Új Dunántúli Napló, 2012. május (23. évfolyam, 102-126. szám)
2012-05-10 / 109. szám
m-áJUS 10- CSÜTÖRTÖK ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED A Zsolnay aranykorának nyomában kutatás A monarchia területén lévő épületkerámiákról írt könyvet Merényi György Merényi György művészettörténész 12 éve kutatja a Zsolnay építészeti kerámiákat az egykori Osztrák-Magyar Monarchia területén. Kiadásra váró, angol nyelvre is lefordított kötetében közel 120 épület adatait gyűjtötte össze, készített 200 fotót idehaza, Ausztriában, Szlovákiában, Szerbiában, Romániában. Munkájáról kérdezte az Eozin Magazin. A teljes interjú az eozinmagazin.hu oldalon olvasható. " Pécsett az ember amerre csak jár, szinte mindenhol körülveszi a Zsolnay család öröksége. Gondoljunk csak a Zsolnay-kútra, a Zsolnay-negyedre vagy éppen a különböző köztereken található alkotásokra. Az építészeti kerámiára azonban mégis kevesen figyelünk fel. Mi indította el munkája során? Szerencsésnek mondhatom magam, hiszen még ismerhetem Zsolnay Vilmos dédunokáig Mattyasovszky-Zsolnay Tamást, aki a zuglói Zsolnay-gyár főmérnöke volt Valójában szilikátipari mérnök, de pont ennek a mérnöki precizitásnak volt köszönhető az, hogy akkurátusan gyűjtötte össze a Zsolnay építészeti kerámiát és az ezekre vonatkozó adatokat Fotózta is őket, így lehetőségünk adódott közösen rendezni egy kiállítást, amely után 2005-ben meg is jelent az Épületkerámiák Budaton című kötet, ezt szerkeszthettem. Ő akkor már 90 éves v°lt, szinte az utolsó pillanatban Rhette kezébe a könyvet Kutatásomat egyébként Szabadkán kezdt. Zsolnem, ami egy csodaváros a ay szempontjából. Ott dr. ---J i»*CUipUilljaiAM* V/u ui. K°vács Orsolyával, a pécsi mú Zeum munkatársával voltunk látogatóban először. Budapesten övül azonban számtalan he*y®n, így például Kecskeméten, Debrecenben és természetesen Pécsett is találhatunk Zsolnay- Kerábiával díszített épületeket, tsyanakkor az egykori Osztrák- Magyar Monarchia császárvára- Bécs is hamar felkeltette az érdeklődése mel letí2 e®rkor* monarch! utóHííí18 már e&tíSÍ ‘tárnok vannak... - így van, a kerámiák azonban még így is szépen visszakövethetőek. Nem kis munkával, de ennél sokkal nagyobb szenvedéllyel és örömmel kezdtem el ezeknek az adatolását, illetve fényképezését is, hiszen a kettő így alkothat csak szerves egységet Szeretném, ha a későbbiekben ez egy, az egész monarchia területén lévő épületkerámiákat bemutató kötet lehetne. Mindenképpen többnyelvű, időben pedig az 1870-ben kezdődő időszakot ölelné fel egészen a monarchia széteséséig, amit talán a Zsolnay aranykorának is nevezhetünk. Azért is lenne nagyon hasznos, mert az információk táblázatba gyűjtve, az építészek neve szerint, az utódállamok alapján, illetve a kerámiák elkészülte szerint is rendszerezve lennének. Van egy olyan érzésem, hogy ha az emberek a Zsolnay szót meghallják, akkor leginkább a díszkerámiákra gondolnak, ugyanakkor az épített örökség, ami körülvesz minket, legalább annyira maradandó, ha nem maradandóbb. Lechner Ödön egyedi épületei ennek a korszaknak a legkiemelkedőbb példái hazánkban. A szecesszió magyaros változatát valósította meg, ő applikált először az épületek homlokzatára a magyar népi formakincsből. Az 1880-as években Kodály és Bartók népdalgyűjtő munkáját jócskán megelőzve Huszka József ezt az anyagot gyűjtötte össze. E gyűjtőmunka eredményéből meríthetett Lechner. MERÉNYI GYÖRGY pécsi Születésű művészettörténész A Janus Pannonius Tudományegyetemen (korábban Tanárképző Főiskola) végzett rajz-biológia szakon, majd később a Magyar Képzőművészeti Egyetemen tanult művészettörténetet, ábrázoló geometriát és művészi rajzot Több mint 12 éve kutatja nagy odaadással a Zsolnay építészeti kerámiákat Jelenleg Budapesten él, de Pécs atmoszférája és a Zsolnay Család- és Gyártörténeti Kiállítás megnyitó ünnepsége ismét hazahozta, még ha csak egy napra is. Ennek a korszaknak legprogresszívebb törekvéseit a szecesszió valósította meg. Ekkor lett igazán része a szintézisnek az építészeti kerámia. Talán a legjobb kifejezés rá az, hogy szerves részévé válik az épületnek, hiszen beépül annak megjelenésébe, dekorációjába, tehát már-már egy organikus modellt érezhetünk e mögött. A szecesszió ugyanakkor maga egy színes, formagazdag világ. Végre el tudtak szakadni a historizmus örökségétől, ezzel sajátos, egyéni művészetet teremtettek. Magyarországon a szecesszió inkább a népművészeti formakincsből táplálkozott, talán ebben lehetne a sajátosságát legjobban megragadni. Erre pedig éppen a szabadon formálható építészeti kerámia volt az egyik legtökéletesebb eszköz. Ez igazán izgalmas kérdéseket vet fel, például azt, hogy valószínűleg nem véletlen, hogy a Zsolnay motívumkincsben tömérdek virágminta és természeti forma található, ugyanakkor a nagy áttörést a gyár számára mégis az eozinos máz, a varázslatos és egyben titokzatos fémes fény hozta meg. Hogy sikerült Zsolnay Vilmosnak megfejteni ezt az évszázadokon át elfelejtett titkot? - Ehhez hasonló technikát már a VIII-IX. században is alkalmaztak arab, illetve egyiptomi fazekasok. Akkoriban talán a nemesfémeket próbálták pótolni velük, hiszen nem voltak elérhe-tőek mindenki számára. A XIX. században azonban a fémfényű mázak (lüszterek) előállítása már elfeledett technika volt. „Újra felfedezni" kvalitása, de főleg esztétikuma miatt akarták. Az angolok és franciák ebben természetesen versenyeztek egymással, gyártottak is a Zsolnayhoz hasonló fémes fényű mázakban pompázó tárgyakat. Zsolnay Vilmos 1900-ban, a Párizsi Világkiállításon elsöprő sikert aratott az eozinos máz kétféle verziójával, a zölddel és a pirossal. A tárgyak fantasztikus fényárban úsztak, és ez megbabonázta a közönséget A titokzatos eozinos máz az épületeken is megjelent. Legszebb példái ennek az Iparművészeti Múzeum bejárati csarnokának oldalfalain, a Szt. István tér 15. sz. alatti, Lajta Béla által tervezett üzletportálon, vagy a Zeneakadémia belső tereiben láthatóak. Számomra a legkáprázatosabb azonban a Lechner Ödön által dr. Sipeki Balás Béla számára tervezett városligeti villa halljában körbefutó színpompás kékes irizáló-mázas oszlopsor. Papp Viktorina Rozita Az 1893-ra felépült bécsi Zacherl féregirtógyár homlokzatán lévő páros díszítmény másodpéldánya a Zsolnay-negyed jégvermének a tetején áll 13 ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED Könyvbemutatók, könyvvásár a Művészetek Házában A Művészetek és Irodalom Házában hat napon keresztül ingyenesen látja vendégül az irodalmi közönséget a Könyves Szövetség Pécsi Könyvfesztiválja. A baranyai megyeszékhely városközpontjában 15 kiadó mutatkozik be újdonságaival, a szimpóziumbeszélgetések mellett pedig könyvek is vásárolhatók, akár 60-90 százalékos kedvezménnyel. A szombatig tartó sorozaton ma 17 órától Radnóti Ilona: Weiszmayer és Fuchs - Fejezetek a baranyai zsidóság 18-20. századi történetéből című írását mutatják be Molnár Judit, Vonyó József, Vörös István, Hábel János közreműködésével. 18 órától pedig a Foro Pannónia Kiadó - Találkozások estje kezdődik, az alkalomra kiválasztott szemelvényeket Sólyom Katalin Jászai-díjas adja elő. A hétfőn kezdődött esemény pénteken és szombaton sem marad érdekes beszélgetések nélkül. Holnap 17 órától a Pécs Története Alapítvány és a Kronosz Kiadó tárja a nagyközönség elé a török kori Pécsről szóló két kötetét, majd 18 órától Benke László és Varga Domokos György beszélget Varga Domokos írásművészetéről. Szombaton három programpont zárja a hetet 17 órától a Felsőmagyarország Kiadó és a Hetek költői mutatkoznak be, olvassák föl saját költeményüket, ezt követően este hat órától Méhes Károly író Erős Kingával beszélget legújabb, Hegymenet című könyvéről. A júniusi, hivatalos könyvhetet megelőző könyvfesztivált Ferdinandy György és Falusi Márton beszélgetése zárja. Az oldal megjelenését támogatta a Zsolnay Örökségkezelő Nonprofit Kft. Parasztopera: népi motívumok, a barokk és a rock elegye ÖSi darab A Pintér Béla és Társulata, a mai magyar színház egyik legizgalmasabb intézménye az E78-ban tal^n sokak számán már?s lesz‘ Nekem a nagymaszákf^ mes®Be, hogy Szabad tént 35 környéki emberekkel tör Csássákmeg nagyon régen- Boabnyit • meg nekem, ha csal benn!! !^lok el te1015- hogy les erobe Ghany boldogtalan sorsi fertőd szenvedély, humor, véreZéses gyilkosság.” thai m nt^r h^la és Társulataogalm!!!8^ színház egyik legiz kortár . Intézménye. Olyat bek a f..szinpadi műveket visz sz0r a Ozönség elé, melyek sok népi, ^^eti hagyományokon de átc •• .ra elemein alapulnak katika °k* °ket az irónia és ön tehoTv’flUmor és tragikum, lét a egy szürreális világot, múzeumi tisztelettel a témáikhoz, hanem t alkotói szabadsággal, or nagy bátorsággal, gos és nemzetközi stílért, New Yorktól is játszott Parasztíve láthatta utoljára a nég. A (POSZT veramjába is bekerült)kor Mohácsi János Pécsi Nemzeti Színháza, most Pintér Beáta az eredeti ősdarait az E78-ba. )ul szolgáló erdélyi épdalok kivételes humorral, olykor kegyetlenséggel és szépséggel ábrázolják a valóságot" - mondja el a Parasztoperát író, rendező és a darab egyik főszerepét is eljátszó Fintér Béla. „Egy balladisztikus történetet dolgoztunk fel opera formában. A népi motívumok mellé jön a barokk és a rock bizarr, mégis homogén elegye. A megjelenő műfajok között több a hasonlóság, mint azt elsőre gondolná az ember. Az áriák hőseinek vívódását például a népdalok éppúgy magukban hordozzák.” A Parasztoperában a szent és a profán kontrasztja éleződik ki. Teljesen hétköznapi, olykor vulgáris dialógusok hangzanak el fennkölt hangszerelésben. Pintér szerint a kortárs feldolgozásoknak fontos szerepük van, hiszen egyes népzenei és kultúrtörténeti elemek ilyen formában tovább tudnak élni. „Én szerelmes vagyok ebbe a népi kultúrába, nagyon kötődöm hozzá, de azért tudom, hogy bizonyos emberek ezt a fajta zenét első kézből elutasítják. Viszont olyan formában tálaljuk, ami az ő számukra is befogadhatóvá teszi. Éppen a humorral és az öniróniával sikerült megütni azt a hangot, amivel közelebb kerül az emberekhez” - magyarázza Pintér Béla. PARASZTOPERA 2012. MÁJUS 14., 19 ÓRA ZSOLNAY KULTURÁLIS NEGYED, E78 Mester Zoltán New Yorktól Moszkváig is játszották már a Parasztoperát