Édes Anyanyelvünk, 1979 (1. évfolyam, 4. szám)
1979-09-01 / 4. szám
ÉDES ANYANYELVÜNK Megjelenik a Magyar Tudományos Akadémia anyanyelvi, helyesírási és magyar bizottságának, nyelvészeti valamint a Magyar Nyelvtudományi Társaságnak és a TIT országos magyar nyelvi választmányának támogatásával. A szerkesztő bizottság elnöke: Lőrincze Lajos Szerkesztő bizottság: Deme László, Fábián Pál, Fülöp Lajos, Grétsy László, Kovalovszky Miklós, Ladó János, Rácz Endre, Somogyi Béla, Szathmáry István, Szepesy Gyula, T. Urbán Ilona Felelős szerkesztő: Bencédy József Szerkesztő: Csatár Imre A rajzokat Dallos Jenő és Kaján Tibor készítette. Szerkesztőség: Budapest, Ráday u. 20. 1092 Telefon: 181-416 Kiadja: a Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Siklósi Norbert igazgató Megjelenik negyedévenként. Egyes szám ára: 8 Ft. Előfizetési díja félévre 16 Ft, egy évre 32 Ft. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető bármelyik postahivatalban, a kézbesítőknél, a posta hírlapüzleteiben és a Posta Központi Hírlapirodánál (KHI Bp József nádor tér 1. 1900) közvetlenül vagy postautalványon, valamint átutalással а К [UNK]Т 215-961 62 jelzőszámra. pénzforgalmi külföldiek részére előfizethető a ,.Kultúra” Könyv és Hírlap Külkereskedelmi Vállalatnál. H—1389 Budapest postafiók 149 79.4., 1227 S20lnki Nyomda INDEX: 25 224 HU ISSN 0139—0457 A számol igének ’mérlegel, tekintetbe vesz’ ( számol valamivel) jelentése viszonylag újabb fejlemény nyelvünkben. Az ilyen mondatok, mint: Törőcsiknek számolnia kell azzal, hogy nem hagyják élni. Az autósoknak csúcsforgalom idején forgalmi dugókkal is számolniuk kell. Az OEP nem számolt azzal, hogy az ifjak jelentékeny része a szélsőbalra adja szavazatát — már nem hangzanak idegenül. Mértékkel és a maga helyén számolni valamivel nyeresége nyelvünknek. Nem kevesen vannak azonban — főként a nyilatkozók —, akik nem tudnak mértéket tartani, és számolnak, és csak számolnak akkor is, amikor hagyományos szavainkkal pontosabban és találóbban jelezhetnénk fogalmat, és számolnak akkor is, amikor nincs is számolnivaló. De lássuk a példákat! Tichy a duisburgi visszavágón nem számolhatott a sérültekkel. Az olimpia rendezői 600 000 vendéggel számolnak. A meteorológusok is számolnak. Hétről hétre ismétlődő kérdésünk: Milyen időjárással számolhatunk a jövő héten? És számolnak mind a meleggel és a napsütéssel, mind a záporokkal és zivatarokkal. Számolnak a gazdasági vezetők is, ki ezzel, ki azzal. Egyikük a technikai fejlődéssel számol, másikuk a feladatokkal, melyeket az éves (ez évi, idei) terv előír. A mezőgazdaságban is járja ez a fajta számolás. Tavaly, az aratás kellős közepén nyilatkozta az illetékes: Búzából jó terméssel számolunk. Eddigelé ezt így mondották: jó termés ígérkezik, gazdag termés, szép termés mutatkozik. És mi mindennel lehet még számolni! A tévé bemondója szerint szélesvásznú filmek vetítésekor a képernyő alsó és felső részén fekete csíkkal kell számolni. Olvastam, hogy a szigetország postája félmilliárd font deficittel számol, hogy Kína helyzetét tekintve harmincéves technikai elmaradással számolhatunk. Ama nevezetes vihar után az AB 500— 600 kárbecsléssel számolt. Az MTI pedig arról tudósított, hogy Amerikában jelenleg 60 millió autóval számolnak, a század végére pedig 90 millióval fognak számolni. Folytathatnánk tovább is a példákat. De talán ennyi is indokolhatja, miért céloztuk meg a számot valamivel kifejezést. Nem azért, hogy kitessékeljük nyelvünkből, és nem is azért, mert esetleg német kifejezés tükörfordítása, hanem azért, mert túlzásba visszük használatát. Mert nem kevesen vannak, akik mind azzal számolnak, amire számíthatunk, ami bekövetkezik, megesik, előfordul, megtörténik, ami várható. Számolnak azzal is, amire figyelni, figyelemmel lenni, gondolni, emlékezni kellene. Számolnak azzal is, amit számításba, tekintetbe, észbe lehet venni, amit sejt, gyanít, tervez, remél, vár az ember, amiről nem szabad megfeledkezni, amivel törődni kell. És számolnak nemegyszer akkor is, amikor teljességgel fölösleges. Kiss Sándor mivel számol? Tartalom: Kiss Sándor: Ki mivel számol? — — — — — — ,— — — — — B/2 Aczél György: Nyelvünk védelmében — — — — — — — — — 1 Lőrincze Lajos: Majd ,— majdnem — — — — — — — — — — 1 B. Sebestyén Ilona: Grafikusok, „dekórosok”, ó! — — — — — — — 2 Szántó Jenő: Fokozható-e az optimista? — — — — — — — — — 2 Grétsy László: Beszéljünk nyíltan a nyitottságról! — — — — — — 3 Tompa József: Múltunk a jelenben — ,— — — — — — — — — 4 Pásztor Emil: Jelentős nyelv-e a magyar? — — — — — — — — 4 Huszár Ágnes: Látogatóban a cseh nyelvművelőknél — — — — — — 5 Raisz Rózsa: Triptichon — — — — — — — — — — — — — 5 Marossy Ágnes: Púderozzunk? — — — — — — — — — — — 6 Velcsov Mártonná: A régi és az új ötvözete — — — — — — — — 6 Gósy Mária: Beszédünk görbetükre — — — — — — — — — — 7 Wacha Imre: A Kazinczy-versenyek néhány tanulsága — — — — — 7 Szende Aladár: Leleményesség — — — — — — — — — — — 8 Pusztai István: Nyelvrongáló levelezők — — — — — — — — — 8 Kiss Ádám: Számítógép? Számítógép! — — — — — — — — — 9 Tolcsvai Nagy Gábor: „Versenyfutás az élet” — — — — — — — 9 Péchy Blanka: A hasonulások vitájához .— — — — — — — — — 10 Sámbokréthy Péter: Az idegen földrajzi nevek ejtéséhez — — — — — 10 Kurdi Péter: A ló túloldalán — — — — — — — — — — — 11 Kosztolányi Dezső: Lélek és nyelv — — — — — — — — — — 11 Nyelvünk játékai — — — — — — — — — — — — — — 12 Éber szemmel, füllel — — — — — — — — — — — — — 13 Nagy Ferenc: Ember és helyesírás — — — — — — — — — — 14 Zoltán András: Helyesírási szomszédolás — — — — — — — — 14 Fábián Pál: Nem hit kérdése! — — — — — — — — — — — 15 Szemle: — — — — — ,— — — — — — — — — — — — 15 Postaláda: A külhoni magyarság anyanyelvéért — — — — — — — B/3 A borítón: Az „Édes anyanyelvünk” országos verseny 1979. évi döntőjének eredményhirdetése Széphalmon