Dunaújvárosi Hírlap, 1985. november (30. évfolyam, 88-96. szám)

1985-11-01 / 88. szám

Testvérmegyei együttműködés Bővíthető kapcsolatok A testvérmegyei együtt­működés 1986—1987. évi programjáról tárgyalt szer­dai ülésén afz MSZMP Fejér Megyei Végrehajtó Bizottsá­ga. A Barts Oszkárnénak, a megyei­ pártbizottság első titkárának elnökletével meg­tartott tanácskozáson elhang­zott: Fejér megyének 1968 óta van kapcsolata a szov­jetunióbeli Vorosilovgrád és 1972 óta a bulgáriai Bla­­geevgrád megyével. Ma már 38 Fejér megyei üzem tart rendszeres kapcsolatot Voro­silovgrád megyei üzemmel, intézménnyel, nyolc pedig blagoevgrádival. Az elkövet­kezendő két évben a hivata­los politikai és szakmai de­legációcseréken kívül a vég­rehajtó bizottság kívánatos­nak tartja a diákok cseretá­borozásának szélesítését, az önköltséges csereüdülés, il­letve turisztikai kapcsolatok bővítését. Végleges helyére, a Béke városrészi Április 4. ligetbe kerül Todor Todorovics Vik­tória című alkotása, mely­nek alapját most készítik. A Dunaújvárosi Hírlap és az üzemi lapok munkája Befolyás, tekintély A Dunaújvárosi Hírlap, valamint az üzemi lapok munkájáról készített tájékoz­tatót tárgyalta meg keddi ülésén a városi párt-végre­hajtó bizottság, Gadanecz György első titkár elnökle­tével. Az elmúlt években több pártfórumon megállapították, hogy a Dunaújvárosi Hírlap a párt tájékoztatáspolitikai elveit érvényesítve szolgálja az MSZMP politikáját, ezen belül a helyi politikát, alapvetően jól ellátja felada­­­tát. Tájékoztató, agitációs munkája jó, emellett figye­lemre méltó szolgáltató te­vékenységet is végez. Ré­szese a szocialista demokrá­cia fejlesztésének, a tömeg­kapcsolatok erősítésének, közreműködik a lakosság po­litikai aktivizálásában. A példányszám-emelkedés is mutatja: a lap tekintélye egyre növekszik (az elmúlt öt évben megjelenésenként háromezerrel, 19 500-ra nőtt a példányszám). A gazdaság­­politikai írások jobbára fel­táró jellegűek, az elemző vonalat kell tovább erősí­teni. A társadalompolitikát illetően a demokratizmusról, a munkásosztály helyzetéről, az életmód kérdéseiről és a közélet tisztaságáról ír leg­többet a lap. Fontos azon­ban még több pozitív pél­dával szolgálni, megőrizve ugyanakkor a kritikai hang­vételt, amely számottevően hozzájárul a lap tekintélyé­hez, népszerűségéhez. Fon­tos, hogy a pártmunka min­dennapi kérdéseivel még rendszeresebben, a döntés előtti vitákat tükrözve fog­lalkozzék a szerkesztőség. A Dunaújvárosi Hírlap lehető­ségei szerint nyomon követi a jelentős nemzetközi, or­szágos és megyei eseménye­ket. Néhány számottevő ak­ciója is volt; több, olykor nagy tömegeket megmozgató kezdeményezése túlmutat a lap profilján. A szerkesztő­ség mindjobban kielégíti az olvasók igényeit is (évente 250—300 levelet írnak az ol­vasók). Az utóbbi években jelentős szakmai fejlődés és tartalmi javulás tapasztal­ható a Dunaújvárosi Hírlap­nál. A szerkesztőségben jó légkörű alkotómunka folyik, a munkafeltételek jók. Új lehetőségeket kínál a kábeltelevíziózás — a városi televízió szerkesztését to­vábbra is a Dunaújvárosi Hírlap újságíróira célszerű építeni. A városi pártbizottság ille­tékességi területén jelenleg hét üzemi lap jelenik meg rendszeresen (Üst, Építő­munkás, Duna vidéki Ven­déglátás, Mezőföldi Magvető, Komfort, Sütőipari Híradó, Műszaki Gazdasági Közle­mények). Az üzemi lapok —­ a pártszervezetek elvi irá­nyítása, rendszeres értékelő állásfoglalása mellett — alapvetően jól látják el fel­adatukat. A jövőben az ed­diginél is több helyet kell biztosítani a munkások vé­leményének, javaslatainak, hogy tovább erősítsék a ve­zetők és a dolgozók kapcso­latát, jobban közösségformáló, kifejthessék mozgósító erejüket. A testületi vitában szó esett a különböző szerveze­tek, szervek, vállalatok, in­tézmények és a Dunaújvá­rosi Hírlap közötti elvszerű munkakapcsolatok fontossá­gáról, az újságíró-utánpótlás nehézségeiről és biztosításá­nak szükségességéről, a poli­tizáló készség erősítéséről. Nagy Ilona, a megyei párt­­bizottság osztályvezetője egyebek mellett hangsúlyoz­ta, hogy nőtt az igény a he­lyi tájékoztatás iránt, az üzemi lapok szerepe is to­vább nő a vállalati önálló­ság fokozódásával. A Duna­újvárosi Hírlap és a városi televízió egymást kiegészít­ve tájékoztassa, mozgósítsa a város lakóit. Fontos, hogy a Dunaújvárosi Hírlap töb­bet foglalkozzék a város környéki településekkel. A párt-végrehajtó bizottság végezetül úgy foglalt állást, hogy a Dunaújvárosi Hírlap színvonalas munkát végez, megfelel a vele szemben tá­masztott követelményeknek, képes a megfogalmazott ten­nivalók megvalósítására és a továbbfejlődésre, de még jobban, körültekintően ve­gyen részt a döntések előké­szítésében, az okok, össze­függések feltárásában. Rekonstrukció a Videotonban Új tévé­típus Tavaly volt 25. évforduló­ja, hogy televíziót gyárt a Videoton, s már két évtizede működnek a gyáregységek szerelőszalagjai. Négy-öt éve döntöttek a televíziógyártás teljes rekonstrukciójáról. A többlépcsős felújítás eredmé­nyeként a nyomtatott alaple­mezek szerelésétől a csoma­golásig korszerűsödik a gyár­tási folyamat a VII. ötéves terv közepéig. sor A kifejlesztett új gyártó­egységes technológiai rendszer része lesz. A teljes rekonstrukció révén jelentő­sen csökken az egy-egy ké­szülék előállítására fordítan­dó idő. A kész televíziókat lift juttatja az „égetőbe”, ahol 24 óra próbaüzem után automatika továbbítja a ké­szülékeket a csomagolóba. Ezzel megszűnik a kézi anyagmozgatás. Egyelőre a meglevő típu­sokat készítik ezen a gyár­tósoron, de dolgoznak már a gyár konstruktőrei egy, erre a technológiára alkalmas tí­pus továbbfejlesztésén. A Ságvári városrésziek kérték Felújítás, forgalomszervezés A Ságvári városrészi V-ös népfrontkörzet tanácstagjai­val és aktivistáival találkoz­tak a héten a városi tanács vezetői és áttekintették: az előző ilyen megbeszélésen felmerült gondokból mit si­került megoldani, s milyen újabb keletű problémák kí­vánnak intézkedést. A lakosság észrevételeit rövidítve közöljük, zárójelbe téve a helyszínen adott vá­laszt. Kevés a városrészben a nyilvános telefon, a Tán­csics Mihály utcai kövérhá­zak közelében a játszótér. (A posta újabb nyilvános tele­fonokat szerelt fel, a meg­levő játszóterek játékait fel­újították.) A városrész kes­keny utcáiban lehetetlenné teszik a közlekedést az ott parkoló teherautók, autóbu­szok. Egyébként is kevés a parkoló. A Táncsics Mihály és néhány másik utca egy­­irányúsításával és ferde be­állású parkolók kialakításá­val javítani lehetne a közle­kedésbiztonságot és enyhí­teni a parkolási gondokat.­­Az egyirányú közlekedést ott célszerű bevezetni, ahol a párhuzamos utcák rend­szere nem készteti nagy ke­rülőre a kerékpárosokat és a járművezetőket. A Tán­csics Mihály utca egyirányú­­sítását nem javasoljuk. Új parkolók létesítésére most nincs pénz. Ha a lakók vál­a­lalják a társadalmi munkát, tanács anyagbeszerzéssel segíti újabb parkolóhelyek kialakítását.­ A városrész la­kói egyetértően vették tudo­másul, hogy többé nem vé­geznek bentlakás melletti lakóházfelújítást. (A tanács vezetőinek ez határozott szándéka. E célra a leadott bérlakásokat fogják igénybe venni, ami azzal jár, hogy egy ideig kevesebb lakást tudunk véglegesen kiutalni.) Hiába kérte a lakosság évek óta, nem épült meg a Piac téri ABC északi oldalán a járda. (A Szórád Márton út szélesítése megkezdődött a közművezetékek áthelyezé­sével. Az útszélesítésnél egy­idejűleg elkészül a hiányzó járda a Szórád Márton út nyugati oldalán és sor kerül az ABC melletti járda meg­építésére is.) A Szórád Már­ton út átépítésével egyide­jűleg szabályozzák-e a Dó­zsa György út—Táncsics Mi­hály utca kereszteződésének forgalmát? (Igen. Kettős forgalomirányító lámpát ter­vezünk a két egymáshoz igen közeli kereszteződésbe. En­nek lesz egy hátránya is, a Dózsa György útról nem le­a­het majd balra, nagy ívben Táncsics Mihály utcába kanyarodni.) — Cs — Kultúrház­­tartás (5. oldal) A nagy október évfordulóján koszorúzás és nagygyűlés Hatvannyolc évvel ezelőtt győzedelmeskedett a világ első proletárforradalma. A nagy október­­ évfordulója alkalmából november 6-án este hat órakor a Bartók Bé­la Művelődési Központ szín­háztermében ünnepséget ren­dez az MSZMP városi bizott­sága, a városi tanács, vala­mint a Hazafias Népfront és a KISZ városi bizottsága. Az Az ünnepségen Mádlné dr. Maár Ilona, a városi párt­­bizottság titkára mond beszé­det. Ünnepi műsorral a Bán­ki Donát szakközépiskola ta­nulói készülnek. A nagygyűlés előtt, a ha­gyományokhoz híven, koszo­­rúzási ünnepséget rendeznek délután három órakor, szovjet hősök óvárosi emlék­ű művénél. A környező községekben is megemlékeznek a jeles év­fordulóról. Baracson és Nagy­­venyimen november 5-én, Előszálláson november 7-én, Beloianniszban, Besnyőn, Nagykarácsonyban, Iváncsán, Kisapostagon, Pusztaszabol­­cson, Perkátán, Rácalmáson és Mezőfalván november ha­­todikán koszorúzási ünnep­ségeket, nagygyűléseket, il­letve ünnepi tanácsülést ren­deznek. Adonyban ugyan­ezen a napon, a koszorúzás és az ünnepi nagygyűlés után nyitják meg a IX. me­gyei kórustalálkozó egyik programját. A központi megemlékezé­seken kívül számos üzemben, hivatalban, iskolában rendez­nek ünnepségeket az októ­beri forradalom tiszteletére. Ma kezdődik az országos rendezvénysorozat Politikai könyvnapok Huszonnegyedik alkalom­mal rendezi meg a Kossuth Könyvkiadó a politikai könyvnapokat. Idén novem­ber elsején Győrött nyílik meg az országos rendezvény­sorozat. Fejér megyében Sár­­bogárdon, november negye­dikén dr. Gulyás Antalné, a megyei párt-végrehaj­tó bi­zottság tagja nyitja meg a politikai könyvnapokat, s az ezzel egybekötött könyvkiál­lítást a József Attila Műve­lődési Központban. Dunaúj­városban november 5-én ke­rül sor az első rendezvényre a Mező Imre Általános Isko­lában, ahol dr. Garbacz Ka­talin országgyűlési képviselő mond beszédet. 250 éves a műszaki felsőoktatás Jubileumi ülésszak Kétnapos tudományos ülés­szak kezdődött tegnap a du­naújvárosi főiskolán, a ma­gyar bánya- és kohómérnök­képzés megindításának 250. évfordulója alkalmából. A jubileumi ülésszakról dr. Molnár László, a főiskola igazgatója beszél: — Az évfordulóra joggal lehetünk büszkék, hiszen Eu­rópában az elsők között kez­dődött meg hazánkban a mű­szaki felsőfokú képzés. A Selmecbányai hagyományo­kat előbb Sopron, majd Mis­kolc folytatta. A miskolci egyetem minden karán tarta­nak tudományos ülésszakot. A jubileumi tanácskozás alkalmából tegnap kiállítás nyílt a főiskolán, majd ple­náris üléssel kezdődött a program. Ma szekciókban folytatódik az eszmecsere. Ösztönző bérezés a vasműben Év végéig 29 millió lehet Huszonöt-, huszonkilenc­­millió forintot fizethetnek ki a vasműben az év végéig az ösztönző bérezés keretében, ha a vállalat teljesíti terme­­lésiérték-tervét, tőkés export­árbevételét, és gazdálkodási eredménye is eléri a kívánt szintet. Az utolsó negyedév­ben ehhez igen jól össze­hangolt munka szükséges. Az ösztönző pénzösszegeket konkrét célfeladatok teljesí­tése esetén lehet csak kifi­zetni. Azok a részlegek, amelyek nincsenek közvet­len kapcsolatban a termelő­­munkával, a vezérigazgatói keretből kaphatnak jutalmat — ebből a keretből egy részt nem tervezhető kiadásokra tartanak vissza. A kifizeté­sekre először a november 12—17-i fizetésnapokon ke­rülhet sor. KÖZÖSSÉGI KÖTŐDÉSEINK Közösségi kötődéseink, társas kapcsolataink sűrűjé­ben nyelvünk gazdagon kí­nálja a választási lehetősé­geket, az árnyalatokat, hi­szen értelem és érzelem más és más tartományait foglalja el az öregem, a komám, a pajtás, a haver, a cimbora, a barát, sőt, a kebelbarát titulus. Kérdés azonban: a mindennapi életben létez­nek-e, élnek-e ezek a meg­különböztetések? Bizonyos: sokakban élnek, hatnak. Közösségi köteléke­inket, társas kapcsolatainkat társadalmunk viszonyai fo­lyamatosan átrendezik, vég­legesen a múlt rossz emlé­kei közé lökve a kiszolgálta­tottságra, az alázatosságra, a ranglétra mindenhatósá­gára alapozott ismeretsége­ket. Ma nem számít külön­legességnek, ha a hétvégi telken összedugja fejét két szomszéd, mit is, hogyan­­ is kellene csinálniuk a ma­­kacskodó szivattyúval, bár egyikük tanár, a másik pedig bolti eladó. Ilyen apró gon­dok az asszonyok befőzési módszerei, a gyerekek min­den kötöttségtől mentes vi­szonya azután valóban könnyen formál barátságot az ismeretségből, amint örö­met szerezhet a gyerekkori pajtás felbukkanása, *a ka­tonacimborával történő vé­letlen találkozás a benzin­kútnál. Valaha volt kapcso­lataink soha nem véglege­sen elvarrott szálai életünk bonyolult szövedékének, ám ahhoz, hogy egy szál erős legyen, folyamatosan jelen kell legyen érzelmeinkben, cselekedeteinkben, gondolko­dásmódunkban, nem elég a felszín, a hátlapogatás, nahát, hívj már fel, a jó len­n­­e egyszer összejönni csalá­dostól. Hisszük, holdudvar­ként fognak körül bennün­ket a barátok, ám egy nehéz helyzet, egy új beosztás, a nyugdíjba vonulás gyakran elég ahhoz, hogy e „bará­tok", barátnők holnap már csak biccentsenek, a házas­társsal üzentessék meg, nem érnek rá, sértett képpel ad­ják vissza a hónapokkal ko­rábban kölcsönkért fúrógé­pet, a gyereknek nagyon hiányzó egyetemi jegyzetet vagy éppen a pénzt, amit baráti kölcsönként, szigorú titoktartással kértek . . . Közösségi értékrendünk el­lentmondásai, hűen tükröződnek visszásságai hivatalos és nem hivatalos kapcsola­tainkban, amint magánkap­csolataink összessége, az egyének, a családok, a kis­közösségek viszonyrendszerei visszahatnak a közösségi ér­tékrendre. Ingatag terepen jár mindig az ember, amikor másokkal — tartósabb, tartós, ismétlődő — kapcsolatba ke­rül. A bizalmatlanság éppúgy hiba, mint az azonnali kitá­rulkozás, ám ezt sokkal-sok­­kal egyszerűbb papíron rög­zíteni, mint a valóságban gyakorolni. A valóságban ugyanis léteznek első pil­lantásra kialakult barátságok és évtizedek múltán ellensé­gekké lett kebelbarátok. Vannak cimborák, akikből barát lesz, s haverok, akik­ről évek elteltével sem tu­dunk többet, csupán azt, hogy remekül kezelik a teke­golyót, ám azt ne higgyük, kapcsolataink érintetlenül hagyják egyéniségünket. Va­lamilyen hatása, nyoma, mint húrhoz érő ujjnak, mind­azoknak van, akik rövidebb­­hosszabb időre a közelünkbe kerültek, azaz beléptek az életünkbe. E rezdülések, nyo­mok — gazdagodás vagy ép­pen sebek képében, formá­jában — semmivel sem állnak hátrább a fontossági sor­rendben, mint a magunk tö­rekvései, szándékai egyénisé­günk formálásában. Hiszen éppen a kettő együtt adja azt a csodálatos — olykor ke­servesen is csodálatos — kö­zeget, mely társas lénnyé tette, teszi az sem bért, mely egymáshoz kötődések bonyo­lult, más és más minőségű, értékű, de éppen különböző­ségei okán is nélkülözhetet­len láncát hozza létre. M. O.

Next