Dunaújvárosi Hírlap, 1982. július (27. évfolyam, 53-61. szám)

1982-07-02 / 53. szám

Még nem született döntés Válás is lehetséges Mint arról már lapunk keddi számában hírt adtunk, az MSZMP városi végrehaj­tó bizottsága legutóbbi ülé­sén (június 28-án) napirend­re tűzte az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási káderhelyzetéről szóló Vállalat tájé­koztató jelentést. Tette ezt a megyei párt-vb korábbi ajánlatára. A tájékoztató ös­­­szefoglalóan megállapította, hogy az IKVGV különböző szintű vezetőinek többsége alkalmas vagy alkalmassá te­hető jelenlegi munkörének betöltésére. A részletek azonban nem ilyen egyértel­műek. A vállalat rendkívül sokrétű feladatot lát el, és ez önmagában is az átlagos­nál nehezebb feladatokat je­lent, nagyobb követelményt támaszt az itt dolgozó veze­tőkkel szemben. A „kerítés nélküli gyár” munkáját szin­te az egész város lakossága figyelemmel kíséri. Ezért itt különösen is fontos a helyes vezetői módszerek megvá­lasztása. A jelentés megálla­pította, hogy az irányítási módszerek nem mindig és mindenütt felelnek meg a követelményeknek, ezért — ahol arra szükség van — sürgősen változtatni kell eze­ken. A testület erre nyoma­tékosan felhívta a figyelmet, és megjelölte a változtatás irányát is. A várospolitikai feladatok végrehajtása min­denképpen igényli a sokpro­filú­ vállalat tevékenységé­nek minőségi javítását. Eh­hez a szervezeti felépítésben is elképzelhető változás. Az illetékesek már gondolkod­nak egy olyan terven, amely szerint az Ingatlankezelő és Városgazdálkodási Vállalat két önálló (egy lakáskarban­tartó és egy városgazdálko­dó) vállalattá bontható. Ez utóbbiról egyelőre még nem született döntés. Tíz perc — sokmilliós kár Tíz percig tartott csupán az egész. A dió és galamb­tojás nagyságú jégdarabok pusztító regimentjének azon­ban ennyi idő is elég volt szombaton este a határ szinte teljes letárolásához. Az Ál­­lami Biztosító tájékoztatása szerint a járásban a puszta­szabolcsi tsz 820, a besnyői pedig 2349 hektáron szenve­dett jégkárt. Az áldatlan égi áldás a környező háztáji kis­kerteken is alaposan elverte­­ a port. — A mutatkozó termés na­­gyon-nagyon megfelelt volna az elvárásoknak — állapítja meg Matkovics László, az 5700 hektáron gazdálkodó Besnyői Sallai Imre Mgtsz párttitkára. — A vetéstől a növényápolásig minden jól ment, de ha egyszer így ki vagyunk téve a természet kénye-kedvének.... A besnyői téesz iváncsai területén a napraforgót és a cukorrépát érte a legnagyobb kár. A kukoricáról most még valójában nem lehet ponto­san megállapítani, mit tett vele a jég, de az már szinte teljesen biztos, hogy a Super Slavia vetőmagbúzából nem vetőmag lesz. A terepjáró meg-megcsúszva Tudor-diesel halad ve­lünk a táblák között a fel­ázott földúton. Szomorú ké­pet mutat a határ. Kilyugga­tott leveleit ugyan eldobja majd a cukorrépa, ez azon­ban hektáronként 50—70 má­zsa terméscsökkenést ered­ményez. A másik oldalon­ lefejezett napraforgók soka­sága — néhol a fej még épnek tűnik, ám a szár is sérült, s idővel ott indul meg sajnos a pusztító rothadás. Iváncsán nem egy ablakot tört be szombaton a jég; Má­tyási György kertjében a szőlőt kaszabolta le. — Majdnem sírt az uram, amikor­ vasárnap hajnalban kiment, s meglátta ezt a pusz­títást — kesereg a gazda fe­lesége. — Jó, ha 2—3 mázsa szőlő lesz a 12—15 mázsa he­lyett. — A biztosító némiképp kárpótolja a téeszt — mond­ja Matkovics László —, a terméskiesés azonban pótol­hatatlan vesztesége a nép­gazdaságnak. Számottevő a besnyői téesz kára, a jövőt illetően mégsem keseregnek. Bíznak a bevé­teleik mintegy 60 százalékát produkáló állattenyésztő­ágazat sikerében, továbbá a várhatóan ma vagy holnap kezdődő aratás jó eredmé­nyeiben. Az alkatrészgondok ellenére ugyanis mind a 11 kombájn kész az 1800 hek­tárnyi őszi árpa-, illetve bú­zatermés betakarítására. E. B. A megyei pártbizottság és párt-vb ülése érdekvédelem A községi pártszervek hely­zetéről, további feladatairól tárgyalt kedden a megyei pártbizottság, megállapítva: megyénk lakosságának 60 százaléka községekben él, folyamatosan javuló gazda­sági, társadalmi, kulturális feltételek között. A megye párttagságának 43 százaléka dolgozik községeinkben, 337 pártalapszervezetben. E párt­szervek eredményesen vesz­nek részt a lakóhely gazda­sági fejlesztésében, a telepü­lésfejlesztésben és a kultu­rális viszonyok alakításában. A községek pártházai egyre inkább a települések politi­kai, társadalmi életének köz­pontjaivá válnak. * A fogyasztói érdekvédelem volt a témája a megyei párt­végrehajtó bizottság szerdai ülésének. A megyében az áruforgalom öt év alatt 16 százalékkal emelkedett, s eközben kis mértékben az alapellátás színvonalát is si­került emelni. 48 ezer négy­zetméterrel bővült a keres­kedelmi hálózat, a szolgálta­tói azonban mindössze 600 négyzetméterrel. Évente át­lag ezer ellenőrzést végeztek az illetékes szervek, s tavaly a feltárt hibák nyomán 271 esetben alkalmaztak felelős­ségre vonást. A lakosság ré­széről félszáz panasz érke­zett hamis mérésre, minőség­rontásra, vagy garanciális ja­vítás felületes elvégzésére. A gondok ellenére a ke­reskedelem és a szolgáltatá­sok dolgozói nagy többségé­ben becsülettel látják el fék­adataikat, vállalva az ötna­pos munkahéttel rájuk nehe­zedő hátrányokat. A kereske­delemben alkalmazott nagy­számú nő, sokszor fizikai munkával is túlterhelten, tudja a fogyasztók igényeit kielégíteni. Megbírságolják Megkezdte a városi tanács műszaki osztálya az építés­­rendészeti helyszíni felméré­seket a városban, valamint Kisapostagon és Nagyvenyi­­men. Az eddigi munka so­rán kiderült: sok az engedély nélküli építkezés. A felméré­seket szeptember végén ér­tékelik, s ezt követően bírsá­golják az engedély nélkül építkezőket. Aki látja őket, talán megfagy a vér az ereiben. Pedig nem kell félteni C­z­e­g­l­é­d­i László és Kunfalvi Már­ton renováló alpinistákat, kiválóan értik a dolgukat. Nap­hosszat csüngnek a tíz emeletnyi magasban és szigetelik a Vasmű úti - 43-57. számú - lépcsőházakat. A Renal­­pin elnevezésű gazdasági munkaközösség tagjai az elő­reláthatólag nyár végéig tartó munkát százharmincezer forintért végzik (Rozsnyói Zoltán felvétele) Mennyiért, milyen értéküt Egy hete látott napvilágot az MSZMP KB június 23-i üléséről kiadott közlemény. A dokumentum megállapítja, hogy „céljaink elérése érde­kében elengedhetetlen a gaz­dálkodás hatékonyságának és a külpiaci értékesítésnek a javítása, az energiával és az anyagokkal való takarékosko­dás, a beruházási tevékeny­ség és a készletfelhalmozás mérséklése, valamint a telje­sítmények és a bérek össze­hangoltabb alakítása.” Milyen konkrét teendők végrehajtását követeli meg a párthatározat idézett része a papírgyárban. Erről kérdez­tük T­o­p­á­n­k­a Györgyöt, a papírgyári pártbizottság titkárát. — A KB-ülés­­ az idei év eredményeit tette mérlegre, és további gazdasági felada­tait határozta meg. Ebből a munkából a Papíripari Vál­lalat része: 2 millió dollár értékű exportnövelés, illetve 4 millió dollár értékű im­portkiváltás, részben a hul­­lámdoboz-gyártás növelésé­vel, részben az alkatrészgaz­dálkodás javításával. A ta­valyinál nagyobb mennyiségű terméket nem tudunk előál­lítani, ezért gyártmányaink értékét kell növelnünk. Elő­térbe került a „mennyiért — milyen értékűt” kérdés. — És mi a gyár válasza? — Legfőbb teendőnk az anyag- és energiatakarékos­ság, valamint a készletek csökkentése. Hogy ez meg is valósuljon, konkrét intézke­déseket foganatosítunk. Ele­mezzük például az egyes ter­mékekre jutó energiafelhasz­nálást, meghatározzuk, hol és mennyire lehet csökken­teni még az anyag- és ener­gia-felhasználást. Például a hulladékpapír felhasználásá­nak növelésével drága im­port alapanyag helyettesít­hető. A gyár dolgozóinak im­már nyolcvan százaléka dol­gozik teljesítménybérben. Ezt az arányt nem nagyon lehet növelni, az érdekeltségi rendszer viszont tovább fino­mítható. Már korábban el­kezdtük a gyári irányítású struktúra korszerűsítését, a változó körülményekhez jól igazodó vezetők anyagi meg­becsülésének javítását. Ezt a munkát a KB-határozat szel­lemében tovább folytatjuk. — A pártbizottság milyen konkrét feladatokat jelöl meg az üzemben dolgozó kommunisták számára? — A hétfőn esedékes gyár­vezetői értekezleten értékel­jük az I. félévet, és megha­tározzuk a KB-határozatból ránk háruló konkrét teen­dőket is. A továbbiakban mindez taggyűléseink témája is lesz. A pártszervezetek (a párttagok) azzal tehetik legtöbbet, ha jobban részt­­ vesznek a feltáró munkában, elemzik, hogy saját munka­helyükön milyen megtakarí­tást lehetne elérni, javaslato­kat adnak a hatékonyabb termelés érdekében, ha eb­ben a szellemben fokozzák irányító-ellenőrző tevékeny­ségüket, természetesen nem átvállalva a gazdasági veze­tés feladatait. Cs. Gy. A vasmű exportmérlege A Dunai Vasmű termékei a jelenlegi nehezebb piaci helyzetben is exportképesek. A vállalat így erejéhez mér­ten tud hozzájárulni a ke­reskedelmi egyensúly javítá­sához. A vasmű az első féléves exporttervét mennyiségben és értékben egyaránt teljesí­tette. Melegen­ és hidegen­­hengerelt készáruból, nyitott profilból és radiátorból ös­­­szesen több, mint 140 ezer rendelőknek. A radiátor­üzem fennállása óta ebben a félévben tudta tőkés piacon a legtöbb terméket értékesíte­ni. (Több mint 34 ezer négy­zetmétert.) A Dunai Vasmű termékei­re a Metallimpex október végéig megkötötte a szerző­déseket. Ez azt jelenti, hogy a vállalatnak lehetősége van 70—80 millió dollár értékű tőkés export teljesítésére eb­­ben az évben. Megkezdték az építők a Skála Áruház homlokzatának burkolását színtartó, időjárásálló, Csehszlovákiában felületkezett alumíniumlemezekkel. A már kész burkolatból kikövetkez­tethető, hogy milyen is lesz a valóságban a Skála Dunaújváros Áruház. A tervezett, dom­­bormintás műanyagburkolatot a kedvezőbb ár, és a kedvezőbb műszaki jellemzők miatt cserélték fel aluminiumburkolatra a beruházók Hírek a megyéből • A Zámolyi medence, nö­vény- és állatvilágát tekintve egyedülálló földrajzi egység. Ennek megőrzése céljából döntött a megyei tanács vég­rehajtó bizottsága, s a több mint 480 hektár területű Csikvarsai rétet július 1-i hatállyal természetvédelmi területté nyilvánította. • Az Országos Találmányi Hivatal és az SZMT vezetői áttekintették a megye újító­mozgalmának helyzetét. Megállapították, hogy az 1980. évi kis mértékű fellen­dülés nem bizonyult tartós­nak. Csökkent a nők, a fia­talok és a munkások újítá­sainak száma, örvendetes azonban, hogy a műszaki ér­telmiség újítókedve nőtt, s emelkedett a szocialista bri­gádtagok között is az újítók száma. Októberben újítási és szellemi termékek kiállítását rendezik meg Székesfehérvá­ron, a Technika Házában. • Az Ikarus székesfehér­vári gyára július végéig öt­ven légkondicionáló berende­zéssel felszerelt autóbuszt szállít Kuvaitba. Június kö­zepén kuvaiti delegáció járt a fehérvári gyárban és újabb ötven távolsági luxus jármű készítésére adtak át megren­delést. Ezeket a járműveket december végéig kell kiszál­lítani. Kuvait évek óta rend­szeresen vásárol már autó­buszokat Magyarországról. Az Ikarusz biztosan jelen tud lenni gyártmányaival eb­ben a gazdag országban.

Next