Dunaújvárosi Hírlap, 1988. szeptember (33. évfolyam, 71-79. szám)
1988-09-02 / 71. szám
XXXVIII. évfolyam, 71. szám ~ 1988. szeptember 2., péntek ~ óra: 2,4Q Ft AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Tűzvédelem a városban és környékén Nem ezen kell spórolni A város és a környék tűzvédelmi helyzetéről, illetve a városi tűzoltóparancsnokság munkájáról tájékozódott keddi ülésén a városi pártvégrehajtó bizottság , Bárkányi Sándor titkár elnökletével. Az előterjesztés megvitatása előtt a testület tagjai megtekintették a felújítás és korszerűsítés alatt álló helyi tűzoltólaktanyát. Párkányi Ferenc főhadnagy, tűzoltóparancsnok egyebek között beszámolt arról, hogy illetékességük a város, illetőleg a volt járás területére terjed. A népgazdaság állapota a vállalatok, intézmények tűzvédelmét is érinti. A szükséges beruházások, rekonstrukciók késése vagy elmulasztása, a berendezések viszonylagos korszerűtlensége, elöregedése tűzvédelmi helyzetre is kedvezőtlenül hat. Egyre nehezebb e felszerelések felújításának, pótlásának kikényszerítése. A kisebb beruházásoknál is a tűzvédelmi berendezések egyszerűsítésével, elhagyásával óhajtják olykor a költségeket csökkenteni. Ez ellen a parancsnokság mindig határozottan fellép. Az utóbbi években — a gondok ellenére — javult a város nagyüzemeinek tűzvédelmi helyzete, ugyanez mondható el a mezőgazdasági üzemekkel, a kereskedelmi és vendéglátó vállalatokkal, illetve az oktatási, művelődési, egészségügyi intézményekkel kapcsolatban is. Az ellenőrzések nyomán, ha kell, megteszik a szükséges intézkedést (szabálysértési feljelentés, szignalizáció, a tevékenység leállítása, utóellenőrzés). Éjszakai és munkaszüneti ellenőrzéseket végeznek. Szakhatósági tevékkenységük jórészt az építési-engedélyezési, valamint a használatbavételi eljárásokban való közreműködésből áll. A legtöbb tűz lakásokban keletkezik. Az okok között töbnyire az elektromos és a tüzelő- fűtőberendezések elromlása, szabálytalan használata, illetve a gyerekek következményekkel nem számoló „játszadozása” szerepel. Gyújtogatás miatt 1985- ben nyolc, 1986-ban három, 1987-ben egy tűz keletkezett bizonyíthatóan. A tűz-, illetve káresetekhez riasztott tűzoltók szakmai felkészültségét, fizikai képességeit az utóbbi években több, rendkívüli igénybevételt kívánó tűzeset tette próbára. Emlékezetesebbek: 1981-ben a papírgéptűz és a Zöldért szalmatárolójának kigyulladása, 1983- ban a konverternél, 1984- ben a vasmű gázvezetékénél, 1985-ben a II.FAM- nál, tavaly pedig a kokszolómű szállítószalagjánál történt tűzesetek. A beavatkozások minden esetben szakszerűek, gyorsak voltak. A parancsnokságnak főleg tűzoltógépjárművek korszerűtlensége, elavultsága okoz problémát. Járműveik többsége tíz évnél régebbi, a gépezetes tolólétra — konstrukciója miatt — emberek mentésére gyakorlatilag alkalmatlan, mert nem éri el a tízemeletes épületek tetőszintjét. A tűzoltásban és kárelhárításban jelentős segítséget nyújtanak az önkéntes és a vállalati tűzoltóságok, bár az utóbbi években sokat csökkent az önkéntes tűzoltók presztízse. Egyes községekben (például Beloianniszban) az önkéntes tűzoltóság gyakorlatilag működésképtelenné vált a személyi feltételek hiánya miatt. Felszerelésük karbantartása, utánpótlása is több helyen megoldatlan. Nehezíti a városi parancsnokság munkáját, hogy az úgynevezett vonulós létszámból tízen hiányoznak, nyolcan pedig tartósan betegek. Felvételi hirdetéseik csekély eredménnyel járnak. Kérdésekre válaszolva parancsnok elmondta: nincsenek korszerű propagandaanyagaik; kevés a megelőzést előadások tartásával is segíteni képes szakember; a fejlesztések, beruházások révén tovább korszerűsödik (Folytatás a 3. oldalon) A tanévkezdés előtt hagyományosan zenés, műsoros ünnepségen köszöntötték a pályakezdő ifjú pedagógusokat és a nyugdíjba vonuló tanítókat, tanárokat. A Vasmű Klubban kedden délután rendezett ünnepségen huszonöten esküdtek fel hivatásukra, és húsz nyugdíjkorhatárt elért pedagógustól búcsúztak el (Wohlmann György felvételei) A kukoricán már nem segített Jót tett az eső Az elmúlt héten megyénkben átlagosan 45 milliméter csapadék hullott, ám a hosszantartó aszály következményein már nem tudott változtatni. A tervtől való elmaradás a városkörnyéki szövetkezeteknél — a kukorica esetében — 10-15 százalékosra tehető. Nagy intenzitással végzik a termelőszövetkezetekben és a mezőgazdasági nagyüzemekben a kukorica silózását. A lehullott csapadéknak köszönhetően a talajmunkák — elsősorban a vetéselőkészítések — felgyorsulhattak. A szalmabetakarítást mindenütt befejezték már, jelenleg a burgonyát szedik és a megyében hétfő óta tart a napraforgó betakarítása. Tartalmasabb tömegtájékoztatás Nyíltabb légkörben Javuló színvonalon, szélesítve a demokráciát, mind sokszínűbb, hitelesebb tájékoztatás eszközei a megyében megjelenő lapok és a televíziós műsorok — állapította meg szerdai ülésén a megyei párt-végrehajtó bizottság, amely Barts Oszkárné első titkár elnökletével ülésezett. Középtávú feladattervének kiegészítése mellett ez alkalommal a politikai nyilvánosság és a pártbizottság tájékoztatási rendjének megyei feladatairól készített javaslatot vitatta meg a testület. A megújítás kulcskérdése: miként tájékoztatja a közvéleményt saját tevékenységéről a pártbizottság, s milyen a párton belüli nyilvánosság? A részletesebb és tartalmasabb tájékoztatás érdekében a testületnek, munkabizottságok elé kerülő vitaanyagokat már az előkészítés időszakában fontos megismertetni a közvéleménnyel, hogy a párttagság cselekvő részese lehessen a döntéshozatalnak. (A politikai nyilvánosság és a tájékoztatási rendszer elemeiről a következő hetekben több alapszervezetben folytatnak majd vitát.) Megyénkben a jövőben tovább gazdagodik majd a tömegtájékoztatás eszközrendszere, újabb lapok, televízióstúdiók kezdhetik meg működésüket, a további fejlődéshez azonban a nyíltság légkörének erősödésére, a tájékoztatási kötelezettség maradéktalan végrehajtására is szükség van. Tanévkezdet Országszerte szerda délután tartották a tanévnyitó ünnepségeket az általános iskolákban, a gimnáziumokban, a szakközépiskolákban és a szakmunkásképző intézetekben. Fejér megyében 55 ezer általános és közel 13 ezer középiskolás diák kezdte az 1988/89-es tanévet. Az első tanítási nap tegnap reggel volt, az utolsó 1989. június 9-én lesz. A téli szünet december 22-től január 2-ig, a tavaszi április 1- től 9-ig tart. A második félév február elsején kezdődik. Holnap avatják Eötvös-ház Ercsiben Ünnepélyes keretek közt avatják fel Ercsiben az Eötvös József Emlékmúzeumot. A reformkori író, publicista, a magyar oktatásügy és közművelődés kiemelkedő személyisége 175 Ez alkalomból éve született, újították fel az Eötvös József Emlékbizottság, az Országos Pedagógiai Könyvtár és Múzeum valamint Ercsi Nagyközségi Tanácsa összefogásával az emlékházat. Az ünnepségre holnap 11 órakor kerül sor, a megnyitó beszédet Köpeczi Béla akadémikus mondja el idi néni üzenete Emberséggel közeledni ■ ! !Nincs ebben a búcsúzásban semmi keserűség. I Csak bölcs derű, amit elirigyelne az ember. Nyugdíjba menni is tudni kell. Méltósággal, humorral, elégedetten, úgy, ahogy Lidi néni, vagyis Rajkó Istvánná teszi. — Ha egyszer eljárt az idő! Nincs kivétel, igazságos az elosztás, megöregszünk mindannyian — mondja, de az önsajnálat helyett egy jóízűt kacag. Ez az, ami megkapó, ami nagyszerű benne: felülemelkedik a megváltoztathatatlan dolgokon. Pedig éppenséggel volna sok egyéb, amire büszke lehetne. A pályán töltött 37 évi és egy napi időre (bár ezt csak az egy nap furcsasága miatt említi), arra, hogy három és fél évtizedig volt munkahelye a Vasvári (ami viszont állapot, mert egyszerűen így alakult), arra, hogy tizenöt esztendőn át dolgozott igazgatóhelyettesként (amit viszont eszébe sem jutott említeni, csak amikor megkérdeztem). Másról mesél: egy másodikos tanítványáról, aki még éjjel is sírt, amikor megtudta, hogy a tanító néni nyugdíjba megy. — Hát emiatt csöppet se bánkódj, mondtam neki, látod, ősz már a hajam. Jó dolgom lesz, pihenni fogok, de azért még találkozhatunk ... Erre megnyugodott. Mert nem teljes a búcsú, nyugdíjasként is dolgozni fogok. Mondhatnám azért, mert ebben a pedagógushiányos világban szükség van a munkámra, de mit szépítsem, nagy család után egyedül maradtam, nekem van szükségem az elfoglaltságra. Annyira öregnek sem érzem magam, hogy csak főzőcskézzek. Hogy mostani döntése jó volt, abban eddigi életének okos választásai győznek meg: oly korban volt fiatal, amikor sok lehetőséget kínált az élet, tanulhatott volna filmrendezést Moszkvában, lehetett volna újságíró — ő azonban minden csábítás ellenére maradt a gyerekek között. — Nem bántam meg — mondja. — Jó volt így. Gyerekeket nevelni, tanítani ... Nekem az első tanítónőm volt a példaképem, őt megismerve és megszeretve eszembe sem jutott más hivatás. Csak a divatokkal volt sok bajom: a különféle oktatási módszerekkel, amelyeket, bármennyire is idegenek voltak tőlem, előírás szerint alkalmazni kellett. Első találkozása a pedagógushivatással meghatározó volt egy életre, ezernyi örömmel gazdagította. Azzal a szépséggel például, hogy tanítóként került vissza egykori nevelői közé, később kollégaként köszönthette sok diákját. — Nem az én érdemem, hogy vitték valamire — ingatja a fejét. — Bennük volt a képesség, számomra csak megnyugtató lehet, hogy jól ismertem fel értékeiket. Az örömet és büszkeséget akkor éreztem, amikor gyerekek és idősek, már nagyszülő korban lévő egykori tanítványaim rámköszönnek. Megmaradtam az emlékezetükben. Ennek titkát Lidi néni örömest adja át ifjabb pályatársainak: én — Nem titok, s nem az gondolatom, hanem Arany Jánosé: „emberségben élni minden körülményben”. Ne használják ki, s ne éljenek vissza azzal, hogy a tanítvány kicsi gyermek. A bennük szunnyadó lehetőséget becsülve, emberséggel kell közeledni hozzájuk. J. K. J