Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)
1996-05-05 / 122. szám
VII. évfolyam, 122. szám 1996. május 5., vasárnap KÖZÉLETI LAP Ára: 38 Ft Pécsi siker Fehérváron A pécsi Leöwey Klára Gimnázium, a szombathelyi Orlay Fürst Sándor Szakközépiskola és a pécsi 506-os Szakmunkásképző Intézet csapata, valamint a rimaszombatiak versenyzői bizonyultak a legjobbnak az „Emese álma - mítosz és történelem” elnevezésű középiskolás művelődéstörténeti vetélkedő szombaton, Székesfehérvárott megrendezett döntőjén. Táncművészeti díj Az Országos Gyermek és Ifjúsági Táncművészeti Fesztivál gálaműsorát szombaton tartották Budapesten a Thália Színházban, ahol kiosztották a legjobb produkcióknak járó elismeréseket és a Táncpedagógusok Országos Szövetségének nívódíjait is. A fesztivál kupa díjazott csoportjai között szerepel a pécsi ANK Gyermektáncszínház is. Helikon-ünnepség Nemcsak a részvevő diákok háromezerfőnyi táborát, hanem a színvonalat tekintve is kiemelkedő sikerrel zárult szombaton a 30. keszthelyi Helikon-ünnepség: ezt jelzi, hogy a csaknem 130 dunántúli középiskola 140 együttesének és 100 egyéni szereplőjének produkcióit 79 arany minősítés, 17 fődíj, valamint három irodalmi és képzőművészeti különdíj odaítélésével ismerték el a a zsűrik. Moszkvai robbantás Robbantásos merénylet történt szombaton délután Moszkvában, a Belorusz pályaudvar előtt. A földalatti kijáratánál ismeretlenek kézigránátot dobtak egy kioszkba. A detonáció következtében az eladó megsebesült. napja Ma az édesanyákat ünnepeljük. Azokat az asszonyokat, akik szívük alatt hordták ki magzatukat, akik óvó kezekkel nevelték fel, és nevelik gyermekeinket. Mindanynyian őrizzük magunkban, hogyan mosolygott ránk anyánk, amikor picik voltunk. Köszöntsük fel őket! Kipontozott betegségek Farkaskaland, tömeges gyermekbaleset. Ezek a közelmúlt tragikus dél-dunántúli történései, melyekhez heroikus orvosi helytállás is kötődik. Azokkal a hírekkel együtt, hogy ilyenkor is béklyózottak a gyógyítók, meg kell gondolniuk, megéri-e mindent megtenni a betegért? A szituáció végletes, de bekövetkezhet: a nem „kifizetődő” betegségekkel jelentkezőket máshova küldik, vagy csak azzal a bajjal operálják meg őket, amelyekért vastagon fizet a biztosító. Minden betegség kezelésének kódolt, pontokban szabott ára van, s aki nem gyűjti szorgalmasan a pontokat, vagy túlköltekezik, az megnézheti magát. Ütközik a lelkiismeret, a szakma a gazdaságosság szempontjaival. Súlyos állapotban lévő gyermekeknél, - mérgezések, balesetek esetén - képtelenség mérlegelni, mekkora pontértékűek azok a beavatkozások, amelyeket a megmentésükért teszünk, csak az vezérel bennünket, hogy mindent elkövessünk értük - mondja dr. Molnár Dénes adjunktus, a Pécsi Gyermekklinika intenzív osztályának vezetője. (Folytatás az 5. oldalon) Egyetemi csődök: mi még bírjuk A különböző megszorító intézkedések, a tandíj bevezetése sok változást hozott a hazai felsőoktatási intézmények életében. A Dél-Dunántúlon működő hat felsőoktatási intézmény jelenlegi állapota és problémái nagyjából megegyeznek, a helyzet pedig egyelőre nem olyan borús mint például a fővárosban, ahol az ELTE csődmenedzselésbe kezdett. A régió legnagyobb felsőoktatási intézménye a hat kart magába tömörítő pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem 1995 végén 170 milliós pozitív mérleggel zárt, viszont vannak fedezetlen pénzek is. A bevétel és a kiadás megegyezik, mindkettő nagyságrendileg három milliárd forint. Az állami támogatáson kívül az összbevétel tartalmazza a kb. 16 százalékos saját bevételt is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az 1995-ös bevétel 4,5 milliárd forint volt, amely nagyjából fedezte a kiadásokat, az év elejére 300-320 millió forintnyi kifizetetlen számla maradt az asztalon. A júliusi finanszírozási egységesítéstől és a saját bevétel növekedésétől vár enyhülést az intézmény. A kaposvári Csokonay Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskolának jelenleg sincsen likviditási gondja. Az évvégi összegzés stabil képet mutatott: a 670 milliós összkiadásnak eleget téve, még némi maradványpénzt is fel tudott mutatni a főiskola. A Pannon Agrártudományi Egyetem Állattenyésztési Kara Kaposváron ugyancsak nem küzd pénzügyi problémákkal. A kar bevételének 50 százalékát saját erőből teremti elő, így 1995 végére az 1,057 milliárd kiadás után 32 millió többlettel büszkélkedhettek és most is vannak maradványaik. A bajai Eötvös József Tanítóképző Főiskola ellenben rosszul viselte a stabilizációs csomag hatásait, de erősen visszafogott gazdálkodással sikerült stabilizálni a helyzetét. A 311 milliós összbevétel fedezte a 268 milliós kiadásokat. Szekszárdon az Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola 290 milliós kiadásait 295 millió forintos bevétellel tudta ellensúlyozni, úgy, hogy 54 százalékkal növelték a saját bevételt az előző évhez képest. 1996-ban eddig tartják a tervezetet, sőt a saját bevételek aránya valószínűleg nőni fog. A legtöbb probléma a kiadások és a bevételek ütemezése közti különbségből adódik a régióban. Az intézmények a felszínen tudnak maradni és ha nem jönnek újabb megszorító intézkedések akkor talán ez is marad a helyzet. Rendes Z. Szent István és Gizella ereklyéi Veszprémben Szent István és Boldog Gizella ereklyéi előtt tízezrek ünnepeltek szombaton Veszprémben a Szentháromság téren: a Szent Mihály bazilika bejáratánál felállított szabadtéri oltárnál emlékeztek meg a veszprémi egyházmegye fennállásának, valamint István király és Gizella királyné házasságkötésének ezeréves évfordulójáról. A szent jobbot és Gizella karcsont ereklyéjét egymás mellé helyezték, ezzel is jelképezték ezer évvel ezelőtti összetartozásukat. Szendi József veszprémi érsek kifejezte háláját a bajor egyháznak és államnak, hogy megvalósulhatott elődeinek álma. Boldog Gizella ereklyéjét Veszprémben őrizhetik, abban a városban, amelyet egykor a királyné szálláshelyül választott. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke beszédében méltatta az első királyi pár nemzetalakító érdemeit, miként rámutatott: a maroknyi magyarság nekik köszönheti, hogy az elmúlt ezer év viharai ellenére is fennmaradt, megújult. (MTI) Nyílnak a börtönajtók? Ezeregyszáz esztendő: nemzeti ünnepléseink augusztus 20-án a tetőponthoz érnek. Börtöneikben pedig sok elzárt bűnöző az általános amnesztiában reménykedik, s várják, hogy Árpád vezérünk ajándékaként megnyílnak előttük a vasajtók. Ennyi megjár - mondják. Ha megjárt nagy királyok születésnapján, „felszabadulásunk kerek évfordulóján”, a rendszerváltás új alkotmányba fűzésekor, miért ne járna meg a millecentenárium idején? Sokan már tervezgetik a jövőt. Vajon van-e reális alapja e várakozásoknak? Készül-e a törvényjavaslat az Igazságügyi Minisztériumban? S ha igen, mikor kerül a Parlament elé? (Folytatás a 3. oldalon) Extrém sportok divatja. (5. oldal) fotó: löffler Gábor Elfogult-e az átvilágító bíró? Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke személyiségjogi pert kezdeményezett Toller László pécsi országgyűlési képviselő ellen. Az ügy a budapesti II-III. kerületi bírósághoz került, ahol Eigner József egykori átvilágító bíró kapta az ügyet. Toller László a múlt héten elfogultsági indítványt nyújtott be a volt ügynökbíróval szemben, mivel ő volt az a képviselő, aki előterjesztette az ügynökbírák felmentéséről szóló indítványt. Dr. Kecskés László professzor, a Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának tanszékvezető tanára szerint az ilyen esetekre (nevezetesen, hogy az, aki megsértett vagy csak „megsértett” valakit, vélelmezheti-e, hogy a másik elfogult) nincsenek abszolút jogi szabályok. Az ilyen ügyekben mindig a bíróság elnöke dönt és már a legkisebb gyanú felmerülésénél helyt adnak az indítványnak. A jogász-tanár megérti, hogy Eigner József nem élt hasonló indítvánnyal, hiszen annak idején Toller László nem személyes indokból, hanem pártállásának (MSZP) megfelelően döntött. (Részletek a 4. oldalon) Eigner József fotó: feb