforgácselszívó berendezéseket, forgácsbrikettáló gépeket is gyárt, illetve forgalmaz, február 24-én 10. órától bemutatót tart Hidason, az Univerzum Szövetkezeti Közös Vállalat faipari üzemében, ahol külföldi útmutatás alapján nemrég fejeződött be az üzemrekonstrukció. — Energiatakarékos és csendes üzemelésű gépek érkeztek a Pécsi Minőségi Ruházati Szövetkezetbe. Az olasz gőzfejlesztők és vasalógépek kevesebb áramot fogyasztanak, hatékonyabbak, segítségükkel a vasalás minősége is javul. — Új típusú faközelítő gép. Az Erdészeti Tudományos Intézet a szentendrei Erdészeti Gépgyártó Vállalattal együttműködve,közöskonstrukcióban egy új faközelítő, vagyis vonszoló-vontató gépet fejlesztett ki. Az újdonságot még idén Zala megyében állítják munkába. A Carbon Könnyűipari Vállalat központi tmk-üzemének dolgozója, Bitter József villanyszerelő a gőzvasalók fűtőcseréjére olcsóbb eljárást dolgozott ki. Eddig a vasalóbetéteket a talppal együtt a selejtbe dobták. Most már a betétet cserélik, a vasalótalp megmarad, és ismét felhasználható. (Fotó: Vajda József) Honosítás előtt? Fűtés 30 százalékkal Könnyen szerelhető, nem kell hegeszteni Sok szempontból előnyös a svéd FV fűtési rendszer Az Energiagazdálkodási Intézet egy országos kutatási programban már régóta foglalkozik olyan energiatakarékos fűtési rendszerek tanulmányozásával, amelyek alkalmasak a hazai elterjesztésre. Egy ilyen újdonság a svéd FV (Fellingsbro Verkstöder) cég szabadalma is. Bevezetése ugyanis — egyes alkatrészeinek hazai gyártásával — forradalmasíthatja a honi fűtés- és fűtésszerelő technológiát, és egyaránt alkalmas a házgyári, a családi házi és az épületfelújítási munkákban való bevezetésre. Az említett svéd vállalat egy testvércéggel együttműködve fejlesztette ki TKM-68 márkanevű, egycsöves, vízszintes elosztású, lágy csővezetékkel szerelt fűtési rendszerét. NSZK- beli társvállalatuk, az ANWO eddig több mint 800 000 lakást látott el vele. Ez a fűtési mód mintegy 30 százalékkal (!) kisebb energiafelhasználást tesz lehetővé, mint a nálunk eddig használatos megoldások. Anyagszükséglete is csekély és körülbelül ötször gyorsabban szerelhető, mint az eddigiek. Jól követhető vele például a panelszerelés üteme, a csövek a padlóban és a padlószőnyegben is fektethetők, a szelepcsonkok — azaz az áramlási irányok — szabadon felcserélhetők. Hogyan állunk a hazai alkalmazással? A döntő elemek — a fűtőtest, a cső és a szelep — közül az első a legkisebb gond: a Hajdúsági Iparművek az alul csatlakoztatható radiátorok gyártását gyakorlatilag bármikor megkezdheti. A szelepeket a Mechanikai Mérőműszerek Gyára vagy a MOFÉM készíthetné. Minden arra mutat tehát, hogy az FV- fűtésrendszer hazai elterjesztése előnyös. Megvásárlásáról mégsem könnyű dönteni, mivel energiatakarékos fűtési eljárások kialakítását más cégek is szorgalmazzák, s a helyes elhatározáshoz azok terveit is figyelembe kell venni. — V. J. — Rovatszerkesztő: CSUTI JÁNOS Dunántúli napló Energiatakarékos termékelőállítás a MÉV-nél Kovácsolás helyett sajtolás Új módon készül a fúrószár bedugóvég Az ércbányában, ha bármilyen lyukat fúrnak a kőzetbe, fúrószárat használnak, ami 2,5 méter hosszú, hatszög keresztmetszetű, végig furatos acélrúd. A kőkemény, fúrni pedig sokat kell, így egy év alatt közel félszázezer fúrószárat használnak el. A nagy mennyiséget házon belül gyártja le a Mecseki Ércbányászati Vállalat központi műhelye. Az eszköz egyik végét, a bedugóvéget eddig kovácsolással alakították ki. A megmunkálandó részt felhevítették, zömítették, a kovácsológépen egyengették kézi forgatással. Egyengetés után edzésre került sor, ezért ismételt felhevítés volt szükséges. A műveletek öt ember munkáját igényelték és egy bedugóvég megformázása 30 percig tartott el. A kovácsolás miatt a munka igen zajos volt. Bradics László és Csokonay László kidolgoztak egy új technológiát, hogy az időigényes műveletet meggyorsítsák és a zajt csökkentsék. Elhatározták, hogy a tredugóvéget sajtolással alakítják ki és ehhez egy présgépet építettek meg, ami automatikusan működik, elektrohidraulikus vezérlésű. A jövendőbéli fúrószárvéget csak egyszer hevítik fel, a gép 6 másodperc alatt elvégzi az összes alakítást, így azonnal edzhető is a darab a maradék hővel. Az új eljárás kevesebb energiát igényel. A gyártást két ember elvégzi, és 10 percenként készítenek el egy fúrószár-bedugóvéget, zaj pedig nem keletkezik. A termékek élettartama növekedett, meghibásodásuk nem gyakori. Európában ezt a módszert csak Svédországban és nálunk alkalmazzák. Lévai József mérnök Energiatakarékosan, már sajtolással készül a fúrószár-bedugóvég. (A szerző felvétele) Csőfektetés - útfelbontás nélkül A Dunaújvárosi Papírgyár két munkatársa, Sörös József és Dávid Béla új módszert dolgozott ki a közutak, vasutak, járdák, egyéb létesítmények alatti vezetékek és védőcsövek elhelyezésére. Nem kell az utakat felbontani és a munkavégzés alatt a közlekedés zavartalanul folyhat. A felbontási és helyreállítási költségek megtakaríthatók. A műtárgy mindkét oldalán munkagödröt létesítenek. Az egyikbe a sajtológépet helyezik el, amely kézierővel és villamosmeghajtással is üzemeltethető. Innen történik a védőcső, illetve a vezeték átnyomatása. A cső nem változtatja meg irányát és fektetésére bármely szögben — tetszés szerint sor kerülhet. Átsajtolása az előkészületek nélkül, átlagos útszélesség esetén 7—10 munkaórát és 3 főt igényel. A módszer megfelelő talajviszonyok esetén 18—20 méter hosszban, 50— 260 mm átmérőjű acélcső felhasználásával alkalmazható. Azonban a nagy kődarabok már gondot jelentenek. A munka szűk helyen, nagyon egyszerű eszközzel elvégezhető. A sajtológép házilag bárhol legyártható. A DÉDÁSZ Dunaújvárosi Kirendeltsége felkérésére munkatársaink sikerrel végezték el egy olyan nagyterhelésű út- és vasútvonal alatti védőcső lefektetését, amelynek fesztávolsága 17 méter volt. V. Gémes Katalin üzemkrónikás A sajtológép működtetése kézi erővel (A szerző felvétele) — * —■— * ———— Porelhárítás a Mecseki Szénbányáknál A mecseki bányaüzemek — melyekben az országos szilikózis megbetegedés közel kétharmad részét regisztrálták — felkészültek a porelhárításra. A szénbányaüzemek frontfejtései korunk technikai színvonalán álló berendezésekkel vannak felszerelve, biztosítva a preventív védekezés, a szénfal-átnedvesítés. A szénfal-átnedvesítés, más szóval injektálás hatékonyságát a vízben oldott felületaktiváló vegyszerek, „termetek" jelentős mértékben javítják. A vegyszerek adagolására szolgáló berendezések szintén elterjedőben vannak. A vágathajtási és szállítási munkahelyeken keletkező por a rendelkezésre álló technikai eszközökkel és eljárásokkal tovább csökkenthető, csupán nagyobb hatékonysággal és elterjedtebben kell használni a különböző félautomata vagy kézi működtetésű nedvesítő, permetező ködfejlesztő berendezéseket. Használatukhoz a mecseki bányák minden munkahelyét érintő csőhálózat megfelelő mennyiségű és minőségű vizet szolgáltat. Szvatt Zoltán műszaki kutató — —— — * ■ A Kronosz Számítástechnikai Társaság újdonsága A „Katalógus” számítógép-program A könyvtárosok, magánpraxist folytató orvosok, kiskereskedők, gazdasági munkaközösségek nagyon jól tudják, hogy állományuk, készletük, megrendelőik nyilvántartását célszerű lenne számítógéppel végezni, ám azok a berendezések, amelyeket erre konstruáltak, drágák. Az úgynevezett hobby- vagy home-computerek, amilyen a ZX81, Spectrum vagy a Commodore pedig inkább játékra, esetleg mérnöki számításokra alkalmasak, mintsem adatfeldolgozásra. A székesfehérvári KRONOSZ Számítástechnikai Társaság KATALÓGUS elnevezésű programja segítségével viszont több száz személyről, áruféleségről, megrendelőről, könyvtári könyvről, termékről vehetők fel a legfontosabb adatok, s ezt az állományt lehet aktualizálni, javítani, lekérdezni, megadott szempontok szerint sorba rendezni, részben vagy egészben kilistázni és — talán ez a legfontosabb — mágneskazettán tetszőleges néven megőrizni. Ha a mikroszámítógép memóriája korlátozza is az egyszerre kezelhető adatok számát (például egy 16 Kbyte-os ZX81 esetén 280 tétel vehető fel maximálisan), a kazettán különböző néven őrizhetők a részhalmazok (például szépirodalom, szakirodalom, vagy fogyóeszközök, állóeszközök stb.) és így megfelelő számú kazettán egy-egy kisebb cég a teljes nyilvántartási feladatkörét megoldhatja ZX81-gyel vagy Commodore-ral. A programot már forgalmazza a Ramovill mikroszámítógépeket árusító Video Computer szaküzlete is. Vértes János társasági képviselő Olcsó és házi erőből is megoldható 1984. február 17., péntek Pécsi utcák - híres emberek Edison A holland eredetű Edison család az 1700-as évek végén vándorolt ki Amerikába, az USA-beli Caldwellbe, ahonnan azonban a nyugtalan vérű apa nemsokára a kanadai Viennába, majd az Ohio állambeli Milánba vitte családját. Itt született 1847. február 10-én a család hetedik gyermekeként: Thomas. A beteges, nagyot halló gyereket az iskolában „zavaros fejű”-nek minősítették, s három hónap múltával eltávolították. A kis Thomas tanítása édesanyjára hárult, meg is tanította írni, olvasni, számolni. A gyermek csakhamar szenvedélyes olvasóvá vált. Nemcsak irodalmi alkotásokat, de sok természettudományos művet is olvasott. Élete végéig a könyvek maradtak legkedvesebb barátai. Zsebpénzéből drótot, szeget, huzalokat, vegyszereket vásárolt, s 12 éves korában önállósította magát: a Port Huron és Detroit között közlekedő vonaton kínálgatta portékáit: gyümölcsöt, dohányt, édességet és a napi újságokat. Munkája közben sok élményben volt része. Mindig több pénzt keresett. A pogygyászkocsiban árutárolásra és pihenésre kis fülkét kapott, ahová csakhamar „mozgó laboratóriumot” rendezett be. Egyszer befőttes üvegben foszfort tartott, egy vonatdöccenésnél azonban az üveg kiesett kezéből, a foszfordarabok szétgurultak, s a kocsi belseje rövidesen égni kezdett. Bár a tüzet eloltották, Edisonnak a vonaton föllelhető minden holmiját kidobálták a vonatkocsiból a peronra. Egy alkalommal a tolató mozdony elől megmentette az állomásfőnök kisfiát, s ezért a főnök maga mellé vette, s megtanította a vasúti távíró kezelésére. Edison csakhamar saját készítésű távírókészüléket vitt a hivatalba. Majd feltalálta a két ellenkező irányba való táviratozást és a szavazatszámláló gépet. 1876-ban a New York melletti Menlo parkban megalapította híres laboratóriumát, amelyből számos világra szóló találmány került ki. Itt alkotta meg a tökéletesített telefont, a mikrofont, a szénszálas izzólámpát, amelyet 1879 szilveszterén mutatott be Hoover, az USA elnöke, Henry Ford és más neves személyiségek jelenlétében. A koromsötétben egyszercsak felhangzott Edison elfogadott hangja a Genezist idézve: „Legyen világosság!" — és a Menlo parkban egyszerre felizzott 700 izzólámpa. Edisont találmányai gazdaggá és világhírűvé tették. Ennek ellenére tovább folytatta kísérleteit, találmányainak gyarapítását: a dinamógépeket, a fonográfot, a kinetoszkópot, a hangszórót, a hidrogéndetektort, a fénytávírót, a megtévesztő bóját, a torpedótámadások kivédésének technikáját, a betonból öntött házak gyártását stb. Szabadalmainak száma több az ezernél. Amikor Budapesten Bláthy Ottó, Déri Miksa és Zipernovszky Károly létrehozták a párhuzamosan kapcsolt transzformátorokból táplált energiahálózati rendszert, Edison a szabadalmat ötezer dollárért megvásárolta ugyan, de az egyenáramot sokáig biztonságosabbnak tartotta. 1911-ben európai körútja során több napon át Budapesten tartózkodott. Bizalmi emberei közé tartozott Puskás Tivadar, aki sokfelé népszerűsítette Edison találmányait. A fonográfot és a gramofont nem kellett népszerűsíteni, ezek maguktól is „betörtek” a zene világába. 1915-ben Nobel-díjat kapott. 1931. október 18-ára a jövőbe világító fény ellobbant. Utolsó szavai: „Oly szép itt minden!” Nélküle aligha mondhatnánk ezt. Tóth István dr.