Egri Dohánygyár, 1975 (4. évfolyam, 1-12. szám)

1975-01-01 / 1. szám

Testsúly - mozgás táplálkozás „Az elhízás is civilizációs ártalom” — halljuk gyakran, ha a testsúly kérdése szóba­­jön. Való igaz, hogy táplálko­zási szabályaink, valamint az autózás rohamos térhódítása nem kedvez a normális test­súly kialakításának, illetve megtartásának, de azért mi magunk is tehetünk egyet - mást ezen a téren. Nyugaton a biztosítótársa­ságok igen komolyan foglal­koznak ezzel a kérdéssel, te­kintve, hogy az elhízás esz­tétikai szempontokon túl, komoly egészségügyi problé­mát is jelent, s ezt az élet­­biztosításnál figyelembe kell venni. Ezért a normális testsúly megállapításához biztosító­­társaságok és tudományos kutatók adatai alapján sok ezer mérésből összeállították az alábbi súly táblázatot. Magasság (cm) Testsúly kg Nők Férfiak E táblázat segítségével magunk is megállapíthatjuk, hogy kell-e egy-két kilót le­adnunk. MIÉRT BAJ A „PLUSZ” KILÓ­.* Aki el van hízva, az nem lehet igazán egészséges. Van­nak ugyanis súlyos betegsé­gek — nem is egy ame­lyeket sokkal inkább meg­kaphat, ha elhízott az ember Kétszer akkora a valószínű­sége annak, hogy krónikus betegségek megkeresik, haj­lamosabb lesz a fáradékony­ságra, megfájdulnak az ízü­letei, gyakrabban kínozza fejfájás stb. Ilyen betegségek — melyek összefüggnek az elhízással — például: az ízü­leti gyulladás, a cukorbeteg­ség, az epehólyag-gyulladás, a magas vérnyomás, az érel­meszesedés, a visszéntágulás és a vesebántalmak. Testünk szervei nagysze­rűen bírják mindazt a tevé­kenységet, ami együtt jár a teljes és hasznos élettel. Szer­veink még akkor is igen jól el tudják látni feladatukat, ha állandó többletmunkával terheljük, de természetes, hogy hamarabb elfáradnak, ha a rendes munkájukon kí­vül még a fölösleges zsírszö­vetekre is gondot kell visel­niük. Végül az a körülmény, hogy az elhízottak hajlamo­sabbak a betegségekre, növe­li közöttük a halandósági arányt. Ha valaki 82 kg, pedig ma­gasságát tekintve csak 64 kiló súlyú lehetne a sta­tisztikai adatok szerint 4 évvel kevesebb ideig fog él­ni, ennyivel rövidül meg az élete csak annak következté­ben, hogy szervei hamarább elöregednek a túlzott igény­­bevétel miatt. MENTSÉGEK HELYETT! Miután már réges-rég megállapították, hogy az el­hízást a túl sok evés és a ke­vés mozgás okozza, az elhí­zás okát nem kell kutatni. Mégis az a tapasztalat, hogy sokan — főleg súlyosabb egyéniségek — nem fogad­ják el ezt a megállapítást, hanem öröklési és alkati té­nyezőkben látják az okot. Az igazság az, hogy ahol mind­két szülő elhízott, ott a gye­rekek 75 százaléka is el van hízva, ezzel szemben a nor­mális súlyú szülők gyereke csak 8 százalékban. Ez a tény mégsem az öröklés tényezőjét erősíti, ha­nem a családban kialakult rossz táplálkozási szokást, az elfogyasztott ételek fajtáját és mennyiségét, s ez nem öröklési, hanem környezeti hatás, amelyet nem szükség­­szerű követni. MI A MEGOLDÁS? Felesleges kilóinktól meg­szabadulhatunk, ha kevesebb tészta- és kenyérfélét fo­gyasztunk és — főleg az ülő­­foglalkozásúak —, egy kis tornát iktatnak napi, illetve heti programjukba. Tavaly májustól gyárunk­ban is rendszeres sportlehető­ség nyílt a nődolgozók szá­mára, hogy egészséges élet­módot kialakítva, megőrizzék testsúlyukat, illetve megsza­baduljanak a felesleges ki­lóktól. Minden héten kedd és csütörtök délután a kultúr­terem volt találkozóhelye annak a kevés számú, s egy ideig igen lelkes kis csapat­nak, melynek tagjai hamar felismerték, hogy: SPORT , EGÉSZSÉG. Sajnos érdeklődés hiányá­ban jelenleg szünetel a tor­na, pedig valljuk be, so­kunknak szüksége lenne erre az egészséget javító és kar­csúsító kis mozgásra melyet Kiss Éva laboráns a jövőben is igen lelkesen és szaksze­rűen vezetne. — Bné — LÁTOGASSA MŰSZAKI KÖNYVTÁRUNKAT O O­O 0 NYITVA: DÉLELŐTT 7.30-tól, DÉLUTÁN 15.45-Ig. l’oBÉIikná I kön­yvb­ól December hónapban gyá­runk ebédlőjében politikai könyvhetet rendeztek. A megnyitó beszédet Kaszás Imre elvtá­rs, a párt-csúcsve­­zetőség titkára tartotta meg. Beszédében méltatta a poli­tikai könyvek jelentőségét és hasznosságát a dolgozók szá­mára. Elmondotta, hogy ezek a könyvek a dolgozók politi­kai, világgazdasági tájéko­zottságai, látókörük növeke­dését elősegítik, mely közvet­ve hatással van a dolgozók öntudatára és munkakedvük­re. A gyár dolgozói egy hétig válogathattak és vásárolhat­tak a kiállított könyvekből. A politikai könyvhét fele­lőse, Majoros Andrásné el­mondotta, hogy több mint ötezer forint értékű könyvet adott el a kiállítás ideje alatt. Az üzemorvosnál Az orvosi rendelő előtt, a kis várófolyosón többen ül­dögélnek, beszélgetnek. Egye­sek letörtebb, mások opti­mistább hangulatban várják, hogy rájuk kerüljön a sor. Az ajtó másik oldalán már megkezdődött a rendelés. A rendelést dr. Németh Gábor üzemorvos tartja, akinek nagy segítője Csorba Ru­dolfra, asszisztens, aki már hosszú idő óta dolgozója gyá­runknak. A doktor úr, miután meg­vizsgálja betegét, tanácsok­kal látja el, s ha szükség van rá, felírja a megfelelő gyógyszert. Az orvosi rendelő belülről egy fehér, világos szoba, mely a gyógyításhoz minden szükséges műszerrel el van látva. Miután az utolsó beteg is elment, feltettünk néhány kérdést Megkérdeztük dr. Németh Gábor üzemorvost, hogy hol folytatta prakszisát Ettre doktor nyugdíjba vonulása előtt? — 1952-ben végeztem, 15 évig dolgoztam Mátészalkán, a szülészeti osztályon, 6 évig Hajdúnánáson voltam, a szülőotthon vezetője. 1973. április elején kerültem Eger­be, mint iskolaorvos, és másodállásban látom el a dohánygyárat üzemorvosi rendeléssel. Mindennap van rendelés? — Igen. Napi két órát ren­delek, s átlagosan naponta 20—25 beteg van. Milyen megbetegedések fordulnak leggyakrabban elő? — Most, téli időszakban inkább a hurutos megbetege­dések kerültek előtérbe. Itt szeretnék néhány taná­csot adni dolgozóinknak az influenza megelőzésével kapcsolatban. Először is, alkalmazkodni kell az időjáráshoz, az át­ázott, nedves cipőket azonnal le kell cserélni. Minél többet kell szellőz­tetni, a szabad levegőn tar­tózkodni. Ha valaki lázas, odahaza kell maradni, s minél több vitamint kell fogyasztani. A gyümölcsökben sok a vita­min, különösen a citromban, csipkében, azonkívül a sava­nyúkáposztában, s javaslom ezek minél bővebb fogyasz­tását. Magunktól ne kezdjük el a különböző antibiotiku­mok (Maripen, Vegacilin) szedését, mert nem sok ér­telme van. Ha érezzük a be­tegség tüneteit — magas láz, gyengeség, fejfájás — azon­nal orvoshoz kell fordulni. Milyen gyógyászati eszközt kapott a rendelő az utóbbi időben? — Pár hónapja kaptuk meg az AUDIMETRIÁS — hallás­vizsgáló készüléket, amely nagy könyebbséget nyújt a dolgozóknak, mert ilyen faj­tájú megbetegedés esetén itt is meg tudjuk vizsgálni, or­vosolni tudjuk, s nem kell az SZTK-ba menni. A rendelésen túl milyen plusz szolgáltatást fog nyúj­tani a dolgozók részére az üzemorvosi rendelő? — Kilátásban van a nővé­delmi tanácsadás heti egy órában, amit a városi főor­vos, mint üzemorvosi ellá­tottság fejlesztése keretében akar megoldani. További sikeres gyógyítást és kevesebb beteget kívá­nunk. — T. — Munkásarcok A dohányválogató Amikor hozzálátott a délutáni műszak­hoz, albán, török és bolgár dohánybálákat bontott ki. Aztán lesimította a leveleket és egymás után sorban a gépre helyezte. A ko­­csányozó levágta a csutkákat a levelekről, amelyek kéz érintése nélkül kerültek a siló­ba pácolásra, majd később pedig a cigaret­tagyártásra. Egyikből Filtolt, Fecskét, a má­sikból Symphoniát és Százévest készítenek. Az asszony megszokott mozdulatokkal vé­gezte ezt a munkát, hiszen már két évti­zede reggel és délután, olykor késő este csinálja. Kameniczki Sándorné segédmun­kás, szívesen jön nap mint nap az Egri Do­hánygyárba. Második otthonának tekinti az előkészítő üzemet. Pedig sok nehéz órát élt már át, sokszor rosszul lett és sírt is. Aztán másnap mégiscsak újrakezdte, mert kellett a pénz, a kereset. Amikor a gép mellett, a munka közepet­te néhány percig beszélgetünk, a családdal kezdi: — Két nagy lányom van. Az egyik keres­kedő, a másik cipőfelsőrész-készítő. Mind a ketten hozzám nőttek, hiszen korán elváltam. Én neveltem őket, igaz nagyon nehéz körül­mények között, de ha a gyár nem segített volna, azt hiszem még nehezebb lett volna az életünk. Nagyon jó az itteni kollektíva. Munkatársaim gyakran segítettek az Attila utcai családi házunk építésénél. Aztán be­fogadtak a Béke szocialista brigádba is, amely közben elnyerte az aranykoszorús jel­vényt. — Húsz évvel ezelőtt hogyan kezdte? — Az sem volt könnyű, mert két eszten­dőn át olyan mindenes voltam. Több kilós, cigarettákkal töltött csomagokat cipeltem, emeltem naphosszat, mert ezt kellett csi­nálni. Mondák is akkor, hogy nem női kéz­nek való ez, de mégis helytálltam. Szeretem , én a fizikai munkát, soha nem rettentem meg tőle. Persze, évek teltek el és sok min­den meg is változott. — Milyen újdonságok vannak a régiekkel szemben? — Elsősorban a gépek, az automaták, ame­lyek teljesen átformálták a munkát. Így már sokkal egyszerűbb, mint korábban volt. Nem kell úgy cipekedni, mert nagy segítőnk a gép. — Egy műszakban mennyi dohánylevelet készít elő a gyártáshoz? — Általában 11,4 mázsát bontok fel nyolc óra alatt, de azért nem érzek fáradt­ságot műszak végén. Lelkesít, hogy mehetek haza, láthatom a gyerekeimet. Meg aztán ott van a ház, a kert, akad bőven tenni­való. A legjobban kertészkedni szeretek. A ház körül meg is terem minden, ami a ház­tartáshoz kell. Amit magáról mesél, azt sietve mondja, mégis elégedetten. — Nem nagyok az én igényeim — emlí­ti búcsúzáskor. — Amit elértem, az fokról fokra ment. Ezt legjobban az eredmények bizonyítják, hiszen már ötször volt kiváló dolgozó.. . (me­ntusz) (Fotó: Szigeti Zoltán.) A műszaki könyvtár új könyvei 1. Artingar: Új fémes szer­kezetű anyagok és tech­nológiák. 2. Bakács—Berencsi: Az em­ber egészsége a tud. techn. forradalomban. 3. Bakos: Idegen szavak és kifejezések szótára. 4. Balázs és Gál: Fényreklá­mok. 5. Bálint: Automatikus olaj- és gázégők. 6. Bárczi B.: Geometria II. 7. Bárczi B.: Integrálszámí­tás. 8. Barta—Bozó: Agroklima­­tológia és növénytermesz­tés. 9. Bartus Gáspár: Gazdasá­gi vezetők jogi kéziköny­ve. 10. Birkhoff: A modern al­gebra a számítógép-tudo­mányban. 11. Pogyay G.: Vállalati mun­kajogi kézikönyv. 12. Botka—Ernyey: Fogaske­rékpárok méretezése (fer­de fogazat). 13. Ciepilowski—Katowicka: A világ gazd. története a XIX. és XX. században. 14. Csáki F.: Fejezetek a sza­bályozástechnikából — ál­lapotegyenletek. 15. Edőcs: Ábrázoló geomet­ria I. 16. Endre: A lánghegesztés technikája. 17. Épületgépészeti munkák minőségi vizsgálata. 18. Fáik: Műszaki mechanika II—III. 19. Fleszar: A világgazdaság földrajza. 20. Farkas M.: Matematikai kislexikon. 21. Folgens—Győri: Műszer­ipari technológia. 22. Filozófiai kislexikon. 23. Gárdonyi J.: Szabadveze­tékek és kábelek. 24. Gáspár Gy.: Műszaki ma­tematika. 25. Gazdasági fogalmak ma­gyarázata munkahelyi ve­zetők részére. 26. Gépjármű-fuvarozási sza­bályzat. 27. Géprajz- és munkadarab­­rajz-szabványok. 28. Gruber: Ventillátorok. 29. Hadrovics—Heldi: Magyar —orosz szótár I. Magyar—orosz szótár II. 30. Hámory A.: Villanyszere­lés. 31. Hatályos jogszabályok gyűjteménye, 1945—1972. (3) 32. Herden: Hegesztési kézi­könyv. 33. Imre L.: Szárítási kézi­könyv. 34. Jakovlev—Zdor: Műanyag bevonatok készítése. Műanyag porok. 35. Janik: Menet és csavar­­tábláza­tok. 36. Karsai—Kerényi: Nagy­­transzformátorok. 37. Keszthelyi: Csővezetékek. 38. Kirijev: Félvezetők fizi­kája. 39. Kiss E.: Értelmező szótár. 40. Kovács: Az üzemi műsze­rezés tervezése. Bemutatjuk si V­agyimirr Komarov szocialista brigádot (Folytatás az 1. oldalról) vezeti szeminárium hallgatói, de van, aki a marxista egye­tem szakosítóját végzi. Szocialista szerződésünk van az üzemi könyvtárral. Sokat vitatkozunk egy-egy könyv elolvasása után, hi­szen nem lehet egyforma a véleményünk. Figyelemmel kísérjük a politikai esemé­nyeket is. Előfizettük a „Népújság”-ot és a „Brigád­élet” című lapot. Nemcsak a munkában, hanem szabad időnk eltöltésében is sokat együtt vagyunk. Járunk szín­házba, moziba, kirándulni Számunkra emlékezetes él­mény marad a Romániába tett autóbusz-kirándulás, amely nagyon jól sikerült. Voltunk a Szépasszony-völgy­­ben, ahol szalonnacsordítást rendeztünk, na és megkós­tolgattuk a híres egri boro­kat. Augusztus 31-én pedig Felsőtárkányban voltunk a brigád hozzátartozóival együtt. Közösen főztünk, tv-t néztünk és énekelgettünk. Mindenki nagyon jól érezte magát. A továbbiakban is szeretnénk úgy dolgozni, hogy az eddigi eredményein­ket túl is szárnyaljuk. Eddig a brigádvezető sza­vai. Mi pedig a magunk ré­széről kívánjuk, hogy szándé­kaik, terveik teljesüljenek. Bódi Lászlóné

Next