Eger, 1869 (7. évfolyam, 1-52. szám)
1869-11-25 / 47. szám
November 25-én 1869. VII. évi folyam. Előfizetési díj: Egész évre . . 5 ft — kr. Félévre . Negyedévre . . 2 ft 50 kr. . 1 ft 30 kr. Egy hónapra . —15 kr. Egyes szám . — 12 kr. 47. szám. EGER, Politikai s vegyes tartalmú hetilap, megjelenik minden csütörtökön. A JAhO-hivatal a lyceumi nyomda. Előfizetéseket elfogad.* a szerkesztőség (Széchenyi-utcza 26. sz.) — Jentsch (1. könyvhét étkedet » minden kir. postahivatal. _ Hivatalos hirdetésekért előre befizetendő, egyszeri közzétételért bélyeggel együtt 1 frt. 30 kr. Bel- és külföldi hirdetéseket elfogad: Zeisler M. Pesten király-utcza 47. sz. Városi ügyek. A f. évi nov. 21-én Eger városa részéről tartott képviselői ülésben következő ügyek tárgyaltattak: A folyó hó 7-i ülés jegyzőkönyvének meghitelesitése után fölolvastatott a f. évi október hó 31-ről kelt, 2615. számú végzéssel megbízott küldöttség véleményes jelentése, a helybeli terménykereskedők és szeszgyárosok helypénzmentes szállításai által Horánszky Imrére,a helypénzszedési jog haszonbérlőjére háromlott jövedelmi csonkulás s az ebből kifolyó haszonbéri leengedés tárgyában. A nevezett haszonbérlő haszonbérleti összegéből 1. évi október 1-től a hátralevő egész haszonbérleti idejére (1870. decz. végéig), vagyis 5 negyedévre általában 1600 o. ért leengedtetni véleményeztetik. A küldöttség véleményét a képviselő-testület elfogadta, és határozattá emelte, főleg azon oknál fogva, mert miután a város a haszonbérlőre ruházott azon jogától, hogy mindazok, kik bármiféle terményeket más határokban összevásárolván, azokat pénzért szekereken a városba behozatják, helypénzt fizetni tartoznak — felsőbb határozatok által megúsztatott: ennek folytán a haszonbérlő jövedelme is csorbulást szenvedett. Fölolvastatott azon küldöttség jelentése, mely f. évi okt. 17-től kelt végzéssel megbizatott: adna véleményt aziránt, hogy mennyiben lenne teljesíthető a helybeli Szász-Weimar-ezred parancsnokának azon óhajtása, hogy Egerben még mintegy 450 főnyi katonaság 42 tiszttel elszállásolhatnék. A küldöttség véleménye oda megy ki, hogy mivel a városnak a mondott czélra alkalmas épületei nincsenek, sem pénzzel nem rendelkezik, hogy ilyeneket építtethessen, kölcsönnel pedig a lakosságot még jobban terhelni nem kívánja, annál is inkább, mert a katonaság által használt épületek után fizetni szokott háláspénzből nemhogy az építési költségeket, illetőleg a kölcsöntőkét fedezni lehetne, de még a kamatok törlesztésére sem elégséges: ennélfogva a Szász-Weimar-ezred parancsnokának azonoshajtását, hogy Egerben még mintegy 450 főnyi katonaság 42 tiszttel elszállásoltatnék, bár ezáltal a közforgalom a lakosság előnyére jelentékenyen növekednék, teljesíthetőnek nem véli. — Ezen küldöttségi véleményt a képviselői gyűlés elfogadta, s ez értelemben mondotta ki határozatát. Fölolvastatott Schmidt Ignácz és Gál Lajos mészárosmesterek kérvénye, melyben a szarvasmarha levágása után esendő fogyasztási adót jövő 1870-ik év jan. 1-ső napjától számítandó 3 évre, — az eddigi szerződési feltételek mellett — alhaszonbérbe részükre ujonan kiadatni kérik.—Mielőtt ez ügyben érdemleges határozat hozatnék, Tavassy Antal polgármster elnöklete alatt Eisenmann János, Fekete Károly, Kubik Endre, Dobrányi Ignácz, Bartha Endre, Szederkényi Nándor megbizattak, hogy figyelemmel arra, hogy vájjon folyamodók ajánlata a városi közönségre nézve mennyiben előnyös ? véleményes jelentésüket a legközelebbi képviselői ülésre mutassák be. Fölolvastatott több hatvan külvárosi lakos folyamodványa, melyben bizonyos használhatatlan tért részükre átengedtetni kérnek. •A folyamodvány helyszíni szemle eszközlése, s ennek alapján teendő jelentés végett, Kósa György elnöklete alatt, Bistei Ferencz m. r. kapitány, Kubik Endre, Petrovich Ferencz, Barna István és Bukács Mártonból álló küldöttségnek kiadatott. Fölolvastatott a pénzügyminisztériumnak f. hó 14-ről kelt, 2749 sz. leirata, mely mellett a szegényebb falusi iskolák fölszerelése, tankönyvek és irószerekkeli ellátása czéljából ö Felsége által engedélyezett államsorsjáték tervét, 200 drb sorsjegygyel együtt, ez utóbbiakat elárusitás végett megküldi. —Tekintve az állam sorsjáték közhasznú czélját, a megküldött 200 db. sorsjegyből 25 drb Eger városa részére megtartatni határoztatván, a többinek elárusitásával a községtanács bízatott meg. Végül tekintve azon körülményt, hogy a hatvan-miskolczi vasút már tökéletesen befejezve lévén, néhány nap múlva a közforgalomnak át fog adatni, míg ellenben az eger-füzesabonyi szárnyvonalnál, — mely azönálló országgyűlési határozat szerint a fővonallal egyidejűleg lett volna kiépítendő — a munkálatok sem kezdettek meg : ennélfogva a közlekedési minisztérium sürgetőleg fölkéretni határoztatott, hogy a kérdés alatti szárnyvonalnak mind a vidék, mind Eger városa érdekében leendő kiépittetése iránt hova előbb intézkedni méltóztassék. Hirdetésekért minden halálozott petit sorhely után 4, bélyegadó fejéen minden hirdetést*?! 30, nyilttérben egy petit sorhelyért 8 ki fizettetik. A suezi csatorna. (Vége). Lesz még idő, midőn a magyar faj is büszke emléket emelend a takarékosság s szorgalmas munka dicsőítésére; midőn anyagi viszonyait teljes erőre fejlesztve, nagyszerű motani betűkkel fogja beírni az emberiség művelődéstörténetének számára föntartott lapjait, de a—bár erőteljes — közgazdasági csecsemőtől ki sem kívánhatja, hogy már most férfimunkát végezzen. Hátravan még, lágyunk azon részéről szólani, mely a haszon kérdésével függ egybe. Ez értekezés bevezetésében kiemeltük a közlekedési eszközök tökélyesbítésének befolyását az emberiség művelődésére, s név szerint, hogy az emberek közti távolságokat csökkentve, a társulási szellem minél erősb kifejlődését lehetíti. Hogy mennyire közel hozza az embereket egymáshoz, annak ép e vállalat eredményei szolgálnak legjellemzetesb például, így eddigelé, ha egy magyar-osztrák kereskedelmi hajó az indo-britt föld kereskedelmi fogyópontjához, Bombayba akart menni, kénytelen volt egész Afrikát körülhajózni, s igy 3576 mfnyi utat tenni, mig jövendőben a suezi csatornán át már 1404 mfnyi utazás után éri el ugyanazon czélt. Európa tehát a vállalat segélyével az Indiákhoz, s a talán Kelet-Ázsiához teljes 2172 mérfölddel közelebb ment, mi oly óriási utvonal,s hogy egymás mellett levő 20 Magyarországon átvonulna, vagyis hogy világosabban szóljunk: amely idő alatt hajóink eddig Bombay városig érkeztek, most már ugyanazon idő alatt vissza is jöhetnek, sőt ami több, uj rakománnyal atrume-bombayi út felét másodszor is átevezhetik; azaz : amennyi idő alatt eddig csak egy fiume-bombayi utat lehetett tenni, azalatt ma már 2‘/*-et lehet meghaladni. Az érintkezési lehetőség tehát 100%-kal szaporodott, s hogy e rendkívüli közlekedés mily forradalmi átalakulást idézend elő e két világ műveltségi és gazdasági viszonyaiban, azt majd csak a jövő fogja kimutatni. De hogy Európában a közgazdasági forradalom a legnagyobb mérvben kitörni készül, annak a Közép-tenger parthosszán máris elegendő jeleit bírjuk ; lázas hévvel törekszik ugyanis minden nép a Közép-tenger partjaihoz, azzal vaspályák által kapcsolván egybe népéletét, hogy azon nagy közgazdasági keresztes hadjáratban, melyet Európa népei kelet felé rendezni készülnek, mindegyik illően képviselve legyen. A németek és sveicziak a St.-Gotthard hegyén keresztül törnek maguknak sin utat Genuához, a magyarok Fiumét akarják a magyar kereskedelem nemzetközi közvetítőjévé avatni, a szerbek, oroszok a törökök a Fekete- és sziget-tenger felé (a Saloniki kikötőhöz) ve-