Képes Magyar Világhiradó, 1976 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1976-10-01 / 9. szám
elsősorban őket teszik alkalmassá arra, hogy a magyar életet irányítsák.” Most pedig mutassuk be az öt, sioni rendhez tartozó kedves nővért, akik áldozatos módon minden munkát képesek elvégezni a hívek szolgálatára. “Adorján nővér, aki a könyvelést és pénzügyeket végzi olyan jól és hozzáértően, hogy a párizsi érsekség pénzügyi szakértője külön elismeréssel adózott pontos és hibátlan munkájának. Etelka nővér, aki a sekrestyési munkákat végzi: miseruhák, templomi edények rendbentartását, a kápolna takarítását. És nem utolsósorban ő intézi a fontosabb vásárlásokat, anyagbeszerzést. Mária Margit nővér a gyermekek hitoktatását végzi türelemmel, szeretettel és nagy rátermettséggel. A gyerekek keresztény szellemű neveléséért a szülők elsősorban neki lehetnek hálásak. Jozefa nővér a Misszió gazdaasszonya, akinek remek, otthoni ízeket idéző süteményeit minden vasárnap élvezhetik a buffet-ben, a mise után. Ő az, aki fáradtságot nem ismerve süt-főz sokszor a késő esti órákig, hogy az atyáknak, a Misszió vendégeinek és a buffet közönségének ízes, magyaros ételek kerüljenek a tányérjára. Margit nővért talán még sokan nem ismerik, hiszen csak pár hónapja, hogy Hiera atya kérésére vidékről, a bayonnei rendházból Párizsba helyezték, mert szükség volt munkájára a Misszióban. Ő végzi az új menekültek számára oly fontos tolmácsolást a francia hatóságoknál Kelecsényi Éva világi munkatársával együtt. Külön szólni kell Buzsik Vilmos franciaországi főlelkészről is, aki saját egyházközségén kívül az egész országra kiterjedő munkája mellett mindig talál alkalmat arra is, hogy Párizsban segítsen.” Arra a kérdésre, hogy melyek is a Misszió fontosabb tevékenységei, szintén a beszámoló ad pontos felvilágosítást. Mint az előbb Hieró atya is említette, a Misszió munkája igen sokrétű. Egyházi és vallási területen elsősorban a vasárnapi magyar mise hozza össze az embereket. Nagyobb ünnepeken a reformátusok lelkipásztorával, Kulifay Imrével együtt tartanak ökumenikus istentiszteletet. Húsvét előtt minden évben egy hétig tartó lelkigyakorlatok vannak más országokból meghívott magyar papok közreműködésével. Ezenkívül évente több zarándokutat szervez a Misszió, mint legutóbb is Rómába a Szentév alkalmából, vagy Máriazellbe Mindszenty bíboros sírjához és több ízben a párizsi kegyhelyekre is, mint a Csodás érem kápolna vagy a Sacre Coeur bazilika, ahol imaórákat tartanak a hívek. A Misszió ad otthont a hétvégi magyar iskolának is, melynek vezetője Bárdos Eszter tanítónő. A cserkészeknek külön helyiségük van, ahol rendszeres foglalkozásokra jönnek össze Toldalagi Erzsébet és Sásdy János parancsnokok vezetésével. A Pax Romana egyetemi mozgalom is a Misszióban tartja meg havonkénti ismeretterjesztő előadásait, melyek rendezéséről Crouy-Chanel Imre elnök gondoskodik. Az Egyházközségi Tanács mellett külön Kulturális Bizottság is működik, melynek feladatai az iro d isHsf v°í vj> <oj. .főj. <3} \3j. vj}’ \Sj. <§5. ^5j {ő}. .joj. .;Sj, {Sj. § Kérjük támogassa hirdetőinket! J dalmi estek, filmvetítések, zenei előadások, képzőművészeti kiállítások, bálok, a karácsonyi vásár és a gyermekek előadásainak megszervezése. Minden vasárnap a mise után kölcsönkönyvtár és könyvárusítás is van Varjassy Lajos gondozásában, aki a magyar emigrációs sajtótermékek párizsi képviselője. Az utóbbi években pedig, amióta a helyiségeket teljesen rendbehozták, a Misszióban kerültek megrendezésre nagy nemzeti ünnepeink is, melyek szervezésében a Misszió szorosan együttműködik a Szabadságharcos Szövetséggel és az MHBK-val. Eddig jutottam el a beszámoló tanulmányozásában, mikor ismét feltűnik Hiera atya a menekült fiúkkal, akik első hivatalos francia papírjaik birtokában máris bizakodóan néznek új életük elé. “Azt hiszem, Önnek csak gratulálni lehet azért az áldozatos és eredményes munkáért, amit az itteni magyarság érdekében végez!” — fordulok hozzá. “Ugyan kérem, ez csak természetes!” — hárítja el magától az elismerést. — “Hiszen csak a hivatásomat és kötelességemet teljesítem. Az érdem azoké a honfitársaké is, akik magukénak érzik a Missziót és közösségét és áldozatos, önzetlen munkával hozzájárulnak fenntartásához. Tudja például azt, hogy a Misszió évi költségvetése százhúszezer frank, mely összeget rendszeresen adományokból és a magunk erejéből kell előteremteni? Isten segítségével ez eddig még sikerült! És soha semmi gondunk se volna, ha mindenki, aki ennek az otthonnak fenntartását a szívén viseli, havonta keresetének csak egy százalékát ajánlaná fel!” Csak egy százalékát. . . Istenem, sokszor milyen kevés is elég ahhoz, hogy valaki jó ügyet szolgáljon és hitet tegyen magyarsága mellett. A párizsi magyarok dicséretére szólva, egyre többen ismerik fel ezt. És eszembe ötlenek Tollas Tibor nemrég hallott szavai: “A párizsi magyarság újjászületett a Misszió keretén belül, mint a poraiból újra éledő phőnix madár!” — Botz — A Párizsi Magyar Misszió címe: 42 Rue Albert Thomas, 75010-Paris, France. * * * UGYANCSAK A MAGYAR MISSZIÓBAN TÖRTÉNT. A Mikes Kelemen Kör párizsi tagozatának előadásai kultúreseményként számítanak. A legutóbbi előadás során a Belgiumból érkezett Kozma Ferenc közel két órás előadásban ismertette egyik legnagyobb magyar költőnk, Arany János munkásságát és annak hatását a magyar irodalomra. Kozma Ferenc előadásának szép színt adott Fehér Lászlóné (Tünde) és dr. Nyéki közreműködése, akik mély átérzéssel és kiváló interpretálással Arany-verseket szavaltak, illetve mondották fel. A szépen sikerült előadásért Gaal Jenő mondott köszönetet, majd Fiala Ferenc (Németország) ismertette a Mikes Kelemen Kör párizsi tagozatának munkásságát, amely főleg Varjassy Lajos fáradhatatlan és önzetlen közreműködésének köszönhető. Az előadás befejezéséül bemutatták a Gül Baba c. filmet Szeleczky Zitával és Jávor Pállal a főszerepekben. Az est tiszta jövedelmét (450.00 ft-ot) a szereplők és a rendezők a Burg Kastl-i gimnázium javára adták.