Szilády Áron: Magyar szófejtegetések. (Értekezések a Nyelv- és Széptudományok köréből. II. kötet 9. szám, 1872)

t SZILÁDY ÁRON maztatja : hirtelenében csak a kieltő­­ tiltás­t idézhetem ugyan , de azért lehetősége ellen kifogást tenni nincs szándé­kom. -- Ezeknél itt többről van szó, mert nem csak churchu egyez a kurkku-val, hanem épenséggel churchu-feu-rnek is megfelel a kurkku-pää, s valóban az ember alig hiszen szemé­nek, mikor először lát ilyeneket! Jelent-e ezen összetétel valamit a finnben, vagy csupán a caput voraginis-nak és churchu-feu-nek (?) akar szószerinti fordítása lenni ? — nem tudom ; azonban alig hiszem, hogy ha a finn nyelvszokás ez összetételt használná s általa oly valamit fejezne ki, a mit a caput voraginis akar jelenteni; azon jelentés az idézetből ki­maradt volna. Magyarul a torokfő­nek nincs értelme s talán mint boncztani műszó sem fordul elő. Igen ma, de nyolczszáz év előtt ? — Akkor is bajosan. Van kézfej, lábfej s igen sok más ily összetétel; a torokfő azonban az ezen összetett két szóban külön-külön rejlő átvitt értelemnek egymást kizáró voltánál fogva nem is képzelhető. Helynévről lévén ugyanis szó s a latin kifejezés után ítélve nem sík, hanem kétségkí­vül egyenetlen, mélyedéses, üreges, vagy épen vizmostó hely­ről ; nem kerülheti el a figyelmet a torok és fő szavaknak némely ismertebb helynevek képzése körüli használata, így például : Drávatorok, Zsitvatorok, Dunatorkolat stb. neve­ket s kifejezéseket oly helyekre szokás alkalmazni, hol ki­sebb vizek nagyobbakba ömlenek : Jolsvafő, Pinkafő, Sárfő, Tapolczafő stb. helyneveink pedig mind a folyók eredetétől származnak, sőt magát a forrást is kút-fö-nek nevezzük. Hogy már most a kettő közül akármelyiket, t. i. akár forrást, akár torkolatot megint a két szó összetétele is jelentsen , ezt fel­tenni is alig lehet. Ily képtelenség helyett a nem egy példával igazolható nyelvszokást tartva szem előtt, talán nem nagyon nehéz a churchufen-nek úgy ejtésén mint jelentésén eligazodni. A kútfő, Szalafő s a többi felidézett helynév után is természe­tesnek mondható azon megfejtési mód, mely szerint a chur chufeu-ben is forrás, víz nevet lássunk. Ezen per analogiam-féle megfejtést azonban még inkább megerősíti azon körülmény, hogy ugyancsak Veszprém me­gyében, hol a kéz alatti oklevélben előforduló határjelölések

Next