Egyetemi beszédek, 1874-1875. tanév, Királyi Magyar Tudományegyetem
Kovács József rektor ünnepi beszéde
. A napi kérdések számára nem volt akkor a mai kifejlett sajtó. Egy fölállított hatalmi igénykérdés, egyik uralkodónak feslett családi életéből fölmerült bonyodalmak megoldása, eltakarása, széttépése vagy védelmére egyetemi tanszékek, néha egyetemek állítása mutatkozott célszerűnek. A 16-ik században már a classicaphilologiai, humanisticai tanulmányok térfoglalása után az egyetemeken, épen a német egyetemek legifjabbikán tört ki a világtörténelmi vallásos küzdelem, mely átterjedt az egész európai társadalomra, a kedélyeket hosszasan forrongásban tartó,majd egész nemzeteket ölelt föl, másokat egyenlő felekre, majd egyenlőtlen táborokra osztott. Csoda-e, ha ezen legmélyebben ható vallásos óriási mozgalom az addig oly túlnyomón vallási keretben mozgó egyetemeket örvényeibe sodra, megingatta, majd átalakította? Csoda-e, ha e fenékig terjedő mozgalommal annyi, — gyakran heterogén — érdek szövetkezett, mely a régi rendszerben kifejlődésére tért nem talált? de mely érdekek ügyök győzelmének biztosítására a már akkor némi tekintélyre vergődött egyetemekben a legjobb fegyverhelyeket találták. Hol a reformatio győzött, gyorsan keletkeztek az új egyetemek. Marburg, Königsberg, Jena, Helmstädt, Altdorf bölcsőivé lőnek a protestáns theologiának, de egyúttal a fejedelmi absolutismusnak oly kedvező római jognézeteknek. Még jó ideig a reformatio ideje óta is, ha egyes egyetemek a katholikus tételeket eredményesen védték valamely államban, azon vagy a szomszéd állam