Új Dunántúli Napló, 1996. május (7. évfolyam, 119-147. szám)

1996-05-05 / 122. szám

VII. évfolyam, 122. szám 1996. május 5., vasárnap KÖZÉLETI LAP Ára: 38 Ft Pécsi siker Fehérváron A pécsi Leöwey Klára Gimnázium, a szombathelyi Orlay Fürst Sándor Szakkö­zépiskola és a pécsi 506-os Szakmunkásképző Intézet csapata, valamint a rima­­szombatiak versenyzői bi­zonyultak a legjobbnak az „Emese álma - mítosz és történelem” elnevezésű kö­zépiskolás művelődéstörté­neti vetélkedő szombaton, Székesfehérvárott megren­dezett döntőjén. Táncművészeti díj Az Országos Gyermek és If­júsági Táncművészeti Fesz­tivál gálaműsorát szomba­ton tartották Budapesten a Thália Színházban, ahol ki­osztották a legjobb produk­cióknak járó elismeréseket és a Táncpedagógusok Or­szágos Szövetségének nívó­díjait is. A fesztivál kupa dí­jazott csoportjai között sze­repel a pécsi ANK Gyer­mektáncszínház is. Helikon-ünnepség Nemcsak a részvevő diákok háromezerfőnyi táborát, ha­nem a színvonalat tekintve is kiemelkedő sikerrel zárult szombaton a 30. keszthelyi Helikon-ünnepség: ezt jelzi, hogy a csaknem 130 dunán­túli középiskola 140 együtte­sének és 100 egyéni szerep­lőjének produkcióit 79 arany minősítés, 17 fődíj, valamint három irodalmi és képzőmű­vészeti különdíj odaítélésé­vel ismerték el a a zsűrik. Moszkvai robbantás Robbantásos merénylet tör­tént szombaton délután Moszkvában, a Belorusz pá­lyaudvar előtt. A földalatti ki­járatánál ismeretlenek kézi­gránátot dobtak egy kioszkba. A detonáció következtében az eladó megsebesült. napja Ma az édesanyákat ünnepel­jük. Azokat az asszonyokat, akik szívük alatt hordták ki magzatukat, akik óvó ke­zekkel nevelték fel, és neve­lik gyermekeinket. Mindany­­nyian őrizzük magunkban, hogyan mosolygott ránk anyánk, amikor picik vol­tunk. Köszöntsük fel őket! Kipontozott betegségek Farkaskaland, tömeges gyer­mekbaleset. Ezek a közelmúlt tragikus dél-dunántúli történé­sei, melyekhez heroikus orvosi helytállás is kötődik. Azokkal a hírekkel együtt, hogy ilyenkor is béklyózottak a gyógyítók, meg kell gondolniuk, megéri-e mindent megtenni a betegért? A szituáció végletes, de be­következhet: a nem „kifize­tődő” betegségekkel jelentke­zőket máshova küldik, vagy csak azzal a bajjal operálják meg őket, amelyekért vastagon fizet a biztosító. Minden beteg­ség kezelésének kódolt, pon­tokban szabott ára van, s aki nem gyűjti szorgalmasan a pon­tokat, vagy túlköltekezik, az megnézheti magát. Ütközik a lelkiismeret, a szakma a gazda­ságosság szempontjaival.­­ Súlyos állapotban lévő gyermekeknél, - mérgezések, balesetek esetén - képtelenség mérlegelni, mekkora pontérté­kűek azok a beavatkozások, amelyeket a megmentésükért teszünk, csak az vezérel ben­nünket, hogy mindent elköves­sünk értük - mondja dr. Molnár Dénes adjunktus, a Pécsi Gyermekklinika intenzív osztá­lyának vezetője. (Folytatás az 5. oldalon) Egyetemi csődök: mi még bírjuk A különböző megszo­rító intézkedések, a tandíj bevezetése sok változást hozott a ha­zai felsőoktatási in­tézmények életében. A Dél-Dunántúlon mű­ködő hat felsőoktatási intézmény jelenlegi ál­lapota és problémái nagyjából megegyez­nek, a helyzet pedig egyelőre nem olyan borús mint például a fővárosban, ahol az ELTE csődmenedzse­lésbe kezdett. A régió legnagyobb felsőoktatási intézmé­nye a hat kart magába tömörítő pécsi Janus Pannonius Tudomány­­egyetem 1995 végén 170 milliós pozitív mérleggel zárt, viszont vannak fedezetlen pénzek is. A bevétel és a kiadás megegyezik, mindkettő nagyság­rendileg három milli­árd forint. Az állami támogatáson kívül az összbevétel tartal­mazza a kb. 16 száza­lékos saját bevételt is. A Pécsi Orvostu­dományi Egyetemen az 1995-ös bevétel 4,5 milliárd forint volt, amely nagyjából fe­dezte a kiadásokat, az év elejére 300-320 millió forintnyi kifize­tetlen számla maradt az asztalon. A júliusi finanszírozási egysé­gesítéstől és a saját bevétel növekedésétől vár enyhülést az in­tézmény. A kaposvári Csoko­nay Vitéz Mihály Ta­nítóképző Főiskolának jelenleg sincsen likvi­ditási gondja. Az év­végi összegzés stabil képet mutatott: a 670 milliós összkiadásnak eleget téve, még némi maradványpénzt is fel tudott mutatni a főis­kola. A Pannon Agrár­­tudományi Egyetem Állattenyésztési Kara Kaposváron ugyan­csak nem küzd pénz­ügyi problémákkal. A kar bevételének 50 százalékát saját erőből teremti elő, így 1995 végére az 1,057 milli­árd kiadás után 32 mil­lió többlettel büszkél­kedhettek és most is vannak maradványaik. A bajai Eötvös Jó­zsef Tanítóképző Fő­iskola ellenben rosszul viselte a stabilizációs csomag hatásait, de erősen visszafogott gazdálkodással sike­rült stabilizálni a hely­zetét. A 311 milliós összbevétel fedezte a 268 milliós kiadáso­kat. Szekszárdon az Il­­­lyés Gyula Pedagógiai Főiskola 290 milliós kiadásait 295 millió forintos bevétellel tudta ellensúlyozni, úgy, hogy 54 száza­lékkal növelték a saját bevételt az előző év­hez képest. 1996-ban eddig tartják a terveze­tet, sőt a saját bevéte­lek aránya valószínű­leg nőni fog. A legtöbb probléma a kiadások és a bevéte­lek ütemezése közti különbségből adódik a régióban. Az intézmé­nyek a felszínen tud­nak maradni és ha nem jönnek újabb megszo­rító intézkedések ak­kor talán ez is marad a helyzet. Rendes Z. Szent István és Gizella ereklyéi Veszprémben Szent István és Boldog Gizella ereklyéi előtt tízezrek ünnepeltek szombaton Veszprémben a Szentháromság téren: a Szent Mihály bazilika bejáratánál felállított szabadtéri oltárnál emlékeztek meg a veszprémi egyházmegye fennállásának, valamint István király és Gizella királyné házasságkötésének ezeréves évfordulójáról. A szent jobbot és Gizella karcsont ereklyéjét egymás mellé helyez­ték, ezzel is jelképezték ezer évvel ezelőtti összetartozásukat. Szendi József veszprémi érsek kifejezte háláját a bajor egyháznak és államnak, hogy megvalósulhatott elődeinek álma. Boldog Gi­zella ereklyéjét Veszprémben őrizhetik, abban a városban, amelyet egykor a királyné szálláshelyül választott. Habsburg Ottó, a Páneurópai Unió elnöke beszédében méltatta az első királyi pár nemzetalakító érdemeit, miként rámutatott: a maroknyi magyarság nekik köszönheti, hogy az elmúlt ezer év vi­harai ellenére is fennmaradt, megújult. (MTI) Nyílnak a börtönajtók? Ezeregyszáz esztendő: nemzeti ünnepléseink augusztus 20-án a tetőponthoz érnek. Börtöneikben pedig sok elzárt bűnöző az általános amnesztiában reménykedik, s várják, hogy Árpád vezérünk ajándékaként megnyílnak előttük a vasajtók. Ennyi megjár - mondják. Ha megjárt nagy királyok szüle­tésnapján, „felszabadulásunk kerek évfordulóján”, a rend­szerváltás új alkotmányba fűzésekor, miért ne járna meg a mil­­lecentenárium idején? Sokan már tervezgetik a jövőt. Vajon van-e reális alapja e várakozásoknak? Készül-e a tör­vényjavaslat az Igazságügyi Minisztériumban? S ha igen, mi­kor kerül a Parlament elé? (Folytatás a 3. oldalon) Extrém sportok divatja. (5. oldal) fotó: löffler Gábor Elfogult-e az átvilágító bíró? Torgyán József, a Független Kisgazdapárt elnöke személyi­ségjogi pert kezdeményezett Toller László pécsi országgyű­lési képviselő ellen. Az ügy a budapesti II-III. kerületi bíró­sághoz került, ahol Eigner Jó­zsef egykori átvilágító bíró kapta az ügyet. Toller László a múlt héten elfogultsági indítványt nyújtott be a volt ügynökbíróval szem­ben, mivel ő volt az a képvi­selő, aki előterjesztette az ügy­­nökbírák felmentéséről szóló indítványt. Dr. Kecskés László profes­­szor, a Janus Pannonius Tudo­mányegyetem Állam- és Jogtu­dományi Karának tanszékve­zető tanára szerint az ilyen ese­tekre (nevezetesen, hogy az, aki megsértett vagy csak „megsér­tett” valakit, vélelmezheti-e, hogy a másik elfogult) nincse­nek abszolút jogi szabályok. Az ilyen ügyekben mindig a bíró­ság elnöke dönt és már a legki­sebb gyanú felmerülésénél helyt adnak az indítványnak. A jogász-tanár megérti, hogy Eigner József nem élt hasonló indítvánnyal, hiszen annak ide­jén Toller László nem szemé­lyes indokból, hanem pártállá­sának (MSZP) megfelelően döntött. (Részletek a 4. oldalon) Eigner József fotó: feb

Next