Dunaújvárosi Hírlap, 1988. november (33. évfolyam, 88-96. szám)

1988-11-01 / 88. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! XXXVIII. évfolyam, 88. szám ~ 1988. november 1., kedd ~ óra: 2,40 FtHÍ Ma? AZ MSZMP VÁROSI BIZOTTSÁGA ÉS A VÁROSI TANÁCS LAPJA Javaslat az „A" variánsra Ülést tart az MSZMP KB Ma összeül a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottsága. A Politikai Bi­zottság javaslata alapján a testület jelentést vitat meg a belpolitikai helyzetről és párt feladatairól. Berecz Já­­­nosnak, a Központi Bizottság titkárának előterjesztésében. A beszámoló ismerteti töb­bek között a pártértekezletet követő időszak főbb jellem­zőit, elemzi politikai viszo­nyainkat, a párt mai hely­zetét. Javaslat hangzik azokra a cselekvési irányok­rl­ra, amelyek hozzájárulhat­nak a kedvezőtlen folyama­tok lassításához, megállításá­hoz, illetve lehetővé teszik, hogy a párt akcióképessége erősödjön. A valószínűleg kétnapos ülésen Hoós János, az Országos Tervhivatal el­nöke terjeszti elő a népgaz­daság 1988. évi várható fej­­­lődéséről, az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásai­ról és eszközrendszeréről szóló jelentést. Ezzel össze­függésben az előterjesztés is­mételten számba veszi a ko­rábban kétségest megfogalmazott le­hét variáció elő­nyeit és hátrányait, s ennek alapján tesz javaslatot az úgynevezett „A” variáns el­fogadására, amely révén gazdaságot új pályára állító, a nagy horderejű változások kezdődhetnek meg. December 3-án lesz a városi pártértekezlet Delegálás—útkeresés 9 December 3-án, szombaton órakor kezdődik a Mező Imre Általános Iskolában a dunaújvárosi pártértekezlet, amelyen elsősorban a város és a környék jövőjéről és a politikai munkáról lesz szó. Az eseményt — a zárt ülé­sek kivételével — egyenes adásban közvetíti a városi televízió — erről döntött többek közt péntek délutáni ülésén a városi pártbizott­ság. A Mádlné dr. Maár Ilona első titkár által előterjesz­tett javaslat szerint, a párt­értekezlettől, végrehajtó bi­zottság nélkül, a jelenleginél jóval kisebb létszámmal (27—35 fő), s legalább ha­vonta találkozva, várhatóan hatékonyabban fog tevékeny­kedni a városi pártbizottság. Tagjait — az első titkár és a két titkár kivételével — úgy delegálják e hónap so­rán, külön-külön, egyenként az üzemi, intézményi, nagy­községi és körzeti pártbizott­ságok, illetve az alapszerve­zeti csoportok, valamint városi tanács, a KISZ és a a HNF városi bizottsága. A három vezető tisztségviselőt a pártértekezlet választja meg. A pártértekezleten minden (221) alapszervezetből 1-1 választott küldött is részt vesz — mandátumuk a kö­vetkező pártkongresszus előtti pártértekezletig tart. A tervek szerint ezután jéven­te tartanak pártértekezletet Dunaújvárosban. Az első titkár ismertette javaslatot már az elmúlt hé­ten is tárgyalták s e héten is megvitatják az üzemi pártbizottságok, alapszerve­zetek. Az ülésen idézett vé­lemények közül: szabályozni kell a delegált pb-tagok visszahívhatóságát; a pb-tag legalább évente egyszer szá­moljon be a megválasztói­nak; a lapban és a városi tv-ben mutassák be az érte­kezlet előtt a­­ delegáltakat és a városi pb megválasz­tásra jelölt vezetőit. Fontos minden kommunista javasla­ta, véleménye — tette hoz­zá Mádlné dr. Maár Ilona —, hisz e munkamódszer nem is lehet még részletei­ben pontosan kidolgozott. Tökéletesítésének a pártértee­­kezlet után is folytatódnia kell. A pénteki vitában Pálfalvi János a delegálás elvét elfo­gadva — aggodalmát fejezte ki az arányok miatt, felol­vasta alapszervezetének ál­lásfoglalását, amely múlha­tatlanul fontosnak minősíti a helyi kulturális élet pk­­képviseletét. A felszólaló azt is megfontolandónak tartot­ta: okvetlenül kell-e pártér­tekezleten titkárokat válasz­tani, hisz a választási pro­cedúra más, fontos kérdések megtárgyalása elől veszi el az időt, egyébként is, a je­lenlegi vezetők rövid ideje dolgoznak posztjukon, tehát élvezhetik továbbra is a bi­zalmat. Az alapelvekkel szinte ki­vétel nélkül részkérdésekben egyetértettek, viszont so­kat vitatkoztak pénteken a városi pártbizottság tagjai. Mik­ei Miklósné, Bertalan, Topánka dr. Gábor György, Márkli János, Sárközi György, Pinczés Sándor, Fe­h­ért Béla, Hegedűs István, Kapás Zsolt, Bárkányi Sán­dor, Mihalek János és Csima Sándorné hozzászólása után egybehangzó volt a véle­mény: a delegálás részletei­ben vitatható és a pártszer­vezetekben tovább vitatandó — gyakorlatát mindenképp ki kell próbálni! Dr. Knizse Gyula, a megyei pártbizott­ság titkára dicsérte a duna­újvárosiak útkeresését, út­törő munkáját, hiszen az it­teni tapasztalatok az MSZMP gyakorlatában is hasznosít­hatók lesznek. Hangsúlyozta, nagyon fontos, hogy a párt­testületek alulról építkezze­nek. A delegálás elve jó , ám a hatékony munkához a delegáltak felelősségérzete is nélkülözhetetlen, akiknek nemcsak a helyi, de mezo- és makroszintű érdekeket is képviselniük kell. A testület végül egyetér­tett azzal, hogy a delegálás e részkérdéseit tovább vitat­ják a pártszervekben és a küldöttcsoportokban. A vé­lemények pártértekezlet előt­ti összegzése a november 25-i pártbizottsági ülés fel­adata lesz. mm Ünnepség, koszorúzás November hetedike, nagy októberi szocialista for­a­radalom győzelmének 71. év­fordulója tiszteletére ünnep­ségeken emlékeznek az ese­ményre. Az intézmények, vállalatok, üzemek pártalap-szervezeteiben tevékenykedő kommunisták ünnepi taggyű­léseiken méltatják az évfor­duló jelentőségét. A központi ünnepségre pénteken este hat órakor a Bartók Béla Művelődési Központ színház­termében kerül sor, ahol kö­szöntővel és műsorral emlé­keznek a történelmi ese­ményre. Hétfőn délelőtt tíz órakor a szovjet hősök óvá­rosi emlékművénél rendez­nek koszorúzási ünnepséget. A biztos bizonytalanság (2. oldal) Grósz Károly Fehérváron Székesfehérvárra látogatott tegnap Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisz­tertanács elnöke. A vendé­get a Videoton Elektronikai Vállalat központja előtt Barts Oszkárné, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Horváth Ferenc, ipari állam­titkár, dr. Sziklai Antal, a megyei tanács elnöke és a gyár vezetői fogadták. A fennállásának 50. évfor­dulóját ünneplő vállalat fej­lődéséről és idei eredményei­ről Kázsmér János vezér­­igazgató tájékoztatta a párt­főtitkárt. Grósz Károly az új beruházások közül megtekin­tette a már beszabályozás alatt álló Kompakt Diszk Le­mezgyár első gépsorát, gyár korszerű szennyvíztisz­a­tító telepét és az új színes­­televízió-gyárat. Ez utóbbi, világszínvonalon álló üzem a francia Thomson, illetve NSZK-beli és japán cégek együttműködésével született. Az új színestelevízió-gyá­­rat Grósz Károly avatta fel. A szerelőcsarnok és a beren­dezések megtekintése után a párt főtitkára ünnepi gyűlé­sen vett részt a Videoton Oktatási Központjában, ahol a fél évszázados múltról emlékeztek meg, elismerése­ket és kitüntetéseket adtak át a nagyüzem dolgozóinak. Zs. Cs. Összehívták az Országgyűlést Az Elnöki Tanács pénteki ülésén — a lőfegyverek tar­tásáról és a népszámlálásról hozott törvényerejű rendele­te mellett — november 24- én 10 órára összehívta az Országgyűlést. A testület ja­vasolja az Országgyűlés na­pirendjére: tájékoztató a poli­tikai intézményrendszer kor­szerűsítését célzó munkála­tokról, valamint az ahhoz kapcsolódó törvényjavasla­tok és intézkedések ütemter­véről; beszámoló a kormány stabilizációs gazdasági prog­ramjának végrehajtásáról és az 1989. évi gazdaságpoliti­kai feladatokról; a vállalko­zói nyereségadóról szóló tör­vényjavaslat; valamint gazdasági társaságokról szóló a törvényhez kapcsolódó tör­vénymódosítások megvitatá­sát. * Nem kötik rendőrhatósági engedélyhez a jövő évtől a légfegyverek, valamint gáz- és riasztófegyverek tar­a tását. A biztonsági követel­mények kidolgozása a bel­ügyminiszter feladata. A népszámlálásról szóló tör­vényerejű rendelet célja, hogy pontos tájékoztatást adjon az 1980-ban tartott népszámlálás óta bekövetke­zett változásokról. Az 1990- es felmérés végrehajtása a tanácsok feladata lesz. az érdekvédelem A szakszervezeti mozga­lom megújulása volt a téma a Kereskedelmi, Pénzügyi és Vendéglátóipari Dolgozók Szakszervezetéhez tartozó alapszervezetek megyei tit­kárainak értekezletén a múlt héten Székesfehérvárott. Elő­ször Kéri László, a KPVDSZ megyei titkára tájékoztatta a megjelenteket az ágazat szervezeti rendszerének kor­szerűsítési elképzeléseiről, a munka tartalmi megújulásá­ról, a bérpolitika reformjá­val összefüggő vélemények­ről, valamint a kereskedel­mi dolgozók kereseti helyze­téről. A KPVDSZ Központi Ve­zetősége továbbra is a szak­­szervezet alapvető funkció­jának az érdekvédelmet, az érdekképviseletet tartja, a tartalmi megújulás alapjá­nak ezt kell tekinteni. A szervezeti megújulásban pe­dig az alulról jövő önkéntes szerveződést, a szövetséggé történő átalakulást támogat­ják. Véleményük szerint a szakmai érdekképviseletek erősítését a szakmai titkár­ságokra kell alapozni, így itt látnák el a hozzájuk tartozó tagság szakmai érdekképvi­seleti és érdekfeltáró mun­káját. A kereskedelmi dolgozók­ra egyre nagyobb teher ne­hezedik a romló életkörül­mények miatt, amit csak nö­vel a létszámhiány: a sza­badságokat,­ szabadnapokat sem tudják igénybe venni. Fizikai dolgozóik egyre na­gyobb hányada kerül az ala­csony kereseti kategóriába. (Folytatás a 3. oldalon) Megyei KISZ-értekezlet Erősödjön a közösségi jelleg Fejér megye KISZ-szervezeteinek csaknem háromszáz kép­viselője találkozott szombaton a Bartók Béla Művelődési Köz­pontban. A fiatalok fórumának feladata volt, hogy tíz küldöttet válasszon a november 18-20. között Székesfehérváron megren­dezésre kerülő országos KISZ-értekezletre, illetve határozzon az ifjúsági szövetség megújításával kapcsolatos közös álláspontról. Az eseményen jelen voltak Fejér megye és Dunaújváros párt- és állami vezetői, köztük Barts Oszkárné, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és Mádlné dr. Maár Ilona, a dunaújvárosi pártbizottság első titkára. Kracsun Csaba, a KISZ Fejér Megyei Bizottságának első titkára, vitaindítójában a KISZ tevékenységének to­vábbfejlesztésére tett javas­latot , amelyet a megyé­ben folytatott Hogyan to­vább ?-viták alapján állítot­tak össze — egészítette ki néhány gondolattal. A társa­dalomról szólva mondta, hogy az abban lejátszódó, érzékelhető fejlődés — és ennek további reménye — kedvező helyzetet teremt a a munkához. Ám a reformok, szerkezetátalakítás során jelentkező terheket a társa­dalomnak igazságosan eloszt­va kell­ viselnie. A teljesít­ményelvet a gyakorlatban kell alkalmazni, korra, érde­mekre való tekintet nélkül. A fiatalok elfogadják, hogy a szerkezetváltás zökkenők­kel, feszültségekkel jár, de ezzel együtt fellendülésnek is lennie kell. Ma sokszor együtt beszélünk társadalmi demokráciáról és­­ anarchi­áról, ami azzal magyarázha­tó, hogy a kibontakozó nyíl­tabb párbeszéd érzelmeket szabadít fel, hangulatot te­remt — nem ritkán negatív előjellel. A KISZ-ről szólva mond­ta, hogy a folyamatosan meg­újuló szervezetnek ma azt az arcát akarják kialakítani a fiatalok, amely a kilencvenes években és később is jel­lemzi majd. Ezért a hagyo­mányokra is építő, de sok­színű, az egyének igényeit kifejezésre juttató, érdemi beleszólást biztosító ifjúsági szövetséget kell létrehozni. Ehhez belső megújulásra is szükség van, hiszen az utób­bi években jól érzékelhető volt a vezetők és a tagok el­szakadása. Bár az utóbbi időben egyre gazdagodik, bő­vül a közvetlen párbeszéd, de még korántsem teljes. Éppen ezért­­ javasolta a megyei KISZ-bizottság első titkára —, ha a küldöttek igénylik, ez a fórum lehető­séget adhat a megyei KISZ- vezetők bizalmi megméreté­sére is. Gyors és mélyreható változásokat akarunk — fe­jezte be vitaindítóját Krá­­csán Csaba —, a KISZ szét­verésének szándéka nélkül, és úgy, hogy a megújult szervezetre évek, évtizedek múlva is büszkék lehessünk. Csaknem negyvenen jelez­ték, hogy szólni kívánnak a vitában, hogy végül is há­nyan fejtették ki bővebben vagy rövidebben a vélemé­nyüket — nehéz lenne meg­tippelni. A küldötteknek ugyanis lehetőségük volt ar­ra, hogy a felszólalások után azonnal kérdést, véleményt intézzenek a szervezeteik képviseletében szólókhoz. Ennek eredményeként he­ves, olykor nagyon is éles vita alakult ki több kérdés­ben. Például a dunaújvárosi középiskolások elképzelései­vel kapcsolatban, amelyet Jeszenszki Lívia, a Münnich gimnázium küldötte ismer­tetett. Abban egyetértettek a középiskolások, hogy szükség van ifjúsági szervezetre, de ők a rétegpolitika erősítését, rétegszervezetek létrehozását tartanák kívánatosnak. Szük­ségesnek tartják, hogy na­gyobb szerepet, hangsúlyt kapjon az érdekvédelem, mert a KISZ ennek a funk­ciójának ma nem kielégítően tesz eleget a középiskolák­ban. Javaslatuk, hogy a di­ákvezetők rendelkezzenek egyetértési joggal­ a diákokat érintő kérdésekben­, vélemé­nyezhessék az oktató-nevelő munkát, mert annak nagy hiányossága, hogy nem az iskolát követő évekre készít fel, nem állampolgárokat, nem közéleti embereket ne­vel. Az ifjúsági szervezet cél­jainak megvalósításához tö­megszervezetre van szükség — mondta a hozzászóló —, amelyben a munka, ráter­mettség, aktivitás alapján mindenképpen kialakul "egy élcsapat. Kapás Zsolt, a dunaújvá­rosi KISZ-bizottság titkára többek között arról beszélt, hogy az ifjúsági szövetség tagjai a reformpártiak. Ép­pen ezért a KISZ nem részt kér hanem részt akar venni a párt megújításában, hiszen illúzió azt képzelni, hogy enélkül megvalósítható KISZ reformja. Olyan szo­­­cializmust akarunk — mond­ta a hozzászóló —, amelyben azok az értékek fontosak, amelyeket mi határozunk meg. A KISZ—párt­viszony kapcsán említette, hogy — a helyi tapasztalatokból ki­indulva — „direkt” irányí­tás nélkül is szoros és ered­ményes kapcsolatot lehet ki­alakítani, nem csak testület és testület, de szervezet és szervezet között is. Fölösle­ges és riasztó is deklarálni — mondta többek között a vitában elhangzottakra rea­gálva —, hogy a KISZ-en belül milyen „arányban” akarunk politizálni, érdek­­védelmet folytatni, vagy szabadidőt szervezni. Ezt mindenkinek magának kell eldöntenie, az adottságaitól függően. Barts Oszkárné, jórészt a hozzászólásokra reagálva (Folytatás a 3. oldalon) Kracsun Csaba

Next