Dunántúli Napló, 1990. február (47. évfolyam, 31-58. szám)
1990-02-01 / 31. szám
2 Dunántúli napló A módosított sajtótörvény Az 1966-ban elfogadott sajtótörvényt több lényeges ponton módosította tegnap a Tisztelt Ház. Az egyik szövegmódosítás értelmében a jövőben nemcsak állami szervek, jogi személyek, hanem természetes személyek is alapíthatnak időszaki lapot vagy helyi jellegű önálló rádió- és televízióműsort készítő stúdiót. Könnyebbé váltak a lapindítás feltételei is, hiszen e sajtótermékek előállítására csupán bejelentési kötelezettség érvényes. A bejelentés alapján az adott lapot nyilvántartásba veszik, s a nyilvántartásba vétel csak akkor tagadható meg, ha a sajtótermék tartalma a törvényben foglalt tilalmakba ütközik. E tilalmak köréről a módosított sajtótörvény következőképpen rendelkezik: „A sajtószabadság gyakorlása nem valósíthat meg bűncselekményt vagy bűncselekmény elkövetésére való felhívást, valamint nem járhat mások személyhez fűződő jogainak sérelmével." E paragrafust az Országgyűlés - egy képviselő módosító indítvány elfogadásával - kiegészítette azzal, hogy a sajtószabadság gyakorlása során nem sértheti a közerkölcsöt és a közszemérmet. Az elfogadott törvénymódosítás újraszabályozza a személyiségi jogok sajtóbeli megsértését is. Ennek értelmében ilyen esetekben - a sajtóval szemben indított polgári perben - a bíróság 500 ezer forint kártérítési összeget szabhat ki. Mivel a képviselők nem fogadták el, hogy a megítélt kártérítési összeget a sértett kapja, ezért a törvény értelmében a bírság összegét közérdekű célok megvalósítására kell felhasználni. A most módosított sajtótörvény csak átmenetileg szabályozza a tömegkommunikációval, a sajtóval kapcsolatos kérdéseket, hiszen jelenleg dolgoznak az Igazságügyi Minisztériumban az új sajtótörvényen. A több területet átfogó, feltehetően információs törvény tervezetét azonban már csak a választások utáni új Országgyűlés tárgyalja meg. 1990. február 1., csütörtök Megtartotta alakuló ülését a parlament különbizottsága A belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló parlamenti bizottság szerdán megtartotta alakuló ülését, ahol kialakította vizsgálati módszereit, eljárási és működési rendjét, valamint meghallgatta dr. Kámán József katonai főügyészt az ügyészségi vizsgálat állásáról. A bizottság elnöke ezúton is tájékoztatja a közvéleményt, hogy a bizottság munkáját zárt ülésekben tartja a vizsgálat tárgya miatt, azonban tevékenységéről a vizsgálat befejezésekor beszámol az Országgyűlésnek, és tájékoztatni fogja a közvéleményt is. Folytatta munkáját az Országgyűlés januári ülésszaka (Folytatás az 1. oldalról) meghatározása hiányzik. A kaucióval kapcsolatban a miniszter leszögezte, hogy egy ilyen jellegű módosításról nem most kellene dönteni, hanem majd az új sajtótörvény kapcsán. Ezt követően a sajtótörvénynyel kapcsolatos módosító indítványokról döntöttek a képviselők. Nem fogadták el azt a javaslatot, miszerint a bíróság a sértett számára ítélheti meg 300 ezer forintig a kártérítést. Ugyancsak elvetették a kulturális bizottság módosítását, amely a tervezetben szereplő 500 ezer forint helyett 1 millió forintra javasolta felemelni a kártérítési öszszeget. Elfogadták viszont a törvénytervezetnek azt a szövegbeli módosítását, miszerint a sajtószabadság gyakorlása nem sértheti a közerkölcsöt. A módosító indítványok feletti határozathozatal után a törvényjavaslat egészéről szavazott a Tisztelt Ház. A sajtótörvény módosításáról szóló alkotmányerejű törvénytervezetet a képviselők nagy többséggel elfogadták. Ezután - következő napirendi pontként - rátértek a családjogi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalására. A házasságról, a családról és a gyámságról szóló többszörösen módosított 1952. évi IV. törvény újabb módosításáról szóló törvényjavaslatot Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter terjesztette elő. Hangsúlyozva, hogy a bizonytalanná váló politikai helyzet, a romló életkörülmények következtében a családok, a családtagok egymást segítő, támogató szerepe nagyobb jelentőségű, mint valaha bármikor. A miniszter ismertette a törvénymódosítás leglényegesebb elemeit. A módosító javaslat visszaállítja azt a lehetőséget, hogy a szülői felügyeleti jogtól meg nem fosztott szülőknek az örökbefogadáshoz hozzájáruló nyilatkozatát az állami gondozott gyerekek esetében a gyámhatóság pótolhassa. A másik elem, hogy ha a gyermek intézeti gondozásba kerül, arra az időre szünetel a szülői felügyeleti jog. Ugyancsak lehetőség nyílik arra, hogy a szülő ne csak a gyermek születését követő hat hónap múltán, hanem időbeni korlátozás nélkül megadhassa hozzájáruló nyilatkozatát. Viszont a gyermek születése után két hónapig ezt a nyilatkozatot visszavonhatja. Kulcsár Kálmán elmondta azt is, hogy a jövőben megszűnik az az előírás, amiszerint a házasságkötésre csak a szándék bejelentését követő három hónap elteltével kerülhet sor. A miniszter szólt arról is, hogy megkezdődött a családjogi törvény felülvizsgálata, amelynek célja nem az 1952- ben született törvény kiigazítása,hanem egy új alapokon nyugvó, a társadalom egyetértésével találkozó családjogi kódex megalkotása. Péterfy Réka, a szociális és egészségügyi bizottság családvédelmi albizottságának előadójaként elmondta, hogy a módosító javaslatokat a szociális és egészségügyi bizottság, valamint annak családvédelmi albizottsága, illetve az ifjúsági bizottság együttes ülésen tárgyalta. A három bizottság tagjai egyetértettek azzal, hogy az anya már gyermeke születése előtt rendelkezhessék örökbe adásáról, de azt a gyermek kéthónapos koráig visszavonhassa, hogy ha a szülő hatévesnél idősebb gyermekéről kíván lemondani, ahhoz a gyámhatóság jóváhagyását is kérjék, hogy bírósághoz lehessen fordulni az örökbe adásáról és a kiskorú intézeti elhelyezéséről szóló határozatok ellen. Az albizottság helyesli a házasságkötést megelőző várakozási idő egy hónapra csökkentését is. A vitában elsőként Árvai Lászlóné (Heves m. 1. vk.) kapott szót. Felszólalt a vitában Tamás •Gáspár Miklós (Budapest, 14. vk.), Csontos Jánosné (Borsod- Abaúj-Zemplén m., 11. Vk.), Soltészné Pádár Ilona(Szabolcs-Szatmár-Bereg ,m., 8. Vk.), Borza Istvánná (Hajdú-Bilhari m., 1. Vk.), Bánffy György (Budapest, 4. vk.), Bozsó Lajosné (Budapest, 10. vk.), Horváth Jenő (Budapest, 1. Vk.). A törvényjavaslat általános vitájában utolsóként Bánffy György kért ismét szót. Horváth Jenőnek válaszolva kifejtette: elismeri a családjog elsődlegességét, de azoknak az anyáknak az elsődlegességét nem, akik szülés után a kórházból idő előtt elmenekülnek a felelősség elől, vagy általában nem vállallják gyermekük nevelésének terheit. Az általános vita lezárását követően a pllénum a törvényjavaslatot részletes vitáira is alkalmasnak tartotta, ám a továbbiakban senki nem kívánt hozzászólni, így Kulcsár Kálmánt illette meg a válaszadás joga. Az igazságügyi minliszter leszögezte, hogykét alapvető jogot kell szembeállítani és mérlegelni: a szülő mindenáron való jogát a gyermekhez, és a gyermek miindenáron való jogát a boldog élethez. A törvényjavaslat elfogadása pedig mindenképpen megalapozottabbá, átgondoltabbá, lelkiismeretesebbé teszi az örökbefogadással kapcsolatos döntéseket. A miniszteri választ követően vita bontakozott ki Kulcsár Kálmán és Horváth Jenő között abban, hogy a törvényjavaslat elfogadásához minősített, avagy egyszerű többség szükségeltetik-e. Az elnöklő Jakab Róbertné megkísérelte átvágni a gordiuszi csomót: javasolta, hogy a döntést halasszák az ebédszünet utánra. Az elnöklő Jakab Róbertné ezután bejelentette: a belső biztonsági szolgálat tevékenységét vizsgáló bizottság tagjai közül egészségi állapota és személyes gondjai miatt lemondott tagságáról Vassné Nyéki Ilona és Solymosi József. Márton János jelezte, hogy a Magyar Néppárt nem kíván Vassné helyébe mást állítani, mert frakciójuk igen kis létszámú, s tagjai rendkívül elfoglaltak. Elmondta: a bizottság munkája iránt bizalommal vannak, annak munkáját elfogadják. A semleges képviselők csoportja Solymosi József helyébe Géczi Istvánt (Budapest, 49. Vk.) javasolta. Az Országgyűlés a néppárt jelzését tudomásul vette, s a bizottságba Géczi Istvánt megválasztotta. Eke Károly (Csongrád m., 10. vk.) az Országgyűlés döntésével ellentétben azt javasolta, hogy a bizottságban annak határozatképessége miatt mégis csak töltsék be a néppárti "képviselő 'helyét. A bizottság tagjai soraiba javasolta felvenni a független képviselők közül Vida Károlyt (Pest megye, 14. vk.), amit a néppárt képviselői sem elleneznek. Az Országgyűlés elfogadta Vida Károly jelölését a vizsgálóbizottságiba. Lékai Gusztáv (Hajdú-Bihar m., 13. vk.) arról tájékoztatta a parlamentet, hogy a semleges képviselők csoportja indítványozza, hogy az országgyűlési képviselők jogállásáról szóló törvényjavaslattal kapcsolatban kialakult helyzetet a frakciók tárgyalják meg, foglaljanak állást, s az elnök csütörtökön ismételten szavaztassamajd meg a jogszabálytervezetet. Az elnöklő Jakab Róbertné is a törvényjavaslat ismételt átgondolására kérte fel a parlamenti frakciókat. Dauda Sándor (Budapest, 45. vk.) önálló indítványt terjesztett elő a választójogról szóló törvény kiegészítésére. Az Országgyűlés úgy döntött, hogy Dauda Sándor indítványát napirendijére tűzi. Az ebédszünetben ülést tartott a jogi bizottság, amely - osztva Horváth Jenő véleményét - úgy vélte, hogy a családjogi törvény alkotmányerejű. Ezért az elnöklő Jakab Róbertné a kérdést kiadta az alkotmánybíróságnak, és a határozathozatalt elnapolta.Ezt követően az elnöki széket Horváth Lajos foglalta e, s megkezdődött az Állami Számvevőszék létszámáról és költségvetéséről szóló javaslat megtárgyalása. A napirendi ponthoz Hagelmayer István, az Állami Számvevőszék elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. Hagelmayer István a továbbiakban elmondotta, hogy jelentősen átdolgozták a szervezet költségvetését, mert az Országgyűlés legutóbbi ülésén nem találta elfogadhatónak. Kovács András, a terv- és költségvetési bizottság előadójaként elmondta: bizottsága az Állami Számvevőszék létszámára és költségvetésére kidolgozott újabb javaslattal egyetért. Támogatja,hogy az ÁSZ regionális szervezeti alapon épüljön fel. A fizetésekkel kapcsolatban kiemelte: a javaslatban olyan összegek szerepelnek, amelyeket még az állami vezetők javadalmazásáról szóló - időközben visszavont - törvényjavaslat beterjesztése előtt állapítottak meg. Eszerint az Állami Számvevőszék elnökének nettó havi bére mintegy 35 ezer forint lenne, amely a bizottság szerint más gazdasági vezetők fizetésével összehasonlítva, nem kifogásolható. A szervezet munkatársainak fizetésénél pedig arra is tekintettel kell lenni, hogy az biztosítsa anyagi függetlenségüket, s valóban a legjobban képzettek kerüljenek oda. Bálla Éva (Budapest, 46. Vk.) a költségvetési előterjesztéssel kapcsolatban Bálla Éva csodálkozását fejezte ki afölött, hogy miképpen lehet egész évben minden munkanapon 150 belső és külső munkatárs kiküldetésben. Úgy vélte: ebből az előterjesztésből az derül ki, hogy a költségvetés készítői „eldugtak" a képviselők elől pénzeket. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy a pontosan kiszámítható és az államigazgatásban szokatlanul magas javadalmazás mellett 18 millió forintnyi bértartalékot határoztak meg. Javasolta a be nem töltött állásokra tervezett bér év végi elszámolását, és ennek az országgyűlési határozatban való rögzítését. Végül indítványozta a számvevőszék költségvetésének bértárolók nélküli elfogadását. A vitában felszólalt Dobos Ferencné (Pest, 13. Vk.) és Biacs Péter (Budapest, 30. vk.). Ezután a csak rövid ideje megkezdett délutáni vita ismét félbeszakadt, hogy a terv- és költségvetési bizottság megtárgyalja Balla Éva módosító indítványát. A szünet után a Magyar Köztársaság katonapolitikai érdekeinek képviseletéről, a szovjet csapatok hazánkból történő kivonásáról szóló országgyűlési határozattervezet tárgyalásával folytatta munkáját az Országgyűlés. A tervezethez csupán Sebők János (Veszprém m., 12.) fűzött megjegyzést. A parlament a határozattervezetet — amely kimondja: a Magyar Országgyűlés felhatalmazza a Magyar Köztársaság Minisztertanácsát, hogy a magyar és a szovjet kormány között folyamatban lévő tárgyalásokon a magyar fél szorgalmazza a szovjet csapatok teljes kivonása menetrendjének mielőbbi kidolgozását - a technikailag szükséges időtartamot és a kérdés nemzetközi vonatkozásait figyelembe véve -, hogy annak alapján a teljes kivonásra még az idén, de legkésőbb 1991-ben sor kerüljön - egy ellenszavazattal elfogadta. Ezt követően az országgyűlési képviselőjelöltek állami támogatásáról szóló határozattervezet került terítékre. A belügyminiszter és a pénzügyminiszter együttes javaslatát Gál Zoltán államtitkár, a Belügyminisztérium megbízott vezetője ismertette. Mint mondotta, a 100 millió forintos öszszegben a tavalyi politikai egyeztető tárgyalásokon állapodtak meg a felek. Ezt aszerint osztanák el a pártok között, hogy hány hivatalos jelöltjüket fogadják el a választási szervek. Azaz: a 100 millió forintot elosztják az öszszes jelölt számával, s ennek arányában kapnak pénzt a pártok. A határozattervezethez egyetlen képviselő, Kovács Mátyás (Komárom m., 4. vk.) szólt hozzá. Következett a határozathozatal. Az Országgyűlés - 49 igen, 118 ellenző szavazattal, 61 tartózkodás mellett - elutasította a határozattervezetet. Ezért az elnök a tervezetet visszautalta a két érintett miniszternek, hogy ők vagy újra átdolgozva a februári ülésszakon ismét terjesszék elő, vagy álljanak el attól. E megfogalmazás azt jelenti, hogy a parlament már döntött a pártok és a jelöltek költségvetési támogatásáról. Ezután a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási felügyeletű vállalattá történő átminősítését tárgyalták meg a képviselők. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár elmondotta, hogy a Nagykanizsai Sörgyár iránt rendkívül széles a nemzetközi érdeklődés. Többkonkrét ajánlat is van. Például van olyan vállalat, amelyik készpénzért kívánja megvásárolni a sörgyárat, s ígéretet tett arra, hogy az ott keletkező hasznot Magyarországon fekteti be. A jelenlegi vállalati tanács irányítása alatt működő vállalatnak — az államtitkár szerint — nincs lehetősége arra, hogy az állami vagyont elidegenítse, erre csk az államnak vanjoga. Marx Gyula (Zala m. 2. vk.) arra hívta fel a képviselőket, hogy semmiképpen se támogassák ezt a kérést. Felolvasta a Nagykanizsai Sörgyár vezetői csoportjától kapott levelet, amelyben leírják, hogy vállalatuk iránt a Holstein cég és egy ausztrál vállalkozó érdeklődik. A Holstein cég felmérette a Nagykanizsai Sörgyár vagyonát. A levél írói szerint jelentősen alulértékelték ezt a vagyont. Varga Lajos (Pest m., 26. vk.) a felolvasott levélből azt a következtetést vonta le, hogy igenis szükség van a vállalat államigazgatási irányítás alá helyezésére, hiszen szerinte a vállalati tanács egymásnak ellentmondó döntéseket hozott. Egyetértett azzal, hogy végezzék el a vállalat vagyonainak tisztességes értékelését, amivel egyben biztosítható értéken való eladása is. Tollár József (Zala megye, 6. vk.) a hallottak alapján ugyanerre a következtetésre jutott. Szabó Ferenc mezőgazdasági és élelmezésügyi államtitkár a felszólalásokra reagálva hangsúlyozta: a vállalat irányítási átsorolásával a kormányzatnak is az a célja, hogy az ügy állami ellenőrzés mellett, versenytárgyalás, pályázat meghirdetésével rendeződjék az Állami Vagyonügynökség bevonásával. Ismételten leszögezte: a mai jogi helyzetben a vállalati tanács csak kezelheti a vállalati vagyont, de azt — helyesen — el nem idegenítheti. Az Országgyűlés a Nagykanizsai Sörgyár államigazgatási irányítás alá vonására tett kezdeményezést 9 ellenző és 41 tartózkodó szavazattal szemben 183 igennel elfogadta. A terv- és költségvetési bizottság befejezte az Állami Számvevőszéket érintő módosító indítványok megvitatását, elkészítette jelentését, így az Országgyűlés újból visszatért erre a témára. A beterjesztő Hagelmayer István nem kívánt kiegészítést tenni, úgy ítélte meg, hogy elfogadható a bizottság jelentése. Az elnök indítványára határozathozatal következett. Először Balla Éva módosító javaslatát hagyták jóvá; ezzel egyébként a bizottság is és az előterjesztő is egyetértett. A módosítás értelmében az ÁSZ költségvetését csak úgy hagyják jóvá, hogy a tartalékként feltüntetett, több miint 18 millió forintot kizárólag az Országgyűlés felhatalmazása alapján lehet felhasználni. Az Állami Számvevőszék szervezeti felépítésére, létszámára, éves költségvetésére tett, a módosítással kiegészített határozati javaslatot az Országgyűlés elfogadta. Az Országgyűlés ezután Hámori Csaba indítványát tárgyalta meg. A képviselő az ülésnap elején nyilatkozattervezetet terjesztett elő a Romániában zajló eseményekről és az ott élő magyar nemzetiség helyzetéről. A tanácskozás egyik szünetében összeült a külügyi bizottság, s a kisebb változtatásokkal - elfogadásra ajánlotta a dokumentumot. A tervezetről véleményt mondott Tamás Gáspár Miklós. Berecz János, a külügyi bizottság elnöke is szót kért, s rövid tájékoztatást adott a bizottság üléséről. Mivel szerdán reggel nyilvánosságra került e javaslat, úgy ítélték meg, meghátrálásnak tekinthető, ha nem foglalkoznak vele. Ezután már csak a nyilatkozat szövegére összpontosítottak, s - apróbb változtatásokkal — elfogadásra ajánlják azt. Az Országgyűlés 202 igen, 1 ellenző szavazattal, 18 tartózkodás mellett elfogadta a nyilatkozatot. Következő napirendként a népi kezdeményezésként benyújtott tervezet került a képviselők elé. A Kisiparosok Országos Szervezete 50 ezer aláírással megerősítve nyújtott be népi kezdeményezést, amelyben szorgalmazzák az érdekképviseleti törvény megalkotását, valamint a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló, illetve a vállalkozási nyereségadóról szóló törvények módosítását. A képviselők döntöttek az érdekképviseleti törvény megalkotásáról, ám a két törvénymódosításról nem tudtak szavazni, mivel a reformbizottság nem készült el erre vonatkozó határozattervezetével. Ezt követően egy személyi kérdésben döntött a Tisztelt Ház: elfogadták, hogy a Budapest—Bécs Világkiállítás előkészítésének ellenőrzésére létrehozott ideiglenes bizottság elnöke Zsigmond Attila legyen. Az Országgyűlés határozattervezetek sorozatának megtárgyalását követően interpellációkkal folytatta volna munkáját. Azért csak volna, mert Tóth Attiláné (Budapest, 52. vk.) létszámellenőrzést kért. A létszámellenőrzésből pedig kitűnt, hogy a plénum egy fő híján határozatképtelen. Ezért az elnöklő Horváth Lajos az ülést berekesztette.