Dunaújvárosi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)

2011-08-22 / 195. szám

--------------------------------------------------------------------------- A NAP TÉMÁJA 2011. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ ___________________________________________________________________________________ DIÁKBILINCS Az uzsonnalopástól a zsaroláson át az erőszakos bűncselekményekig - Egyre több iskola fordul a kapitánysághoz, ezek már nem diákcsínyek, büntetendő esetek A rendőrség csak a végső megoldás A közelmúltban nagy összhangot vál­tott ki, hogy egyes városok bűnügyi fertőzöttségi mutatóit jelentősen ront­ják az iskolán belüli bűncselekmé­nyek. Nyakunkon az is tanév, ezért ar­ról kérdeztük a Dunaújvárosi Rendőr­­kapitányság vezetőjét, kiknek milyen szerepe lehet abban, hogy az általá­nos és középiskolák ne váljanak tiné­dzser bűnözők célontjává. - A környékbeli iskolák semmivel nem rosszalnak, mint bárhol máshol az ország­­ban. Annyiban viszont min­denképpen más a heyzet, hogy a térségben egyre több olyan intézménnyel találko­zunk, amelyek szembe mer­nek nézni a gondjaikka, mer­nek szólni, ha ők már kevés­nek bizonyulnak ezek megol­dására - mondja Budavári Árpád. - Dunaújvárosban 2007-ben találkoz­tunk jelenség szinten azzal a helyzetül, hogy erősebb diákok gyengébbektől huza­­mos időn keresztül napi szinten vették el fenyegetéssel zagy veréssel uzsonni pén­­züket, kisebb-na­­gyobb értékek­el. A cselekmények hosszú ideig nem voltak ismertek előttünk. Egy iskolai jelzés indította el azt a nyomozást, amely után egyre-másra jöttek elő azok a cselekmények, melyek alap­ján kirajzolódott előttünk, hogy itt bizony nem gyerekek virtuskodásairól van szó, ha­nem arról, hogy egy kis cso­port gyakorlatilag egész osz­tályokat tart félelemben - me­séli a Dunaújvárosi Rendőr­­kapitányság vezetője. - Az első ilyen eset után több fórumon kértük a városi és környékbéli iskolák veze­tőit, hogy hasonló esetekben jelezzenek. A pedagógusok eleinte fenntartásokkal fogad­ták kérésünket. Ez természe­tes, hiszen egy-egy ilyen nyo­mozás komoly beavatkozás a gyermekek életébe, és való­ban nagyon vékony a határ a „rossz csontkodások” és a tár­sadalomra valóban veszélyes cselekmények között. Ott, ahol azt elegendőnek tartjuk, elbeszélgetünk a gyerekek­kel, amennyiben azonban erő­szakkal veszik el társaik érté­keit, vagy éppen rendszeres erőszakos cselekményekkel „Valójában nagyon vékony határ van a rossz csontkodások és a társadalomra veszélyes bűncselekmények között" tartják őket félelemben, bün­tetőeljárást kezdeményezünk - hangsúlyozza Budavári Árpád. - Több településen, így Dunaújvárosban, Ercsiben, Adonyban, Rácalmáson és Beloianniszban is eljártunk már hasonló cselekmények miatt. Ezekbe az eljárásokba bevontuk a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokat, a gyámhivatalokat, vizsgáltuk a családi környezetet is. Ercsi­ben és a városban is volt, hogy kiemeltünk gyermeket a csa­ládjából, mert ott nem láttuk biztosítottnak a fejlődését. Ehhez az eszközhöz azonban csak kiemelkedően súlyos esetekben nyúlunk, például ha a súlyos bűncselekményt elkövető gyermekeket a szü­lők gyakorlatilag semmilyen módon nem korlátozzák - jegyzi meg a kapitány. - Minden ilyen nyomozás után nyugalmasabb lett a gyermekek és pedagógusok élete az iskolákban, az intéz­mények pedig a kezdeti tar­tózkodás után ma már egyre többször kérik kapitánysá­gunk segítségét hasonló ese­tekben. Egy-egy ilyen eset hosszú évekig is ismeretlen maradhat előttünk, ennek oka lehet az is, hogy a pedagógusok igye­keznek saját eszközeikkel ke­zelni a történéseket. Ezek gyakran elegendőek is, és na­gyon helyes, hogy csak végső megoldásnak tekintik a rend­őrséget. A sértett gyerekek közül sokan szégyenként élik meg a velük történteket, sok­szor nem szólnak sem taná­raiknak, sem szüleiknek. A ta­pasztalat azonban az, hogy a hosszú ideig „kezelet­len” cselekménysoro­zatok idővel egyre sú­lyosabbá válnak. Volt olyan szülő, akinek az tűnt fel, hogy bár­mennyi uzsonnát vagy uzsonnapénzt ad gyerekének, az mégis a fogy, ugyanis a fiú nem merte elmondani, hogy minden nap el­veszik tőle, ami nála van. De olyan esetünk is volt, amikor a három évig tartó bántalmazás csak akkor jutott a tudomá­sunkra, miután a mentő vitte el az egyik sértett gyereket az iskolából - figyelmeztet az alezredes. - Azt hiszem, hogy a tava­lyi évben Dunaújvárosban az iskolások közötti tragikus kö­vetkezménnyel járó erősza­kos cselekmények után nem lehet kérdés, hogy az iskolai erőszakkal szemben követke­zetesen és szigorúan kell fel­lépni. Mindig mérlegelni kell azonban, hogy a büntetőeljá­rás eszközei a legalkalmasab­­bak-e a probléma megoldásá­ra. A feltárt, addig látenciában lévő cselekmények persze nem mutatnak jól a statiszti­kai grafikonokon, de nem hi­szem, hogy emiatt félre kelle­ne fordítani a fejünket az ilyen jelenségek előtt - emeli ki Budavári Árpád. Szerintem Nálunk a Béla, a Béla ütött a legnagyobbat! Rettegett is tőle az iskola apraja-nagyja. Ha csak végigment az udva­ron, mindenki elfordította a fejét, és Bélának nem volt szüksége nyílt erőszakra: ha úgy nézett rád, odaadtad neki az uzsonnádat. Béla egyébként alapvetően csen­des, nyugodt srác volt, csak azt nem szerette, ha felide­gesítették. A probléma meg ott kezdődött, hogy nem le­hetett tudni, aznap éppen mitől lesz ideges. Olyankor olyan dolgokat művelt, amit mi, kisdiákok nem is igazán értettünk. Idősebb volt né­hány évvel, visszamaradt diák. Egyszer aztán a rend­őrség jött érte az iskolába, a nyomozók az igazgatóiba kí­sérték. Nem derült ki sem­mi, csak az, hogy Béla vala­mi csúnya dolgot művelt. Aztán nem is láttuk többet, állítólag intézetbe került. De jó néhányan még dupla tíz­órait hoztak a reggelente suliba, hátha felbukkan újra, és kéri a részét.­­ Bűnmegelőzési kollé­gáink rendszeresen járják a sulikat, a városi körzeti meg­bízottak körzeteikben tartják a kapcsolatot az intézmények­kel, az „Iskola rendőre” prog­ramban, és a megyében egye­dülálló kezdeményezésként működő, óvodásokat célzó „Ovizsaru” programban a bűnmegelőzés eszközeinek alkalmazása mellett az is cé­lunk, hogy a rendőrökkel szemben ez a korosztály is bi­zalommal legyen. Fontos kérdés ugyanakkor, kinek volna feladata felhívni a figyelmet arra, ha egy-egy ok­tatási intézményben elszapo­rodnak az ilyen jellegű prob­lémák.­­ A jelzőrendszerrel kap­csolatban vannak természete­sen normákban rögzített elő­írások arra vonatkozóan, hogy kinek milyen esetekben kit kell értesítenie. Ezek mű­ködnek, azonban egy Dunaúj­város nagyságú városban - nem beszélve a környék kiste­lepüléseiről - régen rossz, ha a rendszert csupán ezek a nor­mák működtetik, és nem az azonos érdekek, a kölcsönös­ség és a bizalom. A helyi rend­őrök, gyámhivatali, vagy a családsegítő szolgálatnál dol­gozók gyerekei is ezekben az iskolákban tanulnak, nem csak a munkaköri leírásunk­ban szereplő kötelesség, ha­nem elemi érdekünk is tenni az ő biztonságukért - mondta végül Budavári Árpád. Hamarosan kezdődik az új tanév, lesz mit végiggondol­niuk az érintetteknek... további képek, információk dh online^ Szigeti SÁNDOR szigeti.sandor@dh.pl­.hu 7704 Regisztrált bűncselekmények szama - Dunaújváros 2QQ5 2006 2007 2008 2009 2010 Budavári Árpád, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság vezetője azt mondta: előfordult, hogy komplett osztályokat tartottak félelemben Fotó: Wohlmann György Egy statisztika margójára Rácalmás (zs) - Rácalmás bűnügyi fertőzöttségi mutatója az iskolai bűn­cselekmények miatt ug­rott meg az idei évben. De vajon mit mutat és mit fed­­ a statisztika? - Rácalmáson sok év átla­gát figyelembe véve az is­mertté vált bűncselekmények aránya 0.9-2.5% a kapitány­ság illetékességi területén is­mertté vált cselekményeken belül, ezzel nemhogy or­szágosat, de a környéken sem számít rossz közbiztonságú településnek - hangsúlyozza Budavá­r Árpád. - Az adatszolgáltatás sajá­tossága, hogy úgynevezett követő adatszolgáltatás, vagyis a befejezett nyomozá­sok eredményeit tükrözi, te­hát nem az adott időszakban keletkezett, hanem az ekkor befejezett eljárások eredmé­­nyeit mutatja. A számok tehát önmagukban nem értelmez­hetőek, a valós közbiztonsági helyzet megítéléséhez az azok mögött álló tartalom ismerete is szükséges. E tekintetben mindenkit arra biztatnék, hogy látogasson el Rácalmás­ra, és győződjön meg arról, hogy valóban olyan veszélyes település-e, amilyennek a szá­mok alapján tűnhet. A rendőrség csak az egyik szereplője az iskolai prevenciónak 4 t DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 A szakemberek véleménye Jakabné Józsa Klára­­ Az iskolán belüli erő­szak legjobb megelőzése, ha a diákok és a tanárok között bizalmi kapcsolat alakul ki, és a gyerekek tudják, bármit elmond­hatnak a pedagógusok­nak. A problémás gye­rekeknek pedig kiutat kell mutatni, és gyakori sikerélményekhez kell őket juttatni, így lehet őket igazán kihúzni a gödörből. Szabó Tamás - Jellemzően azokkal a diákokkal szoktak előfor­dulni magatartási problé­mák, akik szülők nélkül, vagy nem stabil családi háttérben nevelkednek. Iskolán belüli erőszak lé­tezik, de több száz gye­rekből csupán néhánnyal akadnak problémák. Na­gyobb lenne a baj, ha a jelenség tömegessé vál­na - mondta a Hild kollé­giumának igazgatója, Szemenyei István - Először is prevencióra volna szükség, beszélni kellene a gyerekekkel e témáról, és értelmes idő­töltést kellene nyújtani számukra. A jelzőrend­szert az ifjúságvédelmi felelősök, az osztályfőnö­kök, a drogkoordinátorok és az ifjúságvédelmi felelősök bevonásával hatékonyabban kellene működtetni - hangsú­lyozta a Rudas igazgatója. »

Next