Magyar Múlt - Hungarian Past, 1983 (12. évfolyam, 31-32. szám)
1983 / 32. szám
• Hadd térjek vissza Prőhlehez! Nagyon alapos tudósként megfigyelte, hogyr kb. az 1830-as évek óta, azaz amikor Klaproth és von Siebold első közölt észrevételek a japánnak más nyelvekkel szemben látható természetéről megjelentek. Anton Boiler, Léon de Rosny, József Grunzel, Heinrich Winkler és mások a japant -ural-altáji típusú nyelvként jelölték meg. Tudta, hogy Léon de Rosny, a híres francia orientalista, aki japán nyelvtant is írt, 1884-ben hangsúlyozta a japán filmségi nyelvek alapos összevetésének szükségességét. Ámbár Prőhle képzése elsősorban az altaji nyelvek azaz a török, mongol és mandzsu-tunguz területén volt, közzétett kutatási eredmények és személyes kapcsolatok révén az uráli nyelvészet fejleményeivel is lépést tartott. (Ennek kapcsolatában meg kell jegyezni, hogy Magyarországon kb. 1900-ig az urálit és az altájit együtt kezelték és a két nagy terület széjjelválasztása azért történt, mert az altaji csoport belső összetartozása gyenge volt, míg az uráli nyelveket nyelvcsaládként lehetett kezelni, mindamellett több kutató mindkét téren tovább dolgozott, minthogy ezek egymás kiegészítői.) Miután a modern japánnal megismerkedett, Prőhle a régi japánba is behatolt. Egy idő múltán arra az eredményre jutott, hogy az igazi japán nyelvi anyag számos szerkezetbeli hasonlóságot mutat az uráli, mind az altaji nyelvekkel, detami a japán anyag hangtanát és alapszókincsét illeti, a hasonlóság sokkal nagyobb az archaikus uráli nyelvekhez, mint az altajiakhoz, amelyek számos jó kutató( megállapítása szerint viszonylag kései fejlemények.1916-ban Prolné közzétette a következő című, nagy jelentőségű dolgozatát: "Studien zur Vergleichung des Japanischen mit den urálisehen und altaisehen Sprachen" (Tanulmányok a japánnak az uráli és altaji nyelvekkel való összehasonlításához ; Keleti Szemle/Revue Orientale 17, 1916/17); ebben hangsúlyozta a"’~,japán nyelv urali természetét. E cikk címében még a régimódi "uráli és altaji" kifejezés szerepelt, de igazában a cikk csupán egy négysoros, mellékes, török párhuzamra utalást tartalmazott. A 46 oldalnyi egyéb fejtegetés japánurálival foglalkozott.1943-ban Prőhle Grundriss einer vergleichenden Syntax der ural-altaischen Smachen mit besonderer Berücksichtigung der japanischen Sprache (Az* urál-altaji nyelvek összehasonlító mondattana a japán nyelvre való különös tekintettel; Budapest, 1941) című könyvet tette közzé. Ebben a mondattan szintjén, de nem csupán a szórend terén, az urálit, altajit és japánt együtt kezelte.—Nagy balszerencse, hogy mindkét jelentős munka a háborúk közepette jelent meg, aminek eredménye az lett, hogy kevés ember szerzett tudomást róluk. Elég bizonyosak lehetünk abban, hogy ha a munkákat japánra fordították volna, a japán eredetét illető kutatás az általunk ismerttől nagyon különbözött volna. A ryukyui nyelvnek a japán törzsszigetek nyelvével való rokonsági viszonya Basil Hall Chamberlain és Shiro Hattorit,erőfeszítése által sikeresen tisztázódott. De a ryukyui nyelv fejlődése időben túl közel van a törzsszigetek nyelvi fejlődéséhez, hogy külső öszszehasonlítás céljára szolgáló, közös származású nyelvként használjuk.