Dunaújvárosi Hírlap, 1982. március (27. évfolyam, 18-26. szám)
1982-03-02 / 18. szám
XXXII. évfolyam 18. szám ~ 1982. március 2., kedd ~ Ára: 1,80 Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Már a pályázat is vitát hozott Van-e remény a kiváló címre? A Dunai Vasmű 1981-ben nyújtott teljesítményével nem érte el termelési tervét és tervezett nyereségét sem. Ennek ellenére megpályázta a kiváló vállalat kitüntetést. A döntés szenvedélyes vitákat váltott ki még vállalaton belül is. A kérdőjelek eltüntetése érdekében a Dunaújvárosi Hírlap is bekapcsolódik a vitába: a partner Tenyér Mihály, a vasmű pártbizottság politikai munkatársa, gazdaságpolitikai munkabizottságvezető. DH: — Mire alapozva pályázta meg a kiváló címet a vasmű? A gazdasági mutatók egyáltalán nem úgy alakultak, ahogy tervezték. T. M.: — A konkrét helyzet, konkrét elemzése után kell a döntést meghozni. Mi is így cselekedtünk. Úgy gondolom, hogy hosszabb ideig csak az hökken meg ezen, aki nem ismeri az objektív külső és belső körülményeket. A külső tényezők közül mindenképpen figyelembe kell venni a magyar kohászat nehézségeit. Mindenki láthatta a „Hét”-ben hogy például Franciaországban egy vadonatúj kohászati vállalatot nem indítanak el, mert úgy a gazdaságosabb. A vállalat szempontjából külső tényező a szabályozórendszer gyors változása. Tavaly két alkalommal emelkedtek az energiaárak. Azt hiszem év közben — s ez részben természetes is —, főként a belső gondokat hangsúlyoztuk csak, s így a vitatkozók egy része nem érzékeli kellően a külső helyzetet. Rossz körülmények között maradt talpon vállalatunk, s termelt nyereségesen. Dolgozóink részére az átlagosnál magasabb bérnövekedést is tudtunk biztosítani. DH.: A vasmű a hazai igényeket csak a tőkésexport rovására tudta kielégíteni, így a tervezett 100 millió dollár helyett „csak” 51 millió dollárt bevételhez juttatta az országot. T. M.: — A tervezettnél kevesebb készáruból elsősorban a hazai piac igényeit kellett kielégíteni, s így a tervezettnél kevesebb jutott tőkés exportra. A hagyományos tőkés piacainkon bevezetett diszkriminációs intézkedések ellensúlyozása érdekében új piacokat kellett felkutatni, „betömi’,’ oda. Van’ olyan magyar vállalat is, amelyik előtt becsukódott a kapu, s nem talál másik piacot termékeinek. DH.: A szabályozó rendszer változásai a kohászati ágazatban a megtermelt nyereség átcsoportosítását is szolgálta. T. M.: A változások a mi vállalatunkat érintették a legkedvezőtlenebbül. DH.: — Előfordul, hogy vezetők misztifikálják a külső nehézségeket, éppen belső gondok és problémák takargatása érdekében? T. M.: — Vállalatunknál ez nem jellemző. Hogy nehézségeinket milyen arányban okozzák külső és belső problémák, ezt nehéz kimutatni. Én más gondokat látok. Még mindig erős a bázisszemlélet. Tavaly ennyi volt, az idén ennyinek kell lennie, s ha nem annyi, akkor az kudarc. A terv nem fétis, hanem eszköz. Az objektív körülmények hatására tervtől eltérő eredmények születhetnek. Az ilyen eredmény lebecsülése a munka, a sok emberi erőfeszítés lebecsülését is jelenti. A Dunai Vasmű eredménye a tavalyi év körülményei között jelentős teljesítmény volt. Azt leértékelni nem szabad! Kevés beruházást indítanak mostanában költségmegtakarítással, határidőn belül, mi pedig a konverternél meg tudtuk ezt valósítani. Fél évvel a határidő előtt bevezettük az ötnapos munkahetet. Mindezekkel nem akarom kisebbíteni belső hibáinkat, azokat megismételnünk nem szabad. DH.: — Mint magánember, mi a véleménye. A vasmű elnyeri a címet? T. M.: — Sokkal fontosabbnak tartom, hogy a pályázás körüli véleménykülönbségek is önvizsgálatra késztettek vezetőket és munkásokat egyaránt. Remélem, hogy ebben az önvizsgálatban tért hódít a minőségi szemlélet, a rugalmasabb cselekvés. A piacra termelési készség felváltja az „ez van, ezt tudjuk gyártani, ezt adják el a kereskedők” cégérrel ellátott korábbról jól ismert belenyugvást. Szerintem ez a legfontosabb, még annál is fontosabb, hogy elnyerjük-e azt a címet vagy sem. A tetőtér-beépítésre specializálódnak Envből három Az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalatra több feladat hárul, mint amennyit el tud végezni. Ezért határozott úgy a vállalat vezetősége, olyan kisvállalkozások szervezésére buzdítja saját dolgozóit, hogy egyes munkáit „albérletbe” adhassa. Hat feladatkör átvállalását javasolják a vállalati gazdasági munkaközösségeknek: a tetőtérbeépítést, a megürülő lakások felújítását, a lépcsőházak festését, a lakóházak pincei elektromos elosztóhálózatának karbantartásait, a pala- és cseréptetős lakóházak tetőinek karbantartásait, s végül a hibaelhárító ügyeleti szolgálat megszervezését és ellátását. A felhívás nem maradt hatás nélkül. A bíztató ígéretek után, — nevezetesen, hogy az IKVGV raktárából vételezhetik a különféle anyagokat, amelyekkel természetesen el kell számolniuk; hogy jutányos géphasználati díjat számít fel a vállalat; hogy a vállalati jogtanácsos elkészíti a vállalat és a gazdasági munkaközösség között megkötendő szerződés tervezetét; — Sebestyén Sándor vezetésével igent mondott egy brigád a lépcsőházak festésére, valamint a tetőtérbeépítések asztalos- és mázolási munkáinak elvégzésére. A továbbiakban még két munkaközösség nyilvánította ki megalakulását. Közülük az egyik komplex szakbrigád, míg a másik e két munkaközösség számviteli teendőit látja el. „Diák”-újságírók A hazánkban tanuló afroázsiai újságírók huszonkét ;agú csoportja hétfőn Dunaújvárosba látogatott. A vendégek megismerkedtek a Dunaújvárosi Hírlap szerkesztőségének munkájával, tájékozódtak a város életéről, fejlődéséről, majd a fiatal újságírók felkeresték a Dunai Vasműt. Délután művelődési intézményeket látogattak meg. Vissza a vásárlóknak Jó gazdasági évet zárt a Dunaújvárosi Munkásszövetkezet. Amint a részközgyűléseken is tájékoztatták róla a megjelenteket, tavaly 466 millió forint értékű forgalmat bonyolított le a szövetkezet, s nyeresége 13,7 millió forint lett. 3,8 százalékkal több az előző esztendeinél. A nyereségből a múlt évi bér 4 százalékának megfelelő összeget fizet ki részesedésként saját dolgozóinak a szövetkezet, 800 ezer forintot oszt szét vásárlási visszatérítésként a szövetkezeti tagok között, 165 ezer forintot költ kulturális célokra, s 25 ezer forinttal hozzájárul a Munkásművelődési Központ fenntartásához is. Propagandistatanácskozás Az MSZMP városi végrehajtó bizottsága március 4- én — csütörtökön — 15 órakor a főiskola 326-os termében A nemzetközi politika legújabb eseményei címmel továbbképzést tart a pártpropagandisták és a KISZ vezető propagandisták részére. Számadás és választás Tizenhat papírgyári KISZ- alapszervezet 67 küldöttje tanácskozott pénteken délután a Papír Klubban, hogy összeállítsák a múlt mozgalmi év ifjúsági munkájának mérlegét. A vállalat „Pesti Barnabás” nak a múlt KISZ-bizottságaévben végzett mozgalmi munkáról szóló beszámolóját Hajnal Károly, a gyári KISZ-bizottság titkára ismertette a papírgyár dolgozóinak több mint harmadát képviselő küldöttekkel. A jelentés megállapította, hogy az akcióprogramban foglalt éves fő célkitűzéseket, az egy évvel ezelőtti küldöttgyűlés határozatait a papírgyári fiatalok döntő részben megvalósították. A küldöttgyűlésre összeállított statisztikai füzet számai telnek, viszont arra figyelme,hogy a következő mozgalmi évben nagyobb gondot kell fordítani az ifjúsági szervezet párttaggá nevelő munkájára, a hatékonyabb politikai képzésre, szervezettség javítására és a a tömegbefolyás erősítésére. A rendkívül részletes beszámolót — ennek okán — kevés hozzászólás követte. A küldöttek a korábbi 11 tagú KISZ-bizottság helyébe új, — az irányító, szervező és nalát ellenőrző munka színrejavítandó —• ezúttal 13 tagú bizottságot választott. A papírgyár KISZ-bizottságának titkára ismét Hajnal Károly lett. Megpályázták a kiváló címet Megtartották ez évi első tanácskozásukat a 26-os Állami Építőipari Vállalat szocialista brigádvezetői. Az ülésen megtárgyalták az anyag- és energiatakarékosság fokozására, a munka hatékonyságának növelésére, valamint a minőségi munkavégzésre irányuló vállalati intézkedési terveket. Értékelték az 1981. évi szocialista munkaverseny eredményeit és döntöttek az élenjáró kollektíváknak járó címek és jutalmak odaítéléséről. Egyetértettek azzal, hogy elmúlt évi eredményei alapján a vállalat megpályázza a kiváló vállalat címet, majd a szocialista brigádok vezetői a munkaversenymozgalom ez évi feladatairól tanácskoztak. Ez lesz a második Újabb húsztantermes CLASP-szerkezetű általános iskola készül el tanévkezdésig a Béke városrészben. A képünkön látható épülő iskola tükörképe lesz a mellette lévő, 1980-ban átadott tanintézetnek . * (Cseh Tibor felvétele) Fizették, fizetik A Dunaújvárosi Víz- és Csatornaművek az éves bértömeg 9 százalékának megfelelő összegű nyereségrészesedési alapot képezhetett a múlt évben. A nyereség mintegy 40 százalékát év közben kifizette a vállalat brigád jutalmakra, a kiváló dolgozók jutalmazására, évközi prémiumokra, sőt a jóléti alapot is kiegészítette belőle. A fennmaradó 60 százalékot osztotta szét nyereségként, s fizette ki múlt pénteken dolgozóinak. Nőnapi meglepetés A Dunaker nőnapi meglepetésnek tartogatja dolgozói nyereségrészesedését. Ebben az évben a vállalatnál átlagosan tizenegy napi keresetnek megfelelő pénzt osztanak szét. Fizet az IKVGV is Az Ingatlankezelő- és Városgazdálkodási Vállalat dolgozói pénteken vehetik fel a nyereségrészesedésüket. A vállalat múlt évi jó gazdálkodása eredményeként 14,8 napi fizetésnek megfelelő összeg jut átlagosan egy dolgozóra. Részesedés helyett Nyereségrészesedés helyett hatnapi bérnek megfelelő jutalmat fizetnek a Magyar Posztógyár dunaújvárosi fésűsfooodájában március 11- én. Bár a gyárnak sikeres éve volt a tavalyi, a tervezett nyereségüknek több mint kétszeresét érték el, a banktartozásuk miatt csak így, a béralapból honorálhatják a kollektíva jó munkáját. Vendéglátók nyeresége Nyereségesen dolgozott az elmúlt évben a Dunavidéki Vendéglátó Vállalat. Elért gazdasági eredménye alapján hárommillió forint nyereségrészesedést fizethet ki dolgozóinak március 8-án. A nyereségrészesedés, amelyet a dunaújvárosi központban, kecskeméti, illetőleg székes afehérvári területigazgatóságon vehetnek fel a dolgozók, átlagosan 11-12 munkanapi keresetnek felel meg. Húsz forint per Kopf Ugye nem kell magyarázni, miről van szó. Március első napjaiban ugye tetszenek érteni a tímet? A mi (és sok más) szakszervezeti bizottságunknak az idén húsz (harminc-negyven, maximum ötven) forintja van arra, hogy március nyolcadikán megajándékozzuk a nőket. Mindig ennyi szokott lenni. Hogy honnan tudom ezt ilyen pontosan? Onnan, hogy sok éve részt veszek nőnapi bulikon és sok éve kér tőlem is a szakszervezeti bizalmi 10—20 forint úgymond hozzájárulást. Másfelől a mi háztartásunk is tele lenne már ilyen 20—40 forintos „ajándéktárgyakkal. Van pléhtálcánk, amire egy nagyokos rágravírozta, hogy Nemzetközi nőnap (persze dátum nélkül, mert így nem évül el), van műanyag dobozunk, kisebb, nagyobb, összecsukható ivópoharunk, tenyérnyi textilalátétünk, festett poharunk, lemezből préselt hamutálcánk, sótartónk, mázas tányérunk — valamennyi, valahol a pincében. Már régóta sajnálom az ünnepelteket, akik a virág mellé, az ajándékozók helyett is pirulva, de eljátszva az örömteli meglepődést, átveszik a szociális-kulturális keretből és pvc-ből kisajtolt vajtartókat — mint ünnepi, nőnapi ajándékot; méltó megemlékezést arról, hogy a nők egykor kivívták (kivívják-e egykor valóban?) az egyenjogúságot. Vajon, miből gondoljuk mi férfiak, ilyen-olyan beosztásban lévő alkalmi szervezők, hogy a köszöntő szó, és a nőkhöz mindig illő virág mellé tett konyhai törlőruha (ára 32,40 Ft) emeli az ünnep fényét, demonstrálja és kifejezi tiszteletünket? Jön az ünnep. Ismét fő a fejünk (férfifejek): mit is lehet 20-30-40, maximum 50 forintért per Kopf (női Kopf) venni? Ha szabad javasolnom, húsz-harminc forintért ne vegyünk semmit. A semmi néha több. A nőnap politikai tartalmához, társadalmi jelentőségéhez méltatlanok azok a kicsinyes számolgatások (akkor mennyi is jut egy főre .. .?) amit mi készülődésnek neveztünk el és amelyek végeredménye egy (jó ha nem giccses) üvegpohár. A készülődés ugyanis mást jelentene). Például azt, hogy legalább nőnap közeledtén tudatosan egyenrangú társunknak tartjuk, saját életét élő, önálló célokat dédelgető emberként tiszteljük hozzánk tartozó és a közelünkben élő nőket De ez már egy nőnapi vezércikk témája. Ezért abba is hagyom. Különben is gondban vagyok: per Kopf, húsz forintunk van a nőnapra. Mit vegyünk a virágon kívül? Miskolczi Miklós