Dunaújvárosi Hírlap, 2011. augusztus (22. évfolyam, 178-203. szám)
2011-08-22 / 195. szám
--------------------------------------------------------------------------- A NAP TÉMÁJA 2011. AUGUSZTUS 22., HÉTFŐ ___________________________________________________________________________________ DIÁKBILINCS Az uzsonnalopástól a zsaroláson át az erőszakos bűncselekményekig - Egyre több iskola fordul a kapitánysághoz, ezek már nem diákcsínyek, büntetendő esetek A rendőrség csak a végső megoldás A közelmúltban nagy összhangot váltott ki, hogy egyes városok bűnügyi fertőzöttségi mutatóit jelentősen rontják az iskolán belüli bűncselekmények. Nyakunkon az is tanév, ezért arról kérdeztük a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság vezetőjét, kiknek milyen szerepe lehet abban, hogy az általános és középiskolák ne váljanak tinédzser bűnözők célontjává. - A környékbeli iskolák semmivel nem rosszalnak, mint bárhol máshol az országban. Annyiban viszont mindenképpen más a heyzet, hogy a térségben egyre több olyan intézménnyel találkozunk, amelyek szembe mernek nézni a gondjaikka, mernek szólni, ha ők már kevésnek bizonyulnak ezek megoldására - mondja Budavári Árpád. - Dunaújvárosban 2007-ben találkoztunk jelenség szinten azzal a helyzetül, hogy erősebb diákok gyengébbektől huzamos időn keresztül napi szinten vették el fenyegetéssel zagy veréssel uzsonni pénzüket, kisebb-nagyobb értékekel. A cselekmények hosszú ideig nem voltak ismertek előttünk. Egy iskolai jelzés indította el azt a nyomozást, amely után egyre-másra jöttek elő azok a cselekmények, melyek alapján kirajzolódott előttünk, hogy itt bizony nem gyerekek virtuskodásairól van szó, hanem arról, hogy egy kis csoport gyakorlatilag egész osztályokat tart félelemben - meséli a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság vezetője. - Az első ilyen eset után több fórumon kértük a városi és környékbéli iskolák vezetőit, hogy hasonló esetekben jelezzenek. A pedagógusok eleinte fenntartásokkal fogadták kérésünket. Ez természetes, hiszen egy-egy ilyen nyomozás komoly beavatkozás a gyermekek életébe, és valóban nagyon vékony a határ a „rossz csontkodások” és a társadalomra valóban veszélyes cselekmények között. Ott, ahol azt elegendőnek tartjuk, elbeszélgetünk a gyerekekkel, amennyiben azonban erőszakkal veszik el társaik értékeit, vagy éppen rendszeres erőszakos cselekményekkel „Valójában nagyon vékony határ van a rossz csontkodások és a társadalomra veszélyes bűncselekmények között" tartják őket félelemben, büntetőeljárást kezdeményezünk - hangsúlyozza Budavári Árpád. - Több településen, így Dunaújvárosban, Ercsiben, Adonyban, Rácalmáson és Beloianniszban is eljártunk már hasonló cselekmények miatt. Ezekbe az eljárásokba bevontuk a gyermekjóléti és családsegítő szolgálatokat, a gyámhivatalokat, vizsgáltuk a családi környezetet is. Ercsiben és a városban is volt, hogy kiemeltünk gyermeket a családjából, mert ott nem láttuk biztosítottnak a fejlődését. Ehhez az eszközhöz azonban csak kiemelkedően súlyos esetekben nyúlunk, például ha a súlyos bűncselekményt elkövető gyermekeket a szülők gyakorlatilag semmilyen módon nem korlátozzák - jegyzi meg a kapitány. - Minden ilyen nyomozás után nyugalmasabb lett a gyermekek és pedagógusok élete az iskolákban, az intézmények pedig a kezdeti tartózkodás után ma már egyre többször kérik kapitányságunk segítségét hasonló esetekben. Egy-egy ilyen eset hosszú évekig is ismeretlen maradhat előttünk, ennek oka lehet az is, hogy a pedagógusok igyekeznek saját eszközeikkel kezelni a történéseket. Ezek gyakran elegendőek is, és nagyon helyes, hogy csak végső megoldásnak tekintik a rendőrséget. A sértett gyerekek közül sokan szégyenként élik meg a velük történteket, sokszor nem szólnak sem tanáraiknak, sem szüleiknek. A tapasztalat azonban az, hogy a hosszú ideig „kezeletlen” cselekménysorozatok idővel egyre súlyosabbá válnak. Volt olyan szülő, akinek az tűnt fel, hogy bármennyi uzsonnát vagy uzsonnapénzt ad gyerekének, az mégis a fogy, ugyanis a fiú nem merte elmondani, hogy minden nap elveszik tőle, ami nála van. De olyan esetünk is volt, amikor a három évig tartó bántalmazás csak akkor jutott a tudomásunkra, miután a mentő vitte el az egyik sértett gyereket az iskolából - figyelmeztet az alezredes. - Azt hiszem, hogy a tavalyi évben Dunaújvárosban az iskolások közötti tragikus következménnyel járó erőszakos cselekmények után nem lehet kérdés, hogy az iskolai erőszakkal szemben következetesen és szigorúan kell fellépni. Mindig mérlegelni kell azonban, hogy a büntetőeljárás eszközei a legalkalmasabbak-e a probléma megoldására. A feltárt, addig látenciában lévő cselekmények persze nem mutatnak jól a statisztikai grafikonokon, de nem hiszem, hogy emiatt félre kellene fordítani a fejünket az ilyen jelenségek előtt - emeli ki Budavári Árpád. Szerintem Nálunk a Béla, a Béla ütött a legnagyobbat! Rettegett is tőle az iskola apraja-nagyja. Ha csak végigment az udvaron, mindenki elfordította a fejét, és Bélának nem volt szüksége nyílt erőszakra: ha úgy nézett rád, odaadtad neki az uzsonnádat. Béla egyébként alapvetően csendes, nyugodt srác volt, csak azt nem szerette, ha felidegesítették. A probléma meg ott kezdődött, hogy nem lehetett tudni, aznap éppen mitől lesz ideges. Olyankor olyan dolgokat művelt, amit mi, kisdiákok nem is igazán értettünk. Idősebb volt néhány évvel, visszamaradt diák. Egyszer aztán a rendőrség jött érte az iskolába, a nyomozók az igazgatóiba kísérték. Nem derült ki semmi, csak az, hogy Béla valami csúnya dolgot művelt. Aztán nem is láttuk többet, állítólag intézetbe került. De jó néhányan még dupla tízórait hoztak a reggelente suliba, hátha felbukkan újra, és kéri a részét. Bűnmegelőzési kollégáink rendszeresen járják a sulikat, a városi körzeti megbízottak körzeteikben tartják a kapcsolatot az intézményekkel, az „Iskola rendőre” programban, és a megyében egyedülálló kezdeményezésként működő, óvodásokat célzó „Ovizsaru” programban a bűnmegelőzés eszközeinek alkalmazása mellett az is célunk, hogy a rendőrökkel szemben ez a korosztály is bizalommal legyen. Fontos kérdés ugyanakkor, kinek volna feladata felhívni a figyelmet arra, ha egy-egy oktatási intézményben elszaporodnak az ilyen jellegű problémák. A jelzőrendszerrel kapcsolatban vannak természetesen normákban rögzített előírások arra vonatkozóan, hogy kinek milyen esetekben kit kell értesítenie. Ezek működnek, azonban egy Dunaújváros nagyságú városban - nem beszélve a környék kistelepüléseiről - régen rossz, ha a rendszert csupán ezek a normák működtetik, és nem az azonos érdekek, a kölcsönösség és a bizalom. A helyi rendőrök, gyámhivatali, vagy a családsegítő szolgálatnál dolgozók gyerekei is ezekben az iskolákban tanulnak, nem csak a munkaköri leírásunkban szereplő kötelesség, hanem elemi érdekünk is tenni az ő biztonságukért - mondta végül Budavári Árpád. Hamarosan kezdődik az új tanév, lesz mit végiggondolniuk az érintetteknek... további képek, információk dh online^ Szigeti SÁNDOR szigeti.sandor@dh.pl.hu 7704 Regisztrált bűncselekmények szama - Dunaújváros 2QQ5 2006 2007 2008 2009 2010 Budavári Árpád, a Dunaújvárosi Rendőrkapitányság vezetője azt mondta: előfordult, hogy komplett osztályokat tartottak félelemben Fotó: Wohlmann György Egy statisztika margójára Rácalmás (zs) - Rácalmás bűnügyi fertőzöttségi mutatója az iskolai bűncselekmények miatt ugrott meg az idei évben. De vajon mit mutat és mit fed a statisztika? - Rácalmáson sok év átlagát figyelembe véve az ismertté vált bűncselekmények aránya 0.9-2.5% a kapitányság illetékességi területén ismertté vált cselekményeken belül, ezzel nemhogy országosat, de a környéken sem számít rossz közbiztonságú településnek - hangsúlyozza Budavár Árpád. - Az adatszolgáltatás sajátossága, hogy úgynevezett követő adatszolgáltatás, vagyis a befejezett nyomozások eredményeit tükrözi, tehát nem az adott időszakban keletkezett, hanem az ekkor befejezett eljárások eredményeit mutatja. A számok tehát önmagukban nem értelmezhetőek, a valós közbiztonsági helyzet megítéléséhez az azok mögött álló tartalom ismerete is szükséges. E tekintetben mindenkit arra biztatnék, hogy látogasson el Rácalmásra, és győződjön meg arról, hogy valóban olyan veszélyes település-e, amilyennek a számok alapján tűnhet. A rendőrség csak az egyik szereplője az iskolai prevenciónak 4 t DUNAÚJVÁROSI HÍRLAP • 5 A szakemberek véleménye Jakabné Józsa Klára Az iskolán belüli erőszak legjobb megelőzése, ha a diákok és a tanárok között bizalmi kapcsolat alakul ki, és a gyerekek tudják, bármit elmondhatnak a pedagógusoknak. A problémás gyerekeknek pedig kiutat kell mutatni, és gyakori sikerélményekhez kell őket juttatni, így lehet őket igazán kihúzni a gödörből. Szabó Tamás - Jellemzően azokkal a diákokkal szoktak előfordulni magatartási problémák, akik szülők nélkül, vagy nem stabil családi háttérben nevelkednek. Iskolán belüli erőszak létezik, de több száz gyerekből csupán néhánnyal akadnak problémák. Nagyobb lenne a baj, ha a jelenség tömegessé válna - mondta a Hild kollégiumának igazgatója, Szemenyei István - Először is prevencióra volna szükség, beszélni kellene a gyerekekkel e témáról, és értelmes időtöltést kellene nyújtani számukra. A jelzőrendszert az ifjúságvédelmi felelősök, az osztályfőnökök, a drogkoordinátorok és az ifjúságvédelmi felelősök bevonásával hatékonyabban kellene működtetni - hangsúlyozta a Rudas igazgatója. »