Az Eötvös Loránd Tudományegyetem értesítője, 1977-1978
3. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem ünnepi közgyűlése az egyetem Budára költözésének 200. évfordulója alkalmából 1977. november 25-én
kon át folytatott kitartó munka árán, majd támogatva az állam és az egyház hatalmától, majd küzdve e hatalmak ellen, vált ez a nézet az emberiség általános meggyőződésévé. Aki elmondaná, hogy történt ez, az az egyetemek történetét mondaná el, mert ez új hatalomnak, a tudománynak elismerése az egyetemek keletkezésében kapott először külső látható formát, s a tudomány, ha nem is kizárólag az egyetemek gondozásával nőtt fel és erősödött, bizonyára révükön terjedt el az egész világon.” Most pedig az Egyetem Művészeti Együttese közreműködésével a kezdetektől a jelenkorig lapozzuk fel az Egyetem történetének sorsfordulóit. Az ünnepi műsor elhangzása után Kelemen Lajos, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese emelkedett szólásra. Kelemen Lajos: Tisztelt Rektor Elvtárs! Tisztelt Egyetemi Tanács! Kedves Vendégek! Budapest Főváros Tanácsa nevében őszinte nagyrabecsüléssel köszöntöm az Eötvös Loránd Tudományegyetem tanári karát, hallgatóit és összes dolgozóját. Megtisztelő feladatom, hogy átadjam Önöknek azt a zászlót, melyet ez ünnepi alkalomból Budapest Főváros Tanácsa az egyetemnek adományoz. Amikor e kedves kötelességemnek örömmel teszek eleget, engedjék meg, hogy ez ünnepi ülés során elhangzott gondolatokhoz néhány szóval magam is kapcsolódhassam. Nem kívánom a két évszázaddal ezelőtti magyar történelmi helyzetet hosszasan taglalni. Arra azonban szükséges utalni, hogy abban az időben az egész ország számára történelmi tett, a nemzeti önkeresés, a magyar tudomány és kultúra kiemelkedő eseménye volt az egyetem Budára költözése. Hiszen másfélszázados török uralmat a Habsburg-gyarmatosító politika váltotta fel. Az ezzel szembeforduló magyar függetlenségi politikai erők számára nagyon fontos volt, hogy ismét Buda legyen az ország fővárosa. Ugyanakkor a Pázmány Péter által Nagyszombatban alapított Egyetem is csak Budára költözés után vált igazán a magyar tudomány és nevelésügy, a nemzeti művelődés és az egyetemes kultúra kiemelkedő intézményévé. A tudomány, a fejlődés, a szellemi megújulás egyetlen bázisaként országunk fiainak, sok-sok ezer tanítványnak adott eszközt és erőt ahhoz, hogy a nemzet fenntartásáért folyó harcokban sikeresen küzdhessenek. Erről és a 200 éves múltról az elhangzott ünnepi beszéd, valamint a Művészegyüttes idézetei a történeti hűség erejével szólnak.