Major Máté (szerk.): ÉPÍTÉS-ÉPÍTÉSZETTUDOMÁNY - A MTA MŰSZAKI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK KÖZLEMÉNYEI, 16. KÖTET (1984)

1984 / 1-2. szám - KOMÁRIK DÉNES: A "félköríves" romantika építészete Magyarországon

bécsi építész műve.109 Fürdőépületeink közt korunkban gyakori a bővítés, átépítés, toldás. A kisebbek közt említhetjük az újjáalakított budai Császár fürdő fedett női uszodáját, mely „bizarr bizánci stylben, pazar fénnyel van kiállítva kívülről, belülről, a bejáratnál két rejtélyes sphynx őrködik".110 Az öt­venes évek közepén kapta keleties elemeket is felhasználó formáját Scheibel­­József terézvárosi gőzfürdője a mai Kazinczy utcában.111 Egyik legjelentősebb a budai Rác-fürdő új építkezésnek is beillő nagyszabású kiépítése 1864/65-ben, Ybl terve szerint. A nagy kupolacsarnok, a hozzá csatlakozó öltözőkkel, kád­fürdőkkel, zuhanyozóval, gőzkamrákkal, léhűtő csarnokkal, stb. az iszlám ele­meket felhasználó irányzat egyik legfontosabb hazai emléke volt.112 Az árva­házak közül tervének korai keletkezése (1840), igényessége és a „kubusos stílus" viszonylag kevés példája közé való tartozása miatt a pesti Josephinum (Pollack Mihály műve) a legfontosabb. Feltűnő a csak részlegesen megvalósult tervnek Pollack Mihály ugyanakkor készült Országháza tervével való rokonsága.113 Pest leányárvaházának egyemeletes épülete jóval később, 1870/72-ben épült meg a mai Rottenbiller utcában, Vassel Alajos terve szerint.114 Kisebb méretű és tar­tózkodóbb, de finom arányaival és díszítésével ez utóbbit felülmúlja az egye­meletes, kváderezett homlokzatú soproni árvaház a Halász utcában Handler Ferdinándtól (1858).115 A színházépítés területén az 1847-ben leégett pesti német színház újjáépítésére készült tervek és a megépült debreceni színház érdemel figyelmet. A négy hóna­pos határidővel kiírt tervpályázat története sajnos nincs még feldolgozva, ezért érdemének megfelelően nem foglalkozhatunk vele. Az első díjat Carl Roesner, a másodikat H­ippmann Ferenc, a harmadikat G. Louis hamburgi építész nyer­te.116 Mivel a bírálók egyik tervet sem tartották hibátlannak, Hild Józsefet bízták meg, hogy a nyertes tervek figyelembevételével új tervet készítsen,117 amivel 1847 októberéig el is készült. A Kiscelli Múzeumban az újjáépítésnek három tervsorozata maradt fenn, közülük egyik ez a Hild terv, már a neorene­szánsz felé hajló, érdekes homlokzattal, a másik egy jeligés, a harmadik Carl Roesner sajátos mó­don szignált és 1848-ból (!) datált tervsorozata, finom ,, Rundbogenstil" architektúrával. Bizonyára e pályázatra készültnek kell tekin­tenünk azt a csonkán megmaradt Feszi homlokzattervet, melyet hagyatéka őriz, s melynek öt nagy árkádnyílásába Shakespeare, Kisfaludy, Sophokles, Schiller, Moliére szobrainak elhelyezését tervezte.118 A debreceni színházra 119 1119 Az erdélyi országos tábolyda. VII. 1866. 479-480. OL.: .. 15. Tervtári vegyes sorozat, 26. tétel (18 db terv, részben a bécsi elmegyógyintézeté, részijén — hiányosan — a nagyszebeni intézeté, 1856-ból). 110 Vahot I.: Budapesti kalauz. Pest, 1864. 15. 111 Kubinyi-Vahot, II. 1853. 44.: Zakariás, 1961. 152. 112 Horler, Budapest, 1955. 734-738.: Ybl, 1956. 44-45. 134-135. 113 Zádor .4.:­ Pollack Mihály, 1773-1855. Bp. 1960. 296-300.; Bibó I. 92. jegyzetben i. in. 29 — 30.; Komárik, 1981. 26 — 27. (itt a Pollack Mihálynak való tulajdonítás indok­lása). Katalógus, 1981. 204-205. 114 Erzsébet árvaleányház. VII. 1872. 196—198.: Schoen A.: Budapest székesfőváros kórházainak és emberbaráti intézményeinek kápolnái. TBM. VII. 1939. 36 — 37. 415 Genth­on, 1959. 305.; Zádor, 1981. 129. kép. 416 „Der Spiegel" 1847. jún. 23. 799.­­ Rados, 1958. 114-116. szereplő megállapítással ellentétben tehát Hild nem szerepelt a pályanyertesek közt ! 417 EL.: Pesti tan. K­. V. 182/1856. pag. 447 — 449.: Jovanovich főmérnöknek az esemé­nyeket összefoglaló jelentése 1857-ből. 448 OL.: V. 11. No. 3/b. 82-83. 449 Ybl, 1956. 27, 125—126.; Sápi L.: A debreceni Csokonai Színház 100 éves története. A Debreceni Déri Múzeum Évkönyve 1965. Uo. 1966. 161-197.; Zádor, 1981. 133. kép.

Next