Sztálinvárosi Hirlap, 1958 (3. évfolyam, 1-102. szám)

1958-10-24 / 84. szám

KULTURÁLIS MELLÉKLET v ua'g proleta'rjai EGYESÜLjETEK ! AZ MSZMP VÁROSI PÁRTBIZOTTSÁG, ÉS A VÁROS! TANÁCS LAPJA III. ÉVFOLYAM, 84. SZÁM ÁRA 60 FILLÉR 1958. OKTÓBER 24­, PÉNTEK Beszéljenek a számok A Kiskereskedelmi Vállalat értekezlete Árulkodnak a sárgult lapok... Huszonhárom új tanácstagjelöltet fogadtak el a járásban, két új jelöltet a városban A Hazafias Népfront jelölőgyűlé­seit a sztálinvárosi járás községeiben és Sztálinvárosban is befejezték. A Népfront bizottságok megállapítása szerint a mostani választások iránt a korábbiakkal szemben mindenütt megélénkült az érdeklődés, és min­denütt megmutatkozott a választások demokratizmusa. Az új városban az eddigi tanácsta­gok közül tizenkettőt már eleve nem is javasolt a Hazafias Népfront, mi­vel azok nem voltak megfelelőek, nem voltak tevékenyek a tanácstagi mun­kában. A megtartott városi jelölőgyű­léseken viszont két kerületben nem fogadták el a Népfront által javasolt jelölteket, hanem azoknál jobb, rá­termettebb lakókat jelöltek tanács­tagnak. A sztálinvárosi járásban viszont huszonhárom esetben a Népfront ja­­­vaslatával szemben j óbbakat, tevéke­nyebben dolgozó tanácstagokat jelöl­tek. A Hazafias Népfront sztálinvárosi városi bizottsága 93 helyi, a járási bizottság pedig 649 helyi tanácstag jelölését fogadta el A Dunai Vasmű dolgozói egységesen támogatják a világ millióinak békeharcát Az október 15—22. közötti szak­szervezeti akcióhéten a Vasmű dol­gozói számtalan röpgyűlésen és bé­kebeszélgetésen fejezték ki szolida­ritásukat a világ békeszerető milliói­val. A Martin-acélműben, a nagy­olvasztóműben, az erőműben és többi üzemben a dolgozók keményen a szembeszálltak a háborús gyújtoga­­tók pusztító kísérleteivel és tervei­vel, s a megismétlődő tajvani pro­vokációkkal. Posváncz József acélműi hegesztő hangsúlyozta, hogy Kína földjén, semmi keresnivalójuk nincs az ameri­kai imperialistáknak. A magyar nép egységesen áll Kína igaza mellett, s támogatja igazságos harcát. Sár­mány István idős munkás és Kocs­­már István is hangsúlyozták, hogy a világ békeszerető dolgozóinak ös­­­szefogásával haladéktalanul véget kell vetni a nyugati hatalmak atom­őrületének és háborús gyújtogató kí­sérleteinek, s be kell szüntetni az atom- és nukleáris kísérleteket. Hangsúlyozták, hogy ha a béke erői egységesen lépnek fel, győzedelmes­kedni fognak. A kemencesoron a martinászok is erélyesen tiltakoztak a háborús gyúj­togatások ellen. „Ezt a várost és az üzemeket a békés alkotó munka hozta létre. Mi továbbra is békében aka­runk élni és ezt a teremtő békét a háborús gyújtogatókkal szemben meg fogjuk védelmezni“ — mondották röpgyűléseiken. Hasonló szellemben írták alá azokat az íveket is, amelyek­ben tiltakoznak az emberiséget pusz­tulásba döntő újabb háború kirob­bantása ellen. Az aláírásgyűjtés során a Vasmű üzemeiben több ezren írták alá háborús provokációk elleni tiltakozá­­­sokat. Az akcióhét során a Vasmű tizen­három műhelybizottságának képvise­lői megalakították a gyár békebizott­ságát. A napokban pedig üzemen­ként is külön békebizottságokat hív­nak életre. Időjárás­ jelentés A Meteorológiai Intézet jelentése szerint várható időjárás péntek estig. Változó felhőzet eső nélkül, vagy leg­feljebb egyikét helyen kevés esővel. Reggel párás, ködös idő, gyenge lég­áramlás, az éjszakai lehűlés még erős marad. A nappali felmelegedés fokozódik. Várható legmagasabb nap­pali hőmérséklet pénteken 12—15 fok között. Távolabbi kilátások: enyhe éjsza­kák, derült nappalok. Kudarcba fulladt amerikai rakétakísérlet 1958. október 11-én az Amerikai Egyesült Államok Cape Canave­­ral-i kísérleti telepéről rakétát bocsátottak fel „Pioneer I.“ néven azzal a céllal, hogy az a Hold közelébe érjen. A kísérlet, mint ismeretes, kudarcba fulladt és a rakéta a Csendes-óceán déli részébe zuhant Térképünk a rakéta által megtett utat és tervezett pályáját mu­tatja be. A Föld és a Hold közötti távolságot — a Föld és a Hold mé­reteihez viszonyítva — négyszeres kisebbítésben ábrázoltuk. (TERRA) Évi 7 m­illó forint meg­takarítás a salakos tűzálló A téglák regenerálásából Vasmű területén, a porüzem háta mögött, mintegy 40 ezer ton­nára becsülhető, salakkal szennye­zett tűzálló törés­tégla gyűlt össze az évek folyamán, amelynek értéke­sítése ebben az állapotban lehetet­len. A jelenleg alkalmazott tech­nológia mellett a feldolgozása drága pénzbe kerül, és csak igen minimális mennyiséget tudnak felhasználni. Nagy István, Schumiczky Imre, Füzes Barnabás és Szmicsek Sándor már közel két éve foglalkoznak az­zal, hogyan lehetne ezt a népgazda­ság részére igen értékes anyagot újra­hasznosítani. Hosszú laborató­riumi próbálkozások után, 1958 augusztus közepén megszületett a legjárhatóbb út, mely, ha nagyüzemi módon megvalósítható, a népgazda­ság részére évi hétmillió forint vár­ható megtakarítást jelent, hiszen ezeknek a tégláknak több alapanya­gát külföldről szerezzük be. Az eljárás lényege, hogy a sala­kos téglákat finom szemcséjű porrá őrölik, a különböző szemcsenagysá­gokat vibrátorral osztályozzák, majd légszerelő berendezéssel a salakot és a tégla tűzálló anyagát teljesen különválasztják. Ezáltal a tűzálló­­anyagipar részére az új anyaggal közel azonos értékű alapanyagot biz­tosítanak. Különösebb beruházásra nincs is szükség, hiszen a porüzem meglévő berendezései — a pofástörő, a koller­­járat kiválóan alkalmas a szük­séges munkák elvégzéséhez. Egyedül a légszer készülék beszerzése szük­séges ahhoz, hogy évente mintegy 25 ezer tonna alapanyag termelését biztosítsák. A javaslatot elfogadták, rövidesen megkezdik a nagyüzemi kísérlete­ket, és november 30-ig öt vagon törés-tégla regenerálását végzik el. : £­is ebéd az új lakásban. Lalók Gyuszikáék a Balogh Ádám út 18-ban kaptak lakást . •••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••■•••••••••••••••••••••••••••••• A Sztálinvárosban épülő szalmacellulós gyár megkétszerezi a hazai cellulóz termelést Mint már hírt adtunk róla, fejlődő iparunk fellegvára, újabb fontos könnyűipari Sztálinváros üzemmel fog gazdagodni. A hároméves terv­ben és az azt követő években itt épül fel hazai papírgyártásunk fon­tos bázisa, a Dunai Szalmacellulóz Gyár és a hozzá kapcsolódó papír­gyár. A szalmacellulóz gyárban hazai nyersanyagból — gabona- és rizs­szalmából — állítják elő a papírgyár­tás fontos alapanyagát, a cellulózt. A tervek szerint a sztálinvárosi gyár termelése a jelenlegi hazai cellulóz­gyártást meg fogja kétszeresíni. A nagymértékben automatizált, kor­szerű berendezésekkel felépülő gyár körülbelül négyszáz dolgozónak biz­tosít új munkaalkalmat. Az új gyár építkezéseire még ez idén három millió forintot fordíta­nak. Ebből az összegből raktárakat, felvonulási épületeket, utat építenek és terepet rendeznek. Az útépítés és tereprendezés során még az idén 40—45 ezer köbméter földet mozgat­nak meg. A Vasműtől délre elterülő kuko­ricaföldeken a közelmúltban kezd­ték meg a 26. Állami Építőipari Vál­lalat dolgozói a szalmacellulóz gyár raktárainak és felvonulási épületei­nek építését. Az építkezések megindulásával felkerestük Koltai Györgyöt, az épü­lő gyár főmérnökét, és megkérdeztük, miért Sztálinvárosban létesítik ezt a fontos könnyűipari üzemet? — Az új gyár sztálinvárosi tele­­p é­­pítése szerencsés és gazdaságos meg­oldás azért — mondotta a főmérnök —, mert az üzemeltetéshez szükséges energiát — gőzt és vizet — a Dunai Vasműtől kapja. Nem kell tehát kü­lön erőművet, külön vízkiviteli mű­vet építeni. A gyártelepítésnél fon­tos szempont volt az is, hogy újabb munkaalkalmat biztosítsunk a nehéz­iparban dolgozók családtagjainak is. További munkalehetőséget fog bizto­sítani a cellulózgyárhoz kapcsolódó papírgyár is, melynek teljes felszere­lését igen kedvező hitelfeltételek mellett a Szovjetuniótól kapjuk. — A Dunai Szalmacellulóz Gyár üzembehelyezése után — folytatta a főmérnök — megkétszereződik ha­zánk jelenlegi cellulóz termelése. Elmondotta ezután azt is, hogy a gyárépítéssel párhuzamosan a gyár dolgozói részére már jövőre meg­kezdik a lakásépítkezést is. összesen kétszáz lakást építenek számukra. Erre a célra már 1959-ben 5, a követ­kező években 15 millió forintot for­dítanak. A több évig tartó gyárépí­tés során nagy feladat hárul a 26. Állami Építőipari vállalatra, mely fővállalkozóként már munkához is látott. Arra a kérdésre, hogy a Dunai Szalmacellulóz Gyárnak mi a nép­­gazdasági jelentősége, Koltai Gyöngy főmérnök ezeket mondotta: — Röviden csak annyit mondha­tok, hogy a tervek szerint az 1961 végén induló gyár évi termelése le­hetővé teszi a cellulóz import évi három és félmillió dolláros csökken­tését, és az új­ szalmacellulóz gyár nem egészen két év alatt megterme­li azt a devizamennyiséget, amen­­­nyibe összes gépi berendezése kerül. A TÁRGYALÓTEREMBŐL Üzérkedésért 10 hónapi börtön A napokban hirdetett ítéletet a Városi Bíróság Éberhardt Gyula üzérkedés­ ügyében, aki a Dunai Vasmű gondnokság épületvédelmi művezetője volt. Éberhardt Gyula az ellenforrada­lom után azt a megbízatást kapta, hogy a kislakásépítéshez a Vasmű részére feleslegessé vált felvonulási épületeket bontassa le és értékesítse. Ezt a beosztását felhasználta arra, hogy a felvonulási épületeket saját maga bontatta le, saját maga ré­szére és azt a járás területén, vala­mint Óvárosban magasabb áron ér­tékesítette. Üzérkedett deszkaanyag­gal, ajtókkal, ablakokkal, téglákkal és tetőcserepekkel. Egy esetben pél­dá­ul 3 köbméter fát, 22 darab nád­padlót, három ajtó- és ablaktokot 8 ezer 630 forintért adott el, melyből „tisztes haszonként“ több mint 6000 forintot vágott zsebre. A tárgyaláson megállapítást nyert, hogy Éberhardt Gyula kihasználva a kislakásépítőik rászorultságát, — mivel ezek az anyagok nehezen sze­rezhetők be —, ebből kovácsolt ma­gának jogtalan vagyoni előnyöket. A bíróság Éberhardt Gyulát üzér­kedés miatt 10 hónapi végrehajtható börtönbüntetésre ítélte. Társadalmi tulajdon fosztogatásáért 14 hónapi börtön Csirinyi György dunavecsei lakos 1955. tavaszától kezdődően munka­helyéről, az V. sz. Épületelemgyár­ból, majd ezt követően a Dunai Vas­mű szállásgondnokságától 1958. ja­nuárjáig folyamatosan, 8943 forint értékű szerszámot és egyéb társadal­mi tulajdont képező anyagot lopko­dott össze, s a lopott dolgokból laká­sán egy kis műhelyt rendezett be. A bírósági tárgyaláson a bűncselek­mény elkövetését beismerte és elmon­dotta, hogy a szerszámokat, anyago­kat a vállalati szállások javítására bocsátották rendelkezésére, amit nem használt fel, hanem saját céljaira vitte haza. A bíróság Csirinyi Györgyöt társa­dalmi tulajdon sérelmére elkövetett lopás miatt 1 év és 2 hónapi börtön­­büntetésre ítélte. Új ném­et répaszed kombájn a Pusztaszabolcsi Állami Gazd­ágban A múlt héten újfajta német répa­szedő kombájn érkezett az NDK-ból a Pusztaszabolcsi Állami Gazdaság­ba. A kombájn annyiban különbözik a tavaly már kipróbált hasonló gép­től, hogy ez nemr­ egy, hanem három menetben végzi el a felszedést és a felrakodást. Maga a kombájn fejeli, felszedi és külön sorokban lerakja a répafejet és a répát. A lerakott fej­es répasorokat viszont külön trakto­rokkal vontatott felszedő gépek rak­ják a szállító kocsikba Az új hárommenetes kombájnt hétfőn helyezték üzembe a Puszta­­szabolcsi Állami Gazdaságban. A kombájnt a megfelelő­­ gépbeállítás után nagyobb táblában akarják munkába állítani. Szakemberek véle­­ménye szerint ez a hárommenetes répaszedő kombájn naponta öt-tíz holdon feleli szedi fel, sorolja és rakja fel a répát. Csökkent a szabadpiaci forgalom A begyűjtési rendszer eltörlése után új árpolitikával, a termeltetési és ter­ményértékesítési szerződések rendsze­rének kidolgozásával a párt és kor­mány elősegítette a minőségi több­lettermelést. A parasztság több és jobb minőségű terményénél ebben az évben a múlt évihez viszonyítva, magasabb pénzbevételhez jutott. Igen lényeges szemléletbeli válto­zásra utal, hogy a parasztság jöve­delem-emelkedésének zömét termé­nyeinek az állam részére történt ér­tékesítésével érte el, s számottevően — országosan mintegy 30 százalék­kal — csökkent a szabadpiaci felhoza­tal. Amellett, hogy a parasztság ma már szívesebben értékesíti termé­nyéit az állami és szövetkezeti fel­vásárló­­ szerveknél, más körülmé­­nyek is a kormányzat iránti bizalom megszilárdulására mutatnak. A po­litikai és gazdasági konszolidáció, a mezőgazdasági­­ politikában alkalma­zott új irányelvek a parasztság fi­gyelmét újból termelésének fejlesz­tésére fordították. Erre utal, hogy a falusi lakosság össz­takarékbetét ál­lománya az első negyedévet tekint­ve, 40, a félévet tekintve, már 53,8 százalékkal meghaladta a múlt év­végi összállományt, s a Nemzeti Bank értékelése szerint jelentősen növekedtek a parasztságnál kintlévő készpénzkészletek is.

Next