Dunaújvárosi Hírlap, 1984. október (29. évfolyam, 79-87. szám)

1984-10-02 / 79. szám

XXXIV. évfolyam, 79. szám ~ 1984. október 2., kedd ~ Ára: 1,80 Ft Hím­a? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Sl-faktor Reálisan ítéljük-e meg a vállalkozásokat? Az első két év tapasztalatai alapján nem halványul a vita, inkább erősödik, s nem múlt el tel­jesen a vállalkozók félelme sem. Nevezetesen: van-e jövőjük a vállalkozásoknak, mint viszonylag új gazda­sági formáknak? A kisvállalkozások adó­­befizetései tavaly 1,7 mil­liárd forinttal növelték az állami költségvetés bevéte­leit. Persze, a vállalkozók is megtalálták a számításu­kat. A mintegy 28 ezer önálló gazdasági munkaközösségi tag (létszámuk egy év alatt megduplázódott) átlagosan 45 ezer forint havi jövede­lem után fizetett adót. A legdinamikusabb fejlődést mutató vállalati gazdasági munkaközösségekben (1984 áprilisában 11 ezer ötszáz vgm működött, több, mint százezer résztvevővel), átla­gosan havi 28 ezer forintot kerestek a tagok. A vállalkozók kétharmada főmunkaidős, tehát biztos állás mellett vállalkozik. sos Továbbra is ellentmondó­a vgm-ek megíté­lése. Hiszen kiugró tel­jesítményeik felhívják a figyelmet a főmunkaidős szervezési hiányosságokra, az elszámolás nehézkessé­gére, az árképzés gyenge­ségeire, a vállalati ösztön­zési rendszer elégtelensé­gére. Ugyanakkor jó néhány problémát elfednek, s lát­szatmegoldást nyújtanak. Például csökkentik a túlórák számát, mérséklik a terme­lés ciklikusságát, a terme­lési lemaradásokat, elodáz­va ezzel az igazi megoldást hozó intézkedéseket. Persze, ezek általános tapasztala­tok. A konkrét helyzetnek megfelelően kell az illetéke­seknek összegezniük saját tapasztalataikat. Annál is inkább, mert so­kakban gyakorta az SI-fak­­tor, a sárga irigység moti­válja az állásfoglalásokat... Mindenesetre a kormány nyári állásfoglalása szerint a kisvállalkozásokra még hosszú ideig szükség lesz, s nincs szükség a szabályozók lényeges módosítására ... - 5t - Ünnepség a Vasmű Klubban Legfontosabb a béke A fegyveres erők napja, a Pákozdnál aratott győzelem 136. évfordulója tiszteletére pénteken délután ünnepséget rendeztek a Vasmű Klubban, ahol megjelentek Dunaújváros párt-, állami és társadalmi szervezeteinek vezetői, köztük Gadanecz György, a városi pártbizottság első titkára. Részt vettek az ünnepségen a magyar fegyveres erők és testületek Dunaújvárosban vagy környékén szolgálatot teljesítő egységeinek pa­rancsnokai, tisztjei, s az ide­iglenesen hazánkban állomá­sozó szovjet déli hadsereg­csoport képviselői. Az Internacionálé után Bardócz Éva, a Pont színját­szó együttes tagja szavalta el Garai Gábor: Hazám című versét, majd az ünnepi be­széd következett.­ F­ehéri Béla, a Dunai Vasmű pártbizottsá­gának titkára előbb a pá­­kozdi csata jelentőségére utalt: — Múltunk, és sajnos jele­nünk is, telis-tele van csa­tákkal, háborúkkal. Vannak lelkesítő csatáink is. Kevés dátum ivódott jobban a ma­gyar nép emlékezetébe, mint 1848. szeptember 29-e .. . Azon a napon a népfölke­­lőkből, és éppencsak meg­alakult reguláris csapatokból verbuválódott magyar sereg olyan győzelmet aratott, amellyel lehetővé vált a pol­gári forradalom további foly­tatása. — Elődeink példája arra bíztat bennünket, hogy, to­vább folytassuk harcunkat a nép ügyéért — ha más frontokon és más eszközök­kel is, de ugyanazzal az el­szántsággal — folytatta a szónok, majd köszönetet mondva a fegyveres erők és testületek tagjainak, így fe­jezte be beszédét: — készült­ségük biztosítja a haza béké­jét, békénket — és mi lehet ennél fontosabb? Az ünnepségen a dunaúá­­rosi Központi Énekkar és a Vasas Néptáncegyüttes adott nagysikerű műsort. (A fegyveres erők napja alkalmából kitüntetettek név­sorát lapunk harmadik olda­lán közöljük.) Egészségügyi hét lesz novemberben Először szervez egészség­­ügyi hetet a Vöröskereszt városi vezetősége. A novem­ber 19—23-ig tartó rendez­vénysorozat fő témája az egészségnevelés lesz. Az ér­deklődők előadásokat hall­gathatnak a város egészség­­ügyi ellátásának történetéről, valamint az egészségügyi in­tegráció feladatairól. Munkásművelődési Központ­­­ban és a Vasmű Klubban megtartandó szakmai napo­kon többek között a legfon­tosabb ér- és idegrendszeri betegségekről, a diabetesről, az alkoholizmusról, a közúti és üzemi balesetekről, a munkahelyi ártalmakról, növényvédő szerek veszélyei­­­ről esik szó. A vöröskeresz­tesek kiállításokat is szer­veznek: a korszerű, egészsé­ges táplálkozásról, a csecse­mőtáplálásról és -öltöztetés­ről. Lesz „nyitott” gyógy­szertár, ahol ki-ki saját házi­­patikáját ellenőriztetheti or­vosokkal, gyógyszerészekkel. Ünnepélyes katonai eskütételt rendeztek vasárnap délelőtt az építők sportpályáján. A dunaújvárosi építő-műszaki alaku­lathoz bevonult újoncok tettek fogadalmat a haza szolgá­latára a város párt-, állami és társadalmi szervezeteinek képviselői, parancsnokaik, katonatársaik, hozzátartozóik jelenlétében. Szakszervezeti együttműködés Gyártó és felhasználók A Dunai Vasmű termékei­nek legnagyobb hazai fel­használói a járműprogram megvalósítói: a Rába Vagon- és Gépgyár, az Ikarus Ka­rosszéria- és Járműgyár, a Csepel Autógyár. A három vállalat, vala­mint az alapanyaggyártó vasmű szakszervezeti bizott­ságai a kapcsolatok fejlesz­tése, a mozgalmi munka ta­pasztalatainak hatékony cse­réje, a munkáskollektívák együttműködésének erősítése érdekében szerződést kötött szeptemberben. A szakszer­vezeti testületek képviselői évente két alkalommal talál­koznak majd, értékelik a kö­zös munkaprogram végre­hajtását, illetve meghatároz­zák a közös tennivalókat. Beleizzadtunk Végigvacogtuk a keddet, a szerdát és nagyjából még a csütörtököt is. Aki csak te­hette, bekapcsolta a hősu­gárzót, égette a gázt, amiért természetesen a következő hónapban fizetni kell a számlát. Aztán, amikor már eny­hült az idő, megindult a fű­tés. Szombaton és vasárnap 26—28 fokos kánikula tom­bolt a város lakásaiban. (És zárt ablakokon illant a sem­mibe a drága energia, hogy elviselhetőbb legyen a hő­mérséklet.) A kissé rosszul időzített szolgáltatásért — mint meg­tudtuk, — nagyvonalúan csak félárat , fizettet a vízmű. Azaz a négynapi fűtésért két napot számláz. Mondják: jó szándék ve­zette őket, amikor úgy dön­töttek, hogy a hét végére sem állnak le a fűtéssel. Különben sem lehetett előre tudni pontosan, milyen idő lesz szombaton és vasárnap. Jó szándék ide, jó szándék oda, megizzadtunk, s ezért még fizethetünk is. — cs — Október 9. Ifjúsági békeklub Ifjúsági békeklubot szerve­zett a KISZ és a Hazafias Népfront városi bizottsága. A klub vezetésével Baloghné Kutasi Borbálát, a Dunai Vasmű fiatal mérnökét, a bé­kemozgalom aktivistáját bíz­ták meg. Az első foglalkozás­ra október 9-én, délután öt órakor kerül sor, a népfront­­klubban, a Dózsa mozi épü­letében. Ez alkalommal dr. Kende István, az Országos Béketanács tagja, a magyar békemozgalom fejlődéséről tart előadást. Az anyaság társadalmi rang Emelni kell az anyai hi­vatás rangját — így foglal­ható össze az az össztársa­dalmi kívánság, amelyet a Minisztertanács múlt heti ülésén családpolitikai irány­elvként is rögzített. A Minisztertanács megál­lapította, hogy hazánk népe­sedési helyzete az utóbbi években kedvezőtlenül vál­tozott. Egyre kevesebb gye­rek születik, a családok nagysága már nem teszi le­hetővé a népesség újrater­melődését, kedvezőtlenül alakult a halandóság a fia­, a tál férfiak körében, csökken házasságkötési hajlandó­ság, nő a válások és a" há­zasságon kívüli együttélések száma, sok gyereket csak az egyik szülő nevel. Hazánk népesedési hely­zete nemzeti, társadalmi ügy — állapították meg a Mi­nisztertanácson, hozzátéve azonban, hogy a kormány to­vábbra is tiszteletben tartja az önálló családtervezést. A magyar családpolitika eddig is világszerte példa­mutató volt. A Miniszterta­nács új intézkedései tovább­ra is azt szolgálják, hogy a család betölthesse szerepét a gyermekek és az öregek gondozásában, hogy növe­kedjék a gyermekvállalási hajlandóság, hogy a gyerme­kek családon belüli nevelé­sét, gondozását társadalmi­lag hasznos munkaként is­merjék el. Ez nem pusztán kívánalom, ehhez jogi és pénzügyi feltételek kellenek, amelyeket az ország teher­bíróképességével párhuzamo­san a kormány meg is akar teremteni. A jövőben bővíteni kell azokat a foglalkoztatási for­mákat, amelyekben a nők (anyák) maguk dönthetik el, hogy napi hány órát kíván­nak a munkahelyen dolgoz­ni, és mennyi időt akarnak a családdal tölteni. A részfog­lalkoztatás bővítésével egy­­időben a rugalmas munka­rendet is jobban elterjesztik. A kormány szándékában áll a terhességi és a gyermek­ágyi segély folyósításának négy héttel való növelése, valamint az egyszeri anya­sági segély összegének eme­­­lése. Fokozatosan bevezetik gyermekgondozási díj rendszerét is, amely a kis­gyermekét gondozó anya ke­resetét hivatott pótolni. A gyermekápolási táppénzre való jogosultság a jövőben a gyerek tízéves koráig terjed. Sor kerül a három- és több­­gyermekes családoknak járó családi pótlék emelésére, és a tervek szerint jövedelemjavító ezt további intézkedé­sek követik. Differenciáltab­bá teszik a gyermekintéz­mények térítési díjait és újra megállapították, hogy a csa­ládalapítási és gyermekvál­lalási kedv növelésében kü­lönös fontossága van annak, hogy a fiatal házasok rövi­­debb idő alatt és mérséklő­dő anyagi megterheléssel jussanak lakáshoz. A Minisztertanács hosszú­távú népesedéspolitikai kon­cepciót hagyott jóvá és elfo­gadta a koncepció megvaló­sulásának középtávú intéz­kedési tervét. Fejlesztés, oktatás, egészségügy Másfél milliárd Több, mint másfél milli­árd forintot költöttek Fejér megye tanácsai költségvetési célokra 1984 első felében. Ennek az összegnek legna­gyobb része, 829,2 millió fo­rint fejlesztési feladatokra jutott; az első félévben töb­bek között 1100 lakás épült a megyében, és sok közmű­vet is építettek. A második legnagyobb tétel (629,4 millió forint) az oktatási célokra fordított költségeké volt: fő­leg korszerű szemléltető és oktatási segédeszközökre költötték. A harmadik he­lyen az egészségügyi ellátás javítására fordított 333 mil­lió forint áll a megye taná­csainak első hat hónapi költ­ségvetésében, továbbra is ki­emelt feladat Fejér megyé­ben a fekvőbeteg-ellátás színvonalának javítása. Új gyár Fehérváron Naponta 48 tonna kenyér Székesfehérváron elkészült a helyi sütőipari vállalat új kenyérgyára, amelyben napi 16 órás üzemeléssel 48 tonna kenyeret lehet sütni. Az au­tomata üzemet magyar tech­nológiával és lengyel gyárt­mányú kemencékkel szerel­ték fel. Három gépsoron ké­szítenek itt kenyeret, de a következő ötéves tervben sü­teményt gyártó gépsorokat is üzembe helyeznek. A 185 millió forintos költséggel (ebből 135 millió volt az ál­lami támogatás) elkészült fehérvári kenyérgyár segít­ségével javul a velencei­tavi üdülőkörzet kenyérellá­tása is. Csak üres csomagtartóval? Ha ló nincs, kantár sem kell A hozzáértők szerint nem volt jó vásár a tegnapi. A város határában havont­a egy alkalommal megtartott állat-, és kirakodóvásár ez­úttal az árusoknak okozott csalódást. A baracsi Gyet­­vai Józsefnek például azért, mert túl olcsón keltek el a választási malacok. ■ — Nagy a kínálat, kicsi a kereslet — summázza. — Máskor ezer-ezerkétszáz fo­rintot is el lehet kérni egy­­egy nyolchetes, tizennyolc— húsz kilós állatért, most pe­dig ... Egy órája jöttem, a kilencből eddig hat malacot sikerült eladnom, darabját kilencszázért. A legnagyobb baj, hogy sok a kupec, ront­ják az üzletet! A kantárok, karikás osto­rok, nadrágszíjak, pórázok és nyakörvek mellé Kolum­bus lószerszámtisztító és­­ ápolószert kínál Huth Zoltán. Tamásiból jött Du­naújvárosba, de talán job­ban tette volna, ha otthon marad, mert még a benzin ára se jön össze. Pedig egyik-másik portékának iga­zán szép ára van. Egy ló­szerszám például kilenc-tíz­­ezer forint. — De ha nem árulnak lovat, kinek kell a lószer­szám — kesereg az eladó. — Eddig két nadrágszíjat ad­tam el. je Kovács Bálintné és fér­bőrből készült térelvá­lasztókat, függönyöket, vi­rágtartókat árul. Portékáju­kat nagyra tartják: — ízléses, olcsó, díszíti a lakást! — bizonygatja a férfi a vevőknek, akik szemláto­mást nem rohanják meg őket. A kereskedők mégis optimisták: — Innen csak üres cso­magtartóval megyünk haza. Ha nem most, akkor leg­közelebb ...

Next