Egri Népujság, 1920 (27. évfolyam, 1-300. szám)
1920-11-25 / 271. szám
JLXVII. évfolyam 271 szám. Eger, 1920. November 25. Csütörtök. Előfizetési sfifak postai szállítással. Egész és félévi előfizetést nem fogadunk el Hegyen évre 7S ti. Egji hóra 25 A. Egyes szám ara 1 korona. POL!TiKH * NHPÍ L R PFelelős szerkesztői Barsy Károly dr ■awi—MgfMK——M— Szerkesztőség , Egér, Líceum, misdóhivatal. Liceumi nyomda. Telefonszám li. Pihen a nemzetgyűlés, egyesek szerint, hogy új erőt gyűjtsön a közeljövő nehéz munkájára, mások szerint teljessé legyen a bomlási processus, mely a lépten-nyomon kitörő palotaforradalmakban már eddig is éreztette hatását. A nemzetgyűlés tíz hónapos munkájára visszatekintve, megállapíthatjuk, hogy eddig az országnak egy parlamentje sem alkotott ennyi idő alatt annyi és oly sok fontos törvényt, mint a jelenlegi, másrészt pedig leszögezhetjük, hogy a nemzet első tanácskozó testületében soha nem zajlottak még olyan erővel az egyéni szenvedélyek, soha nem ült olyan orgiákat a kicsinyes pártoskodás és érvényesülési vágy, mint mostanában. Az első megállapítás dicséret is, meg nem is. Mert elvégre a parlament munkásságát nem a megalkotott törvények számával értékeljük, hanem azzal, hogy a törvények valóban a nemzet életszükségleteit szolgálják , és olyanok, amelyeknek végrehajtása, életbe leendő átvitele kétségtelen és egyszerű. A gyors törvényalkotás alapos aggodalmakat kelt az utóbbi tekintetben. Sőt még az is kétséges, hogy a törvényt végrehajtó és alkalmazó szervek kellőleg ismerik-e a törvényeket, azoknak a régi törvényekkel szemben módosító, változtató hatását. Hússá és vérré változhatik-e a törvény oly hamar a köztudatban? Ami a második megállapítást illeti, arra nézve az az álláspontunk, hogy untig elég volt az egyéni érvényesülést hajhászó heccekből. Az állandóvá váló átcsoportosítások, ki- és beolvadások arra engednek következtetni, hogy a választói jogosultság mértéktelen kiterjesztése nem felel meg az állam érdekének s az így egybegyült parlament nem az a magas nívójú testület, melyre a mai viszonyok között oly égetően szükség van. Legyen vége az agitátorok és heccmesterek korának! Az agitátor és heccmester, aki az agitációt érvényesülési térnek, a hecceket pedig robbantó anyagnak használja, agitál az agitációért, ártani sokat árt, használni jóformán semmit sem használ, kiközösítendő a dolgozni akaró, a keresztény irányzatot, és a keresztény gondolatot komolyan vevő emberek társaságából. szállt 3 detektiv, 3 szuronyos katona s a légiónk,ta főhadnagy. Megindult az autó Eperjes felé. De nem a rendes uton, mert arra a tömeg fákat döntött le. Vonaton sem merték vinni, mert azt a nyilt pályán megállitották és átkutatták. Vizközön megállt az autó s két óráig vesztegelt. Ezalatt az idő alatt hozták meg az ítéletet a páter fölött. Nyolc havi theresienstedti várfogságra ítélték. Az ítélet kihirdetése után tovább száguldott az autó Eperjes felé. Felsővizköz és Radonya között az ut sűrű tölgyfaerdő között vezetett. Egy hatalmas tölgyfa alatt hirtelen megálltak s a detektívek és a légionista főhadnagy a statáriumra való hivatkozással halálra ítélték a szerzetest. Mindjárt hozzá is fogtak az ítélet végrehajtásának előkészületeihez. Előkerítettek egy kötelet, nézegették az ágakat, a katonák ásót, csákányt vettek elő s fölszólították a szerencsétlen papot, hogy mondja meg, mi az utolsó kívánsága ? «Hagyjanak békességben imádkozni» — szólt a sorsa elé már apatikus nyugalommal néző pap. E szavakra pokoli röhej támadt. Az ördögi lelkű emberek végre megunták a játékot s a mintegy 20 percnyi léleksanyargatás után újra autóba ültették a megkínzott szerzetest s tovább robogtak Eperjes felé. Útközben a védtelen embert állandóan ütötték-verték, gyalázták és összevissza köpdösték. Déli 12 órára járt az idő, mikor megállt az autó az eperjesi tüzérkaszárnya előtt. Itt a kilátásba helyezett kihallgatás helyett börtönbe vetették a sokat szenvedett pátert, ahol fűrészporből készült gombócot és valami élvezhetetlen levesfélét adtak neki ebédre. Öt óra tájban kinyílik a zárka ajtaja, s belép hátratett kezekkel egy cseh tiszt. Megáll a priccsen ülő pap előtt. «Te pap vagy? kérdi, s azzal feleletet sem várva elkezdi kegyetlenül pofonozni a szerencsétlen embert úgy, hogy annak orrán, száján megindult a vér s fogaiból még a plombák is kiestek. Közben pedig állandóan gyalázta. «Te kutya magyar, te gazember, te svindler, te népbujtogató — ordította. Mikor a tenyere megfájdult a sok ütlegeléstől, bottal folytatta a szerzetes kínzását mindaddig, mig az eszméletét nem vesztette. Káromkodások közepette ment ki a megvadult tiszt magára hagyván az eszméletlen embert. — dr. HÍREK, Eger, 1920. november 24. Személyi hírek. Dr. Bobory György főispán tegnap délután Budapestre utazott . Trak Géza h. polgármester ma d. u. érkezik haza a fővárosból, ahol közélelmezési ügyben 3 napot töltött. Katalin-est. Az Egri Kath. Legényegylet f. hó 28. án, vasárnap este 8 órai kezdettel zártkörű Katalin Bált rendez. Belépődíj személyenként 15 K. Felülfizetéseket köszönettel fogad, ételekről és italokról gondoskodik a rendezőség. Poharat mindenki hozzon magával. Muzsikál: Illés Béla zenekara. Az összes termek fütve vannak. Meghivó a pénztárnál kívánatra felmutatandó. A Szociális Missiótársulat szociális iskolája. A közönség nagyfokú érdeklődése előzte meg a Szociális Missiótársulat sorozatos előadásait. Már az első előadás alkalmával, melyet dr. Mázy Engelbert tankerületi főigazgató tartott, zsúfolásig megtelt a Kath. Kör nagyterme. Ott volt Dr. Bobory György főispán, Isaák Gyula alispán, Puchlin Lajos főjegyző s még sokan a vármegyei és városi közélet vezetői közül. A tudós főigazgató lebilincselő előadásban értekezezett a társadalomról, gazdasági, szociális, valláserkölcsi kultúráról s a munkáról. A második előadást ugyanő tartotta, beszélvén a társadalmi harmónia megbomlásáról, a tekintélyről és polgári szabadságról, arról a libaratizmusról, mely a tekintélyt aláásta, a lelkeket forradalmasította, fokozta a nyomort, s ezáltal megteremtette a proletáriátus negyedik rendjét. Ez alkalommal tartotta meg előadását Rónai Paula is a szociális munka szelleméről. A női lélek finom és gyakorlati érzékével mutatott rá arra, hogy a szociális munka titka az egység, a hűség és bensőség. A Szoc. Missió szociális iskolájának harmadik előadása ma lesz, melyet Máry Engelbert fog megtartani Szociális ethika címen. Az előadás d. u. 4 órakor kezdődik. A kistályai ifjúság műkedvelő előadása Egerben. A Kistályai Ifjúság 1920. november hó 27-én és 28 án Egerben, a Városi Színházban Lukács György rendezésével műkedvelői előadást tart a háború alatt tönkrement »Népszövetség Egylet« visszaállítása javára. Színre kerül a Falu rossza. Népszínmű 4 felvonásban. írta : Tóth Ede. Az előadás kezdete szombaton és vasárnap este pont 7 órakor és vasárnap délután fél 4 órakor. Jegyek kaphatók elővételben az »Egri Keresztény Sajtószövetkezet Propaganda Vállalatainál 27-én és 28-án reggel 8 órától déli 12 óráig, délután 2 7 óráig a pénztárnál. Katonai zenészek kerestetnek. Katonai zenekarban szolgált zenészeket keres felvételre a nyíregyházai gy. e. zenekara. Nyíregyháza Szabolcs megye. írásbeli megkeresés ugyanoda. Felhívatnak a közszolgálati alkalmazottak beszerzési csoportjának tagjai (a pénzügyi és vármegyei tisztviselőkön és nyugdíjasokon kívül), hogy az élelmiszer árkülönbözet, és fűtési anyag árkülönbözet kiutalványozhatása végett alubi hivatal által elkészítendő kimutatás összeállítására, a folyó évi március—junius hónapokra érvényes volt bevásárlási könyvecskéket sürgősen mutassák be az egri állampénztárnál. A dőlöngöző villanyoszlop. (Levél a szerkesztőhöz.) Van a Deák Ferenc-útnak egy bus, szomorú villanyoszlopa. Azt hiszem szomorú fűzfából készülhetett. Ott búslakodik valahol a Bohaty-házzal szemben. Törzse féloldalt dűlt, drótkarjai csüggedten lefelé lógnak, szegény, nyugodni aöldre vágyik. Mi lehet elkeseredésének az oka, alig sejthetem. Talán köszvény bántja hajdan földben gyökerező lábait? A bártfai ferenc-rendi zárdafőnök kálváriája. A szenvedések útja Eperjes felé. A pátert halálra ítélik s hozzáfognak az ítélet végrehajtásának előkészületeihez. Egy cseh tiszt brutalitása a börtönben. III. A páter elfogatásának, s a főtéri harcnak híre villámgyorsan elterjedt a falvakban is. A szekerek végtelen sora indult meg mindenünnen. A környékbeli tótság botokkal, kaszákkal, vasvillákkal és puskákkal felfegyverkezve sietett a szorongatott hársfalak segítségére és szeretett lelkipásztoruk kiszabadítására. A sorompónál azonban gépfegyverek fogadták a tömeget. Ezalatt a zárdafőnököt egy lefüggönyözött katonai teherautóba dobták. Mellé