Jancsó György (szerk.): A magyar kereskedelmi törvény (1875. évi XXXVII. t. cz.) (Budapest, 1885)
Első rész. Kereskedők és kereskedelmi társaságok
t bejegyeztetni nem köteles az élei ingatlanokra vonatkozó, — tehát nem kereskedelmi — ügyletek közvetítésével foglalkozik. 457411877. sz. 4. §. A kereskedőkre vonatkozó határozatok a kereskedelmi társaságokra is alkalmazandók. (61. §.) Az államra, ha ez kereskedelmi ügyletekkel foglalkozik, az érintett határozatok annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben a fennálló törvények és törvényes rendeletek máskép nem intézkednek. Hogy a kereskedelmi cégek, kereskedelmi könyvek és a cégvezetőkre vonatkozó (3., 4. és 5.) czímek az állam kereskedelmi vállalataira miképen nyernek alkalmazást, külön rendelettel fog megállapíttatni. 5. §. Jelen törvénynek a kereskedelmi cégekre, a könyvekre és a cégvezetésre vonatkozó intézkedései a kufárokra és házalókra egyáltalán nem, a zsibárusokra, korcsmárosokra, közönséges fuvarosokra, hajósokra s más iparosokra pedig csak annyiban nyernek alkalmazást, amennyiben üzletük a kisipar körét meghaladja. A kufárok és házalók egyesülései egyátalán nem, a fentebb felsorolt többi üzletek folytatása végett keletkezett egyesületek pedig csak akkor tekintetnek kereskedelmi társaságoknak, ha üzletük a kisipar körét meghaladja. Kereskedőknek tekintendők, czégüket tehát bejegyeztetni tartoznak . Az alkuszok, és pedig mielőtt könyvük hitelesíttetnék. 423111877. sz. Kereskedői ügynökök 5034/1877. sz. Tőzsde-ügynökök. 94/1878. sz.