Dunaújvárosi Hírlap, 1980. szeptember (25. évfolyam, 71-79. szám)
1980-09-02 / 71. szám
XXX. évfolyam, 71. szám ~ 1980. szeptember 2., kedd ~ Ára 1,50 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA ÜNNEP Az 1980. évi tanévkezdés pirosbetűs ünnepnap Dunaújváros történetében, mert még egyetlen esztendőben sem fordult elő, hogy két négy általános iskolával, összesen negyvennégy tanteremmel gyarapodjon az általános iskolai hálózat. Ünnepi esemény a két új iskola felavatása önmagában is, de méginkább azért, mert így vált lehetővé az idei tanévtől az egyműszakos oktatás megszervezése. Minőségi fejlődés kezdetét jelenti az egyműszakos oktatásra való áttérés, elsősorban azért, mert az oktató-nevelő munka számára optimális időszakban, a délelőtti órákban járhatnak iskolába városunkban az általános iskolások is. Ha emiatt csak néhány százalékkal lesz sikeresebb az oktató-nevelő munka bár ez számokkal szinte mérhetetlen, ha az eddiginél csak kicsivel is jobban bontakozhatnak hét és félezer diák készítlségei, már akkor is sokat nyert az életút kezdetén álló fiatalok mindegyike a mostantól bevezetett tanítási renddel. De nemcsak a fiatalok, hanem mindannyiunk számára nagy nyereség az eredményesebb oktatónevelő munka tárgyi feltételeinek megteremtődése. Az egész ország számára fontos, hogy mihamarabb növekedjen a tanintézetekből kikerülő fiatalok szellemi teljesítőképessége. Örömmel nyugtázhatjuk tehát, hogy ebben az ötéves tervidőszakban, s különösen ebben a tanévben lényegesen javultak városunkban az oktatás feltételei. Ide sorolható a tornatermekkel való ellátottság csakúgy, mint a szaktantermi oktatás, az idegen nyelvoktatás bővítése, a korrekciós osztályok megszervezése éppúgy, mint az, hogy mostantól gyarapítani lehet a napközikbe járók számát, helyhiány nem akadályozza az iskolai szakkörök, úttörőfoglalkozások délutáni megszervezését, egyéb, az oktatást jól kisegészítő délutáni rendezvényekre is eljuthat mindegyik gyerek. Igaz, az ideális helyzettől még távol van városunk. Megmarad még a váltóműszak az új castrumi iskola alsó tagozatán és a kiegészítő iskolában, s magasabb a kívánatosnál az osztályok létszáma. Sok diáknak az eddig megszokott helyett a lakóhelyétől távolabb levő új iskolába kell járnia. A beilleszkedés kezdeti nehézségei is többleterőfeszítést kívánnak - különösen kezdetben - sok tanulótól és pedagógustól. Mégis, mindezeket számításba véve is az alapfokú oktatás lehetőségeinek olyan gazdagodását hozta az 1980-81-es tanév, amilyenre eddig nem volt városunkban példa. A nevelőtestületeken, a tanulókon s a szülőkön a sor, hogy a lehető legjobban kiaknázzák ezeket az oktatás számára megnyílt új lehetőségeket. Cs. Gy. „...Olyan legyen, ahová repül a gyerek...” Felavatták városunk új általános iskoláit Két iskolaavató ünnepséggel kezdődött meg városunkban az 1980/81-es oktatási év. Elsőként a Béke városrész új iskolájának avatóünnepségén jelentek meg a megye és a város állami és társadalmi életének vezetői, köztük Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára, Sárosi József, a városi tanács elnöke. A megyei pártbizottság titkára beszéde bevezető részében Dunaújváros fejlődéséről szólt, hangsúlyozva, hogy mint az országban mindenhol, itt is minden az emberért történik. Utalt a lakások építésére, az új óvodák átadására, s külön is említette a mostani tanévkezdés eseményét, hiszen egyszerre két új, korszerű iskolát vehet birtokába a város. Beszéde további részében utalt az általános képzés fontosságára, amely képzésnek alapot kell adnia a változó szakismeretek későbbi befogadásához. Sudár Iván dicsérettel szólt az iskola tervezőiről, építőiről, akik rekordidő alatt készítették el a létesítményt. A továbbiakban köszönetet mondott mindazoknak, akik részt vettek az iskola építésében, az iskola berendezésében és kitakarításában, akik közreműködtek abban, hogy sor kerülhetett most az ünnepi tanévnyitóra. * A Castrum városrész új iskolájában is megtisztelték az avató ünnepséget jelenlétükkel a megye és a város vezetői, köztük Závodi Imre, az MSZMP KB tagja, a Fejér megyei Tanács elnöke, Sudár Iván, az MSZMP Fejér megyei Bizottságának titkára, Nagy Jenőné, a Fejér megyei Tanács elnökhelyettese. Az iskolaavató ünnepséget megelőzően Kovács Péter művészettörténész, a Magyar Képzőművészek Szövetségénak alelnöke felavatta Birkás István szobrászművész dunaújvárosi Kibontakozás című, az iskola aulájában elhelyezett hatalmas méretű domborművét. Az iskolaavató ünnepség szónoka, Nagy Jenőné megyei tanácselnök-helyettes köszöntötte a megjelenteket, köztük az iskolát felépítő Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat jelenlevő képviselőit, szólt az iskolai oktató-nevelőmunka szépségéről és jelentőségéről, a nevelők és szülők együttműködésének fontosságáról. Azt kívánta, hogy valósuljon meg ebben az iskolában a hatvan pedagógus, az ezerháromszáz diák, s a szülők egymást támogató, okosan nevelő együttműködése. Avatóbeszédét Móricz Zsigmondot idézve zárta: „Nekem olyan iskola kell, ahová repül gyermek”, majd azt kívánta, a hogy ilyen iskola legyen, amelyet most birtokba vehetünk. Az avatóbeszéd elhangzása után Nagy Jenőné a megyei és a városi tanács nevében jutalmat adott át Kollár László építésvezetőnek, Nyári László művezetőnek, valamint a Weiner Tibor kőművesbrigád tagjainak. A Béke városrészi iskolában Sudár Iván mondott beszédet A Castrum városrész második általános iskolájának avatása (Arany Gábor felvételei) Az építők gazdasági munkája a városi párt-vb napirendjén A nehézségek ellenére eredményes munka Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén beszámoltatta a 26. építőipari vállalat vezetőit a hatékonyság fokozására, a munkaerő- és bérgazdálkodás javítására, valamint a takarékos gazdálkodás érdekében hozott vállalati intézkedések végrehajtásának tapasztalatairól. A 26. építőipari vállalat — összevetve más, a városunkban működő vállalatokkal — sajátos helyzetben van. Egyrészt nem élvezi a telepített üzemek előnyeit, s ez a munkaidőrendben, a munkaerő összetételében mutatkozik meg elsősorban. Másrészt mint országos nagyvállalatnak, olyan kötelezettségei is vannak tevékenységi körében, amelyekben a legfontosabb szempont a közvetlen népgazdasági érdek. A vállalat az ötödik ötéves terv időszakában jelentős változáson ment át. Eszközállománya megkétszereződött, termelése dinamikusan felfutott, a kivitelezés technológiai színvonala jelentősen emelkedett. A megnövekedett feladatokat a saját létszám kismértékű növelésével tervezte a vállat megoldani. Ezért az élőmunka kiváltására, a terékenység emelésére, terthatékony munkavégzés biztosítására, széles körű intézkedéseket tettek. Ezek közül is kiemelkednek a munkaidő jobb kihasználására, a termelőberendezések fokozására, az kapacitásának anyagelőkészítés és anyagmozgatás gépesítésére, a kisgépesítésre, a műszaki fejlesztésre, az előregyártott szerkezetek alkalmazására, a teljesítménybéres foglalkoztatás növelé(Folytatás a 2. oldalon) Először 1833-ban, Széchenyi István kezdeményezésére rendeztek mezőgazdasági bemutatót Budapesten az Angliából behozott mezőgazdasági gépekből. Az első, teljesebb mezőgazdasági kiállítást 1857 júliusában Gazdasági termény-, állat- és gépkiállítás címmel rendezték meg. A korabeli sajtó azt írta róla, hogy „itt lehet látni az emberi ész roppant hatalmát". Az idén a BNV területén megrendezett Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár azóta a 69. a sorrendben. A mezőgazdaság e rangos bemutatóján hazánkból több mint száz vállalat és gazdaság szerepel önálló kiállítóként, s képviselteti magát húsz más ország mezőgazdasága is. A szeptember 4-én záruló kiállítást sok ezren keresték fel, köztük jónéhány mezőgazdasági szakember. Az érdeklődőket a 40-es pavilonban a Dunai Vasmű termékei fogadták. A vasmű sikeréről és a mezőgazdasággal való kapcsolatáról lapunk harmadik oldalán olvashatunk beszélgetést (Németh Edit felvételei)