Dunaújvárosi Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 71-79. szám)

1988-09-02 / 71. szám

XXXVIII. évfolyam, 71. szám ~ 1988. szeptember 2., péntek ~ óra: 2,4Q Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Tűzvédelem a városban és környékén Nem ezen kell spórolni A város és a környék­ tűz­védelmi helyzetéről, illetve a városi tűzoltóparancsnokság munkájáról tájékozódott keddi ülésén a városi párt­végrehajtó bizottság , Bár­­kányi Sándor titkár elnökle­tével. Az előterjesztés meg­vitatása előtt a testület tag­jai megtekintették a felújí­tás és korszerűsítés alatt álló helyi tűzoltólaktanyát. Párkányi Ferenc főhad­nagy, tűzoltóparancsnok egyebek között beszámolt ar­ról, hogy illetékességük a város, illetőleg a volt járás területére terjed. A népgaz­daság állapota a vállalatok, intézmények tűzvédelmét is érinti. A szükséges beruhá­zások, rekonstrukciók késése vagy elmulasztása, a beren­dezések viszonylagos korsze­rűtlensége, elöregedése tűzvédelmi helyzetre is ked­­­vezőtlenül hat. Egyre nehe­zebb e felszerelések felújí­tásának, pótlásának kikény­szerítése. A kisebb beruhá­zásoknál is a tűzvédelmi berendezések egyszerűsítésé­vel, elhagyásával óhajtják olykor a költségeket csök­kenteni. Ez ellen a parancs­nokság mindig határozottan fellép. Az utóbbi években — a gondok ellenére — javult a város nagyüzemeinek tűzvé­delmi helyzete, ugyanez mondható el a mezőgazdasá­gi üzemekkel, a kereskedel­mi és vendéglátó vállalatok­kal, illetve az oktatási, mű­velődési, egészségügyi intéz­ményekkel kapcsolatban is. Az ellenőrzések nyomán, ha kell, megteszik a szükséges intézkedést (szabálysértési feljelentés, szignalizáció, a tevékenység leállítása, utó­­ellenőrzés). Éjszakai és mun­kaszüneti ellenőrzéseket végeznek. Szakhatósági tevé­k­­kenységük jórészt az építé­si-engedélyezési, valamint a használatbavételi eljárások­ban való közreműködésből áll. A legtöbb tűz lakásokban keletkezik. Az okok között töbnyire az elektromos és a tüzelő- fűtőberendezések el­romlása, szabálytalan hasz­nálata, illetve a gyerekek következményekkel nem szá­moló „játszadozása” szere­pel. Gyújtogatás miatt 1985- ben nyolc, 1986-ban három, 1987-ben egy tűz keletkezett bizonyíthatóan. A tűz-, il­letve káresetekhez riasztott tűzoltók szakmai felkészült­ségét, fizikai képességeit az utóbbi években több, rend­kívüli igénybevételt kívánó tűzeset tette próbára. Emlé­kezetesebbek: 1981-ben a pa­­pírgéptűz és a Zöldért szal­matárolójának kigyulladása, 1983- ban a konverternél, 1984- ben a vasmű gázveze­tékénél, 1985-ben a II.FAM- nál, tavaly pedig a kokszo­lómű szállítószalagjánál tör­tént tűzesetek. A beavatko­zások minden esetben szak­szerűek, gyorsak voltak.­­ A parancsnokságnak főleg tűzoltógépjárművek kor­szerűtlensége, elavultsága okoz problémát. Járműveik többsége tíz évnél régebbi, a gépezetes tolólétra — konst­rukciója miatt — emberek mentésére gyakorlatilag al­kalmatlan, mert nem éri el a tízemeletes épületek tető­szintjét. A tűzoltásban és kárelhá­rításban jelentős segítséget nyújtanak az önkéntes és a vállalati tűzoltóságok, bár az utóbbi években sokat csök­kent az önkéntes tűzoltók presztízse. Egyes községek­ben (például Beloianniszban) az önkéntes tűzoltóság gya­korlatilag működésképtelen­né vált a személyi feltételek hiánya miatt. Felszerelésük karbantartása, utánpótlása is több helyen megoldatlan. Nehezíti a városi parancs­nokság munkáját, hogy az úgynevezett vonulós lét­számból tízen hiányoznak, nyolcan pedig tartósan be­tegek. Felvételi hirdetéseik csekély eredménnyel járnak. Kérdésekre válaszolva parancsnok elmondta: nin­­­csenek korszerű propagan­daanyagaik; kevés a meg­előzést előadások tartásával is segíteni képes szakember; a fejlesztések, beruházások révén tovább korszerűsödik (Folytatás a 3. oldalon) A tanévkezdés előtt hagyományosan zenés, műsoros ün­nepségen köszöntötték a pályakezdő ifjú pedagógusokat és a nyugdíjba vonuló tanítókat, tanárokat. A Vasmű Klubban kedden délután rendezett ünnepségen huszonöten esküdtek fel hivatásukra, és húsz nyugdíjkorhatárt elért pedagógustól búcsúztak el (Wohlmann György felvételei) A kukoricán már nem segített Jót tett az eső Az elmúlt héten megyénk­ben átlagosan 45 milliméter csapadék hullott, ám a hos­­­szantartó aszály következmé­nyein már nem tudott vál­toztatni. A tervtől való el­maradás a városkörnyéki szövetkezeteknél — a kuko­rica esetében — 10-15 száza­lékosra tehető. Nagy intenzitással végzik a termelőszövetkezetekben és a mezőgazdasági nagyüze­mekben a kukorica silózását. A lehullott csapadéknak kö­szönhetően a talajmunkák — elsősorban a vetéselőké­szítések — felgyorsulhattak. A szalmabetakarítást minde­nütt befejezték már, jelen­leg a burgonyát szedik és a megyében hétfő óta tart a napraforgó betakarítása. Tartalmasabb tömegtájékoztatás Nyíltabb légkörben Javuló színvonalon, széle­sítve a demokráciát, mind sokszínűbb, hitelesebb tájé­koztatás eszközei a megyé­ben megjelenő lapok és a te­levíziós műsorok — állapítot­ta meg szerdai ülésén a me­gyei párt-végrehajtó bizott­ság, amely Barts Oszkárné első titkár elnökletével ülé­sezett. Középtávú feladatter­vének kiegészítése mellett ez alkalommal a politikai nyil­vánosság és a pártbizottság tájékoztatási rendjének me­gyei feladatairól készített ja­vaslatot vitatta meg a tes­tület. A megújítás kulcskér­dése: miként tájékoztatja a közvéleményt saját tevé­kenységéről a pártbizottság, s milyen a párton belüli nyilvánosság? A részlete­sebb és tartalmasabb tájé­koztatás­ érdekében a testü­letnek, munkabizottságok elé kerülő vitaanyagokat már az előkészítés időszakában fon­tos megismertetni a közvé­leménnyel, hogy a párttag­ság cselekvő részese lehessen a döntéshozatalnak. (A poli­tikai nyilvánosság és a tájé­koztatási rendszer elemeiről a következő hetekben több alapszervezetben folytatnak majd vitát.) Megyénkben a jövőben tovább gazdagodik majd a tömegtájékoztatás eszközrendszere, újabb la­pok, televízióstúdiók kezd­hetik meg működésüket, a további fejlődéshez azonban a nyíltság légkörének erősö­désére, a tájékoztatási köte­lezettség maradéktalan vég­rehajtására is szükség van. Tanévkezdet Országszerte szerda dél­után tartották a tanévnyitó ünnepségeket az általános is­kolákban, a gimnáziumok­ban, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző inté­zetekben. Fejér megyében 55 ezer általános és közel 13 ezer középiskolás diák kezd­te az 1988/89-es tanévet. Az első tanítási nap teg­nap reggel volt, az utolsó 1989. június 9-én lesz. A téli szünet december 22-től janu­ár 2-ig, a tavaszi április 1- től 9-ig tart. A második fél­év február elsején kezdődik. Holnap avatják Eötvös-ház Ercsiben Ü­nnepélyes keretek közt avatják fel Ercsiben az Eöt­vös József Emlékmúzeumot. A reformkori író, publicista, a magyar oktatásügy és köz­­művelődés kiemelkedő sze­mélyisége 175 Ez alkalomból éve született, újították fel az Eötvös József Emlékbi­zottság, az Országos Pedagó­giai Könyvtár és Múzeum valamint Ercsi Nagyközségi Tanácsa összefogásával az emlékházat. Az ünnepségre holnap 11 órakor kerül sor, a megnyitó beszédet Köpeczi Béla aka­démikus mondja el­ idi néni üzenete Emberséggel közeledni ■ ! !Nincs ebben a búcsúzás­­­­ban semmi keserűség. I Csak bölcs derű, amit el­irigyelne az ember. Nyug­díjba menni is tudni kell. Méltósággal, humorral, elé­gedetten, úgy, ahogy Lidi néni, vagyis Rajkó Ist­vánná teszi. — Ha egyszer eljárt az idő! Nincs kivétel, igazsá­gos az elosztás, megöreg­szünk mindannyian — mondja, de az önsajnálat helyett egy jóízűt kacag. Ez az, ami megkapó, ami nagyszerű benne: felül­emelkedik a megváltoztat­hatatlan dolgokon. Pedig éppenséggel volna sok egyéb, amire büszke lehetne. A pályán töltött 37 évi és egy napi időre (bár ezt csak az egy nap furcsasága miatt említi), arra, hogy három és fél évtizedig volt munkahelye a Vasvári (ami viszont ál­lapot, mert egyszerűen így alakult), arra, hogy tizen­öt esztendőn át dolgozott igazgatóhelyettesként (amit viszont eszébe sem jutott említeni, csak amikor meg­kérdeztem). Másról mesél: egy másodikos tanítványá­ról, aki még éjjel is sírt, amikor megtudta, hogy a tanító­ néni nyugdíjba megy. — Hát emiatt csöppet se bánkódj, mondtam ne­ki, látod, ősz már a hajam. Jó dolgom lesz, pihenni fo­gok, de azért még talál­kozhatunk ... Erre meg­nyugodott. Mert nem tel­jes a búcsú, nyugdíjasként is dolgozni fogok. Mond­hatnám azért, mert ebben a pedagógushiányos világ­ban szükség van a mun­kámra, de mit szépítsem, nagy család után egyedül maradtam, nekem van szükségem az elfoglaltság­ra. Annyira öregnek sem érzem magam, hogy csak főzőcskézzek. Hogy mostani döntése­­ jó volt, abban eddigi éle­tének okos választásai győznek meg: oly korban volt fiatal, amikor sok le­hetőséget kínált az élet, tanulhatott volna filmren­dezést Moszkvában, lehe­tett volna újságíró — ő azonban minden csábítás ellenére maradt a gyere­kek között. — Nem bántam meg — mondja. — Jó volt így. Gyerekeket nevelni, taní­tani ... Nekem az első ta­nítónőm volt a példaké­pem, őt megismerve és megszeretve eszembe sem jutott más hivatás. Csak a divatokkal volt sok ba­jom: a különféle oktatási módszerekkel, amelyeket, bármennyire is idegenek voltak tőlem, előírás sze­rint alkalmazni kellett. Első találkozása a peda­gógushivatással meghatá­rozó volt egy életre, ezernyi örömmel gazdagí­­­totta. Azzal a szépséggel például, hogy tanítóként került vissza egykori neve­lői közé, később kolléga­ként köszönthette sok diák­ját. — Nem az én érdemem, hogy vitték valamire — in­gatja a fejét. — Bennük volt a képesség, számomra csak megnyugtató lehet, hogy jól ismertem fel ér­tékeiket. Az örömet és büsz­keséget akkor éreztem, amikor gyerekek és idő­sek, már nagyszülő korban lévő egykori tanítványaim rámköszönnek. Megmarad­tam az emlékezetükben. Ennek titkát Lidi néni örömest adja át ifjabb pá­lyatársainak: én — Nem titok, s nem az gondolatom, hanem Arany Jánosé: „emberség­ben élni minden körül­ményben”. Ne használják ki, s ne éljenek vissza az­zal, hogy a tanítvány kicsi gyermek. A bennük szun­­­nyadó lehetőséget becsülve, emberséggel kell közeledni hozzájuk. J. K. J

Next