Dunaújvárosi Hírlap, 2004. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

2004-08-30 / 202. szám

2004. augusztus 30., HÉTFŐ KULTÚRA Dunaújváros (bt) - Véget ért szombaton a Petőfi Mű­vészeti Liget nyári rendez­vénysorozata­­ a Himiko ja­pán táncegyüttes fellépésé­vel. A Bartók szervezésében várhatóan csak jövő nyáron látható újra szabadtéri ren­dezvény. A legszebb kimonókat viselő hagyományos japán táncegyüt­tes nyolc évvel ezelőtt már járt Magyarországon. A Petőfi Mű­vészeti Liget szabadtéri színpa­dán szombat este mutatták be a japán kultúra jeles táncdarab­jait. A ligetzárás kitűnően sike­rült, a színpad elé egyre-másra kellett elővarázsolni újabb szé­keket a Bartókból, oly sokan voltak kíváncsiak a felkelő nap országának tánckultúráját Cseresznyevirágok tánca Japán táncegyüttes fellépésével zárta idei sorozatát a Petőfi Művészeti Liget színpada reprezentáló hagyományőrző együttesre. Valljuk be, nem egy­szerű feladat az európai érzés- és gondolatvilágtól ily távol eső művészetet megérteni, befogad­ni. Hiszen a csodás porcelán ba­bákat idéző ruha-, smink- és haj­költemények mellett a zene, az ének és a tánc összessége, har­móniája szolgáltatja az üzene­tet. Csak lesünk, hogyan lépked a fehér arcú, idősödő táncos, jel­legzetes roggyantott tartással hófehér egyujjas zoknijában, azúrkék, virágokkal díszített, földet söprő kimonóban, virág­­zuhataggal a hajában, vállán fürtös virágtól roskadozó ággal. Nem értjük pontosan, kimért mozdulatai, legyezőbillentései, rezzenéstelen tekintete mit su­gall. Csak érezzük az évezredes kultúra fuvallatát... Európaiként nem volt egysze­rű ráhangolódni az előadásra, a roppant kifejező játéknak köszönhetően a szép számú közönség mégis megérezhetett valamit a Himiko hagyo­mányőrző táncegyüttes tol­mácsolta távol-keleti érzések­ből... Fotó: Wohlmann György A fotóklub és a gimnázium őrzi Rosti Pál emlékét Emléktáblát avattak a pálhalmai Rosti-kastélynál Pálhalma (dh)­­ Szobor még nem, emléktábla (és ró­zsákért) viszont már őrzi Rosti Pál „fényrajzoló” emlé­két: a Fotótörténeti Alapít­vány és a fotóklub vasárnap avatta az emlékhelyet. Az eseményen a fotóklub tag­jain kívül is szép számmal jelen­tek meg érdeklődők, s részt vett az avatáson dr. Kálmán András polgármester is. Szmodics Lász­ló, a Rosti Pál gimnázium igaz­gatóhelyettese mondott rövid beszédet, majd Kiss Kálmán költő, az iskola tanára mondta el Rostihoz címzett szonettjét. Or­bán D. Tamás két népdalt éne­kelt, Szalay Álmos (mindketten a Rosti diákjai) pedig Rosti dél­amerikai útijegyzeteinek elő­szavát mondta el. Az avató beszédet Kincses Károly, a Magyar Fotográfiai Múzeum igazgatója, a különle­ges, kalandos pályát bejárt Rosti Pál életének legelismertebb ku­tatója tartotta - élményszerű tíz perc volt. A kutató utalt a Hajdú György vezette Rosti fotóklub és a gimnázium érdemeire egyik legjelentősebb, úttörő fotográ­fusunk emlékének ápolásában. Rosti Pál nem csupán a fény­képezés meghonosításában ját­szott főszerepet, de azt is első­ként ismerte fel, milyen nélkü­lözhetetlen dokumentációs felü­let a fotó. Az emléktábla leleplezése után a Rosti fotóklub szokásos emlékplakettjét adták át egy, a klub munkáját kiemelkedően segítő személynek: az idén Szántó Péter vehette át a díjat. A közönség a röpke műsor után csodálhatta meg az emléktáblát DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP 5 A tenisztréner mentette a bőrét. - Semmi közöm a kulcs­hoz, és soha nem vitorláztam győri lányokkal, de másokkal sem. Vitorlás hajót sem lop­tam, ezek rágalmak, rendőri túlkapások. Ebből következő­en senki nem zsarolt meg. Ma­guk az Európai Unióban sem változnak meg. - Eleresztem a fülem mel­lett a sértését - mondta az alez­redes. - Nos, akkor konkré­tabb leszek... A ma hajnali ál­dozat, Farkas Zsuzsa tavaly­előtt rajzolt magáról egy portrét, közvetlen azután, hogy hazautazott a városból. A raj­zot aláírta, az évszámot és a hó­napot is feltüntette. Hiteles és kitűnő alkotás, Zsuzsa ugyanis rajzot tanított egy általános is­kolában, ismert grafikus. Az ikertestvére már lassan megér­kezik a megyei rendőr-főkapi­tányságra a rajzzal együtt. Mi is bemegyünk, maga is velünk jön, ott talán közlékenyebb lesz. Természetesen odaren­delheti az ügyvédjét. Kerekes Gergely habozott. - Válaszolok a kérdéseire - nyögte ki keservesen. - Örülök, hogy belátóbb lett - szólt Ottó. - A csajokat délután csíp­tem fel a strandon, akkor éppen nem volt barátnőm. Zsuzsa tet­szett meg. Játszottam az esze­met, nagyképűsködtem, teni­szezni hívtam őket, de nem tudtak. Megbeszéltük, este el­megyünk vitorlázni. A sétány végében találkoztunk. A hajó egy budapesti butikos házas­páré, nyáron azon laknak egy hónapot, de most három napra elutaztak az Alföldre, egyik közeli rokonukat temették. Én vigyáztam a hajóra, ott alud­tam. Valóban nem vagyok nagy matróz, elindítottam a motort, azzal mentünk befelé. Nem akartam messze eltávo­lodni a parttól, gondoltam, le­eresztem a horgonyt, és dumá­lunk, iszogatunk, ráhajtok Zsuzsára. Enyhe szél fújdo­­gált, a lányok cukkoltak, ez semmiség, nagy nulla, húzzam fel a vitorlákat. Teljesítettem a kívánságukat, kelet-nyugati irányban haladtunk, amikor pillanatokon belül feltámadt a szél, kitört a zivatar. Sűrűn vil­logtak a viharjelző lámpák, pá­nik fogott el, vissza akartam fordulni, de a hullámok és a széllökések felborították a ha­jót. A lányok sikítottak, Barba­ra azt kiabálta, hogy nem tud úszni. A vízbe estünk, Barbara lábára egy kötél tekeredett, és fejjel lógott a vízbe, eszeve­szetten csapkodott a karjaival, de nem tudta visszaemelni a törzsét. Zsuzsával mi a hajóba kapaszkodtunk, a hullámok beborítottak bennünket, de azért kaptunk levegőt. Zsuzsa rám ordított, menjek, segítsek Barbarának. Iszonyúan féltem, hátha elragadnak a hullámok és vízbe fulladok. A helyemen maradtam, küzdöttem az élete­mért. Zsuzsa azt kiabálta, hogy gyáva féreg vagyok. Én lekur­­váztam, hogy fogja be a száját. Aztán láttam, hogy elindul Barbara felé, araszolva közele­dett hozzá, de mire odaért, Bar­barát elsodorták a hullámok. (Folytatjuk.)­ ­ Különdíjat kapott az Új Eldorádó Budapest (mti) - A zsűri kü- rendezője, operatőre, forgató­ kanadai beruházás veszélyeire löndíjával jutalmazták Kocsis könyvírója és producere is Ko- hívja fel a figyelmet. Tibor Új Eldorádó című Koku­­csis Tibor, szeptember 30-tól Kocsis Tibor öt évig forgatta mentumfilmjét a romániai lesz látható a mozikban, az Új Eldorádót, és küzd azért, Anonimal Nemzetközi Film- Az Új Eldorádó a legrégebbi hogy filmjének hatására fordu­­fesztiválon. A 85 perces színes romániai települést, az 1872 latot vegyen a Verespatakra tér­­dokumentumfilm - amelynek éves Verespatakot fenyegető vezető kanadai projekt iránya. KULTURMIX Kör 2004 - Harminc év a festészet útján Dunaújváros (dh) - Kör 2004 - Harminc év a festé­szet útján címmel szervezett kiállítást saját ötlete alapján Rozsnyai Sándor képzőmű­vész. A Kortárs Művészeti Intézetben szeptember 3-án, pénteken 18 órakor Kiss Kálmán költő nyitja meg azt a tárlatot, melynek mostani alkotói jórészt szerepeltek egy harminc évvel korábbi, legendás kiállításon, a Kör '74 címűn is. A művészkör akkori vezetője, ifj. Koffán Károly mellett képviselteti magát (három korabeli és három friss alkotással) Bal­la Attila, Eri Jenő­ Tamás, Farkas Mihály, Kiss Ervin Gábor, Miklós Károly, Mo­der Rezső­, Roho, Rozsnyai Sándor és Várnai Gyula is. A kiállítást október 1-jéig tekinthetik meg az érdeklő­dők. Kalász-köszöntő Székesfehérvár (szt) -A 70 esztendős Kalász Már­ton írót, költőt, a Magyar Írók Szövetségének elnökét köszöntik szeptember 6-án 18 órakor a Szent István Művelődési Házban. Orbán Sándor pasztellképei Hajdúszoboszlón Dunaújváros (dh)­­ Az Or­szágos Pasztellkiállítást idén a hajdúszoboszlói Kovács Máté művelődési központban rende­zik meg - a megnyitóra szep­tember 6-án, hétfőn 17 órakor kerül sor. A több mint hetven al­kotó műveit dr. Feledy Balázs művészeti író ajánlja majd a kö­zönség figyelmébe, a megnyi­tón közreműködik Bácskai Zsolt, Kádár Edit és Komódi Ju­dit. A kiállítás anyagában Or­bán Sándor dunaújvárosi kép­zőművész három, klasszikus pasztelltechnikával készült munkája is szerepel.

Next