ÉPÍTÉS- ÉS KÖZLEKEDÉSTUDOMÁNYI KÖZLEMÉNYEK 11. KÖTET (1967)
11. kötet / 2. sz. - DR. VARGHA LÁSZLÓ: A népi műemlékek védelmének problémái
lehetőségéről is: a szabadtéri néprajzi gyűjtemények létesítéséről, s a népi építészeti emlékek ide áthelyezéséről. Azok a már viszonylag hosszú múltra visszatekintő törekvések , amelyek közül elsősorban az MTA 1959. IV. 29-én rendezett ankétjáról kell megemlékeznem, valamint a Magyar Építőművészek Szövetségében 1963. V. 22-én tartott értekezletről — a szabadtéri néprajzi gyűjtemények általános elvi és gyakorlati kérdéseinek egész sorát tisztázták. A már végleges döntés pedig biztosítja e nagy jelentőségű gyűjtemények megvalósítását. Megállapíthatjuk, mintegy összegezésként, hogy a szabadtéri néprajzi gyűjtemények a népi műemlékek védelmének sajátos formái.10 Korábbi megfogalmazásunk szerint: ,,A szabadtéri néprajzi gyűjtemény a népi életforma történeti és gazdasági szempontból lehető teljes egészét mutatja be. A népi életforma egykori és hagyományos települési képére utalva, lakóhelyének, telekelrendezésének, udvarának, építészetének — lakó- és gazdasági épületeinek — s berendezéseinek egységes és teljes, átfogó és részletes bemutatását adja. Mindazt tehát, amely . .. múzeumi keretben csak hiányosan, csonkán vagy egyáltalán nem mutatható be, állítható ki." A szabadtéri néprajzi gyűjtemény tehát egy-egy népországnéprajzi emlékeit őrzi. A népélet tárgyi emlékanyagának teljes egészét, országrészek, hely, vidék, háztípus, építőanyag szerint csoportosítva, berendezve, s bebútorozva, felszerelve olyképpen, hogy a nép egykori eszközei, s tárgyai, eredeti környezetükben mutassák és magyarázzák rendeltetésüket. Magyarországon ilyen jellegű kezdeményezések, időrendi sorrendben, a következők : 1. Balassagyarmat. Palóc Múzeum. Palóc ház. 1932. Egy, a teljességre törekvő telekelrendezés. (10. kép.) 2. Veszprém. Bakonyi Múzeum. Bakonyi lakóház. Átértékelt, tervezett. 1935. 3. Zalaegerszeg. Göcseji Múzeum. Kávási lakóház. Leégett, áthelyezve a Göcseji szabadtéri néprajzi gyűjteménybe. 1960. 4. Kiskunfélegyháza. Kiskun Múzeum. Szélmalom. Egykor a Mindszenti dűlőn állt. Áthelyezve. 1961. 5. Szombathely. Savaria Múzeum. Szabadtéri néprajzi gyűjtemény. Szervezés, építés alatt. 1965. 6.Kecskemét — Bugac. Kiskunsági pásztorépítmények. 1966. 10 A Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeumi Ankét. MTA 1969. IV. 29. — Vargha László: A Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum elvi és gyakorlati kérdései. — MTA Társadalmi Történeti Tudományok Osztályának Közleményei. IX. K. 1959. 3 — 4. sz. 325 — 367. 1. — Sz. : Ankét a szabadtéri múzeum feladatairól. Ethnographia. LXXIV. 1963. 4. sz. 623. 1. — Vargha László: Magyar Szabadtéri Néprajzi Múzeum. Múzeumi Közlemények. 1963. 3. sz. 13 —18. 1. — Tóth János: A magyar skanzen és a göcseji szabadtéri múzeum. Klny. 1962. — Tóth János: A magyarországi népi műemléki kutatás, védelem és a szabadtéri néprajzi múzeumok. Műemlékvédelem. 1967. X. évf. 2. sz. 7 —13. — Örsi Károly: Gondolatok a szabadtéri néprajzi múzeumok környezetrendezéséhez. 1. Műemlékvédelem. 1967. X. évf. 2. sz. 43 — 46. 1. — Vargha László: A népi építészet — a néprajzi jellegű műemlékek — regionális kérdései. Építés- és Közlekedéstudományi Közlemények. 1966. 1. sz. 155 —167. 1. — Vargha László: Népi építészetünk műemléki értékelése és problémái. Műemlékvédelem. 1967. X. évf. 2. sz. 1 — 6. 1. — Vargha László: Műemlékvédelem. Szabadtéri néprajzi gyűjtemények. Magyar Építőművészet, 1967. 2. sz. 48 — 53. 1. — A népi építészet, a népi műemlékek, a szabadtéri néprajzi múzeumok és a védett területek kérdéseit, s az eddigi gyakorlati tevékenységet számos tanulmány tárgyalja, így többek között a már idézett Műemlékvédelem 1967. X. évf. 1. sz.