Eger, 1864 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1864-05-26 / 21. szám
21. szám. II. évfolyam. Előfizetési díj: Egész évre .. . 5 ft — kr félévre . . negyedévre . . 2 ,, 50 „ . I „ 30 „ Egyes szám ára 12 kr. Hetilap, megjelenik minden csütörtökön. m Május 26-án 1864. Hirdetésekért minden halálozott sorhely után 4, többszöri közzétételeknél 3 kr. bélyegadó fejében minden hirdetéstől 30 ki fizettetik. Előfizetéseket elfogad :• EGERBEN a szerkesztőség (újváros, rózsa-utcza 800. szám), — az érseki lyceumi nyomda irodája, — Jantsek Gotlieb könyvkereskedése; — MISKOLCZON Fraenkl Bernát könyvkereskedése; — GYÖNGYÖSÖN Poplan Ede könyvkereskedése, — és minden cs. kir. postahivatal. Legújabb világító-szereink. Az anyagi világosság, úgy látszik, versenyt fut ama vakitó fénynyel, mely a szellemi világban a tudományokban kiárad; soha még annyi s oly jeles fényanyagokkal, mint korunkban, az ember nem rendelkezett, melyek nemcsak a repete- s a többi növényolajokat e térről már-már leszorították, de eddigi világitási rendszerünket is egészen átváltoztatják, és uj korszakot fognak alkotni.. Nem szándékunk ez alkalommal minden újabb világitószereink tüzetes átnézetét adni, csupán nehány, a közéletre hasznosabb, jobb, olcsóbb és már nálunk itt-ott elfogadott anyagot, u. m. a petróleumot, photogent és solarolajt akarjuk itt röviden ismertetni, s azokról t. olvasóinkat tájékozni. I) A petroleum, kőolaj már rég ismertetik, sem maga, sem neve nem uj, már Herodot említi, hogy Babylon építésénél a vakolat kőolajjal készíttetett, mely a közel tavakból hordatott oda; azonban mostani jelentőséges igényeivel csak pár év előtt tűnt fel a világban. Amerikában, az Alleghany folyamvidéken, Pennsylvaniában és keleti Ohioban már előbb tapasztalák vala a lakosok a kutaikban gyakran jelentkező bűzös olajrészeket, sőt azt is tudták, hogy a mocsarak s felgázolt patakok vizes felületén itt-ott olajos tajtékok képződnek, melyek a fenékről vagy a partok oldalaiból szivárognak ki, többször léghólyagok (kénszéngáz , H2C) kíséretében, de ezen olajok forrását kutatni, és a nyers olajt megtisztítani csak 1859-ben kezdték. Azon helyeken, hol az olaj és gáz legbővebben látszott kifejleni, mintegy 10 —12 ölnyi mély lyukakat fúrtak, melyeken az olaj oly gazdagon tolakodott fel, hogy a legvérmesebb reményeket is túlhaladta. A fölfedezett olajrégiók híre azonnal harsogva futotta be az Északi Államok területét, s mint előbb Kalifornia aranytelepei aranylázba, úgy most a pennsylvaniai olajkincsek olajlázba ejtették az embereket, és a szerencsevadászok közel s messze országokból tarka csoportokban tódultak az olajvidékekre. Mindenki olajforrást kutatott, mindenki fúráshoz fogott, s többnyire oly meglepő sikerrel, hogy 1860. év végén már több mint 2000 fútott kút özönli ki mesés bőségben a kőolajt. A tapasztalat azt tanította, hogy nagyobb mélységben gazdagabb források rejlenek, azért mindig mélyebbre hatottak a fúrók, a lyukakat pedig beomlás ellen utánzolt vascsövek által biztosították, minek eredménye jön, hogy midőn némely lyukakból a fúrók kihúzattak, 40 lábnyi magasra szökellett ki az olaj a földalatti nyomás következtében. Egy negyven lábra ugró petroleumkut! Ki mert volna valaha ilyenről csak álmodni is! És e kutak olajbősége a tündérmesékre emlékeztet. Némelyek naponkint 40 ezer gallont* *) (== 158,000 iiere) adnak ki. Leggazdagabb az „Empire-forrás, mely 600 lábnyi mély és naponkint 126,000 gallont ömleszt ki.. A heti összes termelés e vidéken 1863-ban átlag 300,000, 42 gallonos barrelre * ment. De a munkások részéről ez üzletnél a legnagyobb vigyázat kívántatik, mert a 4—600 lábra fúrt kutakból először többnyire felette gyúlékony gázak rohannak ki több órahosszig, miket a legkisebb szikra fellobbant. 1861-ben ily kirontó gázak egy, mintegy 200 ölnyire volt kéménytől lobbot vetvén, az egész vidéket lángtengerbe bobták, és a gazdag olajbirtokos, ki naponkint 1000 dollárt nyert kútjaiból, vagyonostól családostól együtt odaégett.. Szintén nagy bajjal jár a nyersolajnak tovaszállítása, mert tőle a fahordó nem dagad meg, sőt dongáin át is szivárog. E körülmény s nagy gyúlékonysága a legéberebb óvatosságra int, ha síneken, vagy hajókon szállítani akarják.. A hir mind a veszélyeket nagyítva kürtölte szét a két világrészen, azért az angol parlament, a biztosító-társulatok sürgetésére, 1862-ben azt határozta: „hogy a kőolajrakodók legalább 75 lábnyi távolra legyenek a szomszéd házaktól..“ E példát több állam követte. A félelem alapja azonban idővel megszűnt, mert a legnagyobb szigorral tett vizsgálatok napfényre hozták: ,,hogy csak a nyers petroleum rejt magában egy igen iiló s gyúlékony anyagot (napthalin), de ez a tisztításkor belőle teljesen kiüizetik.“ Amerikában e végre számos, nagyszerű tisztítógyárak állíttattak, és Európába már csak tisztított állapotban szállittatik a kőolaj, nyerset a hajók többé el sem fogadnak. A nyers olaj szine sötétbarna, mely a nap felé tartva, zöldesbe játszik, sűrű folyású ( O. 882) s igen átható, kellemetlen büzű, ellenben a kétszer redtificált világossárga szint nyer, csaknem szagtalan s oly kevéssé veszélyes, hogy tálkába öntve egy belevetett égő gyufától föl se lobban; tehát kevésbé gyúlékony, mint a photogen és erős borszesz. De saját szerkezetű lámpáiban, melyek igen egyszerűk s olcsók, ragyogó fehér lánggal ég, minden szag nélkül és erősen világít. Egy 5"'-os lapos bébíi lámpa fényerejét a bécsi mérések 5 — 6 nyolczas millygyertya világításával egyre becsülik.. New Yorkban 1862-ben egy gallon ( 9V2 font) tiszta kőolaj 40 centis-en kelt, nálunk mázsája jelenleg 21 frton árultatik edény nélkül. Ezeket véve alapul városunk évi világítására, a mostani terjemben, a petroleum árát könnyen kiszámíthatjuk . Öt lámpában (5"'-os béllel) 1 font kőolaj 7 óráig tart, s így 50 lámpára, ugyanannyi ideig, mely szám Egerben az éjjeli világítást képviseli, 10 font kivántatnék, melynek ára 2 frt 10 krt tesz. Fölvéve már száz lámpagyur *) Szorosan: 1 gallon ( 4, 5435 liter... 1 liter pedig 0, 7066 bécsi pinttel; tehát 1 gallon közel 6V5 bécsi itezét tesz. *) 1 negyvenkét gallonos barrel = 269 ttezes hordóval, tehát 300,000 ily hordó tesz 1,008,700 osztrakot. ** 1 dollár = 100 centi. 1