Dunaújvárosi Hírlap, 1984. október (29. évfolyam, 79-87. szám)
1984-10-19 / 84. szám
A társadalombiztosítás új rendje Minden ötödik forint Kimondani is sok: 120 milliárd forinttal gazdálkodik évente a társadalombiztosítás hazánkban. Hát még akkor milyen nagy ez az összeg, ha hozzátesszük: az ország évi költségvetésének 20 százaléka; azaz: minden ötödik forint társadalombiztosítási célokat szolgál. Hogy ehhez megfelelő irányítás, szakavatott apparátus kell, ahhoz aligha férhet kétség. Annál kevésbé, mert — túl a hatalmas összegen — valamennyiünk szociális biztonságáról van szó. Tavaly csupán táppénzre 9 milliárd forintot fizettek ki, s ez az önmagában is nagy összeg szinte eltörpül két másik mellett: a gyermekes családok 16 milliárd forintot kaptak családi pótlék címén, a munkában megfáradt és megrokkant embereknek pedig összesen, több mint 75 milliárd forintot hozott a postás nyugdíjként. Ezek után következik 1984, amikor nagy változás állott be a magyar társadalombiztosításban: a szakszervezetek irányítása alól átkerült állami irányítás alá. Jó előre kikötött alapfeltétel volt, hogy az érintettek — mondhatni: az ország egész lakossága,hiszen kit ne érintene valamilyen formában a társadalombiztosítás — semmilyen hátrányt ne szenvedjenek az átállás miatt. Dr. Bartos István, az Országos Társadalombiztosítási Főigazgatóság vezetője arról számolt be, hogy július 1-én a legcsekélyebb zavar nélkül megtörtént a változás: a társadalombiztosítás szakszervezeti irányítását felváltotta az állami irányítás. Valamennyi dolgozó réteg képviseletet kapott az Országos Társadalombiztosítási Tanácsban: a szakszervezetek mellett a termelőszövetkezeti parasztságot képviselő TOT, az ipari szövetkezetek, az önálló kisiparosok és kereskedők érdekképviseleti szerve, a KISZ és a Nőtanács is. A 45 tagú tanács a Minisztertanács tanácsadó és véleményező testülete, amely kidolgozza és elfogadja saját alapszabályait, megválasztja tisztségviselőit. Joga és kötelessége tehát — a kor követelményeinek és a gazdasági lehetőségeknek megfelelően. — kezdeményezni a társadalombiztosítás fejlesztését. önkormányzati jellegű testület, amelynek joga van — egyebek között — ellenőrizni a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek munkáját, beszámoltatni a főigazgatóság vezetőjét, javaslatokat, észrevételeket tenni a társadalombiztosítási kérdésekben, de nem rendelkezik az ilyen célú bevételek és kiadások fölött, mivel ehhez igazgatási apparátusra van szükség, s ez annak, illetve a főigazgatóságnak feladata. A demokratizmus továbbfejlesztését mutatja az is,hogy az Országos Társadalombiztosítási Tanács gyakorolja az elvi irányítást, s —bár a megyei tanács végrehajtó bizottsága hagyja jóvá elnökének és elnökhelyettesének megválasztását — egész sor kérdésiben önállóan joga van dönteni, így példdául egyes jogorvoslati és méltányossági kérelmeket elbírálhat, beszámoltatja a megyei társadalombiztosítási igazgatóság vezetőjét, ellenőrzi az igazgatóság munkáját. A helyi, megyei adottságoknak megfelelően a Megyei Társadalombiztosítási Tanács önmaga állítja össze saját működési szabályzatát, amelyet az országos tanács hagy jóvá. De — mint a főigazgató hangsúlyozta — sem a főigazgatóság, sem az Országos Társadalombiztosítási Tanács nem kívánja a megyei „tt”-k önállóságát korlátozni. S, hogy mi és mennyiben változik a munkahelyeken? Befejezésül hadd idézzek az OTP ismertetőjéből: „Az állami irányítás megvalósításával megnőtt a jelentősége annak, hogy a dolgozók érdekeinek képviselete és védelme elsősorban a munkahelyen érvényesüljön. Ezért döntő fontosságú az alapszervezetekben végzett társadalombiztosítási munka hatékony, eredményes elvégzése, amelyet 140 000 aktivista segít”. Tegyük hozzá: túlnyomó többségükben odaadóan, lelkiismeretesen, a közösség érdekében. Hiszen az ország minden ötödik forintjáról is szó van, de még ennél is hasonlíthatatlanul nagyobb értékről: a dolgozó ember szociális biztonságáról. V. E. Huszonnyolc helyen Új helyett Tízéves az alkatrészfelújítási együttműködés az autójavító vállalatok és az AUTÓKER között. Tíz év alatt több, mint 4,5 milliárd forint értékű motor, sebesség-, illetve terepváltó, első- és hátsófutómű-, valamint kormánymű-felújítást végeztek felújított az autójavító vállalatok. Az AUTÓKER elsősorban a felújított gépjármű-fődarabok, illetve alkatrészek értékesítésében, finanszírozásában vállalt szerepet. Az országban már 28 helyen vásárolhatnak az üzemeltetők felújított alkatrészeket. Új időszámítás a gazdaságban (I.) Egyformán fizetnek Az elemzések, a prognózisok szerint a 80-as évtized során nem várható kedvező fordulat a külgazdasági feltételek alakulásában, így a gazdasági előrehaladás üteme, mértéke döntően a belső feltételek és körülmények formálásától, a fejlődéshez nélkülözhetetlen energiák és hajtóerők felszabadításától függ. Az is nyilvánvaló, hogy a lehetőségek a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésében igen nagyok. A továbblépés alapkérdése: hogyan lehet a vállalatok anyagi és szellemi erőforrásait, belső tartalékait mozgósítani? Egyértelmű érdekeltség A válasz: döntően az anyagi érdekeltség érdemi fokozásával. Az 1968-as gazdasági reformot megelőzően vállalati munka értékmérője a egyértelmű volt, a központilag lebontott tervek teljesítése. A tervlebontás megszüntetése után a gazdasági egységek képessége, jövedelemtermelő elért nyeresége vált a kollektív teljesítmények mércéjévé. De a szabályozásban kezdettől fogva sok a bizonytalanság és a következetlenség. A különféle jövedelemelvonások és átcsoportosítások révén vállalatok közt erőteljes a a nivellálódás, a kontraszelekció. Vagyis az alacsony jövedelmezőségű és veszteséges cégek fennmaradásának árát az élenjáró vállalatok a fizették és fizetik meg, s így gazdaságos tevékenység nem bővülhetett megfelelően. A hibás gyakorlat megszüntetése, az egészséges differenciálódás feltételezi a nyereségérdekeltség egyértelmű érvényesítését, következetes alkalmazását. A nagyobb költségérzékenység és a hatásosabb nyereségérdekeltség rokonfogalmak. Az a cél, hogy kifizetődő legyen a vállalatnak és a dolgozónak egyaránt az anyag-, az energia-, a munkaidőmegtakarítás, az eszközök jobb kihasználása, a keresett, jól értékesíthető termékek gyártása. Mindehhez csökkenteni kell a központi elvonásokat, adókat, hogy a nyereség minél nagyobb, jól érzékelhető hányada maradjon a vállalatoknál béremelésre, illetve fejlesztésekre. Megdrágul a munkaerő - nyereség, a gazdasági érvényesülés, a siker mutatójává válik. Persze nem egycsapásra. A termelői árak adószintje ugyanis csak olyan mértékben csökkenhet, ahogyan a fogyasztói árak forgalmiadó-tartalma emelkedik, hiszen a költségvetés nem mondhat le eddigi bevételeiről. A fogyasztói áremeléseknek pedig az életszínvonalpolitika szűk határokat szab. Nemcsak az adózás mértéke, hanem jellege, módszere is megváltozik. Az elvonások nem a nyereséggel, hanem a felhasznált erőforrásokkal lesznek majd arányosak. Így az alacsony nyereséggel vagy ráfizetéssel működő vállalat és a kiugró jövedelmezőségű hasonló mértékben — a felhasznált létszám, munkabér, illetve saját eszköz arányában — viseli a közterheket. A szegény és a gazdag cég egyformán fizet, mint ahogyan egyformán érdekelt is a hatékonyabb munkában. Mindenki számára már a jövő évtől megdrágítják a munkaerő felhasználását. 10 százalékos béradó fizetésével közvetve csillapítani kívánják a vállalatok indokolatlan munkaerőéhségét. A felmérések szerint jelenleg havonta átlagosan 90 ezer munkahelyre nem találnak jelentkezőt. (30-40 ezer állás csupán a fővárosban betöltetlen.) A létszámhiány újratermelődését akarják megakadályozni, a vállalatok extenzív fejlesztési stratégiáját kívánják módosítani a munkaerő felértékelésével. Az intézkedés elősegíti továbbá a bér- és egyéb költségek átválthatóságát, a különböző (költség, bér, fejlesztési, amortizációs stb.), gyakran elkülönülten kezelt forintok közös nevezőre hozását. Nem áremeléssel jár Sokan fenntartással fogadó nyereségérdekeltség térhódítását. Attól tartanak, hogy a nagyobb jövedelmet nem az ésszerűbb gazdálkodás, a fokozott költségérzékenység révén szerzik majd meg a vállalatok, hanem az árak emelésével. Kár volna tagadni, van ilyen veszély. Különösen azoknál a vállalatoknál számolhatunk áremelési törekvésekkel, amelyek az új feltételek között kedvezőtlen helyzetbe kerülnek. A merev árrendszer, az adminisztratív hatósági megszorítások persze nem jelentenek védelmet az áremelési törekvésekkel szemben. Gyakran éppen a jól dolgozókat sújtják, megnehezítik az ésszerű, hatékony gazdálkodást, a változó piaci feltételekhez való rugalmas alkalmazkodást. Ezért nem újabb adminisztratív korlátok felállítása, hanem ahol csak lehet, a meglevők hatékonyabb érvényesítése és mindenekelőtt a vállalati önállóság és felelősség növelése a feladat. Kovács József (Következik: Mikor tisztességes a nyereség?) Kísérlet az OTP-ben Képernyőn Az ügyféltájékoztatás új módszerét mutatták be az OTP V. kerület Deák Ferenc utcai fiókjában. A „TELEDATA” rendszer lényege: három televízió-készülék működik a kirakatban, a földszinten, illetve az emeleti pénztárteremben. Közülük kettő folyamatos tájékoztatást ad, egy pedig tartalomjegyzék alapján az ügyfelek kérdéseire „válaszol”. Az automata programok többek között a kamatfeltételekről, az átutalási betét a kamatok számláról, a munkabér-átutalás előnyeiről informálnak, s tájékoztatják az ügyfeleket a hétfői, csütörtöki 18 óráig meghosszabbított nyitvatartásról, amit azért vezettek be, hogy senkinek se kelljen munkaidőben intéznie az OTP-vel kapcsolatos ügyeit. Az ügyféltájékoztatás új rendszere az OTP, valamint a Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat közös munkájának eredménye, s egyelőre kísérleti jelleggel vezették be. New Yorkban átfestik a szemérmetlen plakátokat ÉRZÉKI ÜZLET Az Egyesült Államokban, amely a nyugati világnak többek közt a Playboyt és a Peepshow-t adta, széles körű mozgalom indult, amely a szexualitás gátlástalan ábrázolásának gátat akar vetni. Egy különleges szövetség elhatározta, hogy a pornográfiával folytatott üzletet korlátok közé szorítja. Ez több úton is történhet: például New Yorkban a Nők a pornográfia ellen elnevezésű harcos szervezet azokat a mosodai plakátokat, amelyeken szemérmetlen nőket ábrázolnak, átfesti, több városban pedig kezdeményezések vannak a pornográfiának rendeleti úton történő korlátozására, és vannak olyan jelek is, amelyek a kormány készülő és küszöbönálló intézkedéseire utalnak. Az érzékiséggel folytatott üzlet viszont erősen fellendült. Vannak már folyóiratok a szexualitás minden elképzelhető válfaja számára, folyik a pornográf filmek bőséges gyártása, amelyek mindenekelőtt közben 13 millióra gyaraapodott videokészülékek tulajdonosai körében örvendenek nagy keresletnek és adnak — bár többnyire a késői órákban — szexműsorokat a kábeltelevízióban. A becslések szerint, amelyet a New York Times közölt, a szexárusok 7 milliárd dolláros évi forgalmat bonyolítanak le. A külföldi szemlélő számára ebben a „fejlődésben” az a csodálatos, hogy e szexboom ellenére a társadalom széles rétegei mégiscsak megőrizték az inkább prűdnek mondható •alapmagatartást. Az egyes nagy tv-társaságok programjaiban a szexuális aktivitás többnyire még csak sejtetett ábrázolása is tabu, a játékfilmeket a televízióban történő közvetítés előtt gondosan vágják, és a reklámban is elképzelhetetlenek a fedetlen női mellek — ugyanúgy egyébként, mint a fürdőkben és a strandokon. A wisconsini egyetem egyik professzora, akinek vizsgálatait a pornográfiának a férfiakra gyakorolt hatásáról a feministák szívesen idézik, egy interjújában azt mondta, hogy tanulmányának eredményeit tévesen interpretálták, mert nem a filmeken mutatott szex váltja ki a szemlélőiből az agressziót, hanem az erőszak. Az erőszak azonban a kifogásolt filmekben ugyanolyan gyakori, mint a szex. Ez érvényes még azokra a tv-programokra is, amelyekben a pornográfia tulajdonképpen elképzelhetetlen volna. De a vérszomjas horrorfilmek halálozása a televízióban eddig még alig váltott ki vitákat. Éppen egy szexújság kiadója, aki programokat a televízióban állít össze, vetette fel azt a kérdést. Vajon ezek a horrorfilmek, ■ amelyekben többnyire nők a borzalmas bűncselekmények áldozatai, a bűnözés vonatkozásában nem kártékonyabbak-e mint a pornófilmek? Megbízás Egyéves időtartamra, 1984. október 1-i hatállyal Párkányi Ferenc tűzoltó hadnagyot bízták meg a városi tűzoltó parancsnoki teendők ellátásával. Tovább nem omlik víz- és „kőesés” Leomlott néhány nappal ezelőtt a Nagy Szinva vízesés mögötti kőzet Lillafüreden. Csaknem 100—150 köbméter kő zúdult a vízesés alatti kis tóba. A szakértők megállapították, hogy a kőfal további omlásától nem kell tartani. Az omlás okai között a hosszantartó csapadékhiányt, a fagyokat és földmozgásokat említik. A vízesés „helyreállítására” tervet készítenek. 1984. október 19., péntek / JDK. ijDHtüxb Két ország Október közepén bontakozott ki a nagy páncéloscsata Debrecen környékén, amelynek menetében október 19-én döntő fordulat következett be. Hajnali négy órakor indultak rohamra a Vörös Hadsereg egységei, és október 20-án hajnalban felszabadult a tiszántúli város. A II. Ukrán Front erői Nyíregyháza irányába fordultak, hogy az Erdélyből visszavonuló németek útvonalait elvágják. A debreceni hadműveletek során százezer magyar és német katona halt meg, 43 ezer hadifoglyot ejtettek a szovjet csapatok, elpusztítottak ezernél több harckocsit és rohamlöveget, valamint 800 repülőgépet. Ez gyakorlatilag az újabb 2. magyar hadsereg felmorzsolását is jelentette. A nyilas hatalomátvétel után Vörös János volt vezérkari főnök átszökött a szovjetekhez, és onnan átállásra, a németek elleni harcra szólította fel a magyar hadsereget. A magyar baka most már teljesen megbízhatatlanná vált a német—magyar hadvezetés számára. Ezért a 3. magyar hadsereget visszavonták a Duna—Tisza közére, és német csapatok közé ékelve a Baja—Kiskunfélegyháza vonal védelmére rendelték. A felszabadult országrészben hozzákezdenek az élet újraszervezéséhez, kinyitnak a boltok, dolgoznak a pékek, javul a közbiztonság. A Szálasit nyögő országrész pedig még nem tudja mi vár rá. A nemzetvesztő nemzetvezető már október 18-án vizitel Veesenmayer német nagykövetnél és átveszi a nácik kívánságlistáját. Október 20-án a birodalmi külügyminiszter utasítja budapesti nagykövetét: ,,Kérem önt, ne akadályozza meg a magyarokat olyan intézkedések végrehajtásában, amelyek ellenségeink előtt kompromittálják őket.. . különösen érdekünkben áll, hogy a magyarok most a legélesebben járjanak el a zsidók ellen”. Nos, Veesenmayer nem akadályozott meg semmit. Vájna, a nyilas belügyminiszter október 24-én hivatalos rangra emeli a Hungarista Mozgalom fegyveres pártszolgálatát. Egy helyi hungarista rendelet Szentgotthárdról: „A Führer-kép azonnali elhelyezése a községi irodákban, később az új államfő képe is elhelyezendő ... Hárommillió forintos költséggel felújítják a Berecz Bertalan utcát. Az út alapja lejjebb kerül, s mintegy tizenöt gépkocsival több parkolhat majd, ugyanis az út jobb oldalán leállósávot is kialakítanak. A Vasmű útihoz hasonló padok pedig barátságosabbá teszik az utca képét. Terv szerint az esztendő végére befejezik a felújítást