Dunaújvárosi Hírlap, 2003. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
2003-01-08 / 6. szám
2003. január 8., SZERDA KRÓNIKA - KULTÚRA eseményeinkről és Busái Ádám életének megmentése jegyében tett országgyűlési képviselő-jelöltjét, dr. Skaliczky Andreát is hivatalosan nyilvántartásba vették. Március 4-én átadták a Dunaújvárosi Főiskola új kollégiumát. A volt kórházi „E” épületből kétszáz férőhelyes, korszerű diákszálló lett. A pedagógusok aláírást gyűjtöttek, a szakszervezet a minimálbér ötvenezer forintra emelését követően a bértábla rendezését követelte. Lezárult a Dunaferr elleni antidömping-eljárás első szakasza. Ennek részeként átvilágították a Dunaferr cégcsoport azon egységeit, amelyek részt vesznek a melegen hengerelt tekercsek előállításában, értékesítésében. Ádám csoda gyorsan gyógyult, az orvosok is meglepődve tapasztalták a műtétet követő rohamos felépülést. Sikeresen és eredményesen szerepelt az Innopark Kht. a 2001. évi Széchenyi-terves pályázaton, és 100 millió forint vissza nem térítendő támogatást nyert a volt szovjet laktanya területén a technológiai inkubátorház kialakításához. Lassan körvonalazódtak a jövőt érintő elképzelések: az önkormányzat kérésére több terv is készült a városközpont hasznosíthatósága tárgyában. A volt Barátság iskola helyére plázát álmodott az építész. Szerződést írtak alá a Dunaferr kokszolómű III-as blokkjának rekonstrukciójáról március 8-án. Egy év alatt tervezték átépíteni a kokszolót. A Dunaferr üzleti tervét elfogadták, a veszteség ténye is tagadhatatlan volt, csak a nagyságrend tekintetében vitatkozhattak a hozzáértők. Ugyanekkor folytatódott a vita az M8-as út nyomvonaláról, nem csekély politikai felhanggal. A választási „tréning” sem szünetelt: regisztrálták a Munkáspárt jelöltjét, dr. Sztankó Jánost. Március 13-án,szerdán Dunaújvárosban járt Kuncze Gábor, az SZDSZ miniszterelnök-jelöltje, aki a tisztább közélet megteremtésének fontosságáról beszélt a sajtónak. Nemzeti ünnepünkön felavatták az '56-os emlékművet - közben megnyílt a tavaszi expo városunkban. „Szerdán, vagy csütörtökön hazamehetek Dunaújvárosba” - örömködött Ádám március idusán. Nem a betegséggel, csak a honvággyal küzdött a kisfiú, ám 21-én végre hazatérhetett. Élesedett a küzdelem, lapunkban az országgyűlési képviselő-jelölteket több alkalommal, számos témában faggattuk. Közben az MMK „privatizálásáról” beszéltek a közgyűlésen, felmerült az intézmény közhasznú társasággá alakulása. A HÍD Egyesület vendégül látta Alessandro Napolit, az Unió előcsatlakozási tanácsadóját és Heinrich Pétert, a KDRFT munkaszervezetének vezetőjét. A téma városunk uniós csatlakozásra való felkészülése volt. A közgyűlés több mint hatvanmillió forintos segítséget szavazott meg a kórháznak. Március 25-re megérkezett az árvíz is, lassan elöntve a szabadstrand környékét. Megismerhettünk egy ESZE- mentén jó ötletet is. A balassagyarmati ESZE alapítványi iskola szemet vetett a volt újtelepi iskola épületére. A szerződéstervezet még szocialista körökben is felháborodást váltott ki, az ESZE mindenesetre jól járt volna. Ekkor már ötvenéves árrekordról beszélhettünk, majd 600 centire várták a Duna tetőzését városunknál. Elindult a szavazólap-áradat is, az országos választások finiséhez érkezve tizenhétmillió vokslap gyártására készült fel az Állami Nyomda. Mi pedig, e hónapi utolsó lapszámunk címoldalán kellemes húsvéti ünnepeket kívántunk olvasóinknak, ezalatt levonult a dunai ár, és vendégeskedett nálunk László Csaba, a szocialista párt pénzügyminiszter-jelöltje is, aki a költségvetés átláthatóságát ígérte. Új fogalommal ismerkedhettünk meg: az „üvegzseb-program” a költségvetési politika átláthatóságát ígérte nekünk, adófizetőknek. A következő negyedév első hónapja is eseménydús volt. Az országos választások miatt forrongott a közhangulat, a második forduló előtt valóságos népmozgalmak szerveződtek, helyzet kiélezett volt. Érdemes a lesz tehát elolvasni összeállításunk következő részét, amelynek akár „A váltás, változás időszaka” címet is adhatnánk. Kollégiummá alakították a volt pszichiátria épületét Szerződést írtak alá a Dunaferr kokszolómű III-as blokkjának rekonstrukciójáról március 8-án DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 5 Megújuló Új Magyar Képtár Hollán Sándor, Dús László, Bajkó Anikó időszaki tárlata Székesfehérvár (gábor) Megújul az Új Magyar Képtár, amely a fehérvári múzeum kortárs képzőművészeti gyűjteményét vonultatja fel. A múzeum időszaki kiállításain is több mai, magyar alkotót is bemutat az idén. Egyetlen állandó gyűjteménynek sem árt, ha időnként felfrissítik - vallják a szakemberek. Az állandó gyűjtemény hamarosan újra megnyílik - tudtuk meg Sasvári Edit művészettörténésztől az új tárlat megvalósítására pályázatokon nyertek támogatást. - A kiállítás elkészült, de szeretnénk a pályázati pénzből „műtárgybarát” lámpákat is beszereltetni - tette hozz Sasvári Edit. - Az átrendezésnél törekedtünk a kronológia követésére, na és arra, hogy megmutassuk egy-egy korszak művészetének legfontosabb tendenciáit. Ez a Megyeház utcai épület adottságai miatt nem is annyira egyszerű, hiszen a termek nagysága is különböző... A tárlat a '30-as évek végétől követi nyomon a magyar művészet fejlődését: Vajda Lajos munkáival és az Európai iskolához tartozó művészek alkotásainak bemutatásával kezdődik. Ugyanott kapott helyet az a generáció is, amelynek tagjai a '60-as években indultak. Érdekes, hogy az ő művészetük sok tekintetben visszautal, „ráfelel” az Európai iskola képviselőinek munkáira. A '70-es évek művészetét egyfelől a a korszak „magányos” alkotói jelzik: Országh Lili, Kondor Béla, Deim Pál, Újházi Péter. A másik teremben szerepelnek a '70-es évek a konceptuális művészetének képviselői. A '70-es évek második felében jelent meg a geometrikus absztrakció - ez a távolságtartó apolitikus művészet külön helyet kapott. A '80-as éveket olyan neves mesterek fémjelzik, mint Bak Imre, Jovánovics György, Fehér László, Mulasics László. De felvonultatjuk a '80-as években indult fiatal generáció - Roskó Gábor, Révész László László, König Frigyes, a Helyettes Szomjazók - munkáit. A '90-es évekből csak ízelítőt adunk Szűcs Attila, Köves Éva, Kicsiny Balázs, Nyári István műveivel. Ami a kortárs művészek időszaki tárlatait illeti: bőven akad majd látnivaló a fehérvári múzeum kiállítóhelyein. Folytatódik a Franciaországban élő magyar alkotókat bemutató sorozat: márciusban Hollán Sándor festőművész műveivel ismerkedhetünk meg. Áprilisban konferencia színhelye lesz a múzeum: az Európai iskola két nagy alakjára, Pán Imrére és Mezei Árpádra emlékeznek. A Deák-képtárban Pán Imre-emlékszoba is nyílik. Az anyagot Mezei György építész - Pán Imre fia - ajánlotta fel a Deák-képtárnak... Szűcs Erzsébet művészettörténész áprilisban gyűjteményes kiállítást rendez Bajkó Anikó textilművész mukáiból. Bajkó Anikó a '70-es években indult híres velemi textilművészeti alkotótelep meghatározó egyénisége, egyike azoknak, akik megújították a textilművészetet... Szűcs Erzsébet a gazdája az Üres terek című, májusi tárlatnak, amit a Csók-képtárban láthatunk. Ezzel egy olyan sorozat indítását tervezi, amely a huszadik századi festészet ikonográfiai kérdéseit vizsgálja. A múzeum Janáky István építészetét is bemutatja: Szűcs Erzsébet régi „vesszőparipája”, hogy időről időre tárlaton mutassa be a legjobb hazai építészeket. Szeptemberben Dús László hatalmas, izgalmas montázsait állítják ki: az alkotó hagyományos műfajban dolgozik, de modern technikával... Egy fiatal fotós, Nagy Gábor György munkáit is bemutatják majd a díszteremben, s az idén a Csók-képtár ad otthont a Fejér megyei alkotók hagyományos, nagyszabású kiállításának. Francia rádiósorozat Kertész Imréről Párizs (mti) • A France Culture hétfőn délelőtt félórás műsorban mutatta be az első magyar irodalmi Nobel-díjast, Kertész Imrét, s Mémorables című, 11.30-kor kezdődő állandó műsorában ezen a héten - szerda kivételével - mindennap Kertész műveit és munkásságát népszerűsíti. A hétfői első adásban a 2002-es irodalmi Nobel-díjas életútját, a holokauszt és a totalitárius rendszer természetrajzát elemző írói attitűdjét ismertették, s részletek hangzottak el a Sorstalanság című első regényéből. A France Culture a hét további napjain Kertész többi műveiről is beszámol, illetve az íróval Berlinben készült beszélgetést sugározza. Vasárnap a külföldi irodalom fórumául szolgáló műsora keretében Kertész Imre, Esterházy Péter, Nádas Péter, a Franciaországban élő Almássy Éva írónő és Pázmándy Katalin filmes beszélgetnek. Tervek és remények, új főszereplőkkel A Nemzeti Színház társulati ülése Budapest (mti) - A teátrum társulata előtt, hétfőn vette át kinevezését Jordán Tamás, a Nemzeti Színház január 1- jétől hivatalban lévő főigazgatója Görgey Gábor kulturális minisztertől. A miniszter a Nemzeti Színháznak a mindenkori kulturális életben betöltött szerepét hangsúlyozta, s kifejezte meggyőződését, miszerint Jordán újra való törekvése is kiteljesedik az alapvetően hagyományokon nyugvó Nemzeti működésében. Jordán Tamás székfoglalójában úgy fogalmazott: a színház a tehetségről szól, s csakis társulati csapatmunka, a közös alkotás hozhatja meg a sikert. Terveikről elmondta: a színházi világnapon, március 27-én jótékonysági gálát, április 13-án, a költészet napjához kapcsolódva versfesztivált rendeznek. Május 25-én gyermeknapi programoknak, május utolsó napján pedig, hagyományteremtő szándékkal, a színházi évadot záró rendezvény helyszíne lesz a teátrum és környezete. Balikó Tamás, a Pécsi Nemzeti Színház igazgatója ebben az évadban művészeti tanácsadóként tevékenykedik, a Nemzeti művészeti főtitkára Muskát László, sajtószóvivője Albert Györgyi lett.