A Nap Fiai, 1970 (8. évfolyam, 1-12. szám)
1970-01-01 / 1-2. szám
-13 E kitérő után, visszatérve a tótok eredet-kérdésére-összegezve még egyszer a már eddig elmondottakat- megállapíthatjuk hogy a honfoglalás után 100 gvel, tehát a XX.században,az ország területén korábban élt összes "nem magyar" nemzetiségek, már teljes egészükben beleolvadtak, a számbelileg erősen túlsúlyban lévő honfoglaló magyarságba, úgyhogy a szlávok honfoglalás előtti ittlétének emlékét,párosak a magyarok által átvett, aránylag igen csekély számú, főként fél-szláv /* pannon szláv «/ eredetű helyrajzi mév őrizte tovább. Ezek után azt is megállapíthatjuk,hogy a tót-szlováknak nevezett mai népi ethnikum, az eredetét és folytatólagos létét, bizonyítottan, semmiképen sem tudja visszavezetni a magyar honfoglalás előtti időkig, sőt azt még csak valószínűsíteni sem tudja semmiféle írott forrás, vagy régészeti lelet alapján sem a finak többek között ellene mond, a X X. és XII.század közötti időkig visszavezethető, igen nagyszámú magyar helyrajzi név is, amelyet a későbbi századok egyre jobban eltótosodó, újabb elnevezései sem tudtak teljes egészükben eltüntetni vagy kicserélni. Tudjuk, hogy a honfoglaló magyarok a Felvidéknek kezdetben csak a nagyobb folyók sík völgyeit és az enyhébb dombvorulatait szállták meg, de a későbbiekben fokozatosan megközelítették a Kárpátok őserdővel borított#és gyepűnek használt bérc övezetét #is.#Pl. a szepesi tízlándzsásokat nem sokkal a honfoglalás után már megtalálhatjuk a poprádi fennsíkon is, akik #a Tátra égbenyúló ormait, a honfoglaló Bors vezérrőlv"bors várának" nevezték el. /«Anonymus*/ De nemcsak Szepes vármegye van tele ősi^színmagyar nevekkel, hanem a többi legészakibb és jelenleg már tiszta szláv lakossága megyéink neve is túlnyomóan magyar, pl. Turócz,/*régebbi írásmód szerint Turuc,/amiről nem nehéz megállapítani, hogy eredeti a Turuk - Tőrök névre vezethető vissza*/. Itt, Turóczban került elő, Blatnicán a 896-os honfoglalás előtti időkből származó hires magyar fejedelmi arany lelet is,/s díszes arany fokos,ősi szittya motívumokkal, stb.t/. Ugyancsak ősi magyar neveik vannak a Felvidéken,Szepes, Sáros, Zolyom /»Sólyom«/, árva, Bars, Máramaros,Ung,stb. megyédnek.»/ A Maros neve különben^nemcsak az esztergomi^Dunakanyarban ^fekvő Nagy Maros község és Maros folyó elnevezésében található,hanem előfordul India, Bihar tartományában is, amelynek az erdélyi Bihar vármegyéhez hasonlóan, szintén a Maros az egyik jelentős folyója. A honfoglaló magyarok a szállág területeiket széles,teljesen lakatlan gyepű övvel vették körül, amely a területtől gően, változóan 50-100 km. mélységű volt. A gyepűnek csak néhány, erősen védett és jól megerősített pontján hagytak kapukat, az ország területére való belépéshez. Okleveleink kétségtelenül bizonyítják, hogy amikor a nyugati támadások veszélye már végleg megszűnt, a honfoglalás Titán mintegy 200 évvel, Szent László/ 1077-95;/,Könyves Kálmán