Dunaújvárosi Hírlap, 1986. július (31. évfolyam, 52-60. szám)

1986-07-01 / 52. szám

Ülést tartott a városi pártbizottság Cselekvés és vita Tegnap délután Gadanecz György első titkár elnökletével ülést tartott a városi pártbizottság. Először a pb első titkára tájékoztatta a testületet az MSZMP Központi Bizottságának június 18-i üléséről, majd „gyorsmérlegben” számolt be a városi vállalatok első félévi gazdálkodási eredményeiről. Ezt követően a városi pártbizottság tagjai az MSZMP XIII. kongresszusa határozatai feldolgozásának főbb tapasztalatairól szóló tájékoztatót tekintették át. A tájékoztatóhoz Mádlné dr. Maár Ilona, a városi párbizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítőt. Mint a tájékoztató megállapította, az elmúlt pártoktatási évben valamennyi pártalapszervezetnél kiemelt témaként dolgozták fel a tömegoktatás és a káderképzés keretében az MSZMP XIII. kongresszusának határozatait. Társadalmi, gazdasági, politikai életünk változásai arra késztették a párttagságot, hogy a kongresszusi határozatokat a napi gyakorlatban értelmezzék, annak szellemében fogalmazzák meg álláspontjukat. örvendetes tény, hogy az alapszervezetek igen nagy többségében érdemi viták alakultak ki, felelősséggel és kritikusan mondták el véleményüket a párttagok, a továbbhaladás lehetőségeit keresve. Szóba került az is, hogy egyes vállalatainknál, üzemeinknél bizonytalanságot okozott a VII. ötéves terv feladatainak késedelmes megfogalmazása, amit többen a központi intézkedések elhúzódásával magyaráztak. Kritika kísérte a gazdasági szabályozók túl gyors változását is, többen megfogalmazták, hogy a stabil és a mobil elemek egészséges arányának kidolgozása sürgető feladat, ezek hiánya nehezíti a vállalati stratégia kialakítását. Társadalompolitikai céljainkat is egyetértés kíséri. Ugyanakkor egyesek vitatták annak helyességét, hogy a városok és a községek lakosait az úgynevezett „fejkvóta” szerint megkülönböztetik. Vitatták a településfeljesztési hozzájárulás bevezetésének időszerűségét is, mivel az elvonta a figyelmet a VII. ötéves terv társadalmi vitájáról. Érzékenyen reagált a párttagság az életszínvonal, az életkörülmények, a szociálpolitika alakulására. Élénk vitát hozott a teljesítmény szerinti bérezés elve és gyakorlati megvalósulása. Többen szóvá tették, hogy ma még nem az a döntő, hogy ki, milyen munkát végez, hanem, hogy milyen munkahelyen dolgozik. A kisvállalkozásokkal, többletmunkával kapcsolatosan egyértelmű az állásfoglalás: ma még nélkülözhetetlennek tartják az életszínvonal megtartása érdekében, de hangsúlyozzák, hogy ez csak átmeneti megoldás lehet, túl sok energiát, figyelmet von el a közélettől, a családtól, a kulturálódástól. Megélénkült az ideológiai kérdések iránti érdeklődés is. Kritikát vált ki, hogy egyes orgánumok „ömlesztik” a nyugati életformát felszínesen bemutató anyagokat. A párttagság a marxista ideológia szellemi erőinek hatékonyabb összefogását sürgeti ezzel kapcsolatban is. Egyetértés kísérte a XIII. kongresszus művelődéspolitikai céljait, ugyanakkor aggodalmat vált ki minden jelenség, amely a meglévő — kulturális, művelődési — értékek gazdasági okokból történő csorbítását, elvesztését eredményezi. A tájékoztató jelentés végül megállapította, hogy az MSZMP városi bizottsága által irányított pártszervek munkája a XIII. kongresszus határozatainak feldolgozása során céltudatosabbá vált, a pártalapszervezetek, nagyközségi, nagyüzemi pártbizottságok felelősséggel, kellő önállósággal politizáltak, s alakították ki a cselekvési egységet. Ugyanakkor továbbra is fontos feladat a formalizmus és a bürokratizmus megszüntetése, a kommunista közösségek érdemi és nyílt munkájának megteremtése. Játék - játék? Végre már lehet másról is beszélni — sajnos, már másról is lehet beszélni, mint a Mundialról . . . Vége a világbajnokságnak, és tetszik vagy sem, vissza kell szoknunk a hétköznapokba. Amelyek talán nem is olyan egyformák, mint amilyennek most, a nagy fesztivál után tűnnek majd nekünk. Ha nem is teljesül, teljesülhet a régi kínai bölcsek óhajtása, hogy minden napnak legyen meg a maga külön gyümölcse, azért igazságtalanok lennénk, ha teljes egyformasággal vádolnánk az úgynevezett hétköznapokat. Még ha nem is ilyen nagy események színesítik őket, mint a futballvébé, ami mégis csak játék. Játék? Rögtön ki kell javítanom magam, hiszen emberek ezrei élnek belőle, némelyek nem is rosszul, vannak, akik egészen kitűnően, és kevesebben ugyan, de akadnak, akik párját ritkítóan gazdagon. És nem is csak a játékosok között: éppen ez a világbajnokság mutatta meg talán az avatatlanabb sportrajongóknak is, hogy a futball manapság már elsősorban üzlet, rendkívül nagy üzlet, és főképp azoknak, akik nem játsszák, hanem szervezik. A televíziós közvetítések minősége körüli bonyodalmakban derült ki, hogy a FIFA, a nemzetközi labdarúgó szövetség vezérkara rendkívül nagymértékben és személyesen érdekelt a közvetítési megbízásokban, s még a nem kevés személyes, ezzel együtt üzleti ismeretséget, reklámot, tehát újabb üzleteket jelentő játékvezetői tisztségek elosztása sem mentes az üzleti érdek-összefonódásoktól . . . A futballt tehát a legszorosabb anyagi értelmében sem lehet elválasztani hétköznapjainktól, amelyekben oly kevés játékosság van. S a futball azért sem csak játék, hanem nagyon is komoly dolog, mert olyan sokan komolyan veszik. (Még ott is, ahol erre a komolyan vételre elég kevés ok van . . .) Mint minden játék, ez is hű tükörképe azoknak, akik művelik. Kikapcsolódást szeretnénk találni benne, és bosszankodunk mert ugyanolyan visszásságok és botlások, ritka sikerek és gyakoribb kudarcok köszönnek vissza nekünk a pályáról, mint a pályán kívül. Dehát miért is lenne más a futball — hiszen ugyanolyan emberek játsszák és intézik, mint mi ... Másról is beszélünk már tehát az elkövetkező napokban, s ahogy telik az idő, úgy kerül majd egyre ritkábban szóba a világbajnokság — és mégis ugyanazokról a dolgokról beszélgetünk akkor is. Jó volt ez a futballfesztivál, még ha nekünk kudarcot is hozott. Láthattunk szép játékot, nagyszerű küzdelmeket — és mindennek az ellenkezőjét is. Nem kétséges, hogy melyik látvány, mire ösztönöz majd bennünket, szerte a világon. Hogy sikerül-e megvalósítanunk, amit szeretnénk, az csak rajtunk múlik. Mert ilyen a játék, nem csak játék. Pekarek János Falrepesztő gondok (3. oldal) Semmelweisévforduló A világszerte elismert magyar orvos, Semmelweis Ignác születésének 168. évfordulóját a város egészségügyi intézményeiben is megünneplik. A megyei Semmelweis-ünnepséget múlt héten pénteken tartották Székesfehérváron, ahol kitüntetéseket adtak át. Kiváló Munkáért kitüntetést kapott többek közt: dr. Gádory Elemér, Györfi Imréné, Kamody dr. Keszei József, Mártonné, dr. Kiss Dezső, Kőhalmi Mihályné, dr. Sáffrány Ilona, dr. Scherer Edit, dr. Somos István, dr. Tirczka Tamás. Ülést tartott az Elnöki Tanács Losonczi Pál elnökletével pénteken ülést tartott az Elnöki Tanács. A Minisztertanács előterjesztése alapján a testület, törvényerejű rendelettel Állami Ifjúsági és Sporthivatalt létesített, amely a jövőben ellátja az ifjúsági és sportügyek állami irányítását és a kormány közvetlen felügyelete alatt álló országos hatáskörű szervként működik. A törvényerejű rendelet ma lép hatályba, s ezzel egyidejűleg megszűnik az Állami Ifjúsági Bizottságnak és Titkárságnak, valamint az Országos Testnevelési és Sporthivatalnak a működése. A testület törvényerejű rendeletet alkotott az állami népesség-nyilvántartásról is. Vorosilovgrádi vendégek Hasznos látogatás Fejér megye testvérmegyéjéből, a Vorosilovgrádi területről érkezett pártmunkásküldöttség látogatott múlt hét végén városunkba. Alekszandr Nyikolajevics Brjeszkovot, Vlagyiszlav Jeszimovics Melnyikovot és Anatolij Alekszejevics Kobljukot a városi pártbizottság első titkára, Gadanecz György fogadta. Tájékoztatta a kedves vendégeket a város harminchat éves történelméről, a jelen gondjairól, örömeiről, a Dunaújvárosban végzett pártmunka sajátosságairól. A vendégek a tájékoztató után városnézésen vettek részt. Megismerkedtek többek között a MOM helyi gyára és a Dunai Vasmű munkájával, s ellátogattak több kulturális intézménybe is. A látogatás végén köszönetet mondtak a házigazdáknak a szívélyes vendéglátásért, s elismerően nyilatkoztak dunaújvárosi tapasztalataikról. Cseh Tibor felvétele A megyei tanács az elmúlt évről Számadás a gazdálkodásról A megye tanácsai 1985-ben 5,5 milliárd forinttal gazdálkodtak. Az anyagi lehetőségeket növelte a lakosság társadalmi munkája, amelynek értéke 370 millió forintot tett ki — hangzott el a megyei tanács pénteki ülésén a tanácsok tavalyi gazdálkodásának áttekintése során. A zárszámadás tanúsága szerint a megye tanácsai összességében eredményesen zárták a múlt esztendőt. A megelőző évek teljesítményével együtt ez azt eredményezte, hogy a VI. ötéves terv legfontosabb társadalompolitikai céljait elérték, javultak a lakosság élet- és munkakörülményei, fejlődtek a települések. A tanácsülésen megvitatták az Észak-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat és a Dél-dunántúli Áramszolgáltató Vállalat beszámolóját is. A testület jóváhagyta Farkas István végleges kinevezését a végrehajtó bizottság ipari osztálya vezetőjének, aki eddig megbízottként látta el ezt a feladatot. A megyei tanács Iváncsa, Isztimér és Nagyvenyim iskoláinak bővítésénél 500 ezer forintról 750 ezer forintra emelte a tantermenkénti céltámogatás összegét. Pénteken, záróra előtt Tejet, kenyeret tessék... Az üzleteknek záróráig a vásárlók rendelkezésére kell állniuk. Nemcsak a dolgozóknak kell helytállni nyitva tartás utolsó percéig, a hanem az árukínálatnak is igazodnia kell a kereslethez. Nem mindig teljesül követelmény. Némelyik élelemiszerüzlet esetenként kellemetlen helyzetbe hozza az utolsó órában betérő vásárlókat, ha az alapvető élelmiszerek némelyike hiányzik a polcokról, hűtőpultokból. Szerkesztőségünk munkatársai felkerestek fél órával záróra előtt néhány élelmiszerüzletet, hogy személyesen győződjenek meg: kitart-e a megrendelt tej és kenyér záróráig. A dunaújvárosi munkásszövetkezet 6-os számú, Pálhalmán lévő ABC-üzletére is érkezett panasz korábban. Most pénteken fél ötig tartanak nyitva) ötkor hat vekni tizenkét forintos, házi jellegű kenyér kellette magát a polcokon. A sovány tej elfogyott, de normál tej (literes) bőven volt a hűtőben, s biztonság okáért egy láda féltartós tej is gazdagította a kínálatot. Az eladó csupán péksüteménnyel nem tudott szolgálni, egy vásárló pedig sört keresett hiába az üzletben. Ha dúskálni nem is, de legalább háromféle tejből lehetett választani pénteken félórával a zárás előtt munkásszövetkezet Martinoavics utcai ABC boltjában. Mint megtudtam, naponta mintegy 500 liter tej fogy el, a hét végén pedig ennél is több, mintegy 650 liter. Igaz, a félliteres tartósított tejből — hétfőn és csütörtökön van szállítás — csak tíz rekeszt kap a bolt, s ez a 200 liter hamar elkel, így szombaton már csak szerencsével lehet hozzájutni. Ezen a hét végén viszont kevesebb tejet fogyasztottak a számítottnál a környékbeliek, s 100 liter maradt a „bolt nyakán”.* Kenyérben nem volt hiány pénteken zárás előtt a Béke II. városrész boltjaiban sem. A Dunaker két üzletében és az új Csemegében tej is kapható volt — legalább is a hagyományos fajta. A Csemegében ezenkívül néhány zacskó kakaó is volt még. A Dunaker 20-as számú ABC-jében találtunk tejtermékekből legnagyobb választékot. Negyedórával zárás előtt kakaó, hagyományos és „piros zacskós” tej várta a vásárlókat. Mindhárom bolt hűtőpultjaiban láttunk tejfelt, vajat, sajtot. -fc-Pénteken, fél hétkor még nagy a tömeg a munkásszövetkezet Weiner Tibor körút—Bercsényi utca sarkán lévő ABC-jében. Tejet még kapni, piros és kék zacskósat egyaránt. Kenyérből szűkebb a választék, de aki megelégszik a nem egészen friss veknivel, az nem távozik üres kézzel. Tejfölt viszont már hiába keresnek a vevők. Hét óra előtt tíz perccel a Dózsa György úti Csemegében még meleg kenyér is van az aznap megmaradt százhatvan kiló között. Kifliből, zsemléből máskor öt óra tájban már mutatóban sincs, pénteken azonban körülbelül ezer darabot rakott el az eladónő. A megmaradt tejet több mint ezer literre saccolta az üzlet helyettes vezetője, aki nem tagadja: megesett már, hogy zárás előtt elfogyott a kenyér. Ilyenkor azonnal intézkednek: vagy saját gépkocsijukba ülnek, vagy taxit hívnak és irány a kenyérgyár! Az utánpótlásért még este fél hétkor is elmennek. * A Dózsa II. városrész élelmiszerüzlete nem úgy néz ki, mint ahol fél óra múlva zárnak. A tömött csemegepult előtt három vevő áll, néhányan kenyeret, zsemlét válogatnak. A hűtőpulton gúlákban áll a sajt, a tejföl, a vaj, és dugig vannak a tejesládák is. Igaz, a vevők ügyet sem vetnek most erre, a nemrég érkezett sörrel vannak elfoglalva ... Hét óra előtt tíz perccel hagyom el az üzletet, ahol még legalább nyolc vevő marad. A zárás közeledtét csak a „kikészített” felmosóvödör jelzi. A hűtőpultok és a kenyeresgondolák rendelkezésre állnak még.