Adelaidei Magyar Értesítő, 1982 (15. évfolyam, január-december)
1982-10-01
Tudományos, Irodalmi és Művészeti közérdekű hírek ÁRPÁD AKADÉMIA Vajda Géza 20 éves szolgálata közleménye: ORIENTALISZTIKAI OSZTÁLY A szabad világon működő magyar tudósok, írók és művészek Árpád Akadémiájának Igazgató Tanácsa aug.13.-án, Dr.Nádas János elnökletével Clevlandban megtartott ülésén egyhangú határozattal kimondta,hogy" Orientalisztikai isztály "/Department of Oriental Studies/ elnevezéssel a tudományos főosztály keretében a keleti népek múltjával,nyelvével ,műveltségével foglalkozó tudományok művelői számára új osztályt szervez. Az osztály két szakosztályaként egyelőre a"közelkeleti intézet"/The Middle Eastern Institute/és a" Távol-Keleti Intézet" /The Far Eastern Institute/ kezdi meg működését.A két intézet kutató tevékenysége területileg Törökországtól Japánig terjed , tárgykör szerint pedig a nyelv és kultúra,politika és közgazdaság minden tudományos alapon vizsgálható részletét magában foglalja,különösen magyar őstörténeti vonatkozásban lehet eredményes . Az Igazgató Tanács az új " Orientálistikai Osztály"elnöki tisztségére s az intézet megszervezésére dr . Lengya Alfonz egyetemi tanárt,a jugoszláviai és kínai ásatások amerikai vezetőjeként világhírűvé vált régészt,a Árpád Akadémia tudományos főosztályának rendes tagját kérte fel. Mindazok, akik felkészültségük,tudományos vagy más kapcsolataik révén az Orimtalisztikai Osztály munkájában részt tudnának venni,mielőbb közöljék ezt rövid életrajzuk csatolásával-közvetlenül az osztály elnökével:Arts Division,Art History Section,Rosemont College,Rosemont,PA 19010,vagy az Árpád Akadémia Igazgató Tanácsával- 1430 Grace Ave.,Clevland OH 44107, U.S . A . -y-s. "A KOMMUNISTA ER .URADALOM GYŐZELME-:N 15. ALAPFELTÉTELE EGY DEMORALIZÁLT ÉS NEMZETI HAGYOMÁNYOKKAL NEM RENDELKEZŐ IFJÚSÁG LÉTEZÉSE” (Lenin). Vajda Géza,az Adelaide-i Magyar Ref.és Ev. Egyház lelkigondozója szeptember 5.-én ünnepelte 20 éves szolgálatát.Az Adelaide-i magyarok valláskülönbség nélkül gyülekeztek a templomban,hogy Vajda Gézával együtt adjanak hálát az Istennek a 20 éves munkásságáért. A szertartást Vajda Géza végezte és felolvasta Nagytiszteletű Kemény Péter prédikációját amelyet erre a vasárnapra irt. Ez után Máté evangéliumának a 7.-ik részéből idézett: „Kérjetek és adatik nektek,-Keressetek és találtok,-Zörgessetek és megnyittatik néktek." Ez az ige volt beszédének témája 20 évvel ezalatt is,ez volt most is. Vajda Géza beszédében elmondta,hogy a második világháború után hadifogságba esett.A romba dőlt életek,országok,városok és a gyűjtőtáborok borzalmai között egy lelkész érkezett a látogatásukra bibliával a kezében.A lelkész beszédet intézett hozzájuk.-Üzenetet hoztam ne aggódjatok,hanem kérjetek,mert adatik nektek.Nehéz volt gondolatot találnom,amivel még vigasztalhatlak benneteket,de Isten köszörült rajtam.Ahogy keresztül bugdácsoltam a romokon egy szép virító vadvirágot láttam a romok között, hirdetvén, hogy a romokból is támad élet.Eddig tartott a tábori lelkész beszéde. Viszont évekig tartott,amíg megértette a lelkie jövőbe tekintő üzenetét,fejezte be Vajda Géza. De amikor megértette,akkor az Isten,az emberek, magyarok szolgálatába állt.És azóta sok vadvirágot,sok magyart látott az emigrációban érvényesülni,sok fiatal magyart hallott énekelni , szavalni , orgonálni és látott táncolni, mert a romokból is támad élet.Azóta sok Egyházi Értesitőt gépelt,sok cikket megírt.Sok könnyet letörölt,sok beteget meglátogatott, sok halottat eltemetett,sok igent mondott az Istennek és hálát. Az Istentisztelet után a templomban teára gyűltek össze a hívők,ahol Utczás Mihály,a Szent László Társaság és Rend Délausztráliai helytartóhelyettese emelkedett szólásra. Kihangsúlyozta,hogy Vajda Géza 20 év alatt nagyon sokat tett az itteni magyarságért,mert minden magyar testvérében meglátta Krisztus arcát.Áldásos tevékenységét a Szt.László Rend is felismerte és meghívta tagjai sorába.Utczás Mihály a Rend nevében is megköszönte a sokévi, lelkes,Isten és a magyarságot szolgáló munkát és továbbra is az Úr bőséges áldását kérte rá. 4. Mészárosné Fekete Gizella.