Dunaújvárosi Hírlap, 1972. január (17. évfolyam, 1-8. szám)

1972-01-28 / 8. szám

T5bb mint 21 eases* forint jisteefcm A Kohászati Gyárépítő vál­­lalat dunaújvárosi főépítésve­zetőségén a szocialista bri­gádmozgalomban 1971-ben 19 brigád vett részt. A napok­ban értékelték a verseny­mozgalom eredményeit. A ne­mes vetélkedésben tíz bri­gád szerezte meg a szocialis­ta cím különböző fokozatait. Főépítésvezetői szinten a leg­magasabbat, az ezüst jel­vényt a Ságvári­ Endre ke­mence-kőműves brigád (ve­zetője Bojtor Lajos) és a Só­lyom ügyviteli brigád (veze­tője Papp Antalné) szerezte meg. Három brigád érte el a bronz fokozatot, öt mun­kahelyi kollektíva pedig elő­ször kapta meg a szocialista címet és oklevelet. A brigád­­versenyben résztvevőket — érdemeik szerint — összesen 21 ezer 800 forint jutalom­ban részesítették. Oift fi­bhel fizetnek? A Központi Statisztikai Hi­vatal decemberi adatai sze­rint­ az egyes iparcsoportok­ban elérhető átlagkeresetek között csekély különbség van. Vezet a bányászat 3054 fo­rinttal. A többi iparág között nehéz lenne érdemleges rang­sort felállítani. A hazai vegy­ipar, gyógyszeripar kiugró teljesítményei világviszony­latban is közismertek. Az át­lagkereset 2100 forint. A tex­tilipar mérsékelt produktu­mai szintén közismertek. Az átlagkereset: 1900 forint. A cipőipar ugyancsak mérsé­kelt teljesítményéhez nem kell magyarázó kommentár. Az átlagkereset: 1870 forint. A rendkívül nehéz körülmé­nyek között dolgozó kohászok átlagkeresete 2300 forint, az összehasonlíthatatlanul ked­vezőbb munkafeltételeket él­vező műszeripari munkások és alkalmazottak átlagkere­sete 2023 forint. Az öntők a kohászokhoz hasonló körülmények között dolgoznak. Átlagbérüket most emelik 6, illetve 8 szá­zalékkal, mert­ akadt olyato öntöde, ahol a havi átlagke­reset 2—300 forinttal volt alacsonyabb, mint a hideg­üzemi szakmunkásoké. Fur­csák és meglehetősen érthe­tetlen arányok. Melyik az az iparág, melyik az a foglal­kozás — az állami iparban —, amelyik ,,jól fizet"? Ho­gyan lehet a keresetek alap­­jára megállapítani, hogy egy iparág jövedelmező-e, vagy csak állami dotációk, szub­venciók mankójával léte­zi­k-e? A bérrendszer, az egyenlősdire alapozó, tehát a torz bérpolitika mindent el­takar, s az­­ iménti kérdések­re nagyon nehéz, majdnem lehetetlen válaszolni. A vá­laszt egyébként — furcsa mód — a munkások találták meg. Kár lenne tagadni, vagy nem észrevenni, hogy Ma­gyarországon kialakult a bér­­emelés egy sajátos formája. A munkás otthagyja az egyenlősdi alapján bérező­­ gyárakat és elmegy a maga­sabb — s talán differenciál­tabb — kereseti lehetősége­ket biztosító szövetkezeti iparba, vagy az agrárterüle­tek ipari vállalkozásaiba. Sokan a kötött átlagbér­gazdálkodást hibáztatják, ami miatt az ipari vezetők esz­közei, lehetőségei ebben a mérkőzésben eléggé korláto­­zottak. Kedvezőbb szociális juttatásokat nyújthatnak, szebb lehet az öltöző, vagy fürdő, nagyobb lehet a sport­pálya, ám ezzel úgy tűnik, nem ellensúlyozhatják pél­dául a tsz kiegészítő üzemek magas órabéreit. S ha csak a béreket vizsgáljuk, akkor el kell jutni a furcsa felisme­réshez: érdemesebb a primi­tív körülmények között mű­ködő tsz kiegészítő üzemben dolgozni, mint egy modern gépekkel felszerelt, a világ­piacon is számontartott ipar­ág korszerű gyárában. S úgy tűnik, a munkások egy része a bér kedvéért inkább a ma­nufaktúrát választja, s le­gyint a világszínvonalra, a korszerű gépekre, nehéz helyzetbe hozva műhelyeket, gyárakat, gyáregységeket. Említették­­ már: a vállala­tok vezetői előszeretettel hi­vatkoznak a bérgazdálkodás bizonyos kötöttségeire. Ám érvelésüket némi fenntartás­sal kell fogadni, mert tucat­nyi tény bizonyítja, hogy a vállalatok a meglévő lehető­ségekkel sem élnek okosan. A béregyenlősdi nem elsősor­ban iparágak közötti, hanem vállalatokon belüli probléma. Amikor az öntőipar már-már a termelési csőd szélére ke­rült — nem utolsó sorban az alacsony bérek okozta mun­kaerőhiány miatt —, akkor több, öntészettel foglalkozó vállalat — saját erőből — a korábbi béremelés többszörö­sére szánta el magát. S egy további furcsaság: a havi átlagkeresetek 10—20 százalékát kitevő úgynevezett mozgóbér lenne hivatott be­tölteni azt a differenciált anyagi ösztönzést, amiről a 80—90 százalékot kitevő alapbéreknél egyszerűen megfeledkeznek. Egyszóval: az egész iparban jellemző béregyenlősdi nem vezethető vissza valamiféle pénzhiány­ra, s nem is magyarázható csak a bérgazdálkodás kötött­ségeivel. Sokkal inkább ké­nyelmességről, felesleges óva­tosságról, sőt egyes esetek­ben hozzá nem értésről van szó. A mai bérrendszerben is rengeteg olyan lehetőség rej­lik, amelyek felismerésével és kihasználásával a jelenle­ginél lényegesen ösztönzőbb, differenciáltabb bérezési gyakorlat valósítható meg. V. Cs. Ülést tartott a városi pártbizottság Szervezetten, eredményesen folytatódik az ifjúságpolitikai határozat vég­rehajtása Csütörtökön délután ülést tartott a városi pártbizottság. A végrehajtó bizottság elő­terjesztése alapján megvitat­ta és elfogadta azt a jelen­tést, amely az MHSZ Köz­ponti Bizottság ifjúságpoliti­kai határozatának végrehaj­tásáról ad összegezést. A városi pártbizottság megállapította, hogy az ifjú­ságpolitikai határozat végre­hajtása jól szervezetten­ ha­lad Dunaújvárosban, gyakor­lati megvalósítása tartalmas. A városi pártbizottság és az alsóbb pártszervek és szer­vezetek irányító munkájának eredményeként növekedett az érdeklődés az ifjúsággal kapcsolatos problémák iránt az állami és tömegszerveze­­tekben, e szervezetek egyre több önálló ifjúságpolitikai feladatot oldottak meg sike­resen. Az elmúlt másfél év eredményei jó alapot terem­tettek városunkban a hos­­­szú távra érvényes határozat további végrehajtásához. Az ifjúság kérdéseivel való foglalkozás szerves részévé vált a mindennapi munká­nak, sok kezdeményezés tör­tént, amelyek kedvezően érintették fiataljainkat. pártalapszervezetek tagfelvé­­­teli tevékenységében is tük­röződött a párttagság törő­dése a fiatalokkal. Az 1971- ben felvett párttagok 35,7 százaléka huszonhat éven aluli fiatal volt. A pártbi­zottság felhívta a pártszer­vezetek figyelmét, hogy fo­kozott gondot fordítsanak az üzemekben a 18—21 éves korosztály legjobbjainak fel­készítésére, hogy a párt so­raiba léphessenek. A fiatalság iránti fokozot­tabb bizalom nyilvánul meg abban is, hogy az elmúlt idő­szakban lezajlott párt, taná­csi és tömegszervezeti vá­lasztások alkalmával számot­tevően növekedett a vezető testületekben a fiatalok ará­nya. A városi tanácsba 13 har­minc éven aluli tanácstagot jelöltek, illetve választottak. A tanács szakosztályai mun­kájukban számos ifjúsággal kapcsolatos kérdést oldanak meg sikeresen. A terv- és beruházási, valamint az igaz­gatási osztály hatékonyan közreműködik a fiatalok la­kásgondjainak­ban, a több éve megoldás a­hagyomá­nyosan működő KISZ-laká­­sok építésében és elosztásá­ban. A tanács munkaügyi osztálya a diákfiatalok nyá­ri foglalkoztatottságának szervezésében ért el jelentős eredményt. A művelődésügyi osztály irányításával sok olyan feladat megoldása van folyamatban, ifjúságpolitikai amelyeket az határozat megjelöl. Eredményesen fog­lalkoznak az iskolákban a fizikai dolgozók gyermekei­vel, tovább szélesedett a ta­nulók pályaválasztási előké­szítésének módszere, az is­kolákban javult az ifjúsági politikai szerv­ezetek tevé­kenysége és a diákönkor­mányzat. A fiatalok szabad­idejének hasznos eltöltésére könyvtárainkban, a klubok­ban, a művelődési otthonok­ban történtek kezdeményező lépések. Azonban a közmű­velődési intézmények ifjúsági műsorpolitikája még szegé­nyes, továbbra is kielégítet­len igény a területi ifjúsági klubok kialakítása. Megfe­lelően bővült a fiatalok spor­tolását, testedzését és táboro­zását biztosító tömegsport­­pályák, úttörőtáborok szá­ma. A pártbizottság e téren jelentős javulást remél, ha a vállalatok közreműködésével (Folytatás a 2. oldalon) Öt millió adag étel A Dunavidéki Vendéglátó Vállalat összesített adatai szerint 59 millió forint érté­kű ételt fogyasztottak a du­naújvárosiak az elmúlt év­ben. Ennek háromnegyed ré­szét a munkahelyi éttermek­ben tálalták fel, negyedrészét a Város éttermeiben fogyasz­tották el a vendégek. Az öt­venkilenc millió forintos for­galom mintegy 5 millió adag ételnek felel meg. Átlagosan minden dunaújvárosi — a csecsemőket is beleszámítva — az elmúlt évben legalább száz alkalommal étkezett a vállalat éttermeiben. A munkahelyi büfékben el­fogyasztott szendvics, süte­mény és üdítő ital értéke 3 millió forint volt. Az elmúlt évben 35 millió forint értékű szeszes italt, 14 ezer hektoliter sört, 2 ezer hektoliter­­ bort és nyolc, tíz hektoliter égetett szeszes italt fogyasztott a lakosság a vál­lalat éttermeiben, büféiben. Ugyanitt egymillió adag ká­vét is rendeltek a dunaúj­városiak. Az irodákban, munkahe­lyeken főzött kávé mennyisé­géről még becslésen alapuló adatunk sincs. Emberek a mélykemencében A meleghengermű m­élykemencéjének karbantartását folyamatosan végzik. A mélykemence 12 kamrája közül tíz üzemel, az egyik kamra javítása ezen a héten befeje­ződik, a másik kamra átépítéséhez még két hét szüksé­ges. A két kamra javítása nem jár termeléskieséssel. Képünkön a kemence falát bélelik hőálló samott-téglá­­val. Jobb anyagfelhasználással: 9 500 tonnával több finomlemez A­­ Dunai Vasmű három nagy üzemében, a meleg- és hideghengerműben, valamint a lemezfeldolgozó gyárban a múlt évben a fajlagos anyag­felhasználás területén ismét előreléptek. A technológiai fegyelem betartásán, az ösz­tönző bérezésen és a jobb minőségű alapanyagellátáson kívül a szocialista brigádok céltudatos munkája és né­hány műszaki intézkedés is hozzájárult az ilyen takaré­kossághoz. A meleghenger­műben kilenc kilóval, a hi­deghengerműben harminchat kilóval kevesebb alapanyag­ból állítottak elő egy-egy tonna melegen, illetve­ hide­gen hengerelt lemezt. A faj­lagos anyagmegtakarítások­ból végeredményben 2800 tonnányi melegen hengerelt és­ 9500 tonnányi hidegen hengerelt lemezt termeltek. A lemezfeldolgozó gyár pro­filhajlító üzemében minden­egyes tonna készárunál hat­hét kilogrammos volt az acéllemez megtakarítás. Ugyanakkor a spirálcső üzemben, az ú­j, 3. sz. cső­hajlítógép elhúzódott pró­baüzemelése és a gépsor akadozó indulása miatt emel­kedett a fajlagos anyagfel­használás. A kohászati nagyüzem dol­gozói 1972-re további takaré­kossági célokat tűztek ma­guk elé a fajlagos anyagfel­használás területén. 50 KISZ-fiata­­lalak­rc szabadsága és útja Szovjetunióba Múlt évi kiemelkedő gaz­dasági és társadalmi mun­kája jutalmául a Dunai Vas­mű szakszervezeti és KISZ- bizottsága a tavasszal ötven KISZ-fiatalt küld jutalom­kirándulásra a Szovjetunióba. A legjobbakat a KISZ-alap­­szervezetek taggyűlésein napokban maga a KISZ-tag­­a­ság választja ki. Néhányan olyanok is lehetnek az ed­digi legnagyobb kiránduló­csoportban, akik korábban tevékenykedtek dicséretesen az ifjúsági mozgalomban. A Szovjetunióba utazók arra a tizenkét napra jutalomsza­badságot kapnak. Február 1-én átadják Új körzeti orvosi rendelő nyílik a Szórád Norton úton A Ságvári városrész lakói tudják legjobban, hogy mennyire zsúfolt volt az Esze Tamás utcai körzeti or­vosi rendelők várója, hogy mennyire szükség volt már egy új rendelőre. A városi tanács kezdeményezésére az úgynevezett győri házak egyikének földszintjén, Szórád Márton út 40. szám­a alatt, az elmúlt hónapokban két lakásnyi területen új körzeti orvosi rendelőt ké­peztek ki. A rendelőben feb­ruár elsejétől kezdődően egy­­ felnőtt és egy gyermekorvosi körzet működi majd. Dr. Schabel Ferenc, a ren­delőintézet igazgató főorvosa elmondotta, hogy a rendelő­ket már korszerűen beren­dezték és február elsején már itt dolgozik a 11. számú felnőtt körzet (dr. Geiszt­­ Jakab) és a 6. számú gyer­mekkörzet (dr. Gózony Mar­git). Ugyancsak a Szórád M­­árton útra kerül a 6. szá­mú gyermekkörzethez tarto­zó csecsemőtanácsadás is. Az átköltözéssel egyidőben mind az Esze Tamás utcai felnőtt körzeti rendelőben, mind a Semmelweis utcai gyermek­körzeti rendelőben megvál­toznak a rendelési idők. A változásról a helyszínen sze­rezhetnek tudomást az érde­keltek. A felnőtt körzeti ren­delési idők megváltozása után, a 4-es, 5-ös, 10-es és 11-es körzethez tartozó bete­gek rendelési időn kívül 11 órától 15 óráig az Esze Ta­más utcai rendelőben talál­ják meg a készenléti orvosi szolgálatot. A Szórád Márton úti ren­delők megnyitása egyelőre nem jelenti a körzeti orvosi hálózat bővítését, csupán a zsúfoltság megszüntetésére hivatott. Az új rendelők azonban a későbbiekben he­lyet adnak a 9. számú gyer­­mekkörzetnek és a 13. számú felnőtt körzetnek is. A számú gyermekkörzetet elő­­­­reláthatólag már március 1-én életre hívják. A 13. szá­mú felnőtt körzet megszerve­zésére pedig ugyancsak sor kerül még az idea»

Next