Hídfő Könyvtár, 1970 (5. évfolyam, 1-4. szám)
1970-02-01 / 1. szám
szolgabíró előszobájába, állami szubvencióval küldhették Amerikába a földnélküli parasztproletárság százezres tömegeit és így tovább a végtelenségig. De mindezen szomorú tények nem indokolják, hogy a nemzet a ló másik oldalára essék. A Horthy-rendszernek is megvoltak a maga már-már bűnnek számító hibái, amiket csak a rendszer utolsó tíz esztendejében enyhítettek — nyugati behatásra —, de ha nem jön a háború, akkor Magyarországon is bekövetkezett volna a nagy gátszakadás, korántsem a számításba sem jövő illegális kommunista párt, hanem az egészséges korszellem követelményeként. Gömbös Gyula volt az első nagy kapudöngető és ő nyitotta ki először Hunnia bepókhálósodott ablakait, hogy új levegőt engedjen be Ady Endre „vén salabaktereinek" hazájába. A Gömbös után következő öreg Károlyi Gyula gróf még megpróbálta visszacsavarni az idők kerekét, de próbálkozása csak múló epizódja maradt a magyar politikának. Az idők igazi erjedését azonban a nyilasok színpadralépése jelentette. Szálasi Ferenc nem szociális olajcseppeket, de az egész magyar élet átszervezését követelte a hívők fanatizmusával. Amikor hatalomra jutott, már bukott ügyet szolgált, mert a háború már elveszett és az ország nagyobbik felében a szovjet volt az úr. 1945 április negyedikén a hódítás befejeződött és az országra a moszkvai zsarnokság fekete jellege borult. Ezen idők történéseinek okait és indítékait óhajtjuk a Hídfő olvasói elé tárni. Az idősebbeknek, hogy emlékezzenek, a fiataloknak meg, hogy lássák milyen is volt az a régi Magyarország, amelyben nemcsak kamathiénák és feudális földesurak, hanem népükért és fajtájukért harcoló igazak is éltek. Fiala Ferenc A gazdagság szolgai szeretete tönkreteszi a műveltséget és lealacsonyítja a népet. (Prohászka Ottokár) A lángésznek a középszerűség az orvossága. (Németh László) ### 2