Tájékozatató Szolgálat, 1979 (4. évfolyam, 1-3. szám)
1979-04-01 / 1-2. szám
TÁJÉKOZTATÓ SZOLGÁLAT 4évf.1.-2.sz. 1979apr.-május KÖRÖSI CSOMA SÁNDOR Európai Kedves Olvasóim " Nehéz ma igaz utánjárni, de lehet!" (TELEKI Pál gróf ) " Rendet kell teremteni Középeurópában !"-cikksorozatunk után ideje, hogy azon ia elgondolkozzunk, hogy mit kell nekünk, szabadvilági magyaroknak ten Bünk . Mivel járulhatunk hozzá mi ehhez a " Rendcsináláshoz" 7 - A nemzetközi helyzet rohanó változása, közös kereszutunk s az új Világ szemeink előtti, lélegzetállító sebességű kibontakozása cselekvésre kell, hogy ösztönözzön bennünket is. Aki ma is tétlenkedik,az menthetetlenül " lemarad". A rendelkezésre álló idő szüksége kétféle természetű " gazdálkodást " követel a szabadvilági magyarság vezetőitől! (a) Térbeli megfontolás és megállapításaink után " prioritás-listát" kell készítenünk mindazokról az " idekinti" feladatainkról, amelyeket idejében, sorban meg kell oldanunk. (b) Hogy eme főfeladatainkat mennél gyorsabban elvégezhessük, azokat egymással párhuzamosan dolgozó munkaközösségeknek kell kiutalnunk. Mindkét irányú és természetű ( időt mentő ) szervezési munkánk előfeltétele annak a megállapítása, hogy KI, MIT, MIKOR, MIÉRT,HOL és MIVEL végezzen el ? (Német nyelven a “bűvös" 6 "W" : wer, was, wann,warum,wound womit ?)Vegyük sorra ezeket a kulcskérdéseket : (l) K I 7 Azt mondják, hogy a szabadvilági magyarságból valami 28 vesz részt közösségi munkákban. Ez ( számszerint)- ha másfél milliónak vesszük a mi "idekinti" létszámunkat, kb. 30.000 magyar " aktivistát" jelent. Tihozzátok szólok ma. Nagyon rövid leszek. Sokszor gondolkoztam azon, hol is vannak ezek a derék magyarok,akik minden eddigi külső sorscsapás és belső csalódásaik ellenére is, még mindig hajlandók áldozatos és önzetlen nemzetvédő közfeladatot vállalni és el is végezni. Ahogyan tudják, amint lehetőségeik megengedik és erőikből telik. Nem a földrajzi hollétetekre gondolok itten. A mai modern technika világában alig számít valamit a távolság. Az elképzeléseitek, sajátos egyéni terveitek az, ami fontos és megállapítandó, mert ez az ( vélhetőleg), ami eddig elválasztott bennünket. Kérdés: lehetséges-e mégis egymás mellé állnunk s megegyeznünk a további, sürgős teendőinkben ? Miért ne ? Az igazi, végső célunkban- akik az összmagyarság nemzeti érdekeit nézzük s nem a saját egyéni pecsenyénket kívánjuk a NÉP nevében ( de annak a kárára ) sütögetni- biztosan egyet akarunk. T.i. az összmagyarságnak mielőbb lehetővé tenni, hogy végre, újból függetlenül nyilváníthassa az akaratát nemzeti JÖVŐJE felépítését illetően. Értelmes emberek között ennek a "keret- ki- és megegyezésnek" semmi de semmi ( bocsánat: csupán egyetlen ) akadálya van, t.i. az, hogy nem ülünk le egymás mellé, hogy végtére is megállapodjunk a nagy CÉLJAINKBAN. Az odavezető utat aztán mindenki lelkiismeretére TÖRTÉNELMI TARSASAG ÁRPÁD Tagozata