Hadak Útján - Bajtársi Híradó, 1996 (48. évfolyam, 444-449. szám)
1996-07-01 / 447. szám
magyar bástya építője. Állj azok mögé, akiket méltónak tartasz e nagy feladat végrehajtására. Felejtsd el az öldöklő, véres testvérharcot és kérd a Mindenhatót, hogy adjon fajtánknak új Koppányokat, keresztény Koppányokat, akik világnézetükért, hazájuk és fajtájuk jövőjéért ha kell önfeláldozóan felnégyeltetik magukat, hogy példát adjanak. És arra is kérünk, hogy büntess! Keményen lakóljanak mindazok a tőlünk idegen kártevők, vagy a közülünk való árulók, akik ezer éves hazánkat porba döntötték. Ne bosszúállás legyen ez, hanem kizárólag igazságszolgáltatás. Adj tiszta észt, józan értékítéletet a vezetésre hivatottaknak, hogy minden testvérünk felébredjen a hosszú, fásult dermedésből és felismerje a tényt, hogy a Te szilárd, Isten által megszentelt alapokra épült országod fénye fogja egyszer bevilágítani az egész Kárpát-medencét. 540 év óta a magyar katona győzelmét hirdeti a déli harangszó. A nándorfehérvári csata 1456. július 14 — 22 Előzmények Hunyadi János hadvezéri pályafutásának legkimagaslóbb haditénye a nándorfehérvári (belgrádi) győzelem. A török már 1440-ben szerette volna kézbekapni ezt a fontos dunai erődítményt, sikertelenül. Ettől kezdve a magyar és időnként hozzácsatlakozott idegen csapatok szinte szakadatlan érintkezésben álltak a mindig előretörni szándékozó törökkel, de ezek a csaták és ütközetek a déli végektől távolabb, a Balkánon játszódtak le. A seregek Hunyadi vezetése alatt 1440 és 1456 között 42 ízben ütköztek meg az ozmánokkal, ebből csupán négyszer maradtak alul, köztük a tragikus kimenetelű várnai csatában, a Fekete tengernél, 1444-ben. Bizánc (a mai Istanbul) eleste után II. Mohamed szultán, birodalma európai részében rendet teremtve, már 1454-ben ismét előretörést kísérelt meg Magyarország felé, amely hódító útjának legnagyobb akadálya volt. Ezt hiúsította meg Hunyadi, amikor leghoszszabb, 1500 km-es hadjáratával megakadályozta Szerbia elfoglalását. —1456 elején újra veszedelmesre fordult a helyzet, mert a szultán most már nagyon komoly hadikészületeket tett. Caijaval bíboros, pápai követ igyekezett ugyan megnyugtatni a magyarokat, hogy a külföldi segítőhadak már a nyár folyamán beérkeznek, — de vajon a szultán vár-e addig? — Mohamed elindulásáról Bizáncból már április 7-én hír érkezett. A mai Bulgária déli részében, Ruméliában gyülekeztetek sereg létszáma 150 ezer fő körül volt, igen erős tüzérséggel. A kb. 300 ostromlöveg közt 22 hatalmas öthüvelyes ágyú volt, de számottevő volt a 200 gályából és naszádból álló dunai hajóhad is. A készülődés hírére az országgyűlés által a fővezérséggel megbízott Hunyadi már nem gondolhatott támadólagos elővágásra és a múlt hadjárataitól eltérőleg védelemre határozta el magát, amelynek magját a Duna és a Száva összefolyásánál fekvő és a délről jövő közlekedési vonalakat uraló Nándorfehérvár (Belgrád) vára alkotta. A várat Hunyadi sógora, Szilágyi Mihály tartotta 3—4000 fős védősereggel, amelyet Hunyadi igyekezett más várakból odavont erőkkel és ágyúkkal is megerősíteni, úgy hogy a védősereg egyes források szerint így kb. 7000 főre emelkedett. Szilágyi várkapitány alvezérei Geszti János és spanyol Bastida János voltak. Hunyadi csapatai, zsoldosok és főleg saját birtokairól gyűjtött katonák, alig tettek ki 10-12 ezer főt. De ugyanekkor már folyt Kapisztrán János ferencesbarát keresztes felkelésre felhívó akciója országszerte. E sereggyűjtő mozgalom eleinte csak néhány ezer, majd nyárig 20-22 ezer főnyi keresztes hadat hozott össze. Felszerelésük gyenge volt, kiképzésüknél fogva se jelentettek komolyabb katonai erőt, bár Hunyadi gyakorlatoztatta őket, de lelkesedésük és a kereszténység ügyéért való önfeláldozó szellemük határtalan volt, így Hunyadi erői, a várban lévő sereggel együtt, legfeljebb 40 ezer főt számláltak, ami a török hadainak egyharmadát se érte el. A fizikai erőt a lelkesedésnek, amit Kapisztrán oltott a seregbe, a Hunyadi hadvezéri képességeinek kellett pótolniuk. A csata lefolyása II. Mohammed terve az volt, hogy szárazföldi erejével a várat délről és keletről ostrom alá veszi, a vizi erejével lezárja a Dunát, hogy a vár megerősítését megakadályozza, majd egy nagy tüzérségi előkészítés után az erődöt birtokba veszi. Hunyadi e kényszerhelyzetben csak a védelmet választhatta. Amikor a török had felvonulásából világossá lett előtte Mohamed szándéka,azaz, hogy a támadás főereje a vár ellen összpontosul és nem annak csupán lekötésével a Temesköz ellen) — felismerte, hogy a helyzet csak az összegyűjtött és megerősített hajóhadának támadólagos alkalmazásával menthető meg. A kb. 240 egységre nőtt hajóhaddal mindenekelőtt a török vízierő által létesített záróvonalat kellett ugyanis áttörnie, hogy kellő számú felmentő sereget juttathasson a várba. A sereg zömét pedig, amelyet a Száva balpartján kívánt hagyni, majd csak a kialakuló helyzetnek megfelelően lehet alkalmazni. Események. A szultán hadereje június 26-án ért a város alá, amelyet egy kettős várfal, a Kalimegdánon épült fellegvár és a Duna és a Száva partján lévő erődítések védtek. Azonnal kezdetét vette a 1996 JÚLIUS — AUGUSZTUS HADAK ÚTJÁN — 5